Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-23 / 216. szám

YTLÁS PEÖLETABJAÍ EGXESÜLJETEE. AS MSZMP N0GRÄD MEGIEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX ÉVF. 216. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1964. OKTÓBER 23. PÉNTEK A (eMtlsRg ltotokat kMe) Ezer kérdés — ezer lett! U)abl! Isszegek kerüllek a karnis Radio-, tv-müsor Közel az ölet szükségletei!® Nem ritka dolog manap­ság, hogy külföldről érke­ző látogatóink meghökken­nek, elcsodálkoznak rend­szerünk eredményein. Az elismerésüket kiváltó té­nyek közt szinte valameny- nyien kiemelik a magyar asszonyok, lányok nagy közéleti aktivitását, tár­sadalmi szerepét. Évek hosszú során át hozzászoktunk ahhoz a helytelen nézőponthoz, hogy a nők közéleti szerep­lését pusztán azzal a mér­cével mérjük, hány nő van a kormányban, vagy eset­leg a parlamentben. És ha a számot nem találtuk kielégítőnek, mindjárt messzemenő következteté­seket vontunk le az egyen­jogúságról. Holott mennyi­vel jobban bizonyítja az egyenjogúság érvényesülé­sét a nők többszázezres tö­mege a közélet különböző fórumain, mint mondjuk — eggyel több női miniszter a kormányban. A lényeg ugyanis az, hogy nálunk megszűntek azok a korlátok, amelyek gátat szabtak a nők fejlő­désének, ejöbbre jutásá­nak, útját állták annak, hegy a nők beleszóljanak az ország dolgaiba, helyet foglaljanak a gazdasági, a politikai, a kulturális élet minden területén. Nem­csak, hogy megszűntek a korlátok, hanem olyan tör­vények, rendelkezések szü­lettek, amelyek biztosítják a nőknek a férfiakkal egyenlő jogokat, megnyit­ják előttük az utat a mun­kához az érvényesüléshez. Nagyon sok tény tanúsít­ja, hogy a nők élnek is ezekkel a törvény adta le­hetőségekkel. A valóban sokatmondó számok ada­tok sem bizonyítanának annyit, mint az a látszatra talán szerény, de rendkí­vül fontos munka, amit a közélet kisebb-nagyobb posztjain kifejtenek. Hivat­kozzunk csupán azokra, akik a tömegszervezetek, szakszervezetek, vagy a tanácsok aktivistámként in­tézik munkatársaik ügyes­bajos dolgait, s akik a fá­rasztó napi munka után saját családjuk., háztartá­suk gondjai mellett is vállalják a közügvek inté­zését. A kívülállók csodálata arra figyelmeztet, hogy becsüljük, értékeljük az eddiginél többre a nők ilyesfajta közéleti szerep­lését is. Természetesen ez nem jelentheti azt, hogy elégedjünk is meg vele. Törvényeink, rendeleteink még sokkal nagyobb fejlő­déshez nyitnak utat. Még sokat kell tépnünk azért, hogy ez az út egyenlete­sebb, simább legyen, s ki­térők nélkül lehessen raj­ta célba jutni. Mert ma még vannak olyan akadá­lyai a nők fokozott részvé­telének a közéletben, ame­lyek lassítják s az indo­koltnál szúkebb területre szorítják társadalmi érdek­lődésüket és aktivitásu­kat. A közéleti tevékenység azt követeli például a nők­től, hogy szakmailag és politikailag képezzék ma­gukat, tájékozottak legye­nek akár a népgazdaság fejlődését érintő, akár pe­dagógiai, erkölcsi problé­mákban, legyenek tisztá­ban a nemzetközi helyzet legaktuálisabb kérdéseivel. Időt kell szőri tani ok tehát a kereső foglalkozással vagy háztartási elfoglalt­sággal — esetleg mind­kettővel járó munka mel­lett a tanulásra is. Igen sok erőfeszítést kíván ez az asszonyoktól. Szorosan összefügg ezzel a háztartással, gyermek- gondozással töltött idő le­rövidítése. Különböző sta­tisztikák és felmérések ta­núsítják hogy az asszonyok szabadidejük igen nagy részét kénytelenek bevá­sárlással, főzéssel, takarí­tással, mosással, tehát fá­rasztó háztartási munkával eltölteni. Nehezebb probléma a gyermekintézmények —" óvodák, bölcsődék — há­lózatának bővítése, ami pedig lényeges előfeltétele a nők fokozott közéleti te­vékenységének. Anyagi erőforrásaink korlátozott­sága e tekintetben nem tesz lehetővé olyan fejlesz­tést, mint amire szükség lenne. Mégis, érdemes szó- vátenni, hogy — különösen- vidéken — helyi erőforrá­sokból, a községfejlesztési alapból többet áldozhatná­nak erre a célra, még eset­leg a kulturális költségek, beruházások rovására is. És amikor gyermekintéz­ményekről van szó, nem kell mindjárt a lehető leg­modernebb, legfényűzőbb megoldásokra gondolni, ha­nem abból kiindulni, hogy a nők számára könnyebb­séget jelent, ha elfoglalt­ságuk ideje alatt megfele­lő helyen, jó kezekben tud­ják gj%rmekeiket. S említsük meg végül a fokozott közéleti szerep­lés szubjektív akadályát, az emberekben még erő­sen édő előítéleteket, nem­csak a férfiak, hanem a nők előítéleteiről is szó van. A női egyenjogúság teljes megvalósítása nem férfiellenes harc, mint azt sokan gondolják, hanem harc az előítéletek, a ma- radiság, a régi életformá­kat megkövesítő konzerva- tizmus ellen. Ebben a harcban azoknak a nők­nek a példája a leghatáso­sabb fegyverük, akik ál­dozatkész munkájukkal, talpraesettségükkel és ki­tartásukkal bebizonyítot­ták, hogy a nők részvéte­le ma már a közélet minden területen nélkülözhetet­len. Sötér Edit Tovább késleltet az esőzés Felkészültek a munkára, alkalmas időre tárnak Négyezer hold szántás. Ennyi hiányzik még ahhoz, hogy a pásztói, a tolmácsi gépállomások és az Érsek­kerti Gépjavító Állomás Után a többiek is jelent­hessék : teljesítették éves tervüket. Kéthéttel azelőtt még minden jel arra mu­tatott, a 20 500 hold vető- és 13 ezer holdnyi mély­szántást újabb tízezrekkel szaporítják a gépállomási traktorosok és október 25-e után márcsak a mélyszán­tást végző gépeknek lesz dolga. a gépállomások tarból a vasutallomasokra, a termelőszövetkezeti ma­jorokba. Nem bénította meg azon­ban a munkát az idő, a gépállomások és a terme­lőszövetkezetek központjá­ban. A gépállomási szak­emberek ezekben a napok­ban teszik meg az előké­születeket arra a nagy ver­senyfutásra, amelyben mindenképpen be akarjak „fogni” az időt. A Gépál­lomások Megyei Igazgató­ságán kapott tájékoztatás szerint mintegy 130 olyan erögep van a gépállomásokon, ame­lyek meg az őszi mun­káknál, a talajelőké­szítésnél és a vetésnél, később pedig a mély­szántásnál számításba jöhet, A traktorok több mint a felére — mintegy 70 erő­gépre — megszervezték a kettős műszakot. A többi nyújtott műszakban gyara­pítja majd a vetésre elő­készített és búzával elve­tett holdak számat. i nÁvAirr téli menetrendje November 1-én. vasamap lép életbe a MÁVAUT új téli menetrendje. A hivata­los menetrendkönyvet 21 000 példányban adják ki és rövidesen árusítják a MÁVAUT budapesti ás vi­déki pályaudvarain, a MÁV budapesti és nagyobb vi­déki pályaudvarain, illet­ve az IBUSZ utazási iro­dákban. Az autoközlekedes az idén körülbelül 270 uj au­tóbuszt kapott, illetve kap. ennek a felét azonban a kiselejtezett, korszerűtlen, és elavult öreg kocsik pót­lására állítják be, a többit pedig sűrítésre használja. Uj vonalat nem kapcsol be a hálózatába, mert nincs eleg autóbusz, azonban a járatokat sűrítik. A óól előkészített tervek megvalósítását a traktoro­sok munkáját azonban le­hetetlenné tette az idő. Tíz-tizenkét nap óta nem felszántott, búzával vetett holdakat, hanem azt szá­molják a traktorosok, a gépállomás szakemberei Tolmácson is, ha eláll az Hősies erőfeszítés a regionális vízmű építésénél Tengelfig süpped a gépkocsi Túlóra és célprémium eső mikor zúghatnak fel a gépek. A napokban ugyanis a gépállomás traktorosai néhány termelőszövet­kezetben a magasabb fekvésű határrészek­ben megpróbálkoztak a mélyszántással. Az erősen felázott, sáros talajjal azonban a legerő­sebb gépek, a lánctalpas traktorok sem tudtak bol­dogulni. így ezekben az esős, októberi napokban a traktorok a cukorrépát, a kukoricát szállítják a ha­Kedden megtörtént' Ecse- gen, a Hősök terén épített híd műszaki átvétele, ■ Az Egri Közúti Üzemi Válla­lat dolgozói remek mun­kát végeztek; kitűnő minő­ségben készítették el a hét- százezerforinlos alkotást. Mihelyt a Szuhapatak szabályozása befejező­dik, az egri építők hoz­zálátnak a patakmeder egy részének kikövezé­séhez. Szerdán a nagyoroszia­kat érte hasonló öröm; szintén az Egri Közúti Üzemi Vállalat munkásai­nak, mérnökeinek jóvoltá­ból. A Derék-patakon át­ívelő híd majdnem félmil­lió forintba került. Mint az ecsegi, úgy a nagyoro­szi híd is hét méter szé­les. Erős hátuk a legsúlyo­A hosszan tartó esőzés felborította az Észak-nóg­rádi Regionális Vízmű épí­tőinek munkarendjét. A Lezúduló víztömeg tönkrer tette a kiásott árkokat, be­fészkelte magát a mélye­désekbe, feláztatta a ta­lajt. Az építkezéshez szük­séges anyagokkal és vil­lanyoszlopokkal megrakott gépkocsik kereke tengelyig süpped a sárba. Az előbb említett okok miatt két hét alatt 700 ezer forint termelési érték ment veszendőbe. Azonban a munkások és a vezetők sabb mezőgazdasági gépe­ket — például a D—4—K traktort, az' SZ—100 kom­bájnt — is elbírja. Maholnap Bujákon is befejeződik a hídépítés. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a két nőtin­cs! hídról, amelyekre kere­ken egy és negyedmillió forintot irányozott elő a megyei tanács-vb építési, közlekedési és vízügyi osz­tálya. A tanácsi építőipari vállalat szívesen dol­gozna, de nem kap elég előremártotl be­tonelemet, Nem kedvezőbbek a kilá­tások Cserhátsurányban sem, ahol ugyanaz a válla­lat két híd építését kezd­te meg. Jobb a helyzet Dorogházán, ahol nyole­lelkesedessei. akarással kezdtek a munkához. Az első napokban még este tíz órakor is dolgoztak az árkokban, éjjel-nappal működtek a szivattyúk. Az árkokból sikerült is eltá­volítani a vizet. A hátra- fharadt iszap eltávolítása azonban még ma is gondot okoz. Amíg nem tudnak hozzákezdeni ehhez a mun­kához addig kiássák az öszekötő árkokat, az egyes telepen elvégzik a legsür­gősebb munkákat. Füzeskén József íócpí- tésvezető szerint a napi szazezerforintos munkát vállaltak a már felvonult egri építők. Megyeszerte meg körül­belül háromszázötven fa­híd áll használatban. No­ha ezek fenntartásáról a helyi tanácsok igen lelki- ismeretesen gondoskodnak, már nem mindenütt felel­nek meg a követelmények­nek. Államunk a lo^-tőség- hez mérten sokat áldoz új hidak építésére; az e célra tervezett ösz- szeg ebben az évben megyénkben majdnem ötmillió forint. Jövőre az Egri Közúti Üzemi Vállalat két hidat létesít Szilaspogonyban. A Hídépítő Vállalat Rom- hányban vonul fel, s ott három hidat épít. feladatok elvégzése » csak nagy erőfeszítésekkel le­hetséges. Ezért nincs sok remény, a kieses pótlására. Ezzel kapcsolatban a kö­vetkezőket mondja: az elő­irt napi feladat 90 ezer fo­rintos termelési értéket ír elő. Ehhez még 20 ezer fo­rintnyi munkát kellene el­végezni, hogy pótoljuk az említett termeles kiesast. Ezt jelenleg lehetetlen megvalósítani Ettől függetlenül az épí­tésvezetőség a munkások­kal karöltve mindent meg­tesz, hogy az év végéig elő­irt 4, millió 700 ezer forint értékű munkát elvégezze. Csak elismerésre méltó az a valóban hősi erőfeszítés, amelyet a munkások tanú­sítanak. Dacolva az időjá­rással a szemerkélő esőben, dagasztva a sarat, sokszor vízbe állva végzik munká­jukat. A kubikosok ugyan­úgy, mint a Budapesti Vil­lanyszerelő Vállalat mun­kásai. Sokszor megpróbál­ják a lehetetlennek iásztó akadályokat is legyűrni, s bizony jól esik, leírni: né­hány esetben sikerült íe. A ma gondjai mellett azonban már gondolnak arra az időszakra, amikor jobb idő lesz. Az eprtésve- zetőség a kiesés mérséklé­se céljából túSóre enge­délyt kért felettes seervé- ől. Ezt mar megkapták a villanyhálózat építésénél tevékenykedő munkások. Részükre havonta 3$ túl­órát engedélyezzek. Ezen­kívül célprémiummal ju­talmazzák azokat, akik tel­jesítik az előírt terwt Két új híd megyénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom