Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-30 / 222. szám
8 KOGSÄB Szívélyes fogadás a repülőtéren Megérkeztek Tokiéból a magyar olimpikonok A türelmetlen várakozók százai gyűltek össze tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtéren a Tokióból hazaérkező magyar olimpiai versenyzők második csoportjának megérkezéséhez. A hozzátartozók és az érdeklődők sokasága között ott várták az olimpiai bajnokainkat és a helyezéseket elért sportolókat a már korábban hazaérkezett olimpiai versenyzőink is. A pontosan jelzett időben földet ért a KLM haVasárnap Az 1964. évi országos váltófutó-bajnokságok második napi küzdelmfeit, amelyeket aukusztus 23- án a szakadó eső elmosott, vasárnap délelőtt •9 30 órai kezdettel rendezi meg a MASZ a Népstadionban. A műsor szerint a következő számokat bonyolítják le: 4x100 m. leány serdülő, fiú serdülő, talmas négymotoros gépe, amely több mint 15 ezer kilométer távolságból röpítette haza azokat a sportolókat, akik az elmúlt hetekben olyan sok sikert értek el. Csanádi Árpád a NOB tagja, majd Kozma István, Varjú Vilmos, Páder János, Ecser Károly alakja jelent meg a kijáróban, s követte őket a több mint száz versenyző. A várakozók nagy tömege elcsendesedett. Aztán a gép széles női ifjúsági, női felnőtt, 4x200 m, férfi ifjúsági és férfi felnőtt, 3x400 m. leány serdülő, 3x800 m. női ifjúsági és nőd felnőtt, 4x800 m. fiú serdülő, férfi ifjúsági és férfi felnőtt váltófutás. Ezután rendezik meg a 3000 méteres ifjúsági és 5000 méteres felnőtt ötös csapatversenyt. szárnyai alatt felsorakoztak, majd elindultak a várakozók felé azok a sportolók ,akiket egész országunk szívébe zárt az utóbbi hetekben. Majd elhangzott a vezényszó és Páder János, a NOB helyettes titkára jelentést tett a fogadóbizottság vezetőjének. A párt- és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Papp János, a minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte a hazaérkezett magyar sportolókat, a fogadásra megjelent hozzátartozóikat. Elmondotta, hogy a versenyek egész ideje alatt az egész ország velük együtt érzett a küzdelmekben és velük együtt örült jelentős nemzetközi sikereiknek. Külön köszöntötte a tíz aranyérmes bajnokát: dr. Török Ferencet, Rejtő Ildikót, Pézsa Tibort, Hammer Lászlót, Kozma Istvánt, Pólyák Imrét, a női tőr- és férfi párbajtőrcsapatot, a vízilabdázókat és nemzeti sportágunk képviselőit, a labdarugó-csapat tagjait. Köszönetét mondott a helyezéseket elért sportolóknak és további sikereket kívánt nekik a jövő nagy sportfeladataihoz. A rétsági járás bajnoksága A rétsági járási labdarúgó bajnokság B csoportjában befejeződött a küzdelem. A bajnokság végeredménye a következő: 1. Nógrádsáp 23 ponttal Z. Alsópetény 20 „ 3. Keszeg 16 „ 4. Nézsa 14 * 5. Szécsénke 12 6. Felsőpetény ll „ ?. ösagárd 10 » 8. Legénd 8 „ Rejtő László —• Lukács László — Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek Ez a mű a magyar labdarúgó válogatott 1902— 1963-ig vívott 400 mérkőzés eseményeit foglalja össze, s ezzel a teljesség igényével fellépő, sporttörténeti szempontból is hézagpótló munkának számít. Szerzők színes, olvasmányos formában, riport- szerűen elevenítik fel a mérkőzések légkörét, valamennyi nemzetek közti találkozó adatait Gelenczei Emil; A sakk-király magánélete A könyv érdekes sakkegyéniségekről és eseményekről szól. Elvezet bennünket a bagdadi kalifák birodalmába, Bölcs Alfonz udvarába, a sakklovagok körébe. Megismerjük az első sakk-kongresszust, a sakkelmélet kezdetét, a sakk hőseit, kalandorait, tudósait és szenvedélyes megszállottjait. Kézilabda Lengyel csapat ellen a Bp, Spartacus Prágában elkészítették az 1964-65 évi női kézilabda Európa Kupa sorsolását. A küzdelmekre 13 ország bajnokcsapata jelentkezett, s magyar részről a Bp. Spartakus nevezett. December 15-ig tíz együttes játszik oda-visz- sza a legjobb nyolc közé jutásért, míg a további három csapat csak a második fordulóban kapcsolódik a küzdelembe. A Bp. Spartakus, a legutóbbi EK harmadik helyezettje, a lengyel bajnokcsapat ellen kezd, s ha kiharcolja a nyolc közé jutást, az elődöntőbe kerülését a Fortschritt Weissenfels (ND) — Trud Moszkva (szovjet) találkozó győztesével játszik. Az elődöntő mérkőzéseket 1965. március 1-ig rendezik meg, míg a döntőt április 10-én tartják. A magyar olimpiai küldöttség nevében Egri Gyula fogadta a meleg köszöntő szavakat és a jókívánságokat. Megköszönte államunk és népünk hatalmas segítségét. ígéretet tett a sportolók nevében, hogy ezek után is becsülettel készülnek a rájuk váró nagy sportfeladatok megoldására, az 1967-es budapesti atlétikai Európa Bajnokságra és a Mexikói Olimpiára. A hivatalos fogadtatás után a hazaérkezett olimpiai versenyzők nagy csoportja az autóbuszok felé igyekezett, ahopnan a hozzátartozókkal külön társasgépkocsikban a kisstadionba mentek. 1 ¥áltéiisté=bsjü@kiá| ,,üiái®dik félidei©'' Rendet a baglyasaljai sportkörben Hozzászólnak az érdekelt játékosok I. Hogyan jutott idáig Ki, vagy kik engedték, tes? — hangzott a kérdés csapatról szóló cikkünkben. A Nógrádban megjelent bíráló cikkek éppen az érdekelt névsaerint megemlített négy játékos, Horváth, Földi, Tóth, és Pifkó felé irányult, azok felé, akik a legidősebbek a csapatban és a sportkör legrégibb játékosai. Hozzászólásunkban nem a mi sérelmeinket, nem a mi szépítgetésünket akarjuk elérni. De szükségesnek tartjuk mégis a felelősséget közelebbről megvizsgálni, a sportkört szerető és féltő baglyasaljai és salgótarjáni szurkolókhoz szólva elmondani. Ahhoz, hogy világos képet tudjunk alkotni a sportkör életéről, problémáiról, a most felmerülő súlyos hibákról, másfél, két évvel ezelőttről kell kezdeni. ez a nagyhírű sportkör? hogy idáig jusson az együt- a Baglyasaljai Bányász A hibák kezdeti előzményei vajon nem ott kezdődtek-e már, hogy a vezetésen belül nem volt megfelelő egyetértés? Tekintsünk vissza az edzőkre. Gáál Ferencnek, a csapat volt játékosának vezetésével, odaadó munkájával a csapat az NB III-tól magasabb osztályba, az NB II-be került. A csapatnak az átszervezett labdarúgó idényben, a félfordulós bajnokságban kellett volna felkészülnie, erősödnie, átszerveződnie, 'hogy már a bajnokság és kiesés sorsát eldöntő küzdelmekben helytálljon. Nézzük, mi történt. Gaál Ferenc edzőtől az első csapatot elvették — minden előzetes megbeszélés és közös megegyezés nélkül, — és Csuberda Ferencet bízták meg a csapat további felkészítésével. Mi történt tovább? A csapat rosszall szerepelt, nem történt erősítés, fiatalítás, hanem ezzel ellentétben az állott fenn, hogy egy-egy mérkőzésre a csapat csak tiz, esetenként kilenc játékossal rendelkezett, olyanokkal, akik az NB II. átlagszínvonalát megütik. Mi egy páran, idősebb játékosok, láttuk a hibákat, fel is vetettük, de sajnos az eredmény az lett, hogy a félfordulós bajnokságban meg kellett elégedni a 15. hellyel. A rossz szereplés okát a vezetés nem abban látta, hogy játékos kell, hanem abban, hogy Csuberda Ferenc nem jól készíti föl a csapatot, így kénytelen tőle megválni és Wahlkampf Lajos személyében új edzőt szerződtetett. Olyan edzőt kértek fel, aki az előző hetekben a Nögrádnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Salgótarjáni Üveggyártól nem válik meg. Mégis megvált és átvette az első csapat irányítását, amíg Csuberda Ferencet a II. csapat vezetésével bízták meg. Nézzük tovább, mi történt. A játékosok, akik közben összejöttek, képességben, összetételében megerősödve nagy lelkesedéssel kezdték el az alapozást a lehető legmostohább körülmények között. A csapat a tavaszi labdarugó idényt jól kezdte, szép sikereket ért el. Itt kívánjuk elmondani: a jó szerepléskor Horváthot, Tóthot, Pifkót stb. egyes játékosokat sem az edző, sem a vezetés részéről nem kellett fegyelmezni. A kezdeti siker, a jó szereplés azonban elbizakodássá vált. Egyes játékosok a túlzott edzés, nehéz mérkőzések után fáradságról panaszkodtak. (A csapat két tagjának kivételével valameny- nyi fizikai dolgozó). Nem hitték el, sem az edző, sem a vezetők. Később az már odáig ment, hogy játékosok forrhahányatlása következett be. Egy például a sok Vezetőség — tagok néftiil Szervezett sportéletet ISlógrádkövesden Több mint ezer lelket számlál Nógrádkövesd. Néhány évvel ezelőtt élénk sportélet folyt ebben a községben, elsősorban a bánya jóvoltából. A járási bajnokságban rúgták a labdát a fiatalok, tavaly még asztalitenisz bajnokságot is rendeztek a faluban. Azóta pedig mintha meghalt volna minden. A szó legszorosabb értelmében csak vezetősége van aNóg- L-ádkövesdi Építők SK-nek és nyolc kiöregedett labdarúgója — leigazolva. Több semmi. Illetve van itt még bőven — legalább 15 ezer forintot érő sport- felszerelés. A labdarugók részére három garnitúra ruha, az egyiket még nem is használták. Kézilabda, röplabda felszerelés, hálókkal. Tornacipők, diszkosz, teniszütő, síléc, magasug- róléc, ping-pong asztal, egyszóval minden, ami egy sportkör életéhez szükséges. Felszerelés tehát van. Van vezetőség is, sak a legfontosabb nincs: sportélet Nógrádkövesden. A sportkör vezetői úgy mondják, hogy nincs a faluban elég fiatal. Azok pedig, akik sportolhatnának és a bányánál dolgoznak: azok más községekben laknak. Bercelen, Galgagután, meg máshol. Az iskolások ugyan sportolnának, de ők is az iskola udvarára lettek beszorítva, mert ma már sportpálya sincs Nógrádkövesden. A régi sportpályára szüksége volt a bányának. A termelőszövetkezet ugyan biztosított helyet az újnak, de hogy azon sportolni lehessen, ahhoz 3 ezer dömper salakot kellene odaszállítani. Ez drága. A bánya , is segítene egy új pálya létesítésében. Adná a földmunkához szükséges gépeket, be is kerítenék, ehhez azonban az állami gazdaság engedélye kellene az általuk kiszemelt terület átengedéséhez. Tehát maradt minden a régiben. közül: B. Szabó a kezdeti' jó szereplés után vissza-* esett, fáradtságról panaszkodott, kérte edzőjét, hogy hagyják ki a csapatból, mert fáradt, nem megy neki a játék. Az edző válasza az volt, hogy kimaradhat, hiszen még csak kedd van. Mi, idősebb játékosok láttuk és tudtuk, hogy kellene esetenként pihentetés, hiszen tizennyolc játékossal rendelkezett az első csapat, még sem hagyták ki a fá- adt játékost, hogy a tartalékcsapatból egy-egy Jó formában lévő labdarúgót szerepeltessenek. Az edző, a vezetés nem ismerte el csak a mindenkori játszó tizenegy játékost. Mondhatnánk, hogy nélkülözték Pepsinczkit, Földit, Koslédert, majd a sérülésből felépült Tóthot. Mi történt ezután? A fáradt csapat kezdett visszaesni, többször vesztesként hagyta el még a hazai pályát is. (folytatjuk) Tóth Sándor Horváth Sándor Földi József Pifkó Géza Nincsenek fiatalok. Így mondják. Ezt aligha hinné az ember. Csak mint ipari tanuló negyven dolgozik a bányánál. Rajtuk kívül is akadnak még fiatalok. Köztük jónéhányan korábban aktív sportolók voltak. És ott vannak a faluban élők. S a faluban semmi szórakozási lehetőséget nem találnak, még .moziba sem járhatnak, mert az sincs Nógrádkövesden, Cáfolja ezt az állítást az is, hogy a KISZ-nek van labdarúgó csapata, akadnak fiatalok, akik néha-néha összesze- delőzködnek, s a környék községeiben barátságos mérkőzéseket vívnak. Tehát vannak fiatalok! Csak össze kellene fogni őket! A szomszéd község, Bércéi példája jó lenne. Bercelen négy labdarúgó csapatot is össze tudnának szedni. Ott viszont az a baj, hogy nincs anyagi fedezet a csapatok szerepeltetéséhez. A sportkör pénztárában jelenleg 2,50 forint van. Ennyi és semmivel sem több. De nincs is többre szükség. A vállalati jóléti alapból 500 forintot terveztek sportköri célra. Még azt sem használták fel. Minek?! Ha nincs sportélet, pénzre sincs szükség. Elég ha van vezetőség!? Nógrádkövesd jelentős ipari centrum a megyében. A Járási Testnevelési és Sporttanács küldözgeti a leveleket, jelentéseket kér, de odáig már nem jutott ei, hogy gyakorlati segítséget nyújtson ahhoz, hogy újra eleven sportélet le- gven. Felelős ezért a bánya szakszervezeti bizottsága csakúgy, mint a szak- szervezet megyei bizottsága. Hiszen a sportéletért nékik is felelősséggel kell tartozniak. A szabadtéri sportolásra már mind kevesebb idő! jut, sportolóink a termekbe kényszerülnek. Nógrádkövesden most ezt az alkalmat kell kihasználni. Ai meglévő felszerelések biztosítják, hogy a rendelkezésükre álló teremben kezdjék meg a sakk életet Rendezzenek csakúgy, mint korábban házi asztalitenisz versenyeket, üzemi bajnokságokat. Kezdeti lépésnek ez is jó. S ahogyan gyűlnek a tagok, úgy lehetne a többi sportágakat is kialakítani, hogy a tavasszal már necsak vezetőség, hanem tagok is legyenek a Nógrádkövesd! Építők SK-nál. Somogyvári László n ö g a A n A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőség: Salgótarján, Városi Tanács-köz 2. Telefon: főszerkesztő: 12-94. párt- és tömegszervezeti és kulturális rovat: 14-4C, 10-79. ipari rovat: 10-64, mezőgazda- sági rovat: 12-12 (123-as mellék). Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei lapkiadó V. Felelős kiadó: Vlda Edit. Kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi út 53. Telefon: 10-29, Index-szám: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V.; Salgótarján. Lovász József u. 2. Telefon: 11-92. 64.323 Felelős vezető1: Fila István. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető & . helyi postahivatal oknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra:. V&.- forint