Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-04 / 200. szám

✓ n KÖGEAC 1984. ©lötótesr 4. mrtffftBB i Ahol naponta reng a föld,.. Halászat — esak villanyfénynél Háromezer éves szigetek Mire jó a szökőár jelző szolgálat ? ZEftd folyondárok között vitt az utunk, úgyhogy szekercéveJ kellett csapást vágni magunknak. A Mengyelejev vulkánt már magunk mögött hagytuk. Még sötétedés előtt szerettünk volna edémi a forró vulkáni ere­detű forráshoz, amelynek gyógy hatásáról már sokat hallottunk. A nap már le­nyugvó félben volt. Az ős­erdő csendjét csak a ma­dárcsicsergés törte meg. Egyszer csak kis tisztásra értünk. Itt már hallani lehetett az óceán távoli moraját. Még egy kisebb­fajta dombot kelj megke­rülni s már helyben is vagyunk — gondoltuk. Ekkor váratlanul meg­mozdult alattunk a föld. Néhány másodperc múl­va újra, aztán megint. A lovak izgatottan felnyeri- tettek, a madarak elhall­gattak. A földrengés azonban ugyanolyan vá­ratlanul meg is szűnt, mint ahogyan kezdődött. Mondhatom, különös ér­zés, amikor az ember lá­ba alatt váratlanul meg­indul a föld. Azt hinné az ember, mindjárt össze­dől a világ. De eltelik néhány perc, s újra nyu­galom honol a tájon. A Kurili szegetek lakói, akik a Csendes-oceánnon a Szovjetunió legtávolibb vidékén élnek, megszok­ták már a földlökéseket, hiszen errefelé napjában tucatnyi is van belőlük. A Kurili szigeteket bolygónk legfiatalabb szi­geteinek tartják: mind­össze két-háromezer éve­sek. A tudósok véleménye szerint a szigetképződés napjainkban is tovább tart A Kurili szigetek törté­netében mindmáig sok a fehér folt. Az ismeret®, hogy orosz utazók fedez­ték fel a szigetcsoportot a XVIII. század elején. 1726-ban Sesztokov orosz utazó már a szigetek tér­képét is elkészítette. A neveket azonban, amelyek egyáltalán nem orosz hangzásnak — mint mondják — az őslakók, az úgynevezett ajmk nyelvéből vették. Eleinte ennek a kis népcsoport­nak a története rendkívül szorosan összefonódott Oroszországéval. Az ajnik felvették a kereszténysé­get, gyermekeiknek pedig orosz neveket adtak. 1.855-ben Japán megsze­rezte a déli Kurili szige­teket, negyed századdal később pedig a szigetlán­colat többi részét is. A tör­ténelmi igazságosság csak 1945-ben állt helyre, amikor is a Kurili sziget- csoport újra csatlakozott a Szovjetunióhoz. A szi­geteken ekkorra már nem maradt egyetlen őslako­sén, mert a japánok az ajnikat a legkisebb szi­getre, Sikotánra zsúfol­ták, ahol is a kíméletlen elnyomás következtében ez a kis népcsoport telje­sen kihalt, A Kurili szigetek vidé­kén ma pezsgő élet van, új települések nőttek ki a földből, új utak épül­nek. Nemrég még minden zöldfélét, a kontinensről szállítottak ide, ma vi- szoiít a szigetek lakossá­gáról egy helyi szovhoz gondoskodik és , bősége­sen ellátja a lokosságot zöldfélével, tejjel és friss hússal. A Kurili szigetek gaz­daságának fő ága termé­szetesen a halászat és halfeldolgozás, i Hiszen a Csendes-óceán mélye gazdag az értékes halfaj­tákban. A már említett legkís- sebb szigeten, a hírhedt Sikotánon az utóbbi há­rom évben halfeldolgozó kombinát épült. A legke­resettebb árujuk egy bé­ri nghez hasonló kis ezüs­tös hal. ameäy a nyár vé­gén tűnik fel a Kurili szigetek térségében, hogy két hónappal később újra eltűnjön az óceán végte­lenjében. Érdekes. hogy ezt a különös halat — a helybeliek így nevezik: ,szajra — csak éiszaka ha- lászák. Reflektorokkal gyűjtik egv helyre a ha­lat, amelyet, a fénv srinte hionotizál. úevhogy' bele úszik a hálóba. A többi hónapokban le­pényhalakat es rombusz­halat fognak itt Az utóbbi időben nagy a keletje a barnamoszat- nak is, nem beszélve a világszerte ismert rakfé- lékről, amelyket ugyan­csak nagy mennyiségben fognak a Kunit szigetek partvidékén. Az éghajlati viszonyok egyébként álta­lában nem kedvezőek. Az év nagyobb részében kö­dös, esős az idő. Már-már azt hittük, hogy szerencsésen megér­keztünk az óceán partjá­ra és már befordultunk a vulkáni eredetű forrá­sok felé, amikor váratla­nul izgatottan hadonászó, rohanó emberre lettünk figyelmesek. Kiabálva tartott felénk. — Jön a szökőár! Azt hittük tréfál, az ég felhőtlen volt, az óceán pedig fenséges nyugalom­mal küldte hullámait a homokos partra. Ám tél óra múlva, a- mikor végre elértük a te­lepülést, megértettük, hogy valami rendkívüli történt. Az utcákon em­berek szaladgáltak, ke­rékpárok, autók cikáztak. Valaki újra figyelmezte­tett, hogy szedjük mi is a lábunkat amíg nem ké­ső és igyekzzünk mielőbb biztonságban lenni vala­melyik dombon. Valóban a szökőár rö­videsen megérkezett a szigethez. Az óceán mé­lyén keletkezett földlöké­sek óriási hullámokat ké­peztek. s félelmetes gyor­sasággal rohantak a part felé. A Kurili szigetek törté­netében sok olyan esetről tudnak, hogy a szökőár egész településeket mo­sott az óceánba. Manap­ság a szigeteken már szö­kőárjelző szolgálatok mű­ködnek, amelyek idejében értesítik a lakosságot a fenyegető veszedelemről, S noha a szökőár ugyan­olyan gyakori jelenség ma is mint azelőtt, az n- tóbbi években még sem volt egyetlen halálos ál­dozata »»ni Mihail Kuhtarjov Kávé citrommal, vagy tojássárgájával KÜLÖNBÖZŐ korokban különféleképpen készítet­tek a kávét, egyben azon­ban minden kor — kivé­ve talán a mostani néhány „hivatásosát” — kávéfőző­je megegyezett: jó italt akart adni. Czifray István szakácsmester 120 évvel ezelőtt írt szakácskönyvé­ben már ad néhány taná­csot a jó kávéfőzéshez, egyebek között eképpen: ,,A kávés edény csupán csak kávéfőzésre használ- tassek és tisztán tartas­sák ... — Bár szaporátlan technológia, következő az utasítás: . . Sokkal jobb ÍZŰ a kávé, ha az őrlés helyett a napkeleti szoká­sok szerint mozsárban tö­röd meg A rendes mérték három findzsára két lat kávé, minder! más egyéb hozzátétel nélkül.” Nos, nem tudni, mennyire izle- nék a méregerős duplához szokott pestieknek a 35 grammnyi kávéval főzött hét és féldeci ital, de ak­kor ezt kedvelték. NEMCSAK különböző korban, hanem a különbö­ző népeknél is eltér a ká­véfőzés, a fogyasztás mód­ja. A bécsi módszer pél­dául — amit Meinl is ta­nított — egy liter hideg vízbe 6-3 dfíía kávét ten­ni, kétszer egymásután felforralni, s öt percnyi állás után leszűrni. Ugan­dában először megfőzik a nyers kávét, a napon meg- szárítják, pörkölik, s csak azután lesz ital belőle. Az északi államokban a hi­deg miatt gyakorta isszák a feketét rummal. A Szovjetunióban az erős kávét kedvelik citrom­mal, leszűrve, vagy toro- kösen. Mexikóban régi szo­kás a kávéitalba tojássár­gáját keverni. Franciaor­szágban és Olaszország­ban hasonlóan, mint ná­lunk az erősen pörkölt kávéból főzik a duplát. Keleten a törökkávé a di­vat. Kevés mézzel, vagy cukorral együtt főzik meg a hideg vízbe tett őrle­ményt. ÉPPEN a kávéimádók választékának bővítésére hozták létre Budapesten a kávé-bárt, ahol a fenti re­ceptek közül jónéhányat megfőztek. A pestiek kí- vancsiskodasa csak néhány hétig tartott. Ma már csak a megszokott egy­szerű szimplát, vagy' dup­lát kérik. Ahogy a karikaturista látta az Országos Mezőgazdasági Kiállítást Egész érben üzemel a tojásgyár — Eljöttem egy Mi tapasztalatcser éret Messzemenő — Ezt a traktort megvesszük, mert Szabó Janinak ma­gaslati levegőt aján­lott az orvos. i A tenyészállat bemutatón — Nézd, milyen mo­dern frizurája van' A fosat* bemutatón — Szépek, szepek ezek a hagyományos kocsik, de azért az ezres farmotoros Skodát is bemutat­hatták vblnal A gy öngéd lélek — János bácsi idén is ezekben a régi jelmezekben jött a kiállításra? — Igen fiam, én meg akarom őrizni a városiak illúzióit; fEndrődi István rajzai»

Next

/
Oldalképek
Tartalom