Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-27 / 219. szám
4 N 6 G R A D 1964. október 27. kedd ■lat esztendő krónikája Művelődésházaink kezdeményezése A Salgótarjáni Acélárugyár, az öblösüveggyár, és a Bányász Művelődési Ház statisztikát készít az üzemekben dolgozó, vidékről bejáró dolgozókról. A felmérés alapján a három kultúrotthon kót-két község patronálását vállalja. Rendszeres kultúrműsorokat, politikai akadémiákat, TIT előadásokat rendeznek majd a patronált községekben, ugyanakkor a helyi kultúrott- honokat szakmai tanácsokkal is ellátják. Az öblösüveggyár Művelődési Házának tevékenysége máris figyelemreméltó. Rendszeresen járnak a mátraverebélyi szociális otthonba. ahol ez évben már 12 TIT előadást tartottak, a színjátszó szakosztály esztrád- műsprokkal vendégszerepelt. Nőtt a tanulók száma A salgótarjáni járásban az előbbi évekhez viszonyítva jelentősen növekedett a tanulási kedv a felnőtt dolgozók körében. A dolgozók általános iskoláiba a járás területén a tavalyi 784 tanulóval szemben most 1080- an iratkoztak be. Alapismereti tanfolyamra a múlt évi 80 analfabétával szemben 120 jelentkezőt írtak össze. A szervező és a lemorzsolódás elleni munkában részt vállalt a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat, a Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt és az SZMT. Segítséget nyújtanak az analfabéták egyéni oktatásában a nagybátonyi, karancsla- pujtői és sóshartyáni KISZ fiatalok is. Hat forradalmi esztendő történetéről szólnak azok á dokumentumok, amelyek — a Párttörténelmi Intézet gondozásában — „A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956-1962” c. kötetben a közelmúltban megjelentek. Eseményekben gazdag, bonyulult időszak, meghatározó jelentősége volt — és van napjainkban is — jelenünk és jövőnk alakulására- szocialista fejlődésünk menetére. A szocialista építés bonyolult feladatainak megoldása tudatosságot, szervezettséget és az új jelenségek bátor elemzését követeli. A kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmeneti korszak sok ellentmondással terhes. Ezek tükröződnek az osztályok, rétegek, az egyes emberek tudotában. Különösen bonyolult formában jelentkeztek hazánkban az ellen- forradalmat követő években. Miben rejlik a sikerek oka? A kötet tanulmányozása választ ad erre a kérdésire. A párt mindig számba vette az ellentmondásokat. politikáját a valóság sokoldalú tanulmányozása alapján alakította ki. Valamennyi határozaton és dokumentumon végigvonul a párt hűsége a marxizmus—leninizmus eszméihez, és egyúttal az a bizalom, amellyel a tömegekhez fordult gondjainkkal, örömeinkkel. Feladataink meghatározásánál pártunk gondosan ügyelt hazánk szocialista fejlesztésében a nemzetti sajátosságokra. Ezzel együtt mind elméletileg, mind a gyakorlatban megerősítette, hogy csakis a proletárt ntemacionalizmus, a nemzetközi munkásmozgalom ügyéhez való hűség, a szovjet-magyar barátság elmélyítése lehet nemzeti függetlenségünk- gazdasági felemelkedésünk. békénk tartós biztosítéka. A kötetben közzétett dokumentumok azt is tükrözik, hogy az MSZMP mindig merített a nemzetközi munkásmozgalm gazdag tapasztalataiból. Nem érhettük volna el olyan jelentős eredményeket, ha nem hasznosítottuk volna saját viszonyaink között a XX. és XXII. Kongresszus és a Moszkvai Nyilatkozatok egyetemes érvényű tanításait. Eredményeink és az ellenforradalom óta szerzett tapasztalataink tehát a gyakorlatban igazolják a nemzetközi kommunista mozgalom fő politikai vonalának helyességét, a munkásnemzetköziség hatalmas erejét. Ez a könyv amelynek lapjaiból oly közelálló időszak története szól hozzánk izgalmas, érdekfeszí- tő olvasmány. A kötetben kronológiai sorrendben közölt mintegy \ 70 dokumentum tanulmányozásával nyomon követhetők azt a heroikus küzdelmet, amelyet a magyar kommunisták, a magyar nép haladó erői az 1956-os ellenforradalom fegyveres leverésétől a Vili. Kongresszusig, a szocializmus alapjainak lerakásáig megvívtak. Széleskörű érdeklődésre tarthat számot a kötet azért is, mert hűen dokumentálja hat esztendős fejlődésünk mozgatóerőit és azokat a módszereket, amelyek segítségével az MSZMP sorra megoldotta a történelem által elébe állított feladatokat. V. H. 17. Lecsúsztam az ágyról. Nagy keservesen felhúztam a nadrágomat a pizsamára. A portásfülke világos volt, de az öreg kiment valahová. Szerencsémre a kapu előtti taxiállomáson két kocsi is állt. — Parancsol? — A Takarékházba. Ném tudtam beszállni a kocsiba. — Mi lesz? — Segítsen... nem kívánom ingyen. — Ó kérem... Erzsi nagyot nézett. — Azt hittem, soha nem jön... — Miért ne?... Hosszú konyhán és sötét fürdőszobán keresztül vezetett a_ szobába. — Jaj, most mit adjak enni? Már minden zárva... — Nem vagyok éhes. — Valamit... — Igazán nem. Akkor iszunk. — Jó. — Pertut. — Hamisan kacsintott. Míg előszedte az üveget körülnéztem. Ócska, régi bútorok. Tisztaság. Csővázas keretben lavór, a földön kancsó. — Akkor... Kart karba öltve ittuk fenékig a keserű, rossz bort. — Szervusz. — Szervusz. Szájoncsókolt, én meg vissza. Leültünk az ágy szélére. Ismét töltött. Ittunk. Odabújt hozzám. — Én ma leiszom magamat. — Miért? kérdeztem és félkézzel átöleltem a derekát. Szépen eltette a kezemet. — Ne haragudj — és szomorúan mosolygott. — Te ne haragudj. — Ugyan. Pocsék az egész. — Mi? — Nekem semmi se sikerül. Te tetszettél nekem. — És most? Töltött. Ittunk. Vállatvont. Szájoncsókolt. — Mindegy. A férfiak... — Igyunk. — Most t»e tölts. Tö'töttem. — Nincs szerelem, csak csalás... — Tévedsz... — Ó, te nagyokos... — felcsapta az államat. Hosszan csókolóztunk. Kiittuk a negyedik Két- decis pohár bort is. Csuklóit és már nem mosolygott. Megrázkódott. Végigdőlt az ágyon. Sokáig hallgattunk. Nem tudom, mennyi, idő telt el. Fejemet a tenyerembe hajtva ültem. Nagysokára egyenletes szuszogásra lettem figyelmes. Odanéztem. Aludt. Keze lelógott az ágyról. Nem tudom, mi történt velem. Súlyos ütést éreztem a szivemen. Felkínlódtam magamat. Néztem az élettelenül lógó keaet. Addig se voltam részeg, de akkor teljesen tiszta lett a fejem. Ezt nem. Akkor inkább semmit. így nem hagyom magam.1 Ezt nem. Nem... lehet eszméletlenül... Nem szégyeltem, hogy hangosan beszélek. Meg tudtam volna ütni Megyénk idegenlorgalmi helyzete Bővül az eresztvényi turista szállás Több külföldi várható — Nógrádi címkék Felkerestük Szilágyi Endrét, a Megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetőjét, hogy néhány kérdés alapján tájékozódjunk az elmúlt tíz hónap munkájáról és érdeklődjünk a hivatal jövő évi terveiről. — Az elmúlt tíz hónap alatt befejeztük az ereszt- vényi turista szállás bővítését — mondotta — jelenleg 164 főt tudunk egyszerre elhelyezni. Biztosítottuk annak lehetőségét is, hogy két előadóterem álljon rendelkezésre; a különféle tanfolyamok megtartására. Még ebben az évben tervezzük mintegy 200 ezer forintos költséggel az autóparkírozó hely és a támfal megépítését is. — A vendéglátó vállalat a napokban kezdi meg, mintegy 450 ezer forintos költséggel a Napsugár étterem korszerűsítését, mely munkálatok befejezése 1965. tavaszára várható. — Elkészült illetve befejezéshez közeledik a KISZ 60 férőhelyes iskola épületének átalakítása, mellyel lehetővé válik, hogy a megyei KISZ-bi- zottság Saigon állandó továbbképző iskolát tartson fenn és nyári táborhelyet alakítson ki. Az épületben külön konyha biztosítja a hallgatók ellátását. Elkészült a Sal- gói út tanulmányterve, melynek alapján az út megépítését a megyei tanács az 1966 és 1967. évben tervezi. Az űt megépítésével lehetővé válik, hogy az autós turisták megközelítsék a salgói várat, a menedékházat és a tervezett szakszervezeti üdülőt. Tervbe van véazt a nőt. Pedig szép és kedves. Jóval fizetett a komiszságomért. Mégis ütni lett volna kedvem. Azért, mert így hagyja magát. A magam ördöge feküdt előttem. Gyűlöltem azt a lecsüngő kezet, amely nemrég még simogatott. Irtóztam tőle, mert az elve is halott volt. Vettem a mankót és amilyen csendben csak tudtam, kibotorkáltam a lakásból. A házmester úgy nézett rám, hogy a húszasból nem kértem vissza. A másik húszast a portásnak adtam. — Hát ez meg mics'.xla? — Semmi — Keservesen kacsintottam. ve az épülő salgótarjáni strandon I. osztályú camping megépítése, melynek tervezése sajnos vontatottan halad. E problémák megoldásával lehetővé válik, hogy a salgótarjáni dolgozók hétvégi pihenését és kikapcsolódását biztosítsuk az eresztvénvi területen és a Salgó környékén. Salgótarján idegenforgalmának a növelése érdekében fontosnak tartjuk a bányamúzum létesítését is. ' Milyen fejlesztést kívánna a salgói és az eresztvényi üdülőterület? A jövő évben tervezzük az eresztvényi terület fásítását, parkosítását, valamint a támfal befejezési munkálatait és a vendéglátó étterem környékének kialakítását is. E munkálatokhoz a városi tanács végrehajtó bizottságának hathatós segítségét várjuk. Vonzóbbá tenné a salgói területet a tervezett gyermekvasút megvalósítása, valamint az eresztvényi csónakázó tó munkálatainak befejezése is. Melyek ezek? Folyamatban van a nagymezői turista szállás terveinek f elkészítése, 1965. évben mintegy 500 ezer forintos költséggel tervezzük a 60 fős turista szállás kialakítását és a 3 holdas park fejújítását. Foglalkozunk annak megoldásával is, hogy Balassagyarmaton turista szállást létesítünk az 1965. évben, melynek szükségességét az egyre fokozódó forgalom teszi indokolttá. Még ebben az évben elkészül a karáncsi és a tep- kei kilátó átalakítása, úgy hogy 1965 tavaszán a 'helyszínen is elvégeztetjük a munkálatokat. Balassagyarmaton még ebben az évben a városi tanács a strand mellett campingeaő helyet létesít Fontosnak tartjuk Diósjenő, Bánk fejlesztését, tanulmányozzuk az ottani lehetőségeket is. Egyre növekszik a forgalom a szomszédos Csehszlovákiával, ez különösen a Somoskőújfalui, a balassagyarmati és Parassa pusztai átkelő helyeken érezhető. A lengyel forgalom megindulása, valamint egyéb könnyítések azt a feladatot állítják elénk, hogy Balassagyarmaton és Salgótarjánban fokozzuk az idegenek fogadásának lehetőségét. 1966. évben Balassagyarmaton idegenforgalmi kirendeltség felállí-1 tását tervezzük, Balassagyarmat és a rétsági járás idegenforgalmának fejlesztése érdekében. A megyei idegenforgalom fokozása érdekében kívánatos ai ipolytamóci leleteknek a bemutatása, melynek érdekében a tárgyalások folyamatban vannak. Mennyire vannak ai idegenforgalom jelenlegi lehetőségei kihasználva? — Az év eddig eltelt tíz hónapjában 196 csoport lá- tagatta meg a somoskői várat és bazalt ömlést, 117 csoport tekintette meg a Salgótarjáni Üveggyárat és az Acélárugyárba 79 csoport látogatott el. Az eresztvényi turista szálláson 6 585 személy összesen 17455 szállást vett igénybe. A hoR szezonban- lehetővé válik a Turista szálláson a különféle tanfolyamok megtartása is, mely mellett megfelelő hely* áll rendelkezésre a turisták részére. Salgótarjánban a fizetővendéglátö szolgálatot az elmúlt tíz hónap alatt 1200 személy vette igénybe, mely azt is igazolja, hogy sok esetben a Karancs szálló sem tudta biztosítani a jelentkező igényeket. Milyen népszerűsítőí módszerekkel tette éi kívánja vonzóixí tenni megyénket az ide- genforgalom számára a hivatal?y Az eddig legtor.tosabb kiadványunk, a Nógrádi Útikalauz megjelent, mely gazdag tartalommal, bőséges képanyaggal, térképekkel mutatja be megyénk legszebb tájait, népszokásait, népviseletét, látnivalóit. Az Útikalauz iránt, nagy az érdeklődés, melyet országos viszonylatban is terjesztünk. Rövidesen elkészül a megyénket propagáló gyufa- címke sorozat is. Újabb bőröndcimkéink és matricáink jelentek meg, valamint a Magyar Távirati Iroda elkészítette részünkre megyénk jellegzetes tájainak, műemléke'nekj népviseletének színes felvételeit, amelyeket a közeljövőben bemutatunk a lakosságnak. E sz-'nes felvételek felhasználásával- az 1965. évben, színes megyei és népviseleti reporellók kiadását tervenzüK - • fér jezte be tájéKOzlatását Szilágyi Endre. Bokor István Azt hiszem, megrémült az arcomtól, mert csak legyintett és tovább engedett. Jött! Jön! Jön! Leültem az ágyam szélére. Hallgattam az emberek nehéz, sípoló lélegzetét. Aztán felálltam. Kito’ náztam magamat a két ágysor közötti folyosóra. Az ágyam végéhez támasztottam a mankóimat. Teleszívtam a tüdőmet. léptem egyet. A szívembe nyilait a fájdalom. Azután még egyet és még egyet. Már csak a jobblibamat tortó gép vasken gyeiének koppanásait hallottam. VÉGE A CSEKK Reggel munkába indul a joggyakornok. Az utcán leütik. Ezzel kezdődik Jorzy Edigey mindvégig izgalmas bűnügyi regénye. A joggyakornoknál egy fontos vádirat van, amely rejtélyes módon eltűnik. A nyomozás már-már holtpontra jut, amikor egyetlen fordulat, fényt derít az ügyre. A „fehér gengszterek” bandája zsákutcába jut és kibontakozik egy fondorlatos nemzetközi bű ncselekmény. Az izgalomban bővelkedő és rendkívül tanulságos regényt, A CSEKK-et október 29-én, csütörtökön kezdjük meg folytatásokban közölni lapunkban.
