Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)
1964-11-01 / 224. szám
N Ö G E A D 1864. november 1. n VASÁRNAPI FEJTÖRŐ Á „fa-korszaktól" — a „kő-korszakig" XI. 1. VüMinte». L Oiosz—franc la fűm elme. L3, Európai begy.seg, 14. Tetejére helyezkedik. 16. Monte Christo várbörtöne. 18, Borít, 19. Földalatti. 20. Hiba m. hangzói. 21, Madár. 23. Állat. 25. Félig szólói. 26. Német névelő. 27. Élelmiszer. 29. Talál. 31. Égitest. 32. Setés-nyái. 34. Klasz- szikus dolog. 36. Régi feay ver. 37. Arany — francia nyelven. 38. KRESZ-tábla. 41. Figura, ábra. 43. Támadás jelzője lehet. 44. Nyelvtani kifejezés. 46. Élelmiszer. 49. Elemi részecske. 52. Növény része. 53. Táj. 54. Trombitahang. 55. Vízi jármű. 57. Mókus. 59. Török név. 61. Vajon váromladék? 62. Bő. 63. Elem. 65. Hely — németül. 67. öltözék. 68. Patakocska. 69. Morajló hangot ad. 70. Szélesre nyit. 72. Latin kettősbetű. 73.Megfigyel. 74. Jókor, időben. 76. Izgalmas kémtörténet, román film. Függőleges: 2. Skálahang. 3. Telelő m. hangzói. 4. Régi jogvita. 5. Ázsiai állam. 6. Régi római pénz. 7. Szovjet város. 8. Akadályoz. 9. Fárl ikerszava. 10. Fordított mutatószó. 11. Rangjelző szó. 12. Egyik szám az olimpiai játékokon. 15. Névelővel: finn rövidfilm. 17. Ligeti sétány. 20. Nevezetes. 22. Vonat-pálya. 24. Bútor-darab. 26. Duzzad. 28 Rúd — keverve. 30. Talál. 31. Két azonos betű — egyik kiejtve. 33. Az állóvíz. 35. Eső jelzője is lehet. 39. Járni m, hangzói. 40. Bögre közepe. 42. Hőmérsékleti állapot. 43 Szélhárfa. 47. Kietlen. 48. Mezőség. 50. Parancsolója, 51. Bolond németül — kiejtve. 52. Jókai regény-alak. 56. Bazilika. 58. Faháncs. 60. Puszil-tóm. 63. Német város. 64, Van-e felesége? 66. Burkolatsúly. 69. Német névelő. Ti. Akadály (utolsó kocka kettős betű). 73. Kát A 74. Irány. 75. Neki m. hangzóL Az oó, illetve az 66 betűk között nem teszünk különbséget. Béküldenő a négy hosszú sor megfejtése, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény. Beküldési határidő: november 7, (1 borítékra Írjuk rá: Rejtvényt Október 25-1 fejtörőnk helyes megfejtése: ~ . .. elpusztíthatatlan az olimpiai győz leseknek híre”, „... az én dalomat .. A varosoknak különböző a sorsuk. Van, amelyik történelmi múltjáról nevezetes, akad olyan is, amely még csak születőiéiben van. s máris belopja magát az emberek szívébe. Ez útóbbiak közé tartozik Bratszk is. Híre-neve túljutott a szovjet határokon is, s a legkülönbözőbb országokból érkeznek látogatók, hogy megtekintsék a világ legnagyobb vizierö- művét, megismerkedjenek a bratszkiakkal és a taj- gából kinőtt új várossal. Bratszk « tajga kellős kő»epén s&ületett nyolcszáz kilométernyire a legközelebbi közigazgatási központtól, Irkutszktól. Az építőknek nehéz dolguk voltí nyáron a seúnyogse- reg, télen a kemény fagy kínozta őket. Sátrakban laktak, az ebédet tábortűznél főzték. Bratszk «közbe« két fő korszakot ék át: a ,»fa- korszakot” és a „kő-korszakot”. Eleinte ugyanis ideiglenes faépületeket emeltek, amelyek helyébe később modern, állandó kőépületek léptek. Ezek mellett négyemeletes nagypanel-házak sorakoznak. Már kijelölték a helyet, hogy hol épülnek majd a nyolcemeletesek. Gyorsan kell építkezni. Bratszk lakossága szüntelenül gyarapszik, a Városnak máris 102 ezer lakosa van. Itt BRATSZK létesül ugyanis Szibéria száma 13 ezernél is több. legnagyobb energetikai fa- A nem házasok közös szál- és papíripari központja. lásokon laknak, aki pedig A bratszkiak átlagos élet- családot alapít, összkomfor- kora 28 év. A fiatal építők tos lakást kap, gőzfűtéssel, radáówai, telefonnal, dó melegvíz- sgolgá&atáesal. A bratszfóak a mát évben televízió-stúdiót kaptak, a legifjabbak pedig egy úttörőtábort, a Csajkát. Erre az évre a tervek ugyancsak nagyszabású lakás- és kommunális építkezéseket írnak elő. Bratszk a Saovjrtjunló egyik jegsaebfc városa les«, A nyílegyenes sugépaéafc elveseknek égésre® az A®- gara par« sávig, sftwt viszont addigra k*Sp« a rtW rosliget, a téxemer néssSt befogadó amelyhez fedett uszoda ék Tacbttd»b is tartozik majdj A közelben kap helyet aa útfcörőpaéoía, a központi1 kórház ée néftássy Sferszáv ház is. A tajga átadja helyét — Madárűzés - magnószalaggal GYERMEKEKNEK VÍZSZINTES. 1. 1968-ban ez az állam rendezi az olimpiai játékokat. *. Tova. 7. Égtáj. 8. A magyar sportélet fejlettségének ragyogó bizonysága. (Folytatása függ. 11.) 10. Pityereg. 11. Névelő. 12. nyen idők járnak. 15. Vétó magánhangzói. 16. Ezen a napon. 17. Ókori, közelkeletl nép. 19. Sebforradás. Fordított helyhatározó rag. 2á. 3,14. 22. Y. G. 24. Szülő. 25. Indulatszó. 28. (Lásd: függ. 11.) 27. Fúvós hangszer. FÜGGŐLEGES: 1. Az 1956:os ellenforradalom kommunista mártírja (Imre). 2. Tova. 3. Négyszáz- kilencven római számmal. 4. Esd. 5. Kiskirály, 8. T.Z. 9. Beszéd része. H, A rassz. 6. folytatása; a vízszintes 26. folytatásában írandó. 13. Patak Veszprémnél. 14. Mező- gazdasági eszköz. 16. Tegnan- után. 18. Villamosság. 19. Karddal küzd. 21. Ülőke. 23. Főrendi cím röv. 25. Juttat. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-t, 10-t, 17-t, függőleges 5-t. Október 18-1 keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Háromszemélyes űrhajó, Heine, Önód, Hugo. Könyvjutalmat nyert: Vadászi Gabriella Salgótarján, Műszer Éva Balassagyarmat és Horváth Erzsébet Salgótarján. A könyveket postán küldjük el részetekre! A kártevő madarak és egyéb állatok zajjal történő elűzésének gondolata valószínűleg egyidős magával az emberiséggel. A mező- és erdőgazdaság különféle területein már évszázadok óta más és más hang- és zaj tkeltő módszerekkel, trombitával, kereplővel, riasztó lövésekkel igyekeznek távoltartani a termést dézsmáló állatokat. A második világháború után világszerte szélesebb körben megindult madárhang kutatásokkal párhuzamosan vetődött fel annak a lehetősége, hogy a kártékony madarakat riasztó hangok magno szalagról történő lejátszásával tartsák távol a védelemre szoruló területekről. A magnófelvétel riasztó hangjait ugyancsak madarak szolgáltatták: e hangokkal figyelmeztették ' valamely veszélyre társaikat. Ma már nemcsak a madarak, hanem a mezőgazdaságban pusztító rovarok, rágcsálók hangjának kutatása is folyik. patkányt fogott össze és évekig kísérletezett velük, hogy a megfelelő riasztó patkányvisítást rögzíteni tudja magnószalagon. Kísérletei meddők maradtak, mert a patkányok semmiféle ingerlésre nem voltak hajlandóik élesen visítani. Végül csaknem W évi kísérlet után Rílmonak sikerült csapdába keríteni egy házinyúi nagyságra A várost a négy kerületre Központja a Brafcsteoot átkötő dombok egyikén less. . Úgy tervezik, hogy mindéi»: kérőiét központjában sre- permafeettet, sportpályát, kultúrházjat, mozit és más létesítményt építenek. A városközpontban lesz a te- nácsbáza, az ezer személye*, színház és nogysaa&A X 1 kähfeertt patfcásryí; aottei lyet feJSngereít és hthehat™ lenül élesharsgú visításé*! magnosaalagra rögzítette. A feütaíáiónajc ezaáJSas a visító pstkárgéaang le- játsasásávai veidbe® sSse-’ rüit elűzni a patkányokat, raktárak, lakások,: gabonatárolók kornyékéről, A patkányirtó cégeknek Rifano rendemre azonban nem jelent kossfe»- renciát, mert a patkányok elűzése nem oídf» meg a problémát, erek ugyanis a szomsaétfoam megteéepednek és tovább pusztítanak, fertőznek. Seregélyhang — hangszóróból Ha sír a sirály 4 l 5 4 5 6 © ? 8 © 3 © 40 44 © 42 45 © © © 45 © 46 4? 48 ® 43 © 20 ® 84 © ZZ 85 84 © 85 26 © ZJ A háború után az USA légierőinek a sirályokkal gyűlt meg a baja. Ezek az elegánsvonalú vízimadarak százezer számmal tanyáztak a távolkeleti tengerparti repülőterek közelében, és fel és leszálláskor különféle módon • nehezítették meg a pilóták munkáját. Rátelepedtek a radarantennákra, a szélvédő üvegekhez ütközve zavarták a (Mióta kilátását, beszívódtak a gázturbinák hajtóművébe és még sok más kellemetlenséget idéztek elő. öt évvei ezelőtt kezdték meg a sirályok hangjelekkel történő elriasztását olymódon, hogy „kíméletesen” megvertek néhány sirályt, s fájdalmas hangjukat magnószalagra rögzítették. Ezt játszották vissza kísérleti sírálycsopcrtoknak. Ezzel a módszerrel azonban csak idesgóráig lehetett távoltartani a sirályokat, mert hozzászoktak a „bús” sirályhangokhoz és visszatértek megszokott helyükre, Az említett kísérletek még ma is folynak, és szakkörök szerint félelmetesebb sirályhangokkal ezt a módszert fel lehet majd használni a sirályok halastavak környékéről történő elűzésére. Jacques Rilmo ver- monti lakost szülővárosában hosszú időn át bolondnak tartották, és .patkányhaj kurászó Rilmo”- nak csúfolták. Ö ugyanis megfigyelte, hogy a sertésólai közelében tanyázó patkányok egy igen éleshangú patkányvisításra úgy eltűntek, hogy hosszú ideig nem volt szükség patkányirtószerre. Rilmo ezután 154 A patkányűzésnél nagyobb gyakorlati haszonnal kecsegtet a seregélyek elriasztása fonoakusztikus módszerrel. A nyugatnémetországi Frankfurt am Main madártani intézetében 1958-ban kezdték meg a seregély-hangokkal kapcsolatos kutatásokat. Mindenekelőtt a seregélyek ve- szélytjelző kiáltását rögzítették magnószalagra. Ennek alapján dr. Tempel a mainzi Növényvédelmi Kutatóintézet munkatársa kikísérletezett egy seregélyriasztó fonoakusztikus eljárást, amelyet 1960 és 1962 között már a gyakorlatban is kipróbáltak az oppen- heimi szőlőhegyek védelménél. A fonoakusztikus módszernél a seregélyek veszélyt jelző kiáltásait megfelelő felerősítés után magnószalagról lejátszották. Ez a módszer a gyakorlatban azonban csak akkor vált be, ha a szalagot seregélyrajok közeledésekor hozták működésbe. A letelepedett1 seregélyeket ily módon már sokkal nehezebb vök elűzrQ. A kutatók a háromért kísérletekből még a következő következtetéseket vonták le: a seregélyriasztó1 fonoakusztikus módszert csak nyílt és jól áttekinthető terepen érdemes al^ kalmaznd, az elektronikud berendezéseknek nem szabad torzítani ok: tehát a lejátszott seregélyhangnak nem beli túlerősnek lennie. A hangközvetítést mindig a rárepüléskor kell megkezdeni és folyamatosan alkalmazni mindaddig, amíg a seregélyek távoznak. E néhány kiragadott példa talán szerény ízelítőül szolgált a világszerte folyamatban lévő fonoakusz- tikai kutatásokról, amelyektől azonban számottevő eredményt valószínű csak az elkövetkező évtizedek folyamán lehet majd várni. i-uiir<sss István
