Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-22 / 215. szám

6 W ö G m A D 1964. cfctófoer TL es®8rt8t GURUL A LABDA (Koppány György felvétele) A KISZ-kongresszus előtt Balogh Istvánnak, a KISZ KB titkárának nyilatk&sata Két hónappal a KISZ kongresszusa előtt felkeres­tük Balogh István elvtár­sat, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség köz­ponti bizottságának titká­rát Az ifjúsági mozgalom időszerű kérdéseire kér­tünk tőle válását. — A szövetség előző kongresszusát négy eszten­dővel ezelőtt tartotta — mondotta első kérdésünk­re válaszolva Balogh elv­társ, — Azóta a magyar ifjúság fejlődésének és ne­velésének még kedvezőbb feltételei alakultak ki. If­júságunk tanúja és része­se lehetett a szocializmus, a haladás, a béke világmé­retű előretörésének. Né­pünk hű fiaként ki akarja venni a részét a szocializ­mus teljes felépítéséből, Teljes szívvel és lélekkel dolgozik azokért a cé­lokért, amelyeket pártunk VIII. kongresszusa egész népünk számára megjelölt. A szocializmus lehetősé­get ad a fiatalok egyéni vágyainak teljesülésére, képességeik kibontakozta­tására. A fiataloknak nin­csenek anyagi gondjaik és a kulturális forradalom előrehaladásával, valamint az oktatási reform vég­rehajtásával kedvezően alakultak az ifjúság mű­velődésének, tanulásának feltételei is. A kedve­ző feltételek elősegí­tették, hogy ifjúsági szö­vetségünk teljesíthesse ko­rábbi határozatait és elő­készítse ifjúságunkat a Kevés=e a társadalmi munka Balassagyarmaton ? Aki a számvetésből mindig kimarad — Hiányzik a verseny Balassagyarmaton a tár­sadalmi munka értéke ta­valy lakosonként mind­össze két forint volt. Ez év első felében ez a szám ötszörösére növekedett; az esztndő végére pedig előre láthatólag tizenhárom- tizennégy forintra gyarap­szik majd. Nem lebecsü­lendő eredmény, mégis jócskán a megyei átlag alatt marad. — Miért? — kérdeztük Acs Boldizsár városi fő­mérnököt, Szenes László községfejlesztési- főelőadót és Kmetty Kálmánt, a vá­rosi tanács vb titkárát. — Az utóbbi két esz­tendő községfejlesztési alapjának döntő hányadát a süvítői iskola építésére fordítottuk — mondotta a főmérnök. — A felhaszná­lás olyan jellegű volt, hogy társadalmi munka szerve­zésére kevés lehetőség kí­nálkozott. A tények bizo­nyítják, hogy ahol van al­kalom megmarkolni az ásó, lapát nyelét, onnan nem hiányzik az igyekezet sem. Villanyhálózat bővítéshez, vízvezetéképítéshez mindig bőven akad vállalkozó. A végzett társadalmi munka értéke jószerint sosem független a rendelkezésre álló anyagi eszközöktől. Egyebet ne is említsek: Gyarmaton elkelne még harminc kilométernyi vil­lanyvezeték ötmillió forint értékben; tizenöt-húsz ki­lométer vízvezeték és új víztorony mintegy tízmil­lió forintért; továbbá ke­reken harmincötmillió fo- íorintba kerülő út és jár­da, Ez is, az is csak a ta­nácsi szervezésben végzett önkéntes munkára vonat­kozik — úgymond. — Egyik sem öleli fel azokat a munkákat, amelyeket a lakosság iskolák, vállala­tok, vagy éppen a terme­lőszövetkezet érdekében végzett. Úgy vélem, egyet­len példa is elégg"e meg­győző lesz: a Közúti Gép­ellátó Vállalat dolgozói ta­valy kereken másfélszáz­ezer forintot érő munkával járultak üzemük jármű­színének felépítéséhez. Ere­jéhez mérten dolgozott — a többi mellett — a hon­védség helyi alakulata, a horgászegyesület, az ÁVESZ is. — „Jószerint”, ezt mond­ta Ács elvtárs — szólalt meg Kmetty Kálmán — „a társadalmi munka érté­ke sosem független a ren­delkezésre álló anyagi esz­közöktől”. Ehhez hozzá­tenném, hogy nemritkán volna alkalmunk előre dol­gozni. Most az Ipoly-part rendezésére gondolok, amire oly lelkesen vállal­koztak a kiszesek. Bár­mennyire szeretnénk és szeretnék, nem kezdhetünk ehhez a munkához, mert még nem ismerjük a fo­lyó szabályozásának vég­leges terveit. Semmi értel­me, hogy sétányt, virág­ágyat alakítsunk ki- ott> ahol (esetleg) új meder­ben folyik majd az Ipoly. Megítélésem szerint sem a balassagyarmatiak, sem általában a Nógrád me­gyeiek nem húzódoznak a társadalmi munkától. Még­is hiányolok olyan moz­gató, szeivező erőt, amely az ország számos megyé­jében állandóan lelkesít társadalmi munkára. Hely­telen, hogy megyénkben nem szerveztek község­fejlesztési versenyt. S a teljes igazsághoz tartozik: nem értek maradéktalanul egyet, azzal a módszerrel, amely szerint az állam hozzájárulást ad a köz­ségfejlesztési alaphoz. A dotáció a lakosság által befizetett összeggel ará­nyos. Ügy gondolom, cél­szerűbb és agitatívabb lenne, ha az állami hoz­zájárulás elsősorban a tár­sadalmi munka értékéhez igazodnék. Mind a ver­senyfeltételek, mind a do­táció megállapításánál fi­gyelembe kellene venni — például — azt is, hogy va­lamely község vagy város tartalókol-e nagyobb ér­tékű beruházásra. A magunk részéről egy keveset hozzáteszünk a há­rom balassagyarmati nyi­latkozathoz. Javasoljuk, hogy a hazafias népfront- bizottság keressen lehető­séget olyan társadalmi munkára, amelynek telje­sítéséhez cs-ak minimális anyagi erő felhasználása szükséges. — b. x. — következő évek még na­gyobb feladataira. A fiata­lok megnövekedett érdek­lődése a közügyek iránt és eszmei-politikai fejlődé­sük megfelelően tükröző­dik a lezajlott alapszerve­zeti vezetőségválasztó tag­gyűléseken. ' Melyek a taggyű­lések tapasztalatai? A legtöbb alapszervezet­ben jó és eredményes mun­kát végeztek. Az új veze­tőségek megválasztása or­szágszerte a végéhez kö­zeledik. Ezek a választások a kongresszusi felkészülés első állomásai, amelyek az alapszervezetekben minde­nütt fellendülést hoztak, Nőtt a fiatalok aktivitá­sa. Bács megyében például 11 ezer fiatal brigádtag tett egyéni vállalást a kongresszus tiszteletére. Hajdú-Bihar megyében nagyszabású mozgalmat in­dítottak a társadalmi mun­ka fokozására, „Dolgozz egy napot a kongresszu­sért!” jelszóval: a KISZ- fiatalok egy-egy nap tár­sadalmi munkát vállalnak, ezzel is üdvözlik kongresz- szusunkat. Ugyancsak eb­ben a megyében a kong­resszusi versenyben 6800 fiatal vesz részt, s ebből 3300 nem tagja ifjúsági szövetségünknek. Egyéb jelenség mellett ez is bi­zonyítja, hogy — a kong­resszusi felkészülés idősza­kában — sok KISZ-en kí­vüli fiatal szintén érdeklő­dik ifjúsági szövetségünk munkája iránt, A mezőgazdaságban dol­gozó fiatalok sem marad­tak el az iparban dolgozó ifjú kommunisták mögött. Borsod megyében például a KISZ-szervezetek csak­nem 40 százaléka — a KISZ-kongresszus tisztele­tére — szocialista szerző­dést kötött a termelőszö­vetkezetekkel és több mint félezer ifjúsági munkacsa­pat vett részt az aratási és betakarítási versenyben. A Zala megyei falusi KISZ-szervezetek 45 000 társadalmi munkaórával segítették az aratás és cséplés munkálatait. Csong- rád megyében a Fábiánse- bestyéni Kinizsi Termelő- szövetkezet KISZ szerve­zete felhívással fordult a parasztfiatalokhoz, amely­ben a kongresszus tisztele­tére versenyt hirdetett az őszi munkálatok határidő előtti elvégzésére, a mun­kák minőségének javításá­ra. A felhíváshoz 19 tsz és három állami gazdasági KISZ-szervezete csatlako­zott. Most rajtuk a sor, hogy vállalásuk valóra váljék. I Miről esett ssó a taggyűléseken? — Úgyszólván minden­ről, ami a fiatalokat ér­dekli, s hozzátartozik az ifjúság életéhez, örvende­tes, hogy sokhelyütt nem fukarkodtak a bírálattal, feltárták azokat a problé­mákat, amelyek akadá­lyozzák a termelőszövetke­zetük, üzemük, még ered­ményesebb munkáját. A legtöbb helyen megfelelő­en fogadták ezeket a bí­ráló szavakat s a fiatalok észrevételei nyomán intéz­kedtek is, A' KISZ taggyűléseken sok szó esett az ifjúság speciális, kulturális és ér­dekvédelmi kérdéseiről. Élénk viták folytak a KISZ-szervezetek eddigi tevékenységéről, a vezető­ségek munkájáról, s azok­ról a programokról, ame­lyeket alapszervezeteink nyújtani tudtak. A vezető­ségek iránti bizalom nyil­vánult meg abban, hogy az eddigi vezetőségi tagok mintegy 80 százalékát újjá­választották. Kongresszusi határoza­taink megszabják a KISZ-alapszervezetek fő tevékenységi területét, de hibát követnénk el, ha a taggyűlések idején tapasz­talható fellendülést nem használnánk ki és nem ad­nánk teendőket a fiatalok­nak. Kétségtelen, a KISZ kongresszusra való felké­szülés időszaka jó politikai iskola. Milyen feladatokat lát a KISZ Központi Bizottsága a fiatalok oolitikai nevelésé­ben? — A kongresszusi tézisek megállapítják, hogy az If­júság nevelése az egész tár­sadalom feladata. A KISZ, mint a párt ifjúsági szerve­zete, az elmúlt években megbecsülést, elismerést vívott ki magának társa­dalmi életünkben. A külön­böző társadalmi, állami szervek és szervezetek bíz­nak az ifjúsági EJöTOfesáf“ ben, támaszkodnak rá1 munkájukban és segítik is. A pártbizottságok és párt- alapszervezetek soha ilyen lelkiismeretesen és alapo­san nem foglalkoztak, az if­júsággal, mint most. Nincs megye, ahol a kü­lönböző szintű pártszervek ne tárgyalták volna meg a KISZ-kongresszus előkészí­tését, nem adtak volna se­gítséget. Nagyon sok he­lyen közős párt- és KISZ- taggyűlésebet tartottak. Aj párt alapszervezetek és ve-) zetőségek részt vettek aj KISZ vezetőségválasztó! taggyűlések előkészítésében.! Többhelyütt segítséget adott a helyi népfront bi­zottság és a többi társadalJ mi szervezet is. Fejér me­gyében például 120 helyi népfront bizottság tanács­kozott ifjúsági szövetsé­günk kongresszusi tézisei­ről. Jólesően állapíthatjuk meg, hogy a KISZ VI, kongresszusa az ifjúság fe­lé fordította az egész tár­sadalom figyelmét. Melyek a további Idő­szerű feladatok" — Most a különböző kül­dött-értekezleteken van a sor. Először a tanintézeti,! városi és járási értekezle­teket rendezik meg. Úgy. gondoljuk: ezek még pezs­gőbb légkört, nagyobb po­litikai aktivitást hoznak^ majd, mint a vezetőségvá­lasztó taggyűlések. A ké­szülő beszámolók — tag­gyűléseken elhangzott ja­vaslatok — valóban a fia­talok kérdéseivel foglal­koznak majd, s egyre ke-1 vesebb bennük a rossz ér­telemben vett hivatalosság.! Megyei és járási bízott-; ságaink feladata, hogy már! most foglalkozzanak a3 újonnan megválasztott ve­zetőségekkel, segítsék mun­kájukat. Ne feledjék: á kongresszusi felkészülés során eddig elért eredmé­nyek csak kezdetét jelen­tik annak az útnak, ame­lyen eljutunk kongresszu­sunk jelszavának valóra- váltáséhoz: „Jobb munká­val, nagyobb tudással at szocializmus teljes felépí­téséért!” P, I. A KPM Közúti Igazga­tósága Eger, azonnali felvételre keres több éves gyakorlattal ren­delkező, lehetőleg út­építésben jártas MÉRNÖKÖT Salgótarján székhely­ivel. Fizetés megegyezés sze­rint. Kétszoba összkom­fortos szolgálati lakást biztosítunk. Jelentkezés írásban vagy személye­sen Eger, Grónai S. u. 16 címen az Igazgatóság személyzeti osztályán. Tanulmányi kirándulását segíti a D5H felvilágosítása Idegenvezetés, gyári belépő. Központifűtéses turistaszállás étkezés. Dunaújvárosi Idegenforgalmi Hivatal Korányi Sándor utea 1» Telefons 66=07

Next

/
Oldalképek
Tartalom