Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-21 / 214. szám
2 sónnäD 1964. október TI. szerda Nyugat-európai vagy politikai unió ? Szinte periodikusan, úgy negyedévenként, kerül napirendre Ny ugat-Bu répában az úgynevezett politikai unió ügye. Nehéz lenne pontosan megmondani, mi ez. Éppen az a probléma, hogy mindenki másképp képzeli. Még 1960-ban egy Adenauer — De Gaulle találkozó szülte az ötletet: a francia-nyugatnémet együttműködés legyen magja a tőkés Nyugat-Európa politikai egységének. Ez a politikai unió egyik változata, amely a politikai uniót vagy a francia, vagy a nyugatnémet hegemónia alatt képzeli el, attól függően, hogy Párizsból vagy Bonnból nézzük. A KÖZÖS Piac kiterjesztése politikai térre A másik változatot, hatalomra kerülése óta, Erhard kancellár szorgalmazza, s ez a buzgólkodása jól láthatóan összefügg a bonni francia orientáció képviselőinek, Adenauemek és Straussnak, az úgynevezett bonni „gaulleistáknak” nézetei ellen vívott harcával. Ez a terv is a Ksözös Piacban megvalósult gazdasági integrációt terjesztené ki politikai térre. A Közös Piac többi tagja — félve a Párizs-Bonn tengely egyeduralmától, — arra hivatkozva szabotálja p tervet, ‘hogy meg kell várni Anglia „visszatérését az európai közösségbe”. Azonban ez az ellenvetés, ami Anglia Közös Piacból való kirekesztése óta akadályt képezett a politikai unió bármiféle megvalósulása előtt, éppen most van elhalóban a hollandok is csak alighanem utóvédharcokat folytatnak. Az köztudomású, hogy az angol munkáspárt nem hajlandó feláldozni a Brit Nemzetközösséget a Közös Piacért A belga külügyminiszter, amikor arról beszélt, hogy a politikai uniónak új szervezetnek kell lennie, de nem feltétlenül nemzetek feletti intézménynek, rámutatott a fenti két változat legvitatottabb kérdésére. Azzal a nyugatnémet elképzeléssel szemben, már tudnillik az Erhardéval, hogy a politikai integráció alapja a Közös Piacban megvalósult nyugat-európai intézmények rendszere legyen, s az új intézmények nemzetek feletti jelleget kapjanak, a degaul- lei elképzelés az úgynevezett „hazák Európája” tervet szegezi szembe. De Gaulle tehát mindenképpen ragaszkodik ahhoz, hogy a politikai unió tagállamai teljes mértékben megőrizzék szuverenitásukat, s nem egyezik bele egy olyan nemzetek feletti intézménybe, amely e szuverenitást csorbítaná. A nyáron a franciák az európai állam- és kormányfők tanácsának megalakítását javasolták, ehhez próbálta megnyerni Erhard támogatását legutóbbi bonni látogatásakor a francia elnök. Szó sincs arról, hogy a bonni „gaulleisták” Párizs- nák ezt a jogát óhajtják megőrizni, amikor az er- hardi vezetést a politikai unió felé tett francia-nyugatnémet közös lépésekre ösztönzik. Etrauss és Adenauer mindig is Nyugat- Európa német hegemóniájára törekedett, s jól tudják, hogy Párizs fél ettől. De azt is világosan látják, hogy a nyugateurópai politikai unió kérdésében a legdöntőbb az, hogy ki, mit hangsúlyoz: azt, hogy nyugat-európai, vagy azt, hogy politikai unió. S az olaszok, meg a hollandok Anglia csatlakozásával, az Erhard Schröder vonal pedig a NATO egységével érvelnek a politikai unió mellett. Mindkettő fő célja az Egyesült Államokkal való együttműködés továbbfejlesztése, ezen az együttműködésen belül növelve Nyugat-Európa szerepét. Ez a politikai unió azonban a párizsi és bonni gaulleisták szemében nem volna elég nyugat-európai; olyan atlanti partnerség bázisa lenne, amelyben lényegében megmaradna az amerikai hegemónia. S épp ez az, amit De Gaulle és nyugatnémet társai nem akarnak. Nem véletlenül támadják a bonni gaulleisták Schröder külügyminisztert azzal, hogy „az amerikaiak kiszolgálója”, így aztán, noha De Gaulle és a bonni gaulleisták másmás végcélt szolgálnak, hiszen mindkét fél maga akarja vezetni a hangsúlyozottan nyugat -európai politikai egyseget, abban egyetértenek, hogy a politikai unió formájánál (hogy mennyire „nemzetek felejti”) fontosabb tartalmának kérdése. Az, nogy az úgynevezett nyugat-európai „harmadik erőt”, avagy az atlanti szolidaritás koncepcióját szolgálja. Avar János Húsz éve szabadult lel Belgrad Az eddigi külpolitika mellett Johnson megbeszélése a kongresszusi vezetőkkel Washington (MTI): Johnson amerikai elnök hétfőn magához hivatta a kongresszus vezetőit és több mint két órás tanácskozás keretében tájékoztatta őket az elmúlt hét legfontosabb nemzetközi fejleményeiről. A megbeszélésen a kongresszus tizenöt kulcsfontosságú tagja vett részt. A tanácskozást követően az elnök újságírók előtt kijelentette: kormányának az az. elhatározása, hogy változatlanul kitart eddigi külpolitikája mellett. Közölte azt a szándékát is, hogy fogadja Patrick Gordon Walkert, Anglia új munkáspárti külügyminiszterét, amikor az angol politikus majd Washingtonba érkezik. Mint az AFP közli, hétfőn az esti órákban Johnson elnök fogadta Nagy- Britannia washingtoni nagykövetét és tizennyolc perces eszmecserét folytatott vele. Feltevés szerint ezen a megbeszélésen is az új angol külügyminiszter jövő hétre tervezett washingtoni látogatásáról volt szó. Dél-rhodesiai jelentés Miközben az angol kormány figyelmét lekötik a kormányváltozás és a gazdasági válság sürgős és fontos teendői, Dél-Rhode- sia fajvédő miniszterelnöke, Jan Smith teljes gőzzel dolgozik az úgynevezett népszavazás előkészítésén, amelynek alapján ki akarja mondani Dél- Rhodesia,, függetlenségét” hivatkozva a jelenlegi alkotmányra, amely állandósítaná az alig kétszázezer főnyi fehér telepes további uralmát négy millió afrikai felett. Londonbán úgy tudják, hogy Jan Smith titkos véd- és dacszövetséget kötött a délafrikai fasiszta Verwoerd- kormánnyal a függetlenség egyoldalú kimondásának várható belső és külső kihatásainak ellensúlyozására. Az SZVSZ tanácskozásáról A Szakszervezeti Világ- szövetség Főtanácsának 13. ülésszaka ma délelőtt folytatta tanácskozásai az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A tanácskozást Ignacy Loga — So- winsiki, a Lengyel Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. A Főtanács a napirend szerint folytatja a vitát Louis Saillant-nak, az SZVSZ főtitkárának tegnap elhangzott beszámolójáról. 1944. október 20-án Belgrad felszabadulásának napján, két évtizeddel ezelőtt, Jugoszlávia fővárosa a pusztulás jelképét mutatta. Az utcákat rőmbadölt épületek szegélyezték, a törmelékek alatt a tereken a járdák mentén holttestek hevertek. Belgrád- nak nem adatott meg a könnyű győzelem. A város felszabadításáért — 2953 jugoszláv és 961 szovjet katona áldozta életét azért, hogy kiűzzék a fasiszta megszállókat. Belgrádban a pusztulásnál csak a lelkesedés volt nagyobb a felszabadulás napján. A megszállás évei alatt megkínzott lakosság örömmámorral árasztotta el az utcákat. A szovjet és a jugoszláv csapatok virágszőnyegen vonultak a városba. Az öröm napjai után a várói lakói hozzáláttak a szinte emberfelettinek látszó feladatokhoz, a fasiszták: által lerombolt Belgrád újjáépítéséhez. 1945-től 1964 augusztusáig 60 ezer lakást építettek Belgrádban. 1970-ig nem kevesebb, mint 80 ezer új lakást adnak át tulajdonosaiknak. Néhány évvel ezelőtt a Száva mocsdras balpartján munkások és mérnökök jelentek meg. Megkezdődött a munka,' a víz eltűnt, majd a mocsár helyén korszerű, új város áll: Növi Beog- rád. Az új városnak jelenleg 50 ezer lakosa van és néhány év múlva az egykori mocsár helyén 100 ezer újabb lakás épül. ÜHHHM •:5 Az új városrész házai Koppány György A szovjet emberek jólétének emeléséért A moszkvai űrhajós-fogadás világvisszhangja A külföldi hírügynökségek, rádióállomások, napilapok részletesen foglalkoznak a Vörös-téren hétfőn lezajlott ünnepséggel, Brezsnyev beszédével. Az amerikai hírügynökségek rendes adásukat megszakítva gyorshírben továbbították Brezsnyev beszédének azt a részét, amelyben kijelentete, hogy a Szovjetunió folytatja a békés együttélés lenini politikáját. Az AP hírügynökség azt emeli ki a beszédből, hogy a szovjet emberek nem tekintik öncélúnak, valamiféle „versenynek” a kozmikus kutatásokat. Az angol Reuter hír- ügynökség rámutat, hogy Brezsnyev a fegyverkezési hajsza megszüntetése, a hatékony európai biztonsági rendszer megteremtése mellett foglalt állást és sürgette a szocialista tábor, a nemzetközi kommunista mozgalom egységéhek helyreállítását. Az AFP francia hírügynökség részletesen idézi az első titkár beszédének következő részét: „a belpolitika területén a párt fő- feladtának tekinti társadalmunk termelő erőinek fejlesztését, a szovjet emberek jólétének töretlen emelését, a szocialista demokrácia kiterjesztését, külpolitikában pedig a béke megszilárdításáért, á népek barátságáért és együttműködéséért, a további nemzetközi enyhülésért folyó lankadatlan harcot”. Ugyancsak részletesen foglalkozik a nagygyűléssel és az ott elhangzott beszédekkel a szocialista országok sajtója és rádiója. Külpolitikai hírek Lj. Luns, holland külügyminiszter repülőgépen Londonba érkezett, hogy megbeszéléseket folytasson az új angol kormánnyal. Isztambulból hétfőn el-* utazott ötven görög állampolgárságú személy, akiknek tartózkodási engedélyét a török hatóságok nem hosszabbították meg. A Scotland Yard értesülése szerint a tavaly nyáron elkövetett angliai vonatrablás során zsákmányolt ötfontos bankjegyek Libanonban bukkantak fii: Egyiptomból érkezett üzletemberek váltották be.
