Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-06 / 201. szám

6 *rdsmAb !»t sértáber «. tedd A baromfiállomány védelmében Új rendelkezések az örökbefogadásról Egyik nagy gyermekott­honunkban jártam, a múlt­kor, S ahogy az igazgatónő­vel végigmentünk a ragyo­góan tiszta termek során, eljutottunk a két-három esztendősök aranyos cso­portjához. Egy szőke, pici lány felnézett rám, aztán hirtelen belekapaszkodott a szoknyámba és azt mondta: — Mama!... Erre felugrott egy fiúcs­ka, ő a kezemet fogta meg, s a kislányhoz fordul­va nyomatékosan kijelen­tette; —• Eke a néni az én anyu­kám» Főleg csecsemőkéi keresnek Mikor egy-egy ilyen csöppség szülő utáni vágya­kozásáról ír valamelyik új­ság, utána mindig renge­teg levelet kap a szerkesz­tőség; a sorok teli remény­kedéssel, fogadkozással, — hogy a cikkben szerep­lő gyermeket örökbefogad­nák. Gyermektelen há­zaspárok, egyedülélő asz- szonyok, olyanok, akiknek felnőtt már a gyermekük, s olyanok, akik úgy érzik: életük nem teljes gyer­mek nélkül, boldogan, egy­mással versengve kapnak egy-egy magányos apróság után. Érdekes, hogy főleg egé­szen kicsi gyereket keres­nek. Lehetőleg csecsemőt, hogy teljesen magukhoz szoktathassak. Ez bizonyos szempontból érthető is: Hiszen így kevesebb a le­hetőség arra, hogy valami­kor megtudja: akiket ad­dig szüleiként szeretett, azok voltaképpen nem vér­beli hozzátartozói. A felszabadulás után va­lóságos kampány volt az örökbefogadás. És éppen ezeknek az időknek a ta­nulságai intenek bizonyos óvatosságra. Az eredeti, az 1952. évi IV. törvényt már több vo­natkozásban módosították az évek során. Érthető, hi­szen a körülmények erő­sen változnak, s éppen ezért újabb módosítások vannak készülőben. Az egyik ilyen változás az lesz, hogy a gyermek anyaköny­vi kivonatába az örökbefo­gadó szülők neve kerül majd be. Amennyiben ma­gányos nő kíván ilymódon gyermeket felnevelni, ak­kor az anyakönyvi kivonat­ba az apa helyére fiktiv nevet írnak, hogy a későb­biek során ezzel is meg­könnyítsék az örökbefoga­dó nő helyzetét Mit mondjunk a gyermeknek ? Felmerül a kérdés: le­het-e védekezni az ellen, hogy a gyermek megtudja a valóságot? A túlzott óva­tosság rendszerint ront a dolgon. Mindig a körül­mények szabják meg, hogy adott esetben, ha úgy hoz­za az élet, mit mondjunk a gyermeknek? Bizonyos, hogy még mindig jobb, ha nevelőszüleitől hallja meg az igazat, mintha idegenek mendemondái jutnak el hozzá. Ha a gyermek csak­ugyan szereti örökbefogadó szüleit, nem kell félni, hogy keresni fogja a vérszerin­tieket, közömbös marad ve­lük szemben. Államunk arról is gon­doskodik, hogy a vérszerin­ti szülő alkalmatlankodásá­ra később se kerülhessen sor. Ezért, ha az eredeti apa, vagy anya fellelhető, s az örökbefogadáshoz hoz­zájárult, az örökbefogadók nevét és lakhelyét nem tud­hatja meg. Nagyon sokan akarnak gyermeket örökbefogadni. Nincsen annyi egészen zsengekorú apróság, ameny- nyit elvállalnának a gyer­mektelen, de gyermeksze­rető emberiek. Ám itt van­nak a nagyobbak, a fejlet­tebbek, a már megállapo­dottak. A 8—10 évesek is vágynak szeretette. Azok­nak is elkel még a szülői ház melege! S bár igaz, hogy ők már nem hiszik, hogy saját szülőik azok, akik megfogták á kezüket, de nagyon gyakran annál jobban ragaszkodnak hoz­zájuk. A szeretet melegével Ezért helyes, ha az örök- befogadásra gondoló szülő valamelyik gyermekotthon­ban jelentkezik, hogy gyermeket szeretne patro­nálni. Hívják meg vasár­napra. szünidőre. Azt is megtehetik, hogy nevelő­szülőként fogadják maguk­hoz, s aztán jelentkeznek örökbefogadó szülőként. Régi igazság, hogy lakva ismerjük meg egymást. A gyerek lelke megnyílik az előtt, aki őt szereti. A gyermek nem ravasz, nem tud álnok lenni; a szerete- tet szeretettel, megható ra­gaszkodással viszonozza. S ha első gügyögését nem hallottuk, ha nem reszke­tünk attól, hogy mi lesz, ha „megtudja”, — akkor is egészen a gyermekünk le­het. Örökbefogadási törvé­nyünk szigorú, de körülte­kintő; a látszólag merev szabályok mögött a jövő eshetőségeit mérlegelő, az egymásra találó emberek boldogságát segítő gondos­kodás van. Szekeres Hona Minden év őszén pestis ellen beoltják a baromii- kat. A védő oltás kötelező. Az idén már szeptember­ben megkezdték az oltáso­kat. A baromfi pestis el­leni védőoltásnak köszön­hető, hogy ebben az évben már nem volt a baromfi félék között pestis megbe­tegedés. Az oltás a kifej­lődött baromfiaknál hozzá­vetőlegesen egy évre szóló védettséget biztosít a meg­betegedéssel szemben. Az oltások után az egészséges szervezetnél kü­lönösebb reakció nincs. Előfordulhat olyan eset, hogy más kórokozókkal fertőzött baromfiaknál az oltás után átmeneti bénu- lásos tünetek lépnek fel, kivételesen az is előfordul­hat, hogy egyes szárnya­soknál ez a bénulás mara­dandó. Vannak esetek, ahol a baromfitartók az előfordu­ló maradandó bénulás mi­att idegenkednek az oltás­tól. Arra is hivatkoznak, hogy az oltott baromfi csökkenti a tojáshozamot. Ez azonban csak átmene­ti. Ugyanis az oltástól a baromfi szervezetében egy- időre betegség elleni anyag termelése indul meg, amely később megvédi az állatot. A tojás termelésből való rövid idei kiesés többszö­rösen megtérül abban, hogy a járvány már nem pusz­títhatja el a beoltott szár­nyasokat. A baromfipestis elleni oltás kötelező. Az oltások után bekövetkezett esetle­ges veszteséget segély for­májában megtérítik. Ha bebizonyítható, hogy az ol­tó anyag állott, vagy az oltást rosszul végezték el és ettől a baromfi elpusz­tult, akkor az elhullott ba­romfi piaci értékét a ba­romfitartó segély formájá­ban megkapja. Az oltás időpontját a községi tanácsok hangos bemondón közlik. 99Beugrás“ egy különös munkakörbe avonta ezerszáz- ezerkétszaz ember keresi fel a salgótarjáni városi fürdőt. A zöld esem,pével védett, virággal, függönnyel díszített folyo­són feketehajú, fehérköpe­nyes asszonyka kedves hangja fogadja a belépőt: — Mit tetszik parancsol­ni? És a válasz után Kutast Ferencné begyakorlott mozdulattal tépi le a szí­nes tömbről a kért szolgál­tatás szerinti jegyet. Ha a vendégeknek várakoznia kell, szives szóval mutat a zöld padra: — Tessék he­lyet foglalni. Kutasiné ál­talában a pénztárosi teen­dőket látja el a fürdőben, most ötödik hete azonban emellett beugrott a fürdő- mesteri munkakörbe is. És a rövid idő alatt a vendé­gek megszerették a gyógyí­tó k.ezü asszonyt. A fürdőben ugyanis a tisztálkodási lehetőségek mellett mód van orvos ál­tal javasolt iszappakolás­ra, amit elsősorban az izü­leti bántalmakban szenve­dő reumatikus betegek, nehéz fizikai munkát vég­zők számára ajánlanak. A pakolás jótékony hatásá­nak gyors híre ment szer­te a megyében. Gyakran beállítanak ide olyan idö- sebbkorú hasogató fájda­lomra panaszkodók is, akiket a gyógyulás remé­nye hozott ide. Előfordul, hogy ilyen „privát", azaz beutaló nélküli beteget is kezelnek. De Kutasiné előbb kérdések özönével árasztja el az új pácienst: — Mennyi a vérnyomá­sa? Szívpanaszai vannak-e'! Hát a feje szokott-e fájni? Negyedik éve dolgozik a városi fürdő pénztárosa­ként, és bár szakmai tan folyamot nem végzett, módja nyílott arra. hogy ellesse a faradt szervezet írissítésében, élénkítésében jótékony masszázs tudomá­nyát is. Most milyen jó, hogy a szakember tavollé­tében — aki ötödik hete beteg — sem kell elkülde­ni azokat a vendégeket, akik igénylik a vérkerin­gést és az izmokat élén­kítő szakszerű mozdulato­kat. Büszkén újságolja, hogy nemcsak kolléganőjének, Szabó Ferencnének szak­szerű tanácsaival vértezte fel magát, hanem Buda­pestre is felutazott olykor­olykor, hogy nagyobb für­dőkben sajátítsa el az al­kalmazható kezelési módo­kat. De a tulajdonképpeni inspiráló maga a volt hosszútáv} utó-sportoló térj, akit evekkel ezelőtt ó készített fel a versenyekre. Most terveiről beszél: — Hallottam, hogy szó- bakerült, a fürdő tovább­fejlesztése is. A megyében sok a mozgásszervi megbe- legedes. A betegek jórészét az ország egy-két túlzsú­folt gyógyintézetében keze­lik. Ahová viszont csak hosszas várakozás után le­het bejutni. Én szívesen megtanulnám a gyógy- masszázst. És tudomásom szerint a főnököm is így gondolja. Szóbakerült, hogy elvégzem ezt a tan­folyamot, amely megadja nekem ezt a szakképesítést. a z nem kerül szóba, S'- hogy a szombat va­sárnap zűrös, vendégekkel zsúfolt, nehéz napja min­den fürdő alkalmazottnak. Hogy ilyenkor szakad ró­luk a víz. A tisztaság az egészséges életmód legnél­külözhetetlenebb feltétele, és ennek érdekében nyomja el magában a só­hajt, hogy őt már két éhes, türelmetlen gyerek várja otthon. Azonkívül ezernyi teendőjével a háztartás. Szabad, ideiét perjig olyan felelősségteljes társadalmi elfoglaltságnak szenteli, mint amilyen az ifjúságvé­delem. Mert mellesleg az ifjúságvédelmi albizottság egyik leglelkiismeretesebb aktívája is. U flaky A 18.5 millió Lakosú Jugoszláv Szövetség! Kastársaság történelmi nevezetességeivel, üdülésre alkalmas folyópart* jaival és tengerével, de külön ösen vendéglátó baráti népé* vei évről-évre nagyobb nemzetközi Idegenforgalmat bonyo­lít le. Európa és a távoli vl lágrészek szinte minden te szágából sokezren keresték fel az idén nyáron Js a szép tá­jakat és örvendetes módon n agymértékben megnöveltedért a Jugoszláviába kiránduló ma gyár turisták száma Ä. A magyar turisták a Deák Ferenc hajé fedélzetén, a Száva folyón útban Belgrád felé A belgrádi Knez Mihajló utca modern házaival és délelőtti forgalmával A Magyar Rádió riportere interjút készít a hajón a kirándulásról visszatérő magyar turistákkal (Koppány György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom