Nógrád. 1964. november (20. évfolyam. 224-247. szám)

1964-11-01 / 224. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜL JET EE! Kéz helyett A Zománcipari Müvek öntödéjében eddig kézzel rak­ták az öntvényszekrényekre a súlyzókat. Most Alvégi József újításával a súlyzók felarakását gépesítették, s tgy nagy fizikai nyakától mentesíti az ott dolgozókat (Koppány György felvétele) Elmúlt az árvízveszély mm Ipoly környékén A közelmúltban nagy- mennyiségű csapadék hul­lott a megyében. Minde­nek előtt Szécsény és Ba­lassagyarmat között oko­zott kisebb gondot a hirte­len jött eső. Több helyen víz alá kerültek a szántó­földek és a bevetett terüle­tek. A Megyei Tanács Építé­si- és Közlekedési Osztá­lyától kapott értesülés szerint különösebb káro­kat a víz nem okozott, s az elöntött területekről kezd visszahúzódni. A tanács dolgozói az Ipoly szintjének emelkedéséről rendszeresen adatokat kaptak Csehszlo­vákiából. Az Ipoly öt napt- pal ezelőtt Nógrádszakal- ban 270 centiméterrel tető­zött, a hirtelen megduzzadt folyó most apadóban van. A fölös víz főként a Szé­csény környéki réteket, le­gelőket, árterületeket ön­tötte el. Árvízvédelmi ké­szültség elrendelésére azon­ban nem került sor. A fel­jegyzések szerint az Ipoly csaknem elérte az 1963-as árvízszintet. AZ MSZMP NÖGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF„ 224. SZÁM. ARA: 80 FILLER. 1964. NOVEMBER 1. VASÁRNAP. Még mindig kisért negyedév-végi hajrá Iparunk túlteljesítette tervét — Nőtt ax alkalmazottak száma 1.3 millióval több hűségjutalom , A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei Igazgatóságának előzetes jelentése 1964 I—III ne­gyedévéről. A fejlődést az alábbi adatok jellemzik: Beruházás Az értékhatár feletti be­ruházásokra 1964. I—III. negyedévében 22 millió forinttal fordítottunk töb­bet, mint az előző év azo­nos időszakában. Az idő­arányos teljesítés az előző évi 54,2 százalékkal szem­ben 62,6 százalék, ennek ellenére a folyamatban lé­vő 22 értékhatár feletti beruházás felénél az éves terv teljesítése nem látszik biztosítottnak. A hideghengermű fej­lesztésénél az év végéig mintegy 7,3 millió forint lemaradás várható. Az építési keretnek csak 80 százaléka van szerződési­leg lekötve, de' nem ha­ladnak kellő ütemben a már~ “szerződésileg tekötött munkák sem. Mintegy 5 százalékos le­maradás várható az év vé­géig a Salgótarjáni Távhő- ellátásnál, míg a Regioná­lis Vízmű építése a harma­dik negyedev folyamán meggyorsult és a kedvezőt­len esős időjárás ellenére előreláthatólag csupán fél­millió forintos lemaradás­sal zárják az évet. Ipar—építőipar A megye szocialista ipa­rának termelése 1964 I-III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszo­nyítva azonos szinten ma­radt. A minisztériumi ipar termelése 0,7 százalékkal csökkent, az állami helyi ipar és a szövetkezeti ipar viszont 3,2, illetve 12,5 százalékkal növelte terme­lését és így a minisztéri­umi ipari vállalatok 2,5, a helyi ipariak 0,4 a ktsz-ek pedig 2,4 százalékkal telje­sítették túl I—III. negyed­éves tervelőirányzatukat. A megye szocialista ipa­rának tervtúlteljesítése ösz- szesítve 2,3 százalékos. Az eltelt háromnegyedév kö­zül a termelés szintje a harmadik negyedévben volt a legalacsonyabb, annak ellenére, hogy a ledolgoz­ható munkanapok száma több volt, mint a megelőző két negyedévben. Az országos jelenséghez Jobb munkával, nagyobb tudással, fiatalos lendülettel Járási KISZ küldöttértekezlet Salgótarjánban és Széesényben Ünnepi díszt öltött szem- bátra Salgótarjánban a Bányász Művelődési Ott­hon. A nagyteremben több mint 5 ezer KISZ-tag kép­viselői, csaknem 140 alap­szervezeti küldött és meg­hívott vendég foglalt he­lyet, hogy részt vegyen, ak­tívan bekapcsolódjék a KISZ salgótarjáni járási bizottsága küldöttértekez­letének munkájába. Alig múlott kilenc óra, amikor a karancskeszi út­törőcsapat kürtösei jelt adtak a küldöttértekezlet megkezdésére, s a karancs- lapujtői úttörők a KISZ Központi Bizottságának vö­rös vándorzászlajával fel­sorakoztak az elnöki emel­vény előtt, kívántak a ta­nácskozásnak jó munkát, s ajándékozták meg az el­nökség tagjait virággal. Az elnökségben helyet fog­lalt Szoó Béla, az MSZMP salgótarjáni Járási Bizott­ságának első titkára, Gaál Róbert, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa, Bandúr Károly, a KISZ Nógrád megyei Bizottságá­nak első titkára, Emil Te­lek, a Csehszlovák Kom­munista Ifjúsági Szövetség rimaszombati járási bizott­sága elnöke, Kaszás And­rás, a salgótarjáni járási tanács vb. elnöke. A különböző munkabi­zottságok megválasztása után Ózsvár István, a KISZ salgótarjáni járási bi­zottságának titkára mon­dotta el a járási KISZ-bi- zottság beszámolóját, az el­múlt négy év munkájának értékelését. A salgótarjáni járás fia­taljai négy év alatt olyan feladatokat valósítottak meg, melyek méltóak a já­rás kommunista ifjúságá­hoz. Az ipari üzemekben ma 57 ifjúsági brigád 535 tagja küzd a jobb terme­lési eredményekért, közü­lük 18 már elnyerte a megtisztelő szocialista bri­gád címet. A bányász fia­talok csupán az év első felében 16 ezer tonna ter­ven felüli szénnel segítet­ték a szénbányászati tröszt tervének teljesítését. A já­rás üzemeiben dolgozó if­jú kommunisták már 9 millió forintot írhatnak ta­karékossági számlájukra- s csupán az augusztusi újí­tási hónap során benyúj­tott 81. újítási javaslatból elfogadottak 280 ezer fo­rintos gazdasági eredményt jelentenek az üzemekben, elsősorban a bányáknál. Nincs szégyenkezni va­lójuk a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-eseknek sem. Az aratási munkák idején 700 holdról takarították be a termést, több mint 200 mázsa búzát csépeltek el, s a mintegy 1500 KISZ-fia- tal 17 530 társadalmi mun­kaórát töltött el a közös gazdaságokban. A második ötéves terv idejére vállalt .400 ezer társadalmi mun­kaórával szemben négy év alatt 436 ezer órát telje­sítettek a járás fiataljai. Beszédesek a kulturális élet, a szakmai és politikai továbbképzés terén elért eredmények is. Míg 1960- ban 1129 írástudatlant tar­tottak nyílván, a KISZ-esek segítségével ez a szám mostanáig 300 alá csök­kent. Igen sok szó esett a kö­vetkező feladatokról is. Számos hozzászólás hatá­roztak meg az alapszerve­zetek, de az újjáválasztott járási bizottság további tennivalóját is. A határo­zati javaslat elfogadása után a járás küldöttei meg­választották az új járási bizottságot és a küldötte­ket a megyei értekezletre. Szombaton tartották kül­döttválasztó értekezletüket a szécsényi járás 35 alap- szervezetének küldöttei is, amelyen részt vett Huszár János, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezető­je, Kálovits Géza, a KISZ Nógrád megyei Bizottságá­nak titkára is. Itt Skoda Ferenc, a KISZ Járási Bi­zottságának titkára terjesz­tette elő a bizottság négy­éves munkájáról szóló be­számolót. hasonlóan megyénkben is mind nagyobb méreteket ölt a negyedév végi hajrá. A minisztériumi iparnál az elmúlt három negyedév­ben 9,3, 8,3 és 22,3 száza­lékkal, a helyi iparnál 16,1, 37,5, illetve 27,0 százalék­kal volt magasabb a ter­melés a negyedévek utol­só hónapjában, mint az elsőben. A hajrá következ­tében például az állami ipar termelése a harmadik negyedév első hónapjában (júliusban) az előző — jú­nius — havi termelés 78,1 százalékára esett vissza. Az országos jelenséghez hasonlóan megyénkben is kedvezőtlenül alakul a munkások és alkalmazot­tak számának alakulása. Az ezer munkásra jutó al­kalmazottak száma, az elő­ző évi I—III. negyedévé­hez viszonyítva, a megyei székhelyű vállalatoknál és kisipari szövetkezeteknél 1,5 százalékkal emelkedett és elérte a 199 főt. Az ipartelepeket is figyelembe véve, az emelkedés 2,7 szá­zalékos. A megyed székhelyű ipa­ri vállalatoknál az egy munkásra jutó termelés 5,8 százalékkal emelkedett az előző év I—III. negyed­évéhez viszonyítva. Az egy munkásra jutó átlagos ha­vi kereset — hűségjutalom nélkül — 1912 forint, 0,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Hűségju­talom címén a Szénbányá­szati Tröszt 1,3 millió fo­rinttal többet (45.6 millió forintot) fizetett ki, mint 1963-ban. A megye két építőipari vállalata közül a Tanácsi Építőipari Vállalat féléves, 6 millió forintos lemaradá­sa 1,5 millió forintra nőtt, annak ellenére, hogy a vál­lalat termelékenysége 11,4 százalékkal javult az elő­ző év I-III negyedévéhez viszonyítva. A lemaradás fő oka a nagymérvű lét­számhiány és a vállalat erőinek szétforgácsoltsága, amit az is bizonyít, hogy az eddigi háromnegyed- évben 21,1 százalékkal több munkát kezdtek meg, mint amennyit átadtak. Az állami Építőipari Vál­lalat erőinek koncentráció­ja javult, termelékenysé­gük 6,2 százalékkal emel­kedett és I-III negyedéves tervüket mintegy 2,7 mil­lió forinttal túlteljesítették. Mezőgazdaság' A megye mezőgazdasá­gában 1964 évben 5,4 szá­zalékkal több kenyérga­bona termett, mint az elő­zőben. de meg mindig ke­vesebb, mint 1961-1962-ben. Takarmánygabonából (ku­korica nélkül) 44,9 száza­lékkal termett kevesebb- mint 1963-ban, as a ter­méseredmény kisebb volt. mint az utolsó 14 évben. A visszaesés fő oka az, hogy a tavaszi árpa termésátla­ga az 1963 évi 11,3 mázsával szemben csak 3,8 mázsa kataszteri holdanként, és csökkent a zab termésátla­ga is. A megye szarvasmarha- állománya 1964 október 1-én 47 ezer, sertésalloma- nya 160 ezer darab. Az előbbi 7,2 az utóbbi pedig 22,9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére nem javult a ter­melőszövetkezeteik hizlalás! tevékenysége. 10,0 száza­lékkal kevesebb sertést és 3,2 százalékkal kevesebb szarvasmarhát hizlalnak meg, mint az előzd év azonos időszakában. Az előállított élősúly mennyi­ség nem csökkent, mivel a meghizlalt állatok átlagsú­lya magasabb, mapt az elő­ző évben volt. M er e§ kedelem Az előző év azonos idő­szakához viszonyítva a me­gye kiskereskedelme 6$ millió forinttal (8,2 száza* lékkai) forgalmazott többel 1964 I-III negyedévében és eladási tervüket 0,9 száza­lékkal túlteljesítették. Ezen belül a bolti élelmiszerek eladási tervének túlteljesí­tése 2,9. a vegyipari cikke­ké 2,8 százalékos, míg ru­házati cikkekből 3,7 száza­lékkal alacsonyabb volt a forgalom, mint a tervezett. Tartós fogyasztása cik­kek közül, az előző év I-III negyedévéhez viszonyítva a tűzhely forgalma másfél- szeresére emelkedett, a parkettkefélőé 36,8 a tele­vízióé közel 30, a motorke­rékpáré 14,7 százalékkal nőtt, a személyautó eladás ugyanakkor 26,9 százalék­kal csökkent. Az építőa­nyagok közül a tetócserép’ és tetőfedő pala forgalma minted 12-15 százalékkal csökkent, a cementé és mé- szé 6-8 százalékkal nőtt, míg a tégla és fenyőfű­részáru forgalma lényegé­ben az előző év I-III ne­gyedévének a szintjén mozgott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom