Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-08 / 203. szám
% NÖGKAD 1964. október 3. «sffSörtBfc RINDET 0 baglyasaljai sportkörben | Patinás neve | volt hajdanában a Boglyasai jai Bányász Sportkörnek. Különösen a labdarúgó szakosztálya aratta sorra a sikereket, öregbítette a megye sport dicsőségét. Sikert sikerre halmoztak az NB Ill-ban, s nem egyszer a baglyasi oroszlán-barlangról beszéltek a vidéki csapatok. Most a második éve, hogy magasabb osztályban, az NB II-’ben rúgják a labdát s baglyasaljai futballisták;, váltakozó sikerrel A tavaszi szereplés nem mondható rossznak. A csapat 17 mérkőzést játszott, s 17 pontot sikerült összeszedni, A tabella igen előkelő helyét foglalták el, s még az őszi forduló elején is a meglepetések csapatának tartották Baglyasalját. Az 50 százalékos teljesítmény, az idegenben is aratott győzelmek feltétlen arra intették a vidéki csapatokat, hogy jól felkészült együttessel vegyék fel a harcot a baglyasi bányász ellen. A meglepetések bekövetkeztek. Sajnos azonban nem úgy, ahogyan azt a csapat egyes vezetői, az ellenfél játékosai képzelték. A meglepetéseket maguk a baglyasi játékosok szolgáltatták, sorra hagyták el a pályát vesztesként. A tavaszi forduló 50 százalékos szereplésével szemben ma alig 20 százalékot tudnak felmutatni. Az eddig lejátszott 11 mérkőzésből mindössze 6 pontot szereztek, s ma a kiesés zónájába jutottak. 23 ponttal a tabella 16. helyén állnak, e alig három pont választja el az utolsó helyen tanyázó Debreceni Dózsától. És ha még azt is hozzátesszük, hogy a hátralévő mérkőzések közül négyei idegenben, olyan csapatok ellen kell megvívni, mint a bajnokságra törő Eger, akkor nagy reményekben nem ringathatja magát ez az együttes. Vagyis mondjuk ki: Nincs semmi biztosíték arra, hogy a Baglyasaljai Bányász megkapaszkodjék az NB II-ben. De hogyan jutott idáig ez a nagyhírű sportkör? Miért az őszi szereplés gyengesége? Ki, vagy kik engedték, hogy idáig jusson az együttes? A kérdések tömkelegére nagyon nehéz megnyugtató választ adni. Tavaly, az egyfordulós bajnokságban jól szerepelt a csapat. Annak ellenére, hogy akkor még alig volt 11 játékosa az együttesnek. Ma 18 játékost tartanak nyilván, ennek ellenére egyetlen mérkőzésen sem tudták a korábbi csapatot szerepeltetni. Vajon miért? Azért, mért hol az egyik játékossal, hol a másikkal volt baj! Sportszerűtlenség. Ma a sportért aggódó vezető, szakember, de szurkoló is ebben látja a Baglyasalja gyenge teljesítményeinek okát. Persze azok, akik a higgadtság, a tárgyilagosság optikáján keresztül szemlélik a csapat szereplését. Sportszerűtlenség. Ezért vált meg a csapattól megyénk egyik legtekintélyesebb szakembere, az együttes korábbi edzője, Walkampf Lajos is. Az az edző, aki éppen a sportszerűségre, a fegyelemre, a taktikai utasítások legszigorúbb betartására, betartatására törekszik, nem nézhette karbatett kézzel, hogy csapata néhány tagja megszegi a legelemibb szabályokat, írott és íratlan törvényeit. Nevezzük nevén a gyereket! Néhány játékos Horváth, Tóth, és több társa nem birt a csábításnak ellenállni, s ha nem is túlzott mértékben, de ahhoz elegendő szeszt fogyasztottak, ami az edzéseken, de méginkább a mérkőzéseken károsan hatott játékukra, végsősoron az egész csapat játékfelfogására, szellemére. S amikor az edző, Walkampf Lajos úgy nyilatkozott, hogy mellőzni kell ezeket a játékosokat — éppen a csapatszellem javításáért, az akkori vezetőség nem állt az edző mellé, ellentétes vélemény alakult ki az edző és a vezetők között. Bár korábban úgy döntöttek, hogy elfogadják Walkampf javaslatát, később visszatáncoltak, s azt az utat választották, hogy megválnak az edzőtől, de nem a játékosoktól. Ez csak egy a sok közül. S Walkampf Lajos közös megegyezéssel felbontotta a szerződést. (folytatjuk) Somogyvári László Megpróbáltatások és meglepetések az olimpia fővárosában Tájfun, eső, földrengés. Milyen megpróbáltatásokkal kell még szembenéznie a XVIII. nyári olimpia résztvevőinek? — Az idő most már fokozatosan egyre szebb lesz — mondják a japán rendezők. Véget ér a „Szurin”, (magyarul: hosszú őszi eső) s megérkezik a vén asszony ok nyara, — ígérik. Minden esetre tény, hogy a magyar versenyzőknek, akik már több mint egy hete Tokióban vannak, eddig a legtöbb gondot az időjárás okozta. Céllövés és labdarúgás — tájfun idején — Figyeljenek csak meg néhány véleményt. Stug- ner Judit tehetséges, fiatal diszkoszvetőnő: — Komisz dolog az esős napokon edzeni. Bokáig vízben Hitünk a dobókőben ... Török Ottó dr. öttusázó: — A tájfun napján céllövő edzésünk is volt. Úgy fújt a szél, hogy nem tudtuk egyenesen tartani a kezünket. Amúgy csípőből, cowboy-módra lőttünk ... Lakat Károly, a labdarugók edzője: — Labdával edzeni szinte lehetetlen volt. A labda teljesen önálló életet élt a szélben, a fiúk sohasem tudták, merre fog szállni. .. — Még szerencse, hogy a többség teremben edzett ezeken a napokon. De azért a tájfun zavarhatta volna az edzőket, mert az olimpiai falu szervező irodája közölte, hogy az időjárás miatt nem tud autóbuszokat adni a csapatok szállítására. A magyar csapat vezetői azonban áthidalták ezt a problémát is, a rendelkezésükre álló személy- gépkocsikon küldték el a sportolókat edzeni. „Ha a magyarok kérik, akkor az jogos11 ■Sportolóinkat azonban nemcsak megpróbáltatások és kellemetlen meglepetések várták Tokióban, hanem nagyon sok kedves, és szép élmény is. Mindenek előtt a tervezők programszerűen pontos tevékenysége. A fehér szegély- lyel díszített, sötétkék za- kós, szürke pantallós, illetve szoknyás japán szervezők, rendkívül készségesek és megértőek, szinte a kívánságát is lesik a vendégeknek a szabályok és a lehetőségek adta határig. Mindenkinek egyforma mértékkel mérnek. A magyar csapat némi előnyt mégis élvez, de ezt annak köszönheti, hogy irodája versenyben áll pontosság, és szervezettség tekintetében a japánokkal. S a japánok ezt nagyon elismerik. — Ha a magyarok kérik. akikor az jogos — mondják. És ha lehefcseges, segítenek. Néhány napig, például, a teljes csapattal felvonuló magyar vívóknak ugyanannyi pástot és időt biztosítottak edzésre, mint az egyetlen vívóval megjelenő felesre vizsgáztak Néhány gondolat a ZIM röplabdásalfé! Három,' vagy négy éve annak, hogy Kőbán Lászlóval, a ZIM röplabdacsapat felépítésében és játékában is „oszlopos" tagjával beszéltem arról, hogyan áll a csapat. ,,öregem, nem tukusnak tűnt. Nem került a csapat a 7. helytől lejjebb. Oroszlánbarlang lett a ZIM röplabdapálya, az egytöl- három helyezett Bp. Honvéd, Bp, Dózsa és Csepel kivételével minden csapa«»»A A ZIM játékos ai és a vezetők dunk kiesni" — mondta akkor. Befejeződtek az idei izgalmas csaták is. A ZIM Vasas 38 ponttal a 7. helyet foglalja el. Igaz, nem a vidék legjobbja, mert a Farkaslyuki Bányász meg-' előzte. De mögötte számos budapesti és vidéki csapat helyezkedik el. Most Gellérthegyi Gyula edzővel beszélek, örül, elégedett. Előtte edzéstervek, statisztikák, grafikonok. Kemény, alapos munka áll a 7. hely mögött. Kétszázki- lenc órás edzés, 116 óra játék január-februárban, az alapozás időszakában 125 kilométer futás és 3—400 kilogramm súly megmozgatása, áll egy-egy ember mögött. Az eredmény? Nyolc mérkőzést nyertek 3:2-re, bizonyítva, hogy az erőnléttel, a küzdöképes- séggel nincs baj. A szakosztálynaplóba a 9. hely elérését tűzte ki az edző. Sokan kételkedtek. FantasztiKubanak. Amikor több klót kértünk, sajnálkozva bár: de elzárkóztak: „Nem lehet, a szabályok így írják elő.” Ekkor irodánk vezetője megegyezett a kubaiakkal, hogy velük egy- időben tartja vívócsapatunk edzéseit. így aztán egyszerre kétannyi pást állt rendelkezésünkre, s a kubaiak sem jártak rosz- szul, mert vívójuk állandó partnere lett a magyar versenyzőknek. Kemény készülődés az edzöpályákon Méltók akarnak lenni a tokiói olimpia nagy eseményeire a sportolók is. Az edzőpályákon komoly készülődés folyik, az olimpiai faluban viszont csendes az élet. Nincsenek olyan dorbézolások, mint ami nőkről annyit cikkeztek Rómában, az edzési lehetősegekért , verekedni keli. Most már csak az hiányzik, hogy a tokiói időjárás kedvező legyen. Nagyon sok sportolóval beszéltem, aki elmondta, hogy ha a körülmények kedveznek, akkor élete legjobb teljesítményét nyújtja majd a XVIII. olimpia küzdelmeiben. tot megvertek itthon, Íme néhány nagy skalp. ZIM Vasas — BM. Dózsa 3:2, ZIM Vasas — Bp. Vasas 3:2, ZIM Vasas — Farkaslyuk 3:2. Kiváló csapatszellem, ősz- szetartás, közös kirándulás, családias légkor, törődés egymással a pályán kívül. Gellérthegyi edző a fiatalokkal is sikerrel foglalkozott. Balázs, Szomszéd, Grázer betört a nagyok közé. A játékos állomány mellé a csapathoz emberek neve kapcsolódik, akik egyek a szakosztállyal. Lelkes társadalmi munkások ők. Lovász László szakosztályvezető, Miklós Antal sportköri elnök, Kőbán László intéző, aki egyben á második a csapat edzője is. Zúgott a hajrá, a biztatás a mérkőzéseken, bármely időpontban volt is az. Kovács Mihály, Longauer, Schrom és társaik minden mérkőzésen ott voltak, szurkoltak, lelkesítették a fiúkat. Befejeződött A 7. feeitf önmagáért beszél. Nincs szünet Csehszlovák túra következik, azután itthon a visszavágó. Januártól at alapozás, újból a kilométerek, a súlyok, a munka* Mindez most már a még magasabb helyezésért. S, L Űiabb győzelem az ökölvívó NB II-ben SBTC — Szolnoki MÁV 13:7 Salgótarjánban, vasárnap délelőtt telt ház előtt folytatta sikeres NB Il-es szereplését az SBTC ökölvívó csapata. A városi művelődési otthonban most már a teljes csapattal ring- be lépő hazai együttes — mivel a nehézsúlyban Schott Péter is rendelkezésre állt — nagy küzdelem után szép győzelmet aratott. A találkozó végeredményének kialakulása így történt: Simkó — Hajdú II összecsapáson a hazai fiú döntő fölényben nyerte a találkozót, s szerezte meg csapatának az első győzelmet. 2:0. Ajtai — Károly I pár küzdelmében a tarján! fiú bebizonyította, hogy nem volt véletlen a múlt heti fővárosi győzelme. Most is okosan „szurkait” jól lépett el ellenfele rohamainál, s ütéseit a legjobbkor időzítette. Győzelme révén 4:0-ra vezetett az SBTC. Oláh Lajos — Mátyus következett A fiatal salgótarjáni versenyző az első menetben gyengébben kezdett, de irtana feljött. 5:1. Vanó — Szilágyi összecsapása nem tartott sokáig, mert a keményen, s jól rohanó Vanó ellen a szolnoki fiú már az első menetben feladta a küzdelmet 7:1. Ökrös — Király II. találkozón az első menetben a vendégfiú volt fölénybe, de Ökrös jól állta a gyors rohamokat s szépen visszanyerte. Az állandóan szabálytalankodó vendég fiút végülis leléptette a játékvezető. 9:1. Oláh Sándor — Hajdú II mérkőzésen az abszolút technikai fölényben lévő hazai versenyző ellen már az első menetben feladta a küzdelmet szolnoki ellenfele. 11:1. A nehezebb súlyokban nem várt meglepetésekkel rukkolt ki a vendégcsapat: Oláh István — Mikiik ö&zszecsapáson Oláh nem tudott kibontakozni, a nagy ütésekre menő saoksotó) ellenfelével szemben, Sok1 volt a szabály tálán kodés, I s a harmadik menetben a1 tarjáni fiú látta ennek ka-' rát. Leléptetésre karait. 11:3. Pintér tartózkodóan kezdett Bevicz ellen, s a! vendégfiú az első menetben kis fölényt harcolt ki. A második menetben Pintér erősített, sőt a harmadikban is, s így ll:5-re alakúit a mérkőzés állása.' Stefanidesz — Török pár1 harcában a tarjám fiú las-' súbbnak bizonyult, s a védekezésről is megfeledkezett. Török többet és! tisztábban ütött s így győzelme megérdemelt ti M. A nehézsúlyban a hoeeajj szünet után ismét ringbe lépő Schott a kéménytesté-' sü Paál ellen vette fel al harcot Kemény küzdeJeea-j be verekedte ki a győzel-l met így 13 fi arányban nyert ismét a salgótarjáni ökölvívó, együttes. Sf O G R A » A Magva:' SaocsaösM Munkáspárt Nógrá megyei Bizottság» te a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőség: Salgótarján. Városi Tanács-köz A Telefon: főszerkesztő: ií-SA párt- és tőmegszervezetl és kulturális rovati 14-40. 10-79. ipari rovat-: 10-S4, mezőgazdasági rovat: 12-12 (123-as nnellélü- Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei S-a-pkiadé ▼. Felelős kiadó: Vida Edit. Kiadóhivatal-: Salgótarján. Rákóczi út 53. Telefon: tő-«, Index-ezárri: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V., Salgótarján Lovász József ti. 2. Ttúefon: 11-92, 64.301. Felelős vezető: Fika látván. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kéafeesítSfc**, Előfizetési díj egy hóra: a- fischst