Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-30 / 222. szám

8 KOGSÄB Szívélyes fogadás a repülőtéren Megérkeztek Tokiéból a magyar olimpikonok A türelmetlen várako­zók százai gyűltek össze tegnap délelőtt a Ferihegyi repülőtéren a Tokióból ha­zaérkező magyar olimpiai versenyzők második cso­portjának megérkezéséhez. A hozzátartozók és az ér­deklődők sokasága között ott várták az olimpiai baj­nokainkat és a helyezése­ket elért sportolókat a már korábban hazaérkezett olimpiai versenyzőink is. A pontosan jelzett idő­ben földet ért a KLM ha­Vasárnap Az 1964. évi országos váltófutó-bajnokságok második napi küzdelmfeit, amelyeket aukusztus 23- án a szakadó eső elmo­sott, vasárnap délelőtt •9 30 órai kezdettel rende­zi meg a MASZ a Nép­stadionban. A műsor sze­rint a következő számo­kat bonyolítják le: 4x100 m. leány serdülő, fiú serdülő, talmas négymotoros gépe, amely több mint 15 ezer kilométer távolságból röpí­tette haza azokat a sporto­lókat, akik az elmúlt he­tekben olyan sok sikert értek el. Csanádi Árpád a NOB tagja, majd Kozma István, Varjú Vilmos, Páder Já­nos, Ecser Károly alakja jelent meg a kijáróban, s követte őket a több mint száz versenyző. A várako­zók nagy tömege elcsende­sedett. Aztán a gép széles női ifjúsági, női felnőtt, 4x200 m, férfi ifjúsági és férfi felnőtt, 3x400 m. leány serdülő, 3x800 m. női ifjúsági és nőd fel­nőtt, 4x800 m. fiú serdü­lő, férfi ifjúsági és férfi felnőtt váltófutás. Ezután rendezik meg a 3000 méteres ifjúsági és 5000 méteres felnőtt ötös csapatversenyt. szárnyai alatt felsorakoz­tak, majd elindultak a vá­rakozók felé azok a spor­tolók ,akiket egész orszá­gunk szívébe zárt az utóbbi hetekben. Majd elhangzott a vezényszó és Páder Já­nos, a NOB helyettes titká­ra jelentést tett a fogadó­bizottság vezetőjének. A párt- és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében Papp János, a mi­nisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte a hazaér­kezett magyar sportolókat, a fogadásra megjelent hoz­zátartozóikat. Elmondotta, hogy a versenyek egész ideje alatt az egész ország velük együtt érzett a küz­delmekben és velük együtt örült jelentős nemzetközi sikereiknek. Külön köszön­tötte a tíz aranyérmes baj­nokát: dr. Török Ferencet, Rejtő Ildikót, Pézsa Tibort, Hammer Lászlót, Kozma Istvánt, Pólyák Imrét, a női tőr- és férfi párbajtőr­csapatot, a vízilabdázókat és nemzeti sportágunk kép­viselőit, a labdarugó-csapat tagjait. Köszönetét mondott a helyezéseket elért spor­tolóknak és további sikere­ket kívánt nekik a jövő nagy sportfeladataihoz. A rétsági járás bajnoksága A rétsági járási labdarúgó bajnokság B csoportjában be­fejeződött a küzdelem. A baj­nokság végeredménye a kö­vetkező: 1. Nógrádsáp 23 ponttal Z. Alsópetény 20 „ 3. Keszeg 16 „ 4. Nézsa 14 * 5. Szécsénke 12 6. Felsőpetény ll „ ?. ösagárd 10 » 8. Legénd 8 „ Rejtő László —• Lukács László — Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek Ez a mű a magyar lab­darúgó válogatott 1902— 1963-ig vívott 400 mérkő­zés eseményeit foglalja össze, s ezzel a teljesség igényével fellépő, sport­történeti szempontból is hézagpótló munkának szá­mít. Szerzők színes, olvas­mányos formában, riport- szerűen elevenítik fel a mérkőzések légkörét, vala­mennyi nemzetek közti ta­lálkozó adatait Gelenczei Emil; A sakk-király magánélete A könyv érdekes sakk­egyéniségekről és esemé­nyekről szól. Elvezet ben­nünket a bagdadi kalifák birodalmába, Bölcs Alfonz udvarába, a sakklovagok körébe. Megismerjük az el­ső sakk-kongresszust, a sakkelmélet kezdetét, a sakk hőseit, kalandorait, tudósait és szenvedélyes megszállottjait. Kézilabda Lengyel csapat ellen a Bp, Spartacus Prágában elkészítet­ték az 1964-65 évi női kézilabda Európa Kupa sorsolását. A küzdelmek­re 13 ország bajnokcsa­pata jelentkezett, s ma­gyar részről a Bp. Spar­takus nevezett. December 15-ig tíz együttes játszik oda-visz- sza a legjobb nyolc közé jutásért, míg a további három csapat csak a má­sodik fordulóban kapcso­lódik a küzdelembe. A Bp. Spartakus, a legu­tóbbi EK harmadik he­lyezettje, a lengyel baj­nokcsapat ellen kezd, s ha kiharcolja a nyolc kö­zé jutást, az elődöntőbe kerülését a Fortschritt Weissenfels (ND) — Trud Moszkva (szovjet) talál­kozó győztesével játszik. Az elődöntő mérkőzé­seket 1965. március 1-ig rendezik meg, míg a döntőt április 10-én tart­ják. A magyar olimpiai kül­döttség nevében Egri Gyu­la fogadta a meleg köszön­tő szavakat és a jókívánsá­gokat. Megköszönte álla­munk és népünk hatalmas segítségét. ígéretet tett a sportolók nevében, hogy ezek után is becsülettel ké­szülnek a rájuk váró nagy sportfeladatok megoldásá­ra, az 1967-es budapesti at­létikai Európa Bajnokság­ra és a Mexikói Olimpiára. A hivatalos fogadtatás után a hazaérkezett olim­piai versenyzők nagy cso­portja az autóbuszok felé igyekezett, ahopnan a hoz­zátartozókkal külön társas­gépkocsikban a kisstadion­ba mentek. 1 ¥áltéiisté=bsjü@kiá| ,,üiái®dik félidei©'' Rendet a baglyasaljai sportkörben Hozzászólnak az érdekelt játékosok I. Hogyan jutott idáig Ki, vagy kik engedték, tes? — hangzott a kérdés csapatról szóló cikkünkben. A Nógrádban megjelent bíráló cikkek éppen az ér­dekelt névsaerint megemlí­tett négy játékos, Horváth, Földi, Tóth, és Pifkó felé irányult, azok felé, akik a legidősebbek a csapatban és a sportkör legrégibb já­tékosai. Hozzászólásunkban nem a mi sérelmeinket, nem a mi szépítgetésünket akar­juk elérni. De szükséges­nek tartjuk mégis a fele­lősséget közelebbről meg­vizsgálni, a sportkört sze­rető és féltő baglyasaljai és salgótarjáni szurkolók­hoz szólva elmondani. Ahhoz, hogy világos ké­pet tudjunk alkotni a sportkör életéről, problé­máiról, a most felmerülő súlyos hibákról, másfél, két évvel ezelőttről kell kezdeni. ez a nagyhírű sportkör? hogy idáig jusson az együt- a Baglyasaljai Bányász A hibák kezdeti előzmé­nyei vajon nem ott kez­dődtek-e már, hogy a ve­zetésen belül nem volt megfelelő egyetértés? Te­kintsünk vissza az edzőkre. Gáál Ferencnek, a csa­pat volt játékosának veze­tésével, odaadó munkájá­val a csapat az NB III-tól magasabb osztályba, az NB II-be került. A csapatnak az átszervezett labdarúgó idényben, a félfordulós bajnokságban kellett volna felkészülnie, erősödnie, át­szerveződnie, 'hogy már a bajnokság és kiesés sorsát eldöntő küzdelmekben helytálljon. Nézzük, mi történt. Gaál Ferenc edzőtől az első csapatot elvették — minden előzetes megbeszé­lés és közös megegyezés nélkül, — és Csuberda Fe­rencet bízták meg a csa­pat további felkészítésével. Mi történt tovább? A csa­pat rosszall szerepelt, nem történt erősítés, fiatalítás, hanem ezzel ellentétben az állott fenn, hogy egy-egy mérkőzésre a csapat csak tiz, esetenként kilenc já­tékossal rendelkezett, olya­nokkal, akik az NB II. át­lagszínvonalát megütik. Mi egy páran, idősebb játéko­sok, láttuk a hibákat, fel is vetettük, de sajnos az eredmény az lett, hogy a félfordulós bajnokságban meg kellett elégedni a 15. hellyel. A rossz szereplés okát a vezetés nem abban látta, hogy játékos kell, hanem abban, hogy Csuberda Fe­renc nem jól készíti föl a csapatot, így kénytelen tő­le megválni és Wahlkampf Lajos személyében új ed­zőt szerződtetett. Olyan ed­zőt kértek fel, aki az elő­ző hetekben a Nögrádnak adott nyilatkozatában ki­jelentette, hogy a Salgótar­jáni Üveggyártól nem vá­lik meg. Mégis megvált és átvette az első csapat irá­nyítását, amíg Csuberda Ferencet a II. csapat veze­tésével bízták meg. Nézzük tovább, mi tör­tént. A játékosok, akik köz­ben összejöttek, képesség­ben, összetételében megerő­södve nagy lelkesedéssel kezdték el az alapozást a lehető legmostohább körül­mények között. A csapat a tavaszi lab­darugó idényt jól kezdte, szép sikereket ért el. Itt kívánjuk elmondani: a jó szerepléskor Horváthot, Tóthot, Pifkót stb. egyes játékosokat sem az edző, sem a vezetés részéről nem kellett fegyelmezni. A kez­deti siker, a jó szereplés azonban elbizakodássá vált. Egyes játékosok a túlzott edzés, nehéz mérkőzések után fáradságról panasz­kodtak. (A csapat két tagjá­nak kivételével valameny- nyi fizikai dolgozó). Nem hitték el, sem az edző, sem a vezetők. Később az már odáig ment, hogy játékosok forrhahányatlása követke­zett be. Egy például a sok Vezetőség — tagok néftiil Szervezett sportéletet ISlógrádkövesden Több mint ezer lelket számlál Nógrádkövesd. Né­hány évvel ezelőtt élénk sportélet folyt ebben a községben, elsősorban a bánya jóvoltából. A járási bajnokságban rúgták a labdát a fiatalok, tavaly még asztalitenisz bajnok­ságot is rendeztek a falu­ban. Azóta pedig mintha meghalt volna minden. A szó legszorosabb értelmében csak vezetősége van aNóg- L-ádkövesdi Építők SK-nek és nyolc kiöregedett lab­darúgója — leigazolva. Több semmi. Illetve van itt még bőven — legalább 15 ezer forintot érő sport- felszerelés. A labdarugók részére három garnitúra ruha, az egyiket még nem is használták. Kézilabda, röplabda felszerelés, hálók­kal. Tornacipők, diszkosz, teniszütő, síléc, magasug- róléc, ping-pong asztal, egyszóval minden, ami egy sportkör életéhez szüksé­ges. Felszerelés tehát van. Van vezetőség is, sak a legfontosabb nincs: sport­élet Nógrádkövesden. A sportkör vezetői úgy mondják, hogy nincs a fa­luban elég fiatal. Azok pe­dig, akik sportolhatnának és a bányánál dolgoznak: azok más községekben lak­nak. Bercelen, Galgagután, meg máshol. Az iskolások ugyan sportolnának, de ők is az iskola udvarára let­tek beszorítva, mert ma már sportpálya sincs Nóg­rádkövesden. A régi sport­pályára szüksége volt a bányának. A termelőszö­vetkezet ugyan biztosított helyet az újnak, de hogy azon sportolni lehessen, ahhoz 3 ezer dömper sala­kot kellene odaszállítani. Ez drága. A bánya , is se­gítene egy új pálya létesí­tésében. Adná a földmun­kához szükséges gépeket, be is kerítenék, ehhez azonban az állami gazda­ság engedélye kellene az általuk kiszemelt terület átengedéséhez. Tehát ma­radt minden a régiben. közül: B. Szabó a kezdeti' jó szereplés után vissza-* esett, fáradtságról panasz­kodott, kérte edzőjét, hogy hagyják ki a csapatból, mert fáradt, nem megy ne­ki a játék. Az edző válasza az volt, hogy kimaradhat, hiszen még csak kedd van. Mi, idő­sebb játékosok láttuk és tudtuk, hogy kellene ese­tenként pihentetés, hiszen tizennyolc játékossal ren­delkezett az első csapat, még sem hagyták ki a fá- adt játékost, hogy a tarta­lékcsapatból egy-egy Jó formában lévő labdarúgót szerepeltessenek. Az edző, a vezetés nem ismerte el csak a minden­kori játszó tizenegy játé­kost. Mondhatnánk, hogy nélkülözték Pepsinczkit, Földit, Koslédert, majd a sérülésből felépült Tóthot. Mi történt ezután? A fá­radt csapat kezdett vissza­esni, többször vesztesként hagyta el még a hazai pá­lyát is. (folytatjuk) Tóth Sándor Horváth Sándor Földi József Pifkó Géza Nincsenek fiatalok. Így mondják. Ezt aligha hinné az ember. Csak mint ipari tanuló negyven dolgozik a bányánál. Rajtuk kívül is akadnak még fiatalok. Köz­tük jónéhányan korábban aktív sportolók voltak. És ott vannak a faluban élők. S a faluban semmi szóra­kozási lehetőséget nem ta­lálnak, még .moziba sem járhatnak, mert az sincs Nógrádkövesden, Cáfolja ezt az állítást az is, hogy a KISZ-nek van labdarúgó csapata, akadnak fiatalok, akik néha-néha összesze- delőzködnek, s a környék községeiben barátságos mérkőzéseket vívnak. Te­hát vannak fiatalok! Csak össze kellene fogni őket! A szomszéd község, Bércéi példája jó lenne. Bercelen négy labdarúgó csapatot is össze tudnának szedni. Ott viszont az a baj, hogy nincs anyagi fedezet a csapatok szerepeltetéséhez. A sportkör pénztárában jelenleg 2,50 forint van. Ennyi és semmivel sem több. De nincs is többre szükség. A vállalati jóléti alapból 500 forintot tervez­tek sportköri célra. Még azt sem használták fel. Minek?! Ha nincs sport­élet, pénzre sincs szükség. Elég ha van vezetőség!? Nógrádkövesd jelentős ipari centrum a megyében. A Járási Testnevelési és Sporttanács küldözgeti a le­veleket, jelentéseket kér, de odáig már nem jutott ei, hogy gyakorlati segít­séget nyújtson ahhoz, hogy újra eleven sportélet le- gven. Felelős ezért a bá­nya szakszervezeti bizott­sága csakúgy, mint a szak- szervezet megyei bizottsá­ga. Hiszen a sportéletért nékik is felelősséggel kell tartozniak. A szabadtéri sportolásra már mind kevesebb idő! jut, sportolóink a termek­be kényszerülnek. Nógrád­kövesden most ezt az al­kalmat kell kihasználni. Ai meglévő felszerelések biz­tosítják, hogy a rendelke­zésükre álló teremben kezdjék meg a sakk éle­tet Rendezzenek csakúgy, mint korábban házi aszta­litenisz versenyeket, üze­mi bajnokságokat. Kezdeti lépésnek ez is jó. S aho­gyan gyűlnek a tagok, úgy lehetne a többi sportága­kat is kialakítani, hogy a tavasszal már necsak ve­zetőség, hanem tagok is le­gyenek a Nógrádkövesd! Építők SK-nál. Somogyvári László n ö g a A n A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőség: Salgótarján, Városi Tanács-köz 2. Telefon: főszerkesztő: 12-94. párt- és tömegszervezeti és kulturális rovat: 14-4C, 10-79. ipari rovat: 10-64, mezőgazda- sági rovat: 12-12 (123-as mellék). Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei lapkiadó V. Felelős kiadó: Vlda Edit. Kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi út 53. Telefon: 10-29, Index-szám: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V.; Salgótarján. Lovász József u. 2. Telefon: 11-92. 64.323 Felelős vezető1: Fila István. Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető & . helyi postahi­vatal oknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hóra:. V&.- forint

Next

/
Oldalképek
Tartalom