Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-27 / 219. szám

MÖGSA9 M«. ofcöJber 35. ís BERT E L huss év után ^¥¥¥¥¥¥*¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥*¥¥ 'fi. *. 1944 december 6-án ezen a téli na­•í-pon lezárul Bercelen is a történelem Jegy régi fejezete. Az országban ago- » nizál Horthyék, Szálasiék, rendszere, J amely szinte koldussá tett egy nem- »•zetet, dúskálást nyújtott néhány tíz- J ezernek. Nem kell ezt bővebben ma- *-gyarázni a falu népének. Nyolc kas- Jtély árnyékában földhöz lapultak a y kis parasztházak. A Berceli Marschall, JCsengey, Schőnaigner, Székessy, Mühl- *-rád, Pápay, Károlyi (felsorolni is sok) J birtokosok léte ezt jelentette, hogy *■ az ötezer holdas határból 4400 hold J nekik dukált. A 2400 lelkes község 90 í százalékának kommencióval mérték 3(­****** A-*-*-*-*-*-»*-*-* * * A-*-*-*-*-» ** ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥»¥¥¥. ■k bérét. Zsellérség — szegénység. J Tobzódás. Ez volt. ?-k Megjelennek a szovjet katonák, g Bércéi felszabadul. Egy évezred le- J folytatott hangja szenvedélye gyű) * lángra és a balkonokon kapához szó- * kott kezek kidobják a zongorát, az + ablakon , át repül az úri kacat. A J dzsentri pereputy már messzire jár. Féltek a szembesítéstől. Kiegyenesül a zsellér dereka, s akij ma látja a megif jodást, annak már f távolinak tűnik mindaz, ami volt. £ Akik a történelmi fordulón születtek +: — férfivá, asszonnyá lettek. J **»***-<Hrá*á* A* ******** *■*■>****-»* NEM AKARTÁK HINNI Ilyen házak épülnek a rég lek helyén a tanács által a dott új telkesen- iágwafe s az ablakok on szélesen árad be a fény. m lehetett azt. köny- 1ICUI nyen felfogni, ami márol-holnapra végbement, sokan álmodtak arról, hogy egyszer felyirrad. A valósá­got azonban egy kicsit ne­héz volt elhinni. Szinte szokni kellett. Oroszki Pál tsz-tág, aki akkor 34 éves volt, nem nősülhetett. Szü­leivel gazdálkodott. Az is­mert parasztsors volt az övé is. Nem volt földje és hiába vágyott utána, ezért családot sem alapíthatott. Kihirdetik mot. a földrefor­— Nehéz volt hinni, — emlékszik vissza Oroszki Pál. — Ott szorongtunk a határban. Ügy néztük az ölezőt, mint valami csoda­bogarat, pedig nem akkor láttuk először. Kicsit fél­tünk. Mitől? tak egymás mellé. Komikus volt. ahogy végig húzott így egy-egy fogat a falun. Az első barázdák, kapa­vágások, aztán meghozták a hitet, s amikor zsákba került az első termés, a fé­lelem átadta helyét az örömnek. Cnl emlékeznek er- OUhdD re orosziki Pál­lal együtt. Ö is családot alapította. S hogy mivé lett azóta a falu, az sok minden másból még kiderül. /f 9 a* ifiknt iiih — Mitagadas. titkon at­tól tartottunk, hogy még visszajönnek a kastélyba. . Frrnl heszelt akkor az ___ . UI eg£sz fa;u Orosz- ki Pálnak ennek a kemény, munkához szokott ember­nek is mérnek négy és fél holdat. Nehéz volt az indulás, szinte a semmivel kellett kezdeni. Nem volt szerszám, iga. Oroszkinak már rég­óta a traktorokhoz, gépek­hez szokott a szeme. S ha most elmosolyodik a 45-ből felvillantott képeken, ért­hető. Tehenet, szamarat fog­Ä k~éw iüibgrs Nagyon kulturáltan, szé­pen beszél, lénye nyugal­mat áraszt. Ürhelyi Ferenc az általános iskola igaz­gatóhelyettesét, egyben a helyi tanács elnökhelyette­sét másról is jól ismerik szűkebb pátriájában, ösz­tönzője, kovásza a társadal­mi tevékenységnek. Csak az tudja ezt igazán lemér­ni, aki megfordul a köz­ségben. Buszváróterem, maka­dámút építésére toborozza a falu népét. Tudják, hogy amit kér az mindig a köz javát szolgálja. Felismeri mindig azt. amit szeretné­nek. A községi parkosítás, a régi kastélyok rendbeho­zása, szépítése, a Gólyapa­tak szabályozása, és újab­ban az 50 gyermek számá­ra épülő óvoda társadalmi tevékenység produktumai. Mindez az ő szellemét a falu dolgos népének boldo­gulni vágyását példázza. Bábáskodik az idén meg­nyílt gimnázium létrehozá­sán. A faluban mindenki szereti az önzetlen pedagó­gust és tanácsvezetőt. Örömét leli a munkában, pedig a két hivatal is igen leköti. Szereti ezt a falut, örül a gyarapodásnak, szépülő jobblétnek. ÚJ PRESSZÓ Tavasszal nyitották meg. Ke­sernyés kávéillat úszik a leve­gőben. Sípol a presszógép. Csakhamar a fiatalok kedvelt helye lett. A hűtővitrinben a sütemények nagy választékát látni. Winkler Pálné üzletvezető: italféléket is árulunk, de a kávé a legnépszerűbb. Havon­ta ötezer forint ebből a be­vétel. Nagyon sok tortát ren­delnek tőlünk, különösen ha lakodalom van valahol. Az egykori kastélyban most betűvetésre tanítják a község kis polgárait. Az idén *it nyitotta meg ajtaját a gimnázium, első osztálya. Esténként míndíe népes, szo­lid, meghitt hely. M áté János, a fiatal elnök nem régóta irányítja a község vala­mennyi gazdáját egyesítő Vörös csillag Tsz-t Agrár­mérnök. Jól tudja azon­ban, hogy a diplomát iga­zán az életben kell meg­védeni Testhezálló munkára vállalkozott. Korábban a szomszédos állami gazda­ság gazdásza volt, aztán szép kérő szóval, ismerve szaktudását magához csa­logatta a falu népe. És itt igazán van tevékenykedni való. A korábbbi években még erőtlenek voltak a nagy család lépései, keve­set fizetett a téesz, A szakemberre vár a fel­adat, hogy a felismert ígéretes jövőt a minden­napi érdekekhez igazítsa. Sok feladatot Lát, ki kell alakítani az állattenyész­tést, s ebben a törekvés­ben amióta itt van, jó úton halad a Vörös Csil­lag. Tehenészet, marhahiz­lalás hozza majd a leg­több pénzt. Jövőre már látni tettet a munka gyürootesaS^ kiala­kul az állattesogiésatéá Sa­ját nevelésű borjak wgpäns doznak majd a ísansja ock- varán, s a már jorafwe te&- vezett 35 forintos Tnmfk-o- egység, a gyarapodás fe­ledteti a korábbi évek né- hány kudarcát, sfeatftegfen- ségét — Az a - .wct ja, hogy ami a ■ van azt kihozzák. így beszél a szaÉsgntaesj és a falu népe twdja, hogy mire gondol. Arra, amit a téesznek a nyolc issüké tor, az -emberiek naamfca- saeretete jelent ászát aj föld megadhat Aid látja ennek a J6~ vőnek a téruücozását a« bizakodóan beszél. Ezt mondja Blasteó Pót» k- gatos. Sok tanchSat fiúrtlgfc.iki addig, amíg tűSutotoaafc a kezdet bizonytalansága-i in. Sn jól érzem magsro a téeszben. Egyre bizto­sabb megélhetést nyált s«eré!ja-efe a raámok. ea is történelem. 1945 előtt négy tanterem­ben, négy nevelő tanított az elemi iskolában. Jelenleg tíz általános iskolai tante­remben tizenhat pedagógus tanít Az idén megnyitotta aj­taját a régebb óta terve­zett helyi gimnázium élsó osztálya. A tanári kar évente két pedagógussal gyarapszik. 1945 előtt három egye­temet végzett lakosa volt (három orvos) a község­nek. Ma már kilencen ren­delkeznek diplomával. Ag­rármérnökök irányítják a helyi tsz-t A kBaség sdeMj az országnak gépész- és elekttomárnököt, vegyészt, A felszabadulás őte >82 új lakást építették. így a lakóépületek fele út Kétszaztiaennyoic lakás­ban van rádió, s emellett még 389 vezetékes rádió sugároz műsoBt Idáig 76 család vásárolt TV-készü- léket. Összesen 330 újság- és folyóirat jár a fcöeségbe. Ezek nagyobb része napi­lap. Van kölcsőnkönyvtárj A postán 262 lakos he­lyezi el pénzét a takarék- betétben. A betétek össze­ge meghaladja az egymil­lió 300 ezer forintot Birtokok, úri perek A régmúltról igen keveset jegyzett fel a krónikái Bércéi község nevével először a váci káptalan áltat 1271-ben kiállított okiratban lehet találkozni. A XIV. század első felében az Aba nemzetség Rédey ágának egyik sarja László, a berceli eíőnevet vette fel. In­nen a. község neve. Földbirtokosok perlekednek természetesen a bir­tokért. Már a középkorban is vannak papi birtokok. A török hódoltság idején Kusztó pasának a budai vilajet szadzsák bégjének fizet a község adót. Temp­lomát a História Domus krónikája szerint még a pannonok építették. Üjat 1761-ben emeltek. 1830-ban mindössze százhatvanhét lakosa volt. Birtokok cse­rélnek gazdát, urak. pereskednek. Ennyit tudni meg a régi krónikából. Hogyan élt a szántó-vető nép? Róluk nem szól­nak írások, ók a birtok tartozékai voltak. Gulyás E*nő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom