Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-20 / 213. szám

1961 aktéba- 30. «ÍŐGIAB Az átttlilfitéi gondjai Meggyéxó érvek Jobbágyiban Art mondja Berták lm- ségét azzal a 48 ezer form- termelőszövetkezetben. Már re a jobbágyi termelőszö- tos bevétellel is, amelyet kiszámították, hogy az új­vetkezet _állattenyésztési a baromfi egy része után ig 19 vagon szemester- brigádvezetője, hogy ha kaptak. Pedig ebből 2700 menyre van szükségük, Pásztor János, az elnök darabot számlálnak. Ez a amelyből 3 vagon hiány nem tartana olyan követ- termelőszövetkezet igazi jó mutatkozik. Még a kukori- kezetesen ki az állatié- jövedelme. A baromfi tar- cát nem törték le, tehát nyesztés mellett, baj volna tás költsége 78 831 forint, nem tudják, hogy az meny- az állatállomány fejleszté- a bevétel pedig 137 370 fo- nyit pótol a hiányból. Min- sével. A tagoknak egy jó rint. denesetre, mire a tél be­része idegenkedik az állat- . , áll, a 19 vagon szemester­tenyésztéstől. Azt hangoz- Az állattenyésztési bri- mény meglesz, tátják, hogy az állatok gadvezető a tanácselnök, mindent meeesznek azért és az agronómus mérege- A szálastakarmányból 14 kevés a munkaegység után tik a helyzetet. A gazda- vagon a szükséglet, és a járó természetbeni. Valója- ság szántóterülete 800 hold, készletük 9 vagon. A hi­bán nem kevés, mert min- azonkívül 119 hold a rét. ányt kukoricaszárból ké- denki megkapja rendesen ^ szarvasmarha álloma- szített silóval, cukorrépa- a kenyérgabona szükségle- nyuki 114, a tehén 50 da- kereggel, (ebből 1100 köb­tét, a szemestakarmány-fé- rab- SzéP egészséges az ál- métert tárolnak!) azonkí- léket is, burgonyát is. Egy- lomány. Nyáron, a jó ta- vúl répaszelettel és me­karmányozás idején napi lasszal, valamint jólkevert nyolc literes fejési átlagot szecskákkal pótolják. Min­is elértek. Két évvel eze- den törekvésük, úgy takar­_ _____ lőtt elkeserítően gyenge mányozni, hogy az állatok N em is itt a baj, A fészer volt ez is. A legfiatalabb kondícióját megtartsák. A alatt hagymát tisztító asz- tehén 18 ^es volt Ma brigádvezető határozottan szonyok tapintottak a dől- ny°lc év a tehenek átlag- állítja: a téli takarmányo- gok elevenjére. „Azok si- kora. Jelenleg alacsony a zás idején nem csupán a ránkoznak, akik kerülik a tejhozamuk, amit azzal ma- kondíciót tartják meg, ha­munkét és csak hébe-hóba gyaráznak, hogy a most el- nem javulás is lesz. Nagy gondot okoz a tél­két marokkal tar ti ék Ezek nekik a hely és ez a nyug- f® való készülődés minden , ., t7ÍU7*fa‘1 tartja« Ezek , , teitermelésben tsz-ben, de a jobbágyiak SS" aZ Sízett J Példája mutatja, hogy' az nyesztest is. átteleltetés megoldható. Azoknak van igazuk, Bertók Imre határozót- Csak megfelelő szakérte- akdk ilyen nyersen meg- ^ állítja, hogy a téli ab- iem kell hozzá, ök is szű- mondják az igazságot, mert rakotera va!° áttérés lde- kosén vannak a takar- a jobbágyi termelőszovet- ^^kuk így is jó, hiszen mánnyal, de kihasználnak kezeiben a legbiztosabb négyre emelkedett. „Min- minden lehetőséget a pót­pénzforrás az állattenyész- den attól függ. hogyan tu- iasra És ami szintén na- tés. A könyvelésben gyors dunk gazdálkodni a takar- ^ lényeges> pontosan vigyáznak, ne vesszen szóval mindenből ami a szövetkezetben terem, — munkaegységnek megfele­lően részesedik a tagság. tesznek egy-két kapavá­gást, de a kezüket meg készült istállóba vitték az állatokat, szokatlan volt , rnány készletünkkel” — számvetést készítenek en- mondia a brigádvezető. porcióznak, nek igazolására. Az állat­tenyésztés költsége január­tól augusztus végéig 782 004 forint, az árbevétel pedig 934 089 forint. A kö­zeljövőben hízott marha és hízott sertést adnak el es akkor túlhaladják az egy­millió forint bevételt. De könnyű érzékeltetni az ál­mondja a brigádvezető. De nemcsak a szarvas- marhára kell nekik gon­dolni, hanem a 27 anya­sertésre. a 217 malacra, a 100 hízott sertésre, a 334 két a jövőben még fokoz- juhra és a baromfira, ni akarják. Ezek a legjobb amelyeknek az összértéke érvek, hogy meggyőzzék az több mint félmillió forint, állattenyésztés gazdaságos­ságában kételkedőket. hogy semmi kárba, A jobbágyi termelőszö­vetkezetben az eredménye­Ezekkel a gondokkal bír­lattenyésztés jövedelmező- kornak most jobbágyi Bobál Gyula A terr teljesítésébe® Jobb műs%akga%dálkodásm van szükség Helyzetjelentés a Szénbányászati Tröszt fizeme3>5! A nógrádi bányászoknak az utolsó negyedévben 31 ezer tonna szénnel kell az eredetileg tervezettnél töb­bet adniuk, hogy behozzák a korábbi elmaradást, tel­jesíthessék az éves tervet. Igen nagy szükség van a szénre és éppen ezért min­dent el kell követni a bá­nyákban, hogy behozzák az elmaradást. A mennyiségi terv nem teljesítése természetesen maga után vonja a többi gazdasági mutatók romlását is. Kedvezőtlenül alakult az önköltség és az elmaradás miatt a tervezett árbevétel sincs meg. Gazdaságosan! A szén kell, de nem min­denáron, hanem gazdaságo­san. Ez az, amiről nagyon sokszor elfeledkeznek. Örö­kösen visszatérő gond a hónapvégi, negyedév végi hajrá, a rohammunka. Erősen meglazult a műszak­gazdálkodási fegyelem is, ami nagyon sok kárt okoz. A Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt üzemeiben egész évben nem volt lét­számhiány, sőt a tervezett­nél több dolgozót foglalkoz­tattak. Sajnos ennek ellené­re nem túlteljesítették a produktív telepítési tervet. .4 laza létszámgazdálkodás­ra vezethető vissza mind­ez. A nógrádi banyák an­nak ellenére, hogy létszám­többletük volt, a szabadsá­golási tervet sem teljesítet­ték időarányosan, mégsem tudtak soha annyi embert telepíteni, amennyi a terv­ben szerepelt. Miért? Sok volt a beteg. Átlago­san a dolgozók több, mint 8 százaléka hiányzott ilyen címen, amit semmi sem indokolt. A statisztika azt mutatja, hogy szombaton és a hét elején mindig fel­szökik a beteglétszám. Ugyancsak meg lehet álla­pítani a távollevők statisz­tikai adataiból, mikor fi­zetnek a bányáknál. Ilyen­kor nem ritka, amikor százzal többen jelentenek beteget. A szabadságolási tervet ugyan nem teljesítették, de a különböző címeken tá­vollevők száma jelentősen megnövekedett a korábbi időkhöz viszonyítva. Hiba, hogy a műszakigazolások­nál nem járnak el kellő gondossággal az üzemek­nél, nem ritka nap, amikor engedéllyel távol marad 100—120 dolgozó is. Nem zaklatás A szén nagyon kell, de ha nem tudnak változást elérni a feleslegesen kieső műszakok csökkentésében, akkor veszélyben lesz az éves terv teljesítése. Pél­dák bizonyítják, hogy van rá mód. A beteglétszámoi is lehet csökkenteni kellő törődéssel anélkül, hogy az s tényleges betegeket sér­tené. Egy-egy rendkívüli felülvizsgálat, a fokozott ellenőrzés eredményesnek bizonyult és a becsületes hogy „majd a tagság el­dönti”. Az ilyisn rendez­vény valójában csak vég­nélküli és céltalan vitává válik, a figyelmet nem tudja a megoldás módjára összpontosítani. Az alapszervezet titká­rának a párt vezetőséggel együttműködve helyesen kel! kiválasztani azokat a napirendeket, amelyek megoldásra várnak, illetve amelyekben az alapszerve­zet területén a pártszerve­zet állásfoglalása szükséges. Ezért a pártszervezet tit­kára részben személyesen, részben pedig a pártveze­tőség tagjain és a kommu­nistákon keresztül szoros kapcsolatban álljon az alapszervezet tagjaival és a pártonkívüliekkel. Megtörténik ai alapszervezeteásben, hogy egyes elvtársak véleményét nem veszik figyelembe. Ahol ez etilen nem lépnek fel kellő időben, ott le­hetetlen megvalósítani a párttagok aktivitását, a bí­rálat és önbírálat fejlesz­tését. Mélyen sérti ez a kollektív vezetés elvét is. Akad még a rétsági járás­ban olyan titkár, aki a kollektív vezetés érvénye­sítését csak a vezetőség tagjaira terjeszti ki. Nem ismeri fel azonban, hogy a kollektív vezetés eleme a párttagság. véleoérgé;_ nek kikérése, javaslatai­nak érvényesítése. Az ilyen- gyakorlat súlyos akadály a pártdemokrácia útján. A kommunisták megítélé­sének alapja csak a helyet- állás és a végzett munka lehet. Ennek biztosítása az alapszervezet titkárának feladata. Ha a titkár nem támasz­kodik kellően a pártve­zetőség tagjaira, azok nem kapnak lehetőséget arra, hogy önállóan végezzenek munkát, csökken felelős­ségérzetük, lelassul fejlő­désük. A munka végzése során az alapiszervezet tit­kárának mindig figyelem­mel kell lenni arra. hogy a vezetőség tagjai egyen­jogúak, ezért az alapiszer­vezetet érintő kérdésekben ki kell kérni véleményü­ket, figyelembe kell venni javaslataikat. Ha a mun­ka és az élet azt kíván­ja, hegy a titkár más szer­vek előtt képviselte, vagy vezetek, vagy állami szer- vényeményét a vezetőség kifejtette a piártszervezet megkérdezése nélkül, ak­kor a legközelebbi vezető­ségi Ülésen tájékoztatást kell adnia erről. A nártvezeíöség tagjai­nak a vezetőségi ülésen jelöljön ki konkrét terü­letet. Adjon önállóságot és követeljen felelősséget. A munka végzésénél az alapDszervezet titkára le­gyen bizalommal. Ugyan­akkor időnként a vezető­ségi ülésen tárgyalja meg egy-egy vezetőségi tag ál­tal végzett munkát, gya­koroljon pjártszerű bírála­tot. A titkár nyújtson se­gítséget ahhoz, hogy a ve­zetőségi tagok az általuk vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen tartott — tes- tületüket érintő — beszá­molója megfelelő elemzés után kerüljön a pjárt ren­dezvénye elé. A vezetőségi tagok ön­álló állásfoglalása, amely megfelel az alapszervezet állásfoglalásának, vélemé­nyének, csak akkor vár­ható, ha a vezetőség tag­jai állandó és rendszeres tájékoztatást kapnak a partszervezet titkárától. Az alap>szervezet titkára gondolkodjon arról, hogy egy-egy vezetőségi tag, vagy aktivista által elvég­zett munkát megfelelő el­ismeréssel jutalmazzanak. Ezzenl önbizalomra, önte­vékenységre serkentjük őket. A párthatározatok meghozatala előtt a ve­zetőség tagjainak kérje ki véleményét, tanácskozzon, beszélgessen ebből a cél­ból párttagokkal és pár- DÓrtonkívüliekkel egyaránt. Különösen fontos, hogy r határozat végrehajtásért felelős személvek vélemé­nyét is kikérjék. Az alapszervezel titkárának munkáját úgy kell végezni, hogy ezzel az alapszervezet tömegbefo­lyását növelje. Ezért fontos annak az elvnek az érvé­nyesítése, hogy az alap­szervezethez tartozó tö­megszervezetek nem a tit­kár, hanem az alapszerve­zet irányítása alatt állnak és az irányítást a kommu­nistákon keresztül oldják meg. A pártszervezet titkárá­nak feladata a vezetőség és a párttagok példamuta­tásának biztosítása. Bizto­sítani kell, hogy a pártta­gok pjéldamutatása ne csak azt jelentse, hogy ők ma­guk kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el, szorgal­masak, pontosak, élenjár­nak a termelésben, hanem azt is, hogy az alapszerve­zet erejével szenvedélye­sen harcolnak az előreha­ladást gátló körülmények megszüntetéséért. Az alapszervezet titkárá­nak saját példamutatásán keresztül arra kell nevelni a vezetőség tagjait, minden kommunistát, hogy nagy figyelmet tanúsítsanak az egyes emberek problémái iránt, adjanak választ a felmerült kérdésekre és javaslatokra. Különösen fontos ez akkor, ha a ja­vaslattevők javaslataikat fogyatékosságok kijavításá­nak érdekében tették. Az alapszervezetek egy részénél a párttagság egy része nem eléggé aktív, bár a határozatokat .végrehajt­ja, a pjart politikájával egyetért. Szükséges- hogy időnként ezekkel az elvtár­sakkal személyesen foglal­kozzon, véleményeiket meg­hallgassa. Győződjön meg időnként arról, hogy ezek­nek az elvtársaknak az ak­tivitását nem más körül­mény akadályozza-e, illet­ve csökkenti. Az alapszervezet titkára mindig számoljon azzal, hogy bármily világos és helyes is a párt politiká­ja, az alapszervezet által kitűzött cél, mindig elő­fordul, hogy egyes élvtár­sak képzettségük, szociális helyzetük stb. miatt nem értik meg azonnal a párt politikáját. Legyen erre mindig felkészülve, tanúsítson türelmet, nevel­je erre a pártvezetőség és a párt tagjait. A vitában sohasem a személyek, ha­nem ,a helytelen nézetek és gyakorlatok ellen lép­jen fel. Előfordulhat, hogy egyes elvtársakat ma­gatartásuk, vagy a határo­zatok végre nem hajtása miatt felelősségre kell von­ni. Ilyen esetben sem a személy, hanem a hiba és a párttól idegen nézet, magatartás ellen kell fel­lépni. Batta István a rétsági járási pártbizott­ság első titkára dolgozók sem vrw.Mt azt felesleges zaklatásijaik. Eléggé elszaporodtak a korábbi időkhöz viszonyít­va az igazolatlan műszak- mulasztások is. A hűség­jutalom kifizetése után egyesek úgy gondolták, majd lesz még idő igazol­tatni a hiányzást. Téved-1 nek ezek az emberek ési mind kevesebben is lesz­nek, ha az üzemvezetősé­gek indokolatlanul nem igazolják a hiányzást. Saj­nos nem élnek eléggé a törvényadta jogokkal a bá­nyaüzemek vezetői sem. Az idén kétségtelen sok olyan rendkívüli eset for­dult élő — bányatűz om­lás. gázbetörés — ami na­gyon sok műszakot fel­emésztett. Sok időbe ke­rül az Időszakos vagon- hiány esetén szükséges ki és beiapátolás. Ennek el­lenére sem indokolja sem­mi például, hogy a ter­vezett produktiv műszak- arányokat ne tartsák be. A bányák allapota is év­ről évre javul, hisz mind több a korszerűen tartó­san biztosított vágat, a fenntartási műszakok szá­ma, mégsem csökkent, ha­nem emelkedett az elmúlt időhöz viszonyítva. Áré nytelamágok A szénbányászat enge­délyt ka írott, hogy tdőn- kint vasárnapi termeld műszakot szervezzen a tervteljesítés érdekében. A nógrádi bányákban, bar a korábbi évekhez viszonyít­va valamivel kevesebb, úgynevezett túlműszakot. használtak fel, de ebben sincs minden rendben. Egyrészt az a hiba. hogy egyesekre sok túlmüszák jut, amíg nagyon sokan vannak, akik egyáltalán nem vesznek részt a va­sárnapi munkában. Az el­maradás közös ügy. min­denkinek egyformán kell magára vállalnia ebből a teherből A bányákban igen fon­tos kérdés a műszakgaz­dálkodás megjavítása. Be kell tartani az arányokat. Ezért a tröszt vezetősége ma már napról napwa szá­mon kéri ez) a bányák vezetőitől, de ha nem kér­né, akikor is m üzemek saját érdeke ez. Sajnos, de más vffict­len, hogy a tröszt nem teljesítette termelékenybe- gi. összüzemd teíjesftmény mutatóját, és eeért bór­ái apytúllépése is ran. ami a felsorolt okok «alatt kö­vetkezett be. tv végéig még sokat leket javítani ezen is szervezettebb, cél­tudatosabb irányító mun­kával. Ehhez a fogy elem megszilárdítására van szükség minőén estiarton. Bnélíkül nehéz lass' az el­maradást pötohTL * tervet teljesítem. Sédé

Next

/
Oldalképek
Tartalom