Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-09 / 204. szám
IWH október 9. péntek N0GRÄD 5 Sok gondot okoznak a hiányzók Kérlelés eredmény nélkül a Gáti-aknán Az egyik bánya a falu egyik szélén, a másik a másikon terül el. A távolság nem nagy közöttük, de a különbség annál nagyobb. A Mátranováki Bányaüzem két aknájáról. Csurgóról és Gáti aknáról van szó. Csurgón hónapok telnek el, amíg „becsúszik” egy igazolatlan mulasztás. Gátin viszont mindennap sorozatosan visz- szaférő gond a munka- fegyelem lazasága. Igaz törzsbányászok a csurgóiak, régi, összeszokott gárda. Gáti aknán viszont a folyamatos felfejlődéssel párhuzamosan elég sok új dolgozó került a bányához. Velük van a baj. Az aknavezető, a bányamester, az aknász azzal kezdi a napot, hogy magyarázza mit is jelent a hiányzás. Kér, érvel, de eddig nem sok eredménynyel. Legutóbb felmérést készítettek, mely szerint az elmúlt egy év alatt 64 dolgozója volt olyan az aknának, aki „túl üdült”, azaz a szabályosan engedélyez- hetőnél több napot töltött szabadságon. Ezt természetes le kell vonni, az idei szabadság keretből. A nemrég lezajlott bányásznapon elég nagy számmal voltak, akik elestek a * * hűségjutalomtól éppen az igazolatlan mulasztások miatt. Úgy látszik a lecke még sem elég. Furcsa, hogy olyan emberek, akiknek nemcsak saját maguk eltartásáról, hanem családjukról kell gondoskodni, könnyelműen mulasztanak. Pedig milyen egyszerű a számolás. Ha valaki egyszer hiányzik, már felét elveszti az évi hűségjutalomnak. felét a havi ingyenes szénjárandóságnak és ráadásul még ezt a mulasztott műszakot a szabadságból is levonják. Két mulasztás elég, hogy az egész hűségjutalom elvesszen és érthető és reális is ez az intézkedés, hisz a hűség fogalmába tartozik a fegyelmezett munka. Szeptemberben már többen elvesztették a hűség- jutalomra való jogukat, részben, vagy egészben. Kompos Lászlóról négy napig, de lehet, hogy azóta sem tudnak, Csík István hét napot mulasztott és az üzemvezetőség arra a megállapodásra jutott, törlik a létszámból, fegyelmi úton elbocsátják. Egyébként az elmúlt hónapban is öt igazolatlan mulasztása volt. Az ilyen emberre valóban nem tudnak építeni, tervezni. Lehetne azután sorolni még a neveket, akik ha nem is ennyit, de egykét napot már mulasztottak szeptemberben. Az akna vezetősége eddig már 15 dolgozónak küldött figyelmeztető cédulát Sok ez azért egy ilyen aránylag nem is nagy bányánál. Az aknának tervet kell teljesíteni. Ezt joggal várja tőle a népgazdaság. Ha viszont bármelyik munkaterületen hiányzik valaki a szénfaltól kell a helyére állítani mást. Az összlét- számból naponta 29 ember lehetne távol terv szerint, viszont a valóságban átlagosan 40 ember hiányzik különböző címeken, de hiányzott már 62 is. De vegyük csak az átlagot a 11-el több hiányzót az is egy hónap alatt 375 tonna szén termelés kiesést okoz. Gáti aknán rendet kel! teremteni és ezt jól látja a vezetőség és számít arra, hogy a dolgozók is belátják, nem mehet így tovább. A felvilágosító munkát fokozzák, de ebben igen nagy segítséget adhatnak a törzsbányászok, ha lelkűkre beszélnek azoknak, akik hajlamosak a fegyelem lazítására. Ez azonban csak az egyik mód, a másik a törvényes .lehetőség, amit alkalmazni lehet és kell is a notórius fegyelemlazítókkal szemben, akik állandóan telepítési gondokat okoznak. Törvényes mód van rá, hogy megszabaduljanak tőlük, ha már más nevelő eszköz nem használ. Bodó János Harc heves szélben Cjj-lataLők a vízért A Nógrád megyei Víz és Csatornaművek KISZ alapszervezete vezetőség és küldöttválasztó értekezletén határozat született: az alapszervezet tagjai vállalták, hogy az Ipoly és Salgótarján közt épülő regionális vímű munkálatait társadalmi munkában segítik. Mintegy 25 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek, valamennyi KISZ-tag évi szabadságából egy napot ajánlott fel e célra. A megyei KISZ- bizottság a kezdeményezést követésre méltónak találja, s felhívja Salgótarján ifjúsági szervezeteit csatlakozzanak ahhoz. * Szokatlanul heves szél söpör a mező felett. A kukoricaszár fázósan csörög. Litke és Mihálygerge közt az egyébként is lapos területet a napokban hullott eső még feláztatta, a puha föld megnehezíti a gépek és az emberek mozgását. Motorzúgást, öblös férfihangokat kap fel a szél. Hétmérföldes csizmában nyúlánk ifjú közeledik, a Nógrád megyei Víz és Csatornaművek KISZ-titkára. — Erőt, egészséget kívánok — köszön katonásan. Ebben a pillanatban lánykiáltás csattan a közeli nyárfák alól. — Tűz van! Eg a pufaj- ka, Szabó Sándoré! A titkár felkapja a fejét, övé a vattakabát. A hang irányába pillantunk. A reggel gyújtott tűz maradványaitól kapott lángra a kabát, most tapossák. {Pataki János hegesztő, tiszteletbeli „öreg” kiszes tele szájjal nevet. — így lesz a nufajká- ból frakk — kiáltja jókedvűen. — Ez a fecske- farkú pufajka. A titkár is — mit tehetne? — nevet. De már napirendre térnek az eset fölött, nincs sok idő a tréfálkodásra, várja őket a munka. — Az alapszervezetnek 28 tagja van, ők valameny- nyien. sőt KISZ-en kívüli fiatalok is résztvesznek ebben az akcióban — tájékoztat Szabó Sándor. — Szerződést kötöttünk a kivitelezővel, az E.M. Mélyépítő Vállalattal, miszerint e területen 326 méter hosszúságban lefektetjük a vezetéket. Reggel fél hétkor érkeztek Salgótarjánból a munkaterületre. Végig a kukoricások és káposztások közt, mint óriási repedés, húzódik a majdnem . két méter mélységű árok. Békebeli lövészároknak is nevezhetnénk, hiszen a hasonlóság nemcsak külsőségben nyilvánul meg. Nemcsak abban ugyanis, hogy az emberek ki sem látszanak belőle, s hogy kezükben, mint valami fegyvert, szorongatják az ásót és lapátot, hanem abban is, hogy itt a mély, vizes árkokban igazi harc folyik. Csakhogy ez a harc békés, s a célja is mindenki előtt nagyon világos: a regionális vízműnek 1965 végére el kell készülnie. — És a víz ellen — szól közbe az egyik fiatal, Tóth József technikus. — U- gyanis, ha bejön az őszi esőzés, az efajta lapos talajon lehetetlen a munka. Most is csak nehezen áll- juk a sarat. Valóban, csizmáin is ragad jó pár kiló. Amott Gombás István, a mélyépítő vállalat brigádvezetője szemléli elismeréssel a társadalmi munkás fiatalok tevékenységét. Az árokban Kalocsai János és Póta István a gyűrűzést, azaz a csövek összeillesztését végzi. Jó begyakorlott mozdulatokkal dolgoznak, látszik, nem először csinálják. Mazgon Sándor villanyszerelő adja le a szükséges szimplex-felhúzót. Egy-egy erősebb szélroham majdnem elsöpri az árokszélről. kölönben is arrébb lép, gép közeledik. Mint a így szervezzük meg az őszi munkákat ALIG JUTOTTUNK túl az aratáson és vele párhuzamosan folyó szalmaleta- karíláson, tarlóhántásokon és műtrágyaszórásokon, máris újabb nagy feladat előtt álltunk az őszi munkák tervszerű lebonyolítása várt ránk. A vezetőség miután az érintett szakemberek közreműködésével részletesen megállapította a soron következő feladatokat és azok elvégzésének sorrendjét, elhatározását kampánytervben rögzítette. A tervet a termelési igazgatóság jóváhagyása után lebontottuk az egyes szakfelelősök munkaterületére és hozzáfogtunk a tulajdonképpeni gyakorlati szervező munkához. Mindenekelőtt a kézi munka-igényes ágazatok nagy száma miatt a szükséges és rendelkezésre álló kézi munkaerőt mértük fel. Megállapítottuk, hogy ha az időjárás túlságosan nem hátráltatja a munkák menetét, a szerződött és a környékbeli községekből jelentkező szabad munkaerővel a betakarítások kézi munkáit megfelelő időben eltudjuk végezni. Erre a megállapításra az ad alapot, hogy szeptember végéig elvégeztük 60, hold cukorrépa szedését és leszállítását, 50 hold dohány törését és pajtákba hordását, 43 hold komló szedését és szárítását és a szőlő erre az időszakra eső szüretelését. A felsorolt munkák elvégzéséhez egy hónapon át 250-300 munkás munkahelyre illetve hazakutya a csontot, úgy lóbálja könnyedén acél-ál- kapcsában a csövet. Beemeli az árokba. A főmérnök elismeréssel figyeli: — KISZ-újítás — büszkélkedik a csizmás titkár. — A múlt héten dolgoztuk ki. Az árokásó gépet alakítottuk át csőbeengedö géppé. Úgy, hogy az árokásó kanalat leszereltük. Egyszerre csak megint felhangzik a „tiszteletbeli” Pataki János hangja. — Vi-gyázz! Tiszte-legi! — Jobbra nézz! — toldja meg valaki. Az árok mentén Litks felől két lány közeleg: Baki Erzsébet és Bános Éva technikusok. Ok is a csapatba tartoznak. Csinos „katonák”, meg kell hagyni. És jó társadalmi munkások. Az élelmezési gondok megoldásán kívül — ez a reggelikészítés — más segédmunkát is végeznek: döngölés, vezeték terhelése. A vezeték az Ipolytól Salgótarjánig húzódik, 26 kilométeren át áramlik majd benne az életet a' víz. Ezek a fiatalok érzik a felelősséget, keményen dolgoznak a puha talajban, tudják, maguknak és fiaiknak épül a vízmű. Kemény az arcélük, mint a régi római harcosoké. Előttük a mélyépítő vállálat emberei alig győzik „tükrözni”, egyengetni a telepet. Jó harcosok. ’ Megnyerik ezt a csatát. Tóth Elemér szállítását is meg kellett oldani. Úgy terveztük, hogy szeptember utolsó napjaiban a dohánytól és komlótól felszabaduló munkaerővel együtt nagy erővel folytatjuk a 106 hold termőszőlő betakarítását. Ezen felül ránk vár 700 hold kukorica betakarítás is. Ezt KB— Il-es csőtörő gépekkel az elmúlt héten megkezdtük. A munka igen alapos szervezettséget követelt. Terveink szerint 300 holdról csőtörőkkel, 150 holdról adapteres kombájnokkal és a fennmaradó 250 holdról kézzel takarítjuk be a kukoricát. Ügyeltünk arra, hogy az egyes betakarítási módozatokat ahol alkalmazzuk Az alacsonyabb tőszámú és közepes termésű kukoricákban csőtörőket, a gyengébb termést Ígérő táblákon kombájnokat és a legjobb területeken kézi betakarítást alkalmazunk. Külön gondot kellett fordítanunk arra, hogy az erősebb lejtésű területekre — függetlenül a kukorica minőségétől — gépet ne alkalmazzunk. Az idei év sajátosságaihoz tartozik nálunk, hogy a csőtörőkkel betakarított kukoricát cséplőgéppel rögtön lemorzsoljuk és Farmerrel szárítva feltakarmányozzuk. Csak a kézi törésű kukoricákat fogjuk góréban tárolni. A FELSOROLT, főleg kézimunka-igényes ágazatok betakarítási munkáival párhuzamosan 750 hold trágyázást, 2050 hold műtrágyázását, 1680 holdon az ősziek vetését, végül 1960 holdon mélyszántását kell elvégeznünk. Szeptember végéig a felsorolt munkákból 500 hold istálló trágyázást, 1200 hold műtrágyázást, 1400 hold vetőszántást végeztünk el és 800 holdat el is vetettünk. Az őszi mélyszántásból erre az időre 120« hóidat végeztünk el. A rendkívül nagy gépi igénybevételt gépcsoportok kialakításával oldjuk meg. Egy gépcsoport, egy trágyamarkolóval és négy Super-Zetorral trágyaszóró kocsival végzi a szerves- trágyázást. Ezt a csoportot állandó-1 an nyomon követi a szántócsoport egy része. A műtrágyaszórást két UE—28- as traktorral vontatott nagyteljesítményű keletnémet, tányéros műtrágya- szóróból álló gépcsoport végzi. A szántásokat nagyteljesítményű lánctalpas traktorokkal, míg a talaj- elmunkálásokat gumikere kű univerzális traktorokkal végeztetjük. Külön gépcsoport vet, ide a legrégibb és legtapasztaltabb traktorosainkat alkalmazzuk. Ezeknél a munkásoknál igen nagy gondot fordítunk az egyenletes talajfelszínre a porhanyós, ülepedett magágyra, hogy ezzel a terméseredmények megalapozásán kívül a jövő évi gépi munkákat is megkönnyítsük. Igen nagy gondot okoz számunkra a sok belső és külső szállítás is. A megnövekedett állatlétszám abrakkal és szálastakar- mánnyal való ellátása, valamint 4500 mázsa őszi vetőmag leszállítása a társgazdaságoknak és tsz-ek- nek a teherautókon kívül leköti a traktorüzem kapacitásának mintegy 35 százalékát. ANNAK ÉRDEKÉBEN hogy a megszervezett mun-j kák tervszerűen folyjanak! a gazdaság vezetősége, a párt- és szakszervezet vezetőinek közreműködésével állandó ellenőrzést és felügyeletet gyakorol az egyes munkaterületeken. Tarczy László fóagronómus, Sziráki Állami Gazdaság Motorhiba (Foto; Kin ka Tiwwtal
