Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-22 / 215. szám

1864. október 22. csütörtök. MÖGEAD 5 Ä Surányi-brigád védjegye Mintaszerű munkaszervezésre — Több helyen vettem már át fe&zítópadokat, de őszintén megmondom ed­dig még Surányiék munká­ja tetszett a legjobban — vélekedett legutóbb a MERT átvevője, akinek az a dolga, hogy igen kritiku­san vizsgálja az exportra kerülő terméket, — És mi a véleménye, mint MEÓ vezetőnek? — tettük íel a kérdést Antal József mérnöknek a Zagv- vapálfalvi Bányagépgyár­ban. — Egy éve vagyok ebben a beosztásban gyártottak ők belföldre és külföldre, de reklamációt még nem kaptak — válaszolta. Burányi Imre harminc tagú lakatos brigádja a szocialista brigád címért versenyez. A brigádvezető két emberével most Buda­pesten a Bányászati Kuta­tó Intézet gépkísérleti te­lepén szerel egy olyan kí­sérleti szalagot, amilyent még a magyar ipar nem gyártott. A műhelyben, a brigád bizodalmában most Mocsári Zoltán brigádveze­tő helyettessel beszélge­tünk. Csendes ember, de a szeme mindenütt ott van. Egyedi szalagberendezése­ket gyártanak most. Az el­múlt negyedévben az ő kezük alól kerültek ki csehszlovák exportra a be­tonalj gyári feszítőpadok. Ez a munka mintegy há­rommillió forint értéket képviselt. — A brigádra mindig le­het számítani, mert nem is­mernek lehetetlent, bármi­kor megbízatást kapnak is. A közösségi szellem is ná­luk a legjobb. Ha sürgős munka van — mint most is az ecsedi külfejtés szá­mára a szalagok és a 30 méteres távvezeték osz­lop — ez a brigád végzi el — magyarázza Németh Endre, termelési osztályve­zető. Hasonlóan vélekedik a művezető Halmai József is. Surányiékat két évvel ez­előtt sérelem érte. A pécsi mosómű víztelenítőjéhez késztettek berendezést. Nem volt méretre szabott anyaguk, helyben hasítot­ták és abból készítették el. A megrendelő reklamált, újra kellett gyártani. A vállalatnak ebben az évben 148 millió forint ér­téket kell előállítani. Ebből román, csehszlovák és len­gyel exportra szállítanak különböző berendezéseket. Legutóbb Indiából is kap­tak megrendelést. A 18 milliós export tervre még vállaltak 3 milliós túltelje­sítést. Az első három ne­gyedéves operatív export­tervet 115,9 százalékra tel­jesítették és ebből az el­múlt negyedévit 129.7 szá­zalékra. Ebben az időszak­ban készítette el a Surá­nyi-brigád a betonaljgyári feszftőoadokat Csehszlová­kia számára. A műhelyben most az egyedi szalagberendezések körül szorgoskodnak. Nincs álló ember. A helyettes bri­gádvezető nedig hol itt. hói ott tűnik fel. Méretet el­lenőriz, azután anyag után megy, hogy zavartalan le­gyen a brigád munkája. Amikor ismét megáll — így válaszol az érdeklődés­re. — Már beszélgettünk ar­ról, hogy hivatalosan is megvalósítjuk az önmeó- zást. Az idén még nem, de úgy dolgozunk, hogy a jö­vő év elejére ennek min­den feltétele meg legyen és a brigáddal szemben a bizalom is — mondja. A harminc tagú brigád sok bonyolult feladatot megoldott már. Sokoldalú munkát kell elvégezniük, mire egy-egy nagyobb be­rendezés elkészül. A meós nem lehet mindenütt ott, de ott vannak helyette a brigádtagok. Ha valami mégis selejtessé válik — hisz azért ilyen is előfor­dulhat — nem építik be. Gyártmányaikra a „Made in Hungary” helyett akár a brigád védi eg vét is írhat­nák. ha lenne ilyen. A szocialista címért is versenyeznek. Eddig telje­sítették a feltételeket, hisz termelésben átlag 110 szá­zalék körül állnak és mi­nőségileg kifogástalan mun­kát végeznek, Bódé János Megszépül az Acélárugyár A Salgótarjáni Acéláru­gyárnál igen szerteágazó tevékenységeit fejt ki a KISZ:szervezet. Segítik az tizemet a termelési ter­vek teljesítésében és több esetben különféle társadal­mi munkákkal gyáron be­lül és az üzem környékén híviák fel magukra a fi- 1 gyeimet. Éppen ezekben a napok­ban a vállalat villamos központjának KlSZ-szer- vezete nagy részt vállalt a gyár szépítésének program­jából. A víllamosközpont környékén korszerűsítik és helyreállítják az uta­kat, hogy ezzel is elősegít­sék a termelő üzemek, va­lamint saját anyagmozga- tásukat. A gyár-szépítési akció­ban a villamoskozpanti fiatalok ezidáig három napot dolgoztak már és a 22 fő közel 300 társadal­mi munkaórát teljesített. üzem maradéktalanul tel­jesíti. Hatékonyabb lett tevékenységük a partépítési munkában is. Majd minden helyen rend­szeresen foglalkoznak a pártonkívüliekkel. akik később alkalmassá válnak a pái-tba való felvételre. Ezenkívül foglalkoznak a tagjelölteikkel, megbízzák őket feladatokkal, értéke­lik munkájukat. Minden tagjelölt és tagfelvételi ké­relmet mielőtt taggyűlés elé kerül, pártcsoport ér­tekezleten vitatnak meg! Ennek a rendszeres mun­kának lett az eredménye, hogy a huzalműi pártalap- szervezet az eltelt másfél év alatt 14 tagjelöltet vett fel a pártcsopartok javas­latára. Pártcsoportjaink többsé­ge helyesen foglalkozik a párttagokkal is. Ismerik munkájukat, családi körül­ményeiket és egyéb prob­lémáikat, segítenek azok megoldásában, ha pedig ez hatáskörüket meghaladja a felsőbb szervhez fordul­nak, E>e nemcsak pártta­gok. hanem mind több pártonkívüli dolgozó is fordul segítségért a párt­csoportvezetőkhöz. Igen jó fiatással van a párt- és ómegkapcsolat erósítesere az a tény, hogy kérdése­ikre választ kapnak, sérel­meiket, panaszaikat, orvo­solják. A tömegkapcsolat elmélyítésében jó mód­szernek tartjuk, hogy azokra a pártcsoport érte­kezletekre, melyeken olyan napirendet tárgyalnak meg, amely közelebbről érinti az egész üzem dol­gozóit, pártonkívüli dol­gozókat is meghívnak. Pozitív változásnak le­hetünk tanúi a pártmeg- bizatások kiadása, ellenőr­zése, számonkérése, vala­mint a pártoktatásra való szervezés kérdésében is. Az alapszervezet vezetésé nem képes arra — külö­nösen nagyobb létszámú alapszervezetnél —, hogy ellenőrizze a kiadott párt­munka elvégzését és a párttagok eszmei, politikai, színvonalának fejlődését. Ehhez a munkához ad nagy segítséget a pártcso­port. A pártcsoportvezető a hozzátartozó 10—15 párt­tag munkáját jól tudja irányítani. Mivel minden párttagot alaposan ismer, így képes arra- hogy a képességek figyelembe­vétele mellett adjon párt­munkát és vonja be a ta­gokat a pártoktatásba. El­lenőrzi a kiadott felada­tok végrehajtását, és azt hogy melyik párttag nem látogatja rendszeresen a szemináriumot. A pártcsoportvezetó munkáját segíti a részük­re rendszeresített partcso­port napló. Világosan ki­tűnik belőle, hogy a cso­porttagok, hogyan tesznek eleget kötelességeiknek, és melyik az a párttag, aki­nek munkájával nincse­nek megelégedve. A pártcsoportok tevé­kenységének megélénkülé­sével szükségszerűen ja­vult az alapszervezetek vezető, irányító munkája is. Tervszerűbben és na­gyobb felelősségérzettel foglalkoznak a pártcsopor­tok irányításával, ellenőr­zésével. Alapszervezeteink többsége kéthetenként tá­jékoztatja csoportvezetőit a legfontosabb politikai és gazdasági kérdésekről. Minden vezetőségi tag fe­lelős valamelyik pártcso­port munkájáért, köteles megjelenni értekezletein. Megállapít­hatjuk. hogy az átszervezés óta jelentős eredményeket értünk el. Rendszeressé váltak a párt­csoport értekezletek, foko­zódott az aktivitás, a fele­lősségérzet, hatékonyabb lett az egész pártmunka. A pártcsoportok nevelő te­vékenysége arra irányult, hogy az eddiginél még jobban kifejlessze a kom­munista példamutatást, még több parttagot vonjon be a pártmunkába, erősítse van szükség Lesz-e nyertese a fog-adásnak ? Amitől tartottunk — be­következett. A távfűtés épí­tését ezekben a napokban szinte megbénította az őszi esőzés. Ősszel máskor is esett az eső. És éppen ezért különösen érzékeny a veszteség, hogy a szige­telők az ötödiké és a tize­diké között eltelt héten jóformán csak lézenghet­tek — pedig akkor jobbára száraz idő volt. S ezek­ben a napokban hiába vé­gezték el a csőszerelők újabb, körülbelül kilenc- száz méteres szakaszon a nyomáspróbát. Egyik ré­szén a szigetelőket tartja föl a nedves idő, a másik szakaszon pedig a nyomás­próba, illetve a csövek ál­lapota volt napokig ellen­őrizhetetlen. Holott, ha a nyomáspróbát idejében végrehajtják — és elsősor­ban szervezési hiányossá­gok miatt késett napról- napra — ezt a kilencszáz- métert azóta már le is szi­getelhették volna. Ezzel a késéssel megint szaporodtak a távfűtés idei átadásának amúgy is szép­számú bizonytalansági té­nyezői, Sserve*©t!en®ég é$ r»agyv©na!úság Az időjárás különben több korábbi szervezetlen­séget most élesebb színben mutat. Sokat beszélhetné­nek erről a Pécskő utcai új lakótelepre hazajárók. Akik a száraz időben még valahogy csak elviselték, hogy hepe-hupás, vidékké tették hónapokon át az utat. S a csőszerelőket, az­tán a szigetelőket hiába a part- es tömegkapcsola­tot. Tovább keli emelni a párlcsoportvezetők politi­kai, szakmai és altalános műveltségét. A bonyolult, sokrétű politikai szervező- munkában eligazodni a fel­adatokat helyesen megszab­ni enélkül szinte lehetet­len. Nem tartjuk elfogad­hatónak azt, hogy a párt­csoportvezetők közel 50 százalékának nincs meg a 8 általános iskolai végzett­sége. A 45 éven aluli párt­csoportvezetőknek pótolni kell hiányzó iskolájukat. A megfelelő iskolai végzett­ség hiányában nemcsak párt- de gazdasági munká­jukat sem képesek a jövő­ben megoldani. Rendszere­sen kell bővíteni politikai ismereteiket. A pártcsoport vezetők jelentős részének rövid időn belül el kell végeznie a marxizmus—le- ninizmus esti középiskolát. A dolgozók eszmei, politi­kai nevelése, a vitás kérdé­sekre adandó helyes vá­lasz, a párt politikájának magyarázása csak is úgy biztosítható, ha a pártcso­port vezetők kellő politikai felkészültséggel rendelkez­nek. Tóth Károly parttitkár várták, csak nem jöttek. Most azonban a sár szinte elviselhetetlenné teszi itt a közlekedést. És sokan — akik hittek abban, hogy a távfűtést a tél előtt üzem­behelyezik — most szerez­nék be a mégis csak meg­bízhatóbb szenet, fát. De hol van az a gépkocsi, vágj' fogat, amely befér ide, s ha befér, ki is tud menni innen. S ez még hagyján! A szervezetlenség és bizonyos fokú megengedhetetlen nagyvonalúság okozta, hogy az Április 4 Gépgyár még mindig nem láthat hozzá a hőközpont szereléséhez. Ma voltaképpen ez a tény te­szi a legsebezhetővé a táv­fűtés idei befejezését. Több körülmény arra mutat, hogy néhány héttel ezelőtt bármily bizakodó volt is a hangulat, mégis csak azoknak — elsősor­ban a beruházót képviselő szakembereknek — lett igaza, akik élesen kifogá­solták az egyes rész meg­állapodásokban rögzített határidők felületes kezelé­sét. Sokan hajlandók voltak efölött elsiklani, esetleg úgy tekinteni, hpgy „a be­ruházó természetesen so­sem elégedett”. S ebben a vélekedésben benne van a legyintés is. Kár volt Nincs módosítás Kaszta Tibor építésveze­tő ügyeimét például, már betekkel ezelőtt felhívták arra, ne vegye „készpénz­nek” a Mély ép terv terve­zőjének szóbeli hozzájáru­lását egy olyan javaslatá­hoz, amely ugyan több tíz­ezer köbméter föld meg­mozgatásától mentesítené ma az építésvezetőséget, de a generáltervező, az ERöTÉRV munkatársa tudja, miért van erre a földmunkára holnap szükség. És aligha fog a tervmódosításhoz hoz­zájárulni. Az építésve­zető ezt az egyoldalú és szóbeli helyeslést a módo­sítás elfogadásának tekin­tette, s a kérdés fölött a vállalat is napirendre tért. Most derült ki, hogy a ge­neráltervező hallani sem akar a ♦íódosításról. De miután közben hetek, hó­napok teltek el, s az ir- galmaüanul nehéz talajon elvégzendő földmunkára sem idő, sem mód már nincs, a tervező kénytelen volt belemenni egy újabb ideiglenes megoldásba, amely lehetővé teszi a táv­fűtés idei üzembehelyezé­sét, de amelynek anyagi ódiumát — nevezetesen a provizóriummal járó költ­ségtöbbletet — a népgaz­daságnak kell magára vál­lalnia. S ami még kényesebbé teszi a hőközpont helyze­tét, szintén elkerülhető lett volna. Mindenki tud­ta, milyen fontos, hogy az Április 4 Gépgyár, ha kés­ve is, de most már igazán lásson hozzá itt a munká­hoz. Nos, az Április 4 Gépgyár emberei mar he­tek óta dolgozzanak, ha hozzá tudnának férni mun* kalhelyükhöz. Az történt ugyanis, hogy a már elkészült gépalapok­ra többszáz köbméter föl­det raktak — ahelyett, hogy gondoskodtak volna annak azonnali elszállítá­sáról. Hetekbe került mire el lehetett érni, hogy a földet ellapátolják onnan. Most meg az utat, a közle­kedést zárja el a hatalmas földtömeg. Ezért az Ápri­lis 4 Gépgyár meg most sem tudta megkezdeni á hőközpont szerelését. Mindezt ne tekintsék az építők elmúlt dolgok med­dő felhánytorgatasanak. Mas kárán tanul az okos, mondják. De jobb híján nem árt az sem. ha hjdunW a saját kárunkon okulni. Emlékszünk, augusztusban a csőszerelők fogadást ja­vasoltak az építőknek: ok­tóber 1-re utolérik őket. A fogadást nemcsak elvesz­tették, de azóta a szigete­lők a csőszerelők sarkát) tapossák. Még örülni id tudnánk az építők győzel­mének. ha ennek a foga­dásnak egyáltalán lenne' igazi nyertese. Sajnos egyelőre csupán világosan kimutatható vesztese van. Ha a csőszerelőket utolérték a szigetelők, az építőket vi­szont az Április 4 Gép­gyár szerelői érték utói. Vannak, akik éppen ezért már reménytelennek tartják a távfűtés novem­beri üaembehelyezasi ha­táridejét. „Jó lesz nekünk1 az a december” — súgta1 oda a minap szomszédjá­nak egy megbeszélésen a beruházó egyik képviselő­je. Jó lesz-e? A jelenlévők többsége akkor vitatkozott vele. De néfhányan arra gondoltak, hogy a meteoro-i lógiai intézet távprognózis osztálya november elejére' fagyokat „jövendöl”. Á munkásod példát mutattak Mégis, az a kérdés, fel­adjuk-e azt a reménysé­günket, hogy év végére megindul a gőz. foró víz a város felé? Belenyugod­junk-e, hogy annak az au­gusztusi fogadásnak az idén már csak vesztesei legyenek" A napokhan a Nográd megyei Építőipari Válla­lat egy maroknyi kubiko­sa, s velük együtt vezető­ik bebizonyították, hogy rendkívüli körülmények között, nehéz helyzetben hősies — és mintaszerűen megszervezett — munkára képesek. Ilyen idők farnak mos-» tanában a távfűtés építői fölött. Amikor mintaszerű szervezettségre és az aka­dályokkal bátran, faradha- tatlanul küzdő helytállás­ra van szükség — a feltett kerdesre eiz legyen a vá­lasz. Cs. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom