Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-08 / 203. szám

▼Äg proletárjai, egyesüljetek! MÉG JÓ A SZABADBAN S3, MSZMP NOG RAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA DL ÉVF„ 803. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR OKTÓBER 8. CSÜTÖRTÖK Tovább kell gyorsítani a vetőszántást Ülést tartott a megyei operatív bizottság Hogyan lehet gyorsan és jól elvégezni azt a nyolc­ezer hold vetőszántást, amely most az ősszel a bú­sának lesz még ágya — ez volt a vita középpontjában a megyei operatív bizott­ság legutóbbi ülésén. Az már bizonyos, hogy az őszi munkák intézkedé­si tervében meghatározott időre, október 10-re a terve­zett 34 és félezer hol­don nem tudják befe­jezni a vetőszántást, A mezőgazdasági munká­hoz rendkívül kedvező időt, a verőfényes szeptemberi napokat nem sikerült min­denütt kihasználni. Több termelőszövetkezetben gya­kori a gépek kényszerpi­henője dinamó, gumikö­peny, vagy egyéb alkat­rész „sérülése” miatt. A Kisterenyei Gépállomás körzetében 15-20 gép vesz­tegel, mert javításukhoz nincs megfelelő alkatrész. Sok a sérült, beteg trakto­ros és munkagép a Pásztói Gépállomás körzetében is. Ez az állapot mindkét gép­állomás körzetében legin­kább a gyenge termelőszö­vetkezeteket sújtja. A megye mezógazdasagat irányító párt- és tanácsi vezetők, szakemberek in­tézkedések egész sorát te­szik ezekben a napokban, hogy valamennyire eny­hítsék a nyomasztó alkat­részhiányt és hogy a folyamatos munká­hoz szükséges üzem­anyagot időben meg­kapják a mezőgazda- sági üzemek. Az üzemanyaghiány több gépállomáson, állami gaz­daságban és termelőszövet­kezetben előre veti árnyé­kát. A rétsági járásban mindössze kétnapi készlet­tel rendelkeznek. Ha az elfogy, leállnak a gépek. Hasonló gondok jelentkez­nek a salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben, s a megye néhány állami gazdaságában is. A megye, a járások, a termelőszövetkezetek és gépállomások vezetőinek egyaránt az a céljuk, hogy kellő előkészítés után ok­tóber 25-ig földben legyen mind a 42 ezer holdon a búza. E célkitűzés megva­lósítását siettetik as üzem­anyag és alkatrészellátás javítására tett intézkedé­sek, a betakarítás, kivált­képpen a kukorica betaka­rításának gondosabb szer­vezése. Már nem sokáig jósol száraz, meleg napokat a Meteorológia Intézet. Könnyelműség lenne tehát kihasználatlanul hagyni a még hátralévő napokat S van mit tenni szinte valamennyi mezőgazdasági üzemben. Ahogy azt az operatív bizottság ülésen is megállapították, a gya­kori géphiba ellenére is előbbre tarthatnánk már a vetőszántással, Szövetkezetben alkalmaz­ták sikeresen a munka- szervezésnek azt a mód­szerét, hogy az egymás után következő munkafo­lyamatok után nem tartot­tak pihenőt, kapcsoltan vé­gezték a munkákat. A terv­szerű, folyamatos tevé­kenységre most is szük­ség van. A kukoricabetakarítas- nál az a helyes eljárás, ha a termést betakarító szö­vetkezeti tagokat azonnal követik a szárvágó, szár- letakarító brigádok, majd a talajelőkészítést végző gé­pek. ha a töretlen kukori­ca, vágatlan kukorica­szar nem na „parancsol­ni egálljt” Megszervezik a vasárna­pi munkát is azokban a termelőszövetkezetekben, ahol azt a kukoricabetáka- ritás és vetőszéntás meg­gyorsítása szükségessé te­szi. A pásztói járásban már most vasárnap is csak­nem félszáz traktor dolgo­zott a földeken. A gépek nagy része a munkával el­maradt, gyenge termelőszö- A nyáron több termelő- vetkezetekben dolgozott a szántó traktoroknak. A nyolcezer holdnak, amely a vetőszántásból még hatra van, jelentős része kukori­ca terület. (Kinka László felvételei Október közepén kezdik az erdőtelepítést A Cserháti Erdőgazda­ságban a napokban feje­ződött be a 1963 64-es gaz­dasági év, s már minden erdészetben az. új gazdasá­gi év feladatainak megva­lósításán dolgoznak. Bár a végleges tervek még nem készültek el, így az előter- vek alapján folyik a munka. Az erdőgazdálkodásnak igen jelentős része az er­A halogatás — időveszteség Veszélyben az Öblösüveggyár jövő évi munkája Súlyos gondokkal terhe­sen lépett a Salgótarjáni öblösüveggyár az év utol­só negyedébe. Kilenc hó­nap alatt „sikerült” 5 millió 322 ezer forint adós­ságra szert tennie. Ebből az elmaradásból a harma­dik negyedre 3 millió 877 ezer forint jut. Ha a szept­emberi eredményeket vizs­gáljuk, hamarosan kide­rül, hogy még mindig a palack-automatákkal ve­sződnek a legtöbbet, de a legkevesebb eredménnyel. A múlt hónapban vala­mennyi üzem- és üzemrész teljesítette, sőt egyik, má­sik alaposan túl is szár­nyalta termelési tervét, de a kettes számú kádkemen­ce, illetve a hozzá tartozó automata gépek több, mint huszonhat százalékkal ad­ták kevesebb árut az elő­írtnál. Ha ehhez hozzátesz- szük, hogy az automata gépek a vállalat termelé­sének negyvenhat százalé­kát teszik ki, elképzelhető mit jelent a számára a már innen-arman félesz­tendeje húzódó és meddő párviadal az újra és újra jelentkező akadályokkal. A sort hónapokkal eze­lőtt az üveg inhomogeni­tása nyitotta meg — ás a palackok tömegén megál­lapított hajszálrepedés — méllyel kapcsolatban csak jókora késedelemmel jöt­tek rg, hogy a fonolit he­lyett adagolt perlitben van a hiba. A sötét felhő még el sem vonult a palack- üzem fölül, mikor a soro­zatos gépromlások — és a TMK tehetetlensége, tarta- lékalkatresz hiánya miatt — rendre megbénította a munkát. Az utóbbi időben sűrített levegő hiánya mi­att döcögtek a gépek. A nehéz hónapoknak nem csekély része van abban, hogy az automaták legta­pasztaltabb gépészei és segédgépészei, köztük tech­nikumi érettségivel ren­delkező munkások elhagy­ták a gyárat. Ez sem vált javára a termelésnek. Mármost az a kérdés, hogy a nagyon is reális veszedelemmel — az éves terv teljesítése forog koc­kán — milyen erőket tud fölvonultatni a gyár. Az imént elmondottakból elég­gé kiviláglik, hogy jobbára műszaki, technológiai, tech­nikai természetűek az el-' maradást előidéző okok. Csak üdvözölni lehet a gyár pártszervezeteinek kommunistáit, akik maguk­kal ragadva a vállalat pártcnkivüli dolgozóit is felhívásukkal és a munka­verseny íelólénkítésével az adósság törlesztésére tö­rekszenek. Félő azonban, hogy ‘ha ez a kezdeménye­zés nem találkozik az alap­vető műszaki problémák megoldásával, ismét — mint már annyiszor — a nagymértékű túlóráztatá­sok és a „társadalmi mun­ka” húzza ki á kátyúból a termelés szekerét. Ennek a módszernek egyebek között az a hátrá­nya, hogy tovább romla­nak a gyár termelékenysé­gi és önköltségi mutatói, amelyek a csökkent áru­termelés — és nem utolsó sorban a műszaki intézke­dési terv végre nem haj­tása — miatt, amúgy sem érik el a tervben megsza­bott szintet. Végeredményben már ma jelei vannak, hogy az elmaradás pótlása, a na­ponta adódó égető terme­lési problémák megoldásán való munkálkodás elfedi a távlatokat, háttérbe szo­rítja a műszaki fejlesztést. És a már tavaly, s az idén megoldásra váró fejleszté­si feladatok halogatása, az erre irányuló céltuda­tos tevékenység helyettesí­tése hivatkozással külön­böző ..objektív” nehézsé­gekre, más vállalatok, eset­leg az Üvegipari Országos Vállalat hibáira — jövőre az ideinél meg kellemetle­nebb körülmények közé sodorhatják a vállalatot. dósités. nálunk Nógrádban ez még hangsűlyozoftabb, mert a korábbi évtizedek szakszerűtlen gazdálkodá­sa következtében elszapo­rodtak a kopár" hégyölda- lak — megnőtt az erózió veszélye. Az új gazdasági évben ennek ellenére az egész erdősítési tervelő­irányzat csak mintegy felé az eddig szokásos éves feladatoknak. Mivel Nóg­rádban az uralkodó fafajta a tölgy, s hároméve nincs elegendő tölgymakk ter­més, az erdészetek nem tudnak kielégítő mennyisé­gű csemetét biztosítani az erdősítéshez. Az új évben a Cserháti Erdőgazdaság nyolc erdé­szetében mintegy 450 hek­tár területen akarnak erdő­síteni. Ebből 43 hektáron teljesen új erdőt telepíte­nek, míg 330 hektáron fel­újítást végeznek. Ezenkí­vül 77 hektár új erdőtele­pítés pótlását végzik el. Az erdőgazdaság segítséget nyújt az országos fásítási akció lebonyolításához is. Az erdőnkívüli fásításokat a tanács-szervek irányítják és társadalmi segítséggel végzik, a szükséges cseme­teanyagokat azonban az er­dőgazdaságban termelik meg. Ebben az esztendőben' több must 200 hektár er- öőnkfvüh fásításra bizto­sít csemetét az erdőgazda­ság. A* erdősítési terv meg­valósításhoz mintegy ö# mii hó különféle facseme­tére van szükség. Csupán tölgyből másfélmillió cse­mete kellene, azonban, egymillió hiányzik, de az is lehetséges, hogy a hsáray még ennél is nagyobb lesz. A tölgyfacsemeték hiányá­ban az erdősítést; cserfával, erdei fenyővel és fekete fenyővel oldják meg. Az erdősítés előkészület es már megkezdődtek. A cse­metekertekben folynak a felmérések, hogy biztosíta­ni tudják-e az elegendő csemetét. A csemetekieme­lésekkel egyldőben meg­kezdik az ültetést is, A tervfeladatot csaknem ará­nyosan osztotta fel az er­dőgazdaság vezetősége aa erdészetek között A ba­lassagyarmati és a bércéi i erdészet azonban a rész­aránynál nagyobb terüle­ten erdősít. A munkálatok általában október 20-a kö­rül kezdődnek meg. Első­sorban azokon a területré­szeken, ahol a szokásosnál későbbre várható a kitava­szodás. Harminc halott ötvenkét sebosülf Újabb jelentések a törökországi földrengésről kedden délután heves föld­rengés pusztított Törökor­szágban, Istanbultól délre és délnyugatra. A két leg­erősebb földlökés helyi idő szerint 16,30 és 16.33 órakor következett be, de kisebb erősségű rengesek egészen este 6 óráig érez­hetőek voltak. összesen több mint 200 földlökést jegyeztek fel. A kedd esti jelentések szerint az elemi csapásnak 30 halottja és 52 sebesült- le van. Gonen városában 650 épület súlyosan meg­rongálódott, a környéken számos iskola és mecset omlott: össze. Ebben a köraestbem már 1944-ben es 1953-ban is he­ves földrengés pusztított.

Next

/
Oldalképek
Tartalom