Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-20 / 213. szám

ff>84. október 20. kedd. NÓGRAD 5 A kíitfej itései ia szá llíti ist akadályozta az est r 1 küzdelem apró kártevők ellen A két-háromnapos eső miatt nem lehetett vetni, késett a betakarítás is. Sok agronómus mégis nagyon örült az esőnek. Erről be­szél Lőrincz Tibor, a szé- csényi járási tanács mező- gazdasági osztályának ag- ronómusa is. — Nagy segítség volt ez a pockok ellen. Az agronómus elmondja, hogy a szécsényi járást a nyáron még nem fenye­gették különösebben ezek a veszedelmes kártevők. A fertőzés azonban egyre ter­jed. A pásztói, balassa­gyarmati járásból átvándo­roltak a rágcsálók a szé­csényi járásba is — Háromszor felmértük már a járás területén a fertőzés nagyságát — tá­jékoztat Lőrincz T’bor. — Ennek alapján már koráb­ban megkezdtük a védeke­zést. A védekezéshez Ár­vái int használtunk. — Úgy tervezzük, hogy mindenekeló,'. a fertőzött területeken azonnal meg­szervezzük, de a fertőzés­hez közelesó területeken is védekezünk. Elsősorban az új vetéseket óvjuk. Erén a- területen szegélyvédekezést alkalmazunk. — A védekezést az eső után azonnal folytatjuk. Ehhez felhesználjuk azo­kat a fogatos vetőgé pékét, amelyekkel nem dolgo­zunk. Segíteni fog két gép­pel a Növényvédő Állo­méi is — mondja a nö­vényvédelem agronómusa. A tájékoztató megsza­kadt. Lőrincz Tibort tele­fonhoz kérik. A szövetke­zetek most adják legfonto­sabb jelentésüket a pocok­kártételről. — P — Kisebb eső nem zavarja a munkát a külfejtésü szénbányában, de ennyi mégis sok volt. — Ha nem lett volna eső legalább 103 százalékon állnánk, úgy meg csak 89 százalékon — újságolják a bánya vezetői. A külfejtés, ez a hatal­mas gödör összegyűjti a vizet, ami azután el is tű­nik. Keleti oldala össze­függ Pálhegy II. akna ré­gi lefejtett bányaterüle­tével. Ideszivárog a víz és percenként 600 litert szi­vattyúznak át a Zagyva medrébe. Jelenleg nyolc ezer ton­na a teljesen letakart szénvagyon. A keleti ré­szen van viszont mintegy 20-25 ezer tonna szén, amelyet vékony, 1,50-2 méter meddő takar. Innen biztosítják majd a folya­matos termelés feltételeit. Ezenkívül a nyugati ré­szen az új területen is mintegy 20-25 ezer tonna szenet akarnak letakaríta­ni, hogy legyen elegendő tartalék. Német-magyar barátsági est as Acéláru­gyárban Az NDK megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmá­ból október 16-án német-ma­gyar baráti estet rendeztek a Salgótarjáni Acélárugyár Mű­velődési Házában. Nagy ér­deklődés mellett Elfriede Wagner, az NDK budapesti nagykövetségének kereskedel­mi tanácsosa számolt be az NDK fennállásának 15 évéről. Az előadást filmvetítés zárta. Bemutatásra került Szeptem­beri szerelem című NDK film. A művelődési ház klubtermé­ben fotó-kiállítás dokumentál­ja gazdag anyaggal az NDK fennállásának tizenöt évét. Az árkádok alatt (Kinka László felvétele) Elintézték... Az utóbbi esős napok egyikén izgatottan kereste fel szerkesztőségünket a jólmenő termelőszövetke­zetéről híres községből a tsz-agronómus. Fülvédős sapkájáról, gumiköpenyé­ről patakokban csurgóit a víz. Nagy ügy lehet, ha mo­torkerékpárján nekivágott az útnak ebben az ítélet­időben! — Itt hagyom a megyét — mondja minden beveze­tő nélkül — Másnak ad­ták a lakást... A lakás, amelyről szó van, tulajdonképpen szö­vetkezeti lakás lett volna, amelyre immár négy esz­tendeje beadta kérelmét a városnál. Négy év óta aludt az ügy, nemrégiben éppen ezért a szerkesztő­ség segítségét kérte: in­tézzük el, hogy végre meg­kapja az engedélyt, hi­szen az első igénylők közt volt. A város tanácstitká­ra jogosnak és méltányos­nak találta az agronómus kérelmét s megígérte, hogy a legközelebbi szövetkezeti társasházban kiutalnak egy lakást. Az Ígért lakást azonban a járási tanács keretéhez csapják, mint­hogy az agronómus nem a város' területén, hanem falun él. Mindez azonban csak formai kérdés, hiszen a város névre állítja ki a kartont, amely szövetkezeti lakásra jogosít. A város betartotta ígé­retét, négy év után végre szövetkezeti lakást jutta­tott az agronómusnak és most a járási tanács a név­re szóló kartont egy másik igénylőnek adta oda. — Minden bizonnyal fél­reértés történt — nyug­tatgatjuk az agronómust. 5 azonban lemondóan legyint. — Ez nem rémhír, ez valóban így van. — Beszélni kellett volna a járási tanácselnökkel — hangzik el egy vélemény. — De hiszen beszéltem — mondja az agronómus — Még biztatott is, hogv a 3004-es rendelet értelmében helyzeti előnyöm van. A mezőgazdasági osztályon is azzal nyugtatgattak, hogy ne aggódjak, meglesz a lakás. Csak a karton át­jöjjön a várostól. A többit majd ők elintézik... * Ä járási tanácselnök a mezőgazdasági osztályra hárítja a felelősséget. — Az osztály adta a ja­vaslatot — mondja. — Ügy tájékoztattak, hogy az agronómussal. aki évek óta kiváló munkát végez, ko­molyabb elképzelésük van. Szeretnék az egyik naav szövetkezet főagronómusá­nak megtenni. Ott azután építenek neki egy szép ag- ronómuslakást. így tehát... — Tudják-e, hogy az ag­ronómus miért ragaszkodik a, városhoz? — Nem kérdeztük — mondja a tanácselnök. Elmagyarázzuk, hogy az agronómus felesége bete­ges. A lakás, amelyben most lakik, nedves és egészségtelen, pedig egy koraszülött kislányuk is van. A fiatalasszony vég­zettsége is olyan, amelyet a városban tudna jobban hasznosítani. A tanácselnök megértőén tárja szét karját. — Ha én ezt tudtam vol­na. . . — Hát mit tudtak? — Azt, hogy ezzel az emberrel céljaink vannak. A mezőgazdasági osztály egyik munkatársának tesszük fel a kérdést. — A tanács munkatársai többször meglátogatták már az agronómust. Olyan­kor nem beszélgettek el vele? — De igen. — És miről? — A munkáról. Általá­ban mindig jó munkát végzett. Szeretik is a tsz- tagok. — Akkor mért vették el tőle a nevére szóló lakást? A munkatárs a vállát vonja. — Végső soron a járási tanácselnök dönt . . . A városi tanácsot tele­fonon hívjuk. Már ők is hallottak a járás huszár­vágásáról. Szeretnének se­gíteni s kérik, nyugtassuk meg az agronómust, hogy amennyiben valaki vissza­mondaná a szövetkezeti la­kást, azt feltétlenül az igényjogosult agronómus kapja. A járási tanácsel­nök is fogadkozik, hogy ezt a lakást már „nem ajándékozzák” másnak. Értesítjük az agronómust, hogy még nincs minden veszve. Ha a szerencse mellé áll, akkor még kap­hat szövetkezeti lakást, a pénzéért, csakhogy arra húszadikáig várni kell. Vi­gasztaljuk, 'hogy a járási tanácsnál tisztelik a jó munkájáért, nagy céljaik is vannak vele. Az agronómus közbevág. — Egyik oldalról megsi­mogatnak, másik oldalról meg adnak egy nagy po­font . . . Erre már nem tudunk mit mondani. Az agronó­mus Szolnok megyéből ér­kezett Nógrádba. s nyil­vánvalóan nagyobb meg­becsülést Ígértek neki. Vég­rehajtó bizottsági határo- I zat is szól a mezőgazdasá­gi szakemberekről, a róluk való körültekintő gondos­kodásról. Vajon a járásnál erről nem tudnak? Vagy a szor­gos munkától nem látják az embert? Lakos György Javult a társadalmi bíróságok tevékenysége Nagybátonyban Nem első esetben tűzte napirendre a Nagybátonyi Bányaüzem párt-végre­hajtó bizottsága a társa­dalmi bíróságok munkáját. Tavaly például több hiá­nyosságra hívta fel a fi­gyelmet. Megállapította, hogy a társadalmi bírósá­gok tevékenysége lazult. Egy év alatt az 51 fegyel­mi határozatból csak 9 esetet tárgyaltak és még így is két esetben óvást emelt az ügyészség a tör­vénytelen ítélet miatt. As áj „5írófe“ tanulnak Azóta lényeges változás történt. «Termelési tanács­kozásokon kiegészítették az aknáknál a társadalmi bíróságokat olyanokkal, akiknek van tapasztala­tuk. A küszíni üzemnél, ahol korábban nem volt, létrehoztak társadalmi bí­róságot. Igen hasznos volt az is, hogy tröszti szinten hét sorozatból álló egész­napos továbbképzésben részesítették az elnököket. Talán egyetlen hiba ami­ben még változtatásra lenne szükség, hogy vi­szonylag kevés a nő, a fi­atal és az alacsonyabb beosztású műszaki a tár­sadalmi bíróságokban és az adminisztratív dolgo­zók képviselete is hiány­zik. Az idén a nagybátonyi üzemeknél 131 fegyelmi határozatot hoztak. Négy esetben azonnali elbocsá­tás nyolc esetben kártérí­tés volt a határozat. Ala­csonyabb munkakörbe he­lyeztek 13 dolgozót, írás­beli megrovást hetvenné­gyen kaptak, a többi eny­hébb fegyelmi határozat volt. A társadalmi bírósá­gok a fegyelmi ügyek 18 százalékát tárgyalták. A kezdeményező 22 esetben az aknabizottság és üzem- vezetőség volt, két esetben az ügyészség. A társadal­mi bíróságok tevékenysé­gének a javulását bizo­nyítja, hogy csak egyetlen esetben volt ügyészségi óvás, fellebezés pedig nem fordult elő. A nevelőhatást bizonyít­ja, hogy visszaesőként egyetlen ember sem ke­rült társadalmi bíróság elé. Ügyéssi óvás Jól dolgozott a szorospa­taki társadalmi bíróság Popity Béla vezetésével, ahol 11 esetben tartottak tárgyalást. Kányáson és Katalin aknán is javult a munka. Gyengébb tevé­kenységet fejtett ki a mén- kesi társadalmi bíróság, ahol bár csak két esetben tárgyaltak, abból is az egyik határozat ellen az ügyészség emelt óvást. Ménkesen pedig a fegyelmi határozatok sokasága bizo­nyítja. hogy szükséges len­ne jobban élni ezzel a ne­velési eszközzel. A példák bizonyítják azt is, hogy igen jelentős nevelő hatá­suk van a társadalmi bíró­sági tárgyalásoknak. Van amikor 120-130 dolgozó is megjelenik, sőt még a csa­ládtagok is. Gyakoriak a felszólalások vélemény nyilvánítások is. amikor elítélik a dolgozók a bű­nöket, hihákat. A hozott fegyelmi hatá­rozatok tanúsága szerint az üzemvezetőségeknek, ak­nabizottságoknak a jövő­ben jobban kell élni a ne­velésnek e fontos eszközé­vel, hisz több olyan ügy volt, amit a társadalmi bí­róságok elé kellett volna utalniuk. Szükség lenne, erre annál is inkább, mi-' vei eléggé elszaporodtak az utóbbi időben a fegyelme­zetlenségek, növekedett az igazolatlan mulasztók szá­ma. A eél: nevelni A párt- végrehajtó bi­zottsága legutóbbi ülésen megjelölte a társadalmi bíróságok munkájának to­vábbi javítását szolgáló feladatokat. Ezek között szerepel az elnökök, elnök- helyettesek továbbképzése és az is, ho?v időszakon- kint termelési tanácskozá­sokon számoljanak be a társadalmi bíróságok a végzett munkáról. Javíta­ni kell a társadalmi bíró­ságok döntéseivel kapcso­latos propaganda munkát is, hogy azok nevelő jelle­ge még jobban érvényesül­jön. B. J. Lesz-e gyümölcs a fán í A megyei párt- és ta­nács végrehajtó bizottsága­inak együttes ülésén hatá­rozatot hoztak rá, s az őszi szántás,* vetés, a ka­pások betakarítása mellett mégis mostohagyermekként kezelték a gazdaságok a gyümölcstelepítések talaj­előkészítését. Nem sokkal több mint 630 hold föld forgatásáról van szó, ame­lyet már napokkal azelőtt, — a 'határozat szerint ok­tóber 5-ig — be kellett vol­na fejezniök a gépállomá­sok, a termelőszövetkeze­tek Sz 100-as traktorainak. Október derekán járunk, s a tervezett 630 hold he­lyett mindössze 488 holdon végezték el ezt a munkát a gépek. Egyedül a pásztói járás az, ahol valamennyi termelőszövetkezetben be­fejeztek a talajelökészítest. Aki az elmaradás okát kutatja, egykönnyen meg­találja a rejtély kulcsát; a termelőszövetkezetek, a gépállomások a határozat ellenére sem irányították az Sz—100-as traktorokat a gyümölcstelepítések előké­szítésére. Mindennél fon­tosabb most a vetőszántás, meg az őszi kalászosok ve­tése, vélekedtek a szakem­berek több gazdaságban is és erre a munkára küldték az Sz—100-asokat. Mert különben mivel magyaráz­ható, hogy a talaj forgatás­sal hétrőlJhélre mindössze harminc holdnyit haladtak előre. A salgótarjáni járás­ban pedig mindössze két holdon végezték el ezt a munkát eddig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom