Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-09 / 204. szám
WOL aMffiiar 9. péetefe NÓGRÁD 5 GYORSÍTOTT TEMPÓBAN pippp A távfűtés földalatti csővezetékeinek elhelyezése nagy szakértelmet igényel. A képen Faragó László és brigádja, a szovjet emlékműnél az úttest alatt fúrással készítik elő a cső helyét. .. m Tóth Lajos szigetelő és Zsámboki János bádogos brigádja a távvezeték hő- szigetelését végzi. Napi teljesítményük 60—70 méter. Gyorsított ütemben dolgoznak, hogy mielőbb megkezdődjék a távfűtés (Foto £inka László) A KISZ KB kongresszusi téziseiről A VL KONGRESSZUS előkészítése során az ifjúsági szövetség számos fórumán elemzik, megszabják a következő évek tevékenységét. A Központi Bizottság kongresszusi tézisei, a KISZ munkája feltételeinek kedvező alakulását elemzik, öt fejezete pedig az ifjúsági eszmei-politikai fejlődését: a szocializmus teljes felépítése érdekében folytatott termelési tevékenységét: a művelődés és sportolás terén elért eredményeket és jövőbeni feladatokat; a KlSZ-szerveze- ti helyzetét és továbbfejlesztésének feladatait: valamint a KISZ nemzetközi kapcsolatainak alakulását elemzi. Befejezésként a tézisek azzal foglalkoznak, mennyiben vált társadalmi üggyé az ifjúság nevelése. Csupán a főbb témakörök felsorolásából is látható, a tézis valóban fontos dokumentum, melynek megfelelő feldolgozása, alkotó tanulmányozása nagy mértékben elősegíti saját munkánk reális értékelését, a társadalom életében betöltött szerepünk megvilágítását, s igen alkalmas arra is, hogy a társadalom figyelmét méginkább ráirányítsa az ifjúság nevelésének ügyére. Ezek mellett a tézisek mint mérték, mint összehasonlítási alap is igen jelentős. Aki felelősségérzettel foglalkozik az a tézisek minden megállapítását úgy olvassa, hogy mindjárt keresi a választ a felmerülő kérdésre... és nálunk ez, hogy áll..., mit kellene tennünk, hogy nálunk is így legyen. A SALGÓTARJÁNI alapszervezetek többsége megtartotta már vezetőségi és küldöttválasztó taggyűlését, melyeken az elmúlt évek munkájának értékelése az egyik fő témakör. A városi bizottság is készíti már a küldöttértekezlet beszámolóját. így nagyjából választ tudunk adni az előbb említett kérdésekre. Vannak kiemelkedő munkát végző, de vannak gyengébb tevékenységet felmutató alapszervezeteink is. Nincs az ifjúsági mozgalmi életnek olyan területe, amelyen nem léptünk volna előre. A fiatalok több ezres tömege vesz részt politikai oktatásban, munkás fiataljaink többsége nemcsak becsülettel helytáll munkahelyén, de részese a különféle versenyeknek, akcióknak is. Több száz újítás, százezres számú társadalmi munkaóra teljesítmények, milliós nagyságrendű forint-megtakarítások, tanulásban, művelődésben, sportolásban elért eredmények vannak mérlegünk egyik serpenyőjében. Persze a másik serpenyőben is van még valami. Nézzük például az eszmeipolitikai nevelés kérdését. Sokszor vagyunk hajlamosak, hogy ezt azonosítsuk a politikai oktatással, s megfeledkezünk, nem, vagy csak keveset beszélünk a munkaerkölcs, a társadalmi tulajdonhoz való viszony, a vallásosság, az idősebbekhez való viszony, stb. kérdéseiről. Pedig ezek is az említett nagy témához tartoznak. A párt gyakorlatban igazolt politikáját sokszor frázisként ható eszmecserékkel, s nem elég közvetlenül, nem eléggé érthetően magyarázzuk. Ritka az ilyen agitáció: nézd csak, milyen szépen Szénbányászatunk helyzete Csak összefogással lehet eredményesen zárni az éret A bányaüzemeinknél októberben sorrakerülő párt- taggyűléseken megtárgyalják a gazdaságos széntermelés helyzetét és feladatait, amely beleilleszkedik a pártvezetőségek újjává- lasztásának tartalmi előkészítésébe. A bányász pártszervezetekre, a kommunistákra most különösen nagy felelősség hárul, hiszen a Nógrádi Szénbányászati Tröszt — az eredmények elismerése mellett — komoly gondokkal, súlyos lemaradásokkal küzd a termelés szinte minden területén. Kedvezőtlen önköltség Az első fél év gazdálkodása sem volt már kielégítő. Mennyiségi tervét ebben az időszakban sem teljesítette a tröszt, amely más egyéb tényezőkkel együtt kihatott a gazdaságossági mutatókra is. Sajnos szeptemberben a helyzet tovább romlott. Az év eltelt időszakában a termelési arányok sem alakultak kedvezően. A frontfejtésekből kevesebb szenet bányásztak, a tervezettnél. Az összüzemi teljesítmény sem mutat kedvező képet: az első nyolc hónapban csak 99,4 százalékos az eredmény, a létszámterv túlteljesítése mellett. Ebben jelentős szerepe van a fenntartási műszakszámok megnövekedésének, amelyek 1964. első felében 10,5 százalékkal voltak magasabbak, mint 1962-ben, jóllehet ugyan ebben az időszakban csaknem egyhar- madával növekedett a korszerűen biztosított vágatok aránya. Ami az önköltséget illeti, itt minden egyéb mutatónál kedvezőtlenebb öltözködnek a fiatal munkások. Mindegyiknek van legalább két-három öltöny ruhája, több pár cipője, stb. Az ilyen és hasonló ervek pedig közvetlenebbek, agitatív erejük is nagyobb. Művelődési tevékenységünket többször Ítéljük meg egy-két reprezentatív csoport szereplése alapján. Ugyanakkor nem lehetünk elégedettek a fiatalok tömegeinek művelődését jellemző tényezőkkel: a mozibajárás, a színházi előadások, hangversenyek, képzőművészeti tárlatok látogatásának rendszerességével. Hasonló példákat hozhatnánk fel ifjúsági mozgalmi munkánk ■ több területéről is. Ezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy a munka színvonalát, tartalmasságát, mélységét, sokszor tömegességét- illetően is bőven van még tennivalónk. A TÉZISEK tanulmányozása tehát mozgósít is. Az egyszerű, igénytelen kiállítású kis füzet számtalan tényt, kérdést, gondolatot tartalmaz.. Eljutott mindenhová : KlSZ-szervezetekhez, üzemi, hivatali és más szervek vezetőihez, párt és társadalmi szervekhez. Anyagáról érdemes és szükséges beszélgetnünk. vitatkoznunk. Ujlaky István a helyzet. Mindent egybevetve: augusztus végéig a tröszt költségfelhasználása 12 millió forinttal haladja meg a tervezettet. Ugyanakkor 2,4 miihó forintnak megfelelő korszerű biztosító anyagot nem használtak fel ebben az évben, az elő- vájásoknál pedig mintegy 3 ezer métert „takarítottak meg” az előirányzathoz viszonyítva. Ezeket összegezve: több mint 5 forinttal lépték túl egy-egy tonna szén önköltségét. És végül; a tervezett 16,1 milliós vállalati nyereséggel szemben eddig mindössze 1,8 milliót tud felmutatni a tröszt. A nyereségnek ilyen alakulása kedvezőtlenül érinti személy szerint a tröszt minden dolgozóját. Megfelelő légkört Kétségtelen, hogy ma számos nem várt gonddal kell megküzdeniük a bányák vezetőinek, munkásainak. Itt azonban azokról a jelenségekről, okokról kell szólni, amelyek felszámolása vezetőkön és bányászokon múlik és amelyekkel a nehézségek ellensúlyozhatok, kedvezőtlen hatásuk csökkenthető- Mindenek előtt a komrhu- nistákon múlik, hogy olyan 1 égkört, szemléletet, gyakorlati tevékenységet alakítsanak ki, amely a bányákban magasabb szervezettséget, jobb munkafegyelmet, nagyobb tervszerűséget biztosít. A feladatok aknánként, üzemenként változóak, sajátosak. Azonban népgazdasági jelentőségénél fogva első helyen áll a mennyiségi terv teljesítése, de nem minden áron! A gyárak, erőművek, háztartások nem követ, hanem szenet, az adottságokhoz képest jóminőségű szenet kérnek a nógrádi bányászoktól. Ezért különösen fontos, hogy azok a bányák, amelyek a jobbminőségű szenet termelik a mennyiségi tervet túlteljesítsék. A pártszervezetek azonban ne engedjék meg, hogy egyes arra hajlamos aknavezetők csupán a csilléket és vagonokat számolják. Az egyenletes termelés Ugyanilyen fontos a termelés ütemessége. Ma még általános jelenség, hogy egy hónapon belül általában csak a harmadik dekádban érik el a bányák a 100 százalékot. Hasonló jelenséggel találkozunk a munkanapon és egy-egy műszakon belül is. Érdemes lenne elemezni aknánként is, hogy az egyenletes termelés mennyivel szervezettebbé tenné az amúgyis akadozó vagonellátást! Ennek természetesen feltétele az is, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a széntermelő munkahelyek biztosítására, a telepítési arányok helyes kialakítására. Az egyenletes termelés további követelménye a munkafegyelem erősítése. Itt nem csupán arról van szó — bár igen fontos, — hogy csökkenjen az igazolatlan mulasztás, megvizsgálják például a betegletsaam magas arányát, a pénteki-szombati felfutásának okát, hogy betartsák a szabadságolási tervet. A pártszervezeteknek azt is el kell ómiök, hogy a gazdasági vezetők maguk is megtartsák és körültekintően, emberségesen megköveteljék a fegyelemre vonatkozó intézkedéseket. Úgy szervezzék a munkájukat, hogy ne adjanak okot a fegyelem lazulására. Ne gyűjtsék össze az egyéb, igen gyakran a vezetés hibájából adódó improduktív műszakokat a fenntartási műszakok rovására. A fenntartási műszak valóban azt a célt szolgálja, ami a rendeltetése! Ugyanilyen lehetósegeket sorolhatnánk az anvaggaz- dálkodást illetően is. Az utóbbi időben sajnos keveset hallani a bányaüzemeknél a takarékosságról, célszerű anyagfelhasználásról. Pedig számos, jól bevált gyakorlat, kezdeményezés látott már napvilágot. amelyek erősítése, felújítása jelentős a gazdaságos termelésben, Feladatok és az EMBER A pártszervezetek, a kommunisták ne felejtsék, hogy a megnövekedett és néhány tekintetben’ kedvezőtlen körülmények között kitűzött feladatokat emberek, gazdasági-műszaki vezetők, bányászok hajtják végre. A vezetés színvonalának növelése az az elsőrendű emeiö. amellyel fokozottabb ütemben juthatunk előre, A szénbányászát lemaradásának okai arra is rávilágítanak, hogy a szemlélet nem minden vezetőnél állja ki a kritikát. A pártszervezetek támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely a rend. a fegyelem, a szervezettség érdekében történik. Segítsék a műszakiakat abban, hogy az eddigi technikai fejlődés hatékonyabban szolgálja a széntermelési tervek teljesítését újabb műszaki intézkedések szülesser*ek Erősítsék a gazdaságiműszaki vezetésben azt a felismerést, hogy az akadályok legyőzésében, a lemaradás behozásában rendkívül nagy szerepe van » dolgozók alkotó kezdeményezésének, javításának, bírálatának. Erre jó alkalmat biztosítanak majd az októberi taggyűlések. A pártszervezeteknek legyen gondjuk arra, hogy a gazdasági-műszaki vezetés minél előbb és nagy körültekintéssel hasznosítsa ezeket a véleményeket. A helyesen kidolgozott anyagi ösztönzés mellett az olyan erkölcsi mozgatórugó, amelyet egyetlen bányavezető sem nélkülözhet. A kommunisták, a vezetők, a szocialista brigádok, Ml egész bányászság összefogására van szükség, hogy a Nógrádi Szénbányászati Tröszt hagyományaihoz méltóan zarhassa *z 1964 ■ es tervevet.
