Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-23 / 216. szám

IWt cfttóber 23. péntek. nógrad i A búj aki orvos Bajákon az utóbbi né­hány esztendőben talán nyolc, vagy kilenc orvos is megfordult. A község lakosainak száma három­ezerkétszáz, tehát nagyon is kell ide az orvos. Ami­kor nem volt, hónapokon át éjszakánként a harma­dik faluba kellett vaksötét­ben átgyalogolnia a beteg embernek, vagy hozzátar­tozójának. Sramkó Károly vb-elnö- köt faggatom: miért ad­ták egymásnak a staféta­botot gyors egymásután­ban a doktorok? Az el­nök idevalósi ember, gye­rekkorából emlékszik a fa­lu első orvosára. A régi doktor évtizednél is töb­bet töltött a faluban. — Pici, szűk viskóban lakott pedig — emlékezik vissza az elnök. Alig volt műszere. Aztán hirtelen elment. Utódja már kevés időt töltött itt. Elvesztette a feleségét. Uána ment ő is, kábítószerekkel vetve véget életének. Az ivás és a kártya volt mindene a harmadiknak. Aztán a ne­gyedik is elment. Már ta­nácselnök voltam, amikor a következő orvos — akit pedig végtelenül szeretett a falu, mert j ókedélyű, kedves ember volt, — ösz- szekülönbözött a szomszéd­jával a kúthasznalat miatt. Itthagyott bennünket. Most alig egy hónapja fiatal, a hivatás gyakorlá­sát harmadéve folytató or­vos pályázta meg az üres körzetet. Mire elfoglalta a helyét, rá sem ismert a háztűznézéskor megtekin­tett lakásra, rendelőre. Hét helyiséget hoztak rendbe, bevezették a vizet a lakás­ba. Szóval a tanács most már sokkal jobban törődik a falu egészségügyével, ad­ni is akar, nemcsak kapni. Ami még az ittmaradás perspektíváját illeti, épü­lőben van Buják kultúr- otthona. Ezek az emberek falujukban nem tiszteleg­hettek a színháznak, a mo­zi is csak amolyan másutt megunt filmeket vetített. * Tisztaszemű, szinte gye- rekasszony nyit ajtót az orvoslakásban. A hallban ültet le, mert a lakószobá­ban búzaszőkehajú csöpp­ség alussza délelőtti álmát. Kisvártatva megérkezik az orvos. — Én dolgozni akarok, mindenekelőtt dolgozni — ezzel kezdi a falu fiatal doktora. ’— Hogy sárten­ger és porfészek egy ilyen falu? Hát lehet az ellen is tenni! — És elmondja, a vb-elnökkel megbeszélték, hogy nyaranta, a legegy­szerűbb módon megoldják a portalanítást. A kultúr­otthon elkészülte után pe­dig sor kerül az útjavítás­ra is. — Ami azért egy kicsit elcsüggesztett — folytatja — az két statisztikai adat. A kocsmában havonta há­romszázezer forintot hagy­nak a bujákiak, Valahol nagyon az elején kell el­kezdenem, mert még olyan alapvető dologról is be­szélnem kell, aminek nem szabad többet megismét­lődnie, arról például, hogy lázas gyereket ne vigyenek a bölcsődébe, mert az anya saját magát is becsapja, ha indulás előtt egy láz­kúp beadásával próbál má­sokat félrevezetni. Szóval az életmájlot kellene meg­változtatni. Mindenekelőtt a terhes kismamákkal való foglalkozást látom különö­sen nagy jelentőségűnek... Nem sajnálom az időt a beszélgetéstől. Egy talán frázisnak ható érzés vezet: az, hogy szükség van rám. No, nem, a világot nem akarom ezzel megváltani. Csak a legteljesebbet ad­ni, azt, amire képes va­gyok. Sajátomnak érzem ezt a falut, részese akarok lenni minden kis örömé­nek. Nem lesz könnyű dol­gom, ezt már az első na­pokban éreztem. De szív­vel vállaltam. Ujlaky Mária TAKARÉKOSSÁG — Tudod komám, kell a motor, ha otthon felejtjük a fuvarlevelet, ne kelljen vontatóval visszamenni ér­te! (Endrődi István rajza) a zagyvarónái Vas- -*• ötvözetgyár a ma­ga nemében egyetlen üzem az országban. Ferroszili- ciumot, szilikomangánt és szilikocirkont állít elő. Ezek az anyagok az acél­gyártásban nélkülözhetet­lenek. A kohók adagoló szintjén négy, közülük két szocialista brigád (az egyes és a négyes kemence bri­gádja) dolgozik. Az egyes kemence éhes, bömböl, mert enni akar. Etetik. Solymosi György brigád- vezető és Bolla Pál bri­gádtag. Amikor csillapodik étvágya, jut idő a szóra. Ívfény ragyog. A kohó szájában mondja két em­ber: 1. — ötvenkét éves leszek február 17-én — mondja Solymosi György. Tizen­három éve dolgozom eb­ben a gyárban. Volt egy kis földünk, azelőtt azt nűveltem az apámmal. De már suhanc koromban elszegődtem üzemekbe se­gédmunkásnak, szegény föld a búmat, kellett a mellékes hozzá. Télen meg oállamra vettem az öreg fejszét, fát vágni jártam. Hogy volt-e a közelben erdő? Az egész falu er­dőben van. Azelőtt sok volt a vaddisznó is. De megmondom őszintén, én még nem láttam eleven vaddisznót soha. Az igaz, nem is bánom. Azt tud­ja-e, hogy télen mikor ro­pognak a fák? Amikor kemény a fagy, úgy ropog az erdő> mint a sortűz. Olyankor kristálytiszta az ég, mint a reggeli víz a lavórban. munka az adagolás. Meg­szoktam. Nem tudok más munkát elképzelni már magamnak. Ez az egyes kohó. Amint látja, négy van, mind nyitott. Igaz, most lenyomja a szél a füstöU de nem mindig van így. Tavaly elnyertük a szó­i Mondja két ember 1 Azt tudja, hol van Bar­na? Megmondom. Ahol a Kegy-hegy, ott van. A he­gyen megy a ceredi or­szágút. Egész életemet ott éltem le. Huszonkét éves koromban nősültem, a fe­leségem is bárnai lány. Az esküvőkor tizenhét éves volt. Heten voltak testvé­rek, mint a gonoszok, hat lány. ügy következtek, mint az orgonasipok. Jól élünk. A kis földet annak idején a szövetke­zetbe adtuk, de két éve, amióta trombózist kapott, majdnem levették a lá­bát, nem jár dolgozni az asszony. Most már nekem se igen futja az erőmből, négy éve operáltak gyo­morfekélyben. Minek mondjam, látja a saját szemével, milyen cialista címet, de nemigen vagyunk együtt. Tizen­nyolcán vagyunk három műszakban járunk. Most beszélgethet a Bollával. ha akar, amott lapátol. A melegtől szenvedünk leg­többet, meg a sugárzás­tól. Ezek három fázisú, ív­fényes kemencék. Ez azt jelenti, hogy három fázi­son jön be az eletkromos energia. A csapolási hő­mérséklet 1 700 Celzius fok körül van. Hogy miért van újra ez a zúgás? Mi úgy mond­juk, éhes, bömböl, enni akar. Dobok rá. Ez a fe­hér kő a kvarcát, Kővágó­őrsről jön. Ezenkívül kokszot, faszenet hulladék­vasat fogyaszt a kemence. Mit mondjak még? Most már ha leülök, nehéz fel­Újabb összegek kerültek kasszába • • • megye pénzügyi vezetőivel a Körúton a A paksaméták amelyben a számok iskolák, óvodák fenntartását, építését jel­zik, sok új járdát irányoz­nak elő, parkosítást Ígér­nek, a közvilágítás bővíté­sét szorgalmazzák, és anya­gi bázist adnak a tanácsi munka viteléhez, hivata­losan úgy hívják, hogy költségvetés. Ennek helyességét vizs­gálja felül a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnö­kének felhatalmazása alap­ján Illés Miklós, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese. Munkájában tanácsadója Várhelyi Ernő megyei „pénzügyminiszter”. Szabó István költségvetési cso­portvezető és Papp Barna­bás a pénzügyi osztály fő­előadója. Adnak hozzá A történelmi levegőt árasztó szécsényi járási ta­nácsháza kistermében Bod­nár József, a járási ta­nács vb elnöke, Tóth Sán­dor titkár, Bakacsi László pénzügyi osztályvezető és Miskédi László költségveté­si csoportvezető ül a tár­gyalóasztalnál. A kérdésekből hamar ki­világlik: a megyeiek egyet­len forintot sem akarnak visszavenni, sőt még ad­nak hozzá, annyit ameny- nyt a népgazdaság erszé­nye elbír. Egy kicsit hosszabban időznek az útfelújításra szánt költségeknél. Illés Miklós azt mondja: két millió hatszázezer forintot irányoztatok elő. Ebből 21 község részesedik, öt kivé­telével mindegyiknek jut valami. Nem apróztátok el a pénzt?.. kelni, gyengülök. A kohó észrevételenül rágja az embert, de én már nem hagyom itt. Tudja, most amúgy is jön az arany időszak. az ősz meg a tél, ilyenkor csökken a meleg. Ha mégegyszer kezdhet­ném? Nem lehet még egy­szer kezdeni. Minden jobb lenne, ha a feleségem nem lenne beteges. De. amint 'mondtam, így is jól meg­vagyunk. Látja • előttünk azt a vasoszlopot? — kérdezi Bolla Pál. — Ügy kell el­képzelni. hogy azt az osz­lopot nyáron nem lehet csupasz kézzel megfogni, olyan meleg. Kérem, itt nem is a munka nagyon nehéz, hanem a körülmé­nyek. Füst, gáz, ívfény is gyötri a testet. Elszívóbe­rendezés kellene, de nincs. A KGST-n belül sem tud­ják megoldani teljes biz­tonsággal az elszívást. Azt mondják, kísérteties a tüzek bömbölése, meg a lángok villogása? Ha nt gy a láng és világos van, ha bömböl a kemen­ce, az nem jó. Mert ak­kor az adagoló lazsál, nincs a tűz anyaggal jól letakarva. Az a jó< ha a kemence tüze láng nélkül és némán ég. Ha van kedve, jöjjön — Az összeg nagy ré­szét Szécsény község kap­ja, veszi át a szót Tóth Sándor vb:titkár, majd Várhelyi Ernő felé fordul­va így folytatja: a tíz- húsz-harminc ezer forintos tételekből pedig megold­juk a fahidak karbantartá­sát. Az érvelést elfogadják. A lakásgazdálkodást érintve a tanács vb elnök- helyettese plusz százötven- ezer forintot javasol, majd az egészségügyi kiadások részletes vizsgálatának be­fejezése után a körzeti or­vosi rendelők csinosítására, a felszerelés, berendezés készítésére 40 000, az anya- és gyermekvedelem céljait szolgáló, tanácsadó nelysé- gek rendbetételére újabb 20.000' forintot kapnak a megyétől. Ezenkívül a kör­zeti iskolák tereprendezési munkálataira 95 ezer, az általános iskolai napközi otthonok konyhafelszerelé­sének kiegészítésére 30 ezer, az óvodákéra pedig újabb 20 ezer forintot adnak a megyei vezetők. Koncentráltan Dél felé jár az idő, ami­kor megérkezünk a balas­sagyarmati városi tanács­házára, ahol Kocsis József vb-elnök, Balázsik József pénzügyi osztályvezető és Molnár József költségveté­si csoportvezető üli körül az asztalt. A beszélgetést a megyei pénzügyi osztályvezető in­dítja el. Ezt kérdi: mi az oka annak, hogy a kikül­detési költség nagyobb mint az előző évben? — Bevezettük az üzem- egészségvédelmi szolgála­tot. Ez többletkiadást je­közelebb. Hozhatja a note­szát is, ha már úgy meg­szokta, nem ég el. A papír lobbanási hőmérséklete 300 fok, itt legfeljebb 70—80 Celzius van. Én kilenc éve dolgozom itt. 1933-ban szü­lettem, jobban elhinné tu­dom, ha fehér ingben lát­na. Itt öregebbnek néz ki az ember. De megmondom, mostanában nem igen lát­ni engem fehér ingben. Nemrég vettem egy házat Zagyvarónán, kerítést csi­nálok vasárnaponként. Nem köböl, a terület 400 négy­szögöl, sok kő kellene oda, csak lécből, drótból csiná­lom, ami akad. A fákat, a szilva- és almafákat tavasz- szal felújítom. Az apámtól tanultam még. aki Mar- tonpusztán volt cseléd. A rról a vállalásomról nem szívesen be­szélek, márminthogy el­végezzem az öt-hat osz­tályt. Majd jövőre talán, ha rendbe tettem a házat. Tudja, közösen nem igen rendezhetünk semmit, a brigádtagok a szélrózsa irányában laknak. Nekem egy szenvedélyem van, ha érdekli, a futball. Hát ennyi lenne, amit én mondhatok, ha akar, vi­het egy darab szilíciu­mot emlékül, gyönyörű. Lenn a csapolónál talál. Jó lesz levélnyomónak. Tóth Elemér — Mi a véleményed — fordul Papp Barna leié Várhelyi Ernő. — Reális ... Később a „pénzügymi­niszter” sugallatára újabb pénzösszegek kerülnek! majd a balassagyarmati városi tanács kasszájába. Ugyanis a kisebb építkezé­sekre biztosított összeget! újabb 20 ezer forinttal megtoldottak, 100 ezer fo­rinttal növelték a közvilá­gítási hálózat bővítésére fordított összeget, de jelen­tős az az összeg, amit isko­lai könyvek, s egyéb szak- könyvek vásárláséra for­dítanak. Nem szűkmarkúak Nem sokkal később a balassagyarmati járási ta­nács vb-elnökónek szobájá­ban folytatódik a nagy fi­gyelmet kívánó költségve­tési felülvizsgálat. Nagy ez a járás sok községe van. igen sokrétűek és változa­tosak a gondjaik is. Illés Mikló így kezdi: — Van e olyan feladat* amelyre az 1965 évi költ­ségvetésben nem tudtatok pénzt biztosítani? — Van. Az iskoláknál,: óvodáknál és a berceli szülőotthonban szükség1 volna néhány járulékos létesítményre — válaszol Seres József a pénzügyi osztály vezetője. Kapacitást tudtok bizto­sítani? — hangzik a*! újabb kérdés. — Megoldjuk saját erőből is. — A költségvetést küld­jétek fel a pénzügyi osz­tályhoz. 10Ö-120 ezer fo­rintig tervezzetek, — zár­ja le ezt a témát ülés Miklós. Pár perccel később a® egészségügyi feladatok ke­rülnek szóba. Jövőre 354. ezer forintot költenek egészségügyi célokra.. Egyesek szerint ez kevés,i mások viszont elégnek íté­lik meg. Pelle Pános járá­si vb-elmök azt mondja: a kisebb gondoktól elte­kintve viszonlag jól ál­lunk. A körzeti orvosi ál­lások két kivételével be! vannak töltve a járásban.; Az orvosok elhelyezése jó,! 3-4 szobás lakásban lak­nak. — Akkor mire költitek a kapott összeget? — Az egészségházakat1 akarjuk fürdővel ellátni,i és bölcsödét is építünk — avatkozik a beszédbe Ba­kó Mihály a járás tanács- titkára. — Mi már ezelőtt sokati áldoztunk az egészségvé­delemre — egészíti ki az előbbieket Leszák Pál el­nökhelyettes. Ezt erősíti meg a jelenlévő járási tiszti főorvos is. A balassagyarmati já­rás vezetői sem panasz­kodhatnak. A kötségve- tésben biztosított pénz­összegen felül több száz­ezer forintot kapnak par­kosításra. a közvilágítási hálózat bővítésére, lakás­karbantartásra iskolák szépítésére. Ezek után érthető, hogy a négy órás tanácskozás után megelégedetten kei­nek fel a tárgyalóasztaltól. Most már a járás vezető­in múlik miként sáfárkod­nak a kapott összegekkel. Venesz Károly lent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom