Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-02 / 198. szám
1981 október 2. péntek. NÓGRAD 5 A kenyérgabona-termesztés kérdései Irtat Ispán Károly, a pásztói járási tanács mezőgazdasági osztályvezetője 2. Ahol gabona-gabona után kerül vetésre, úgy végezzük a terület kijelölést, hogy búza-búza után ne kerüljön. Ilyen esetekben a búzát rozs, illetve árpa után vessünk, a talaj-fer- tőzöttsége előzetes számbavétele után úgy, hogy gomba-fertőzött talajba ne kerüljön kenyérgabona. A megfelelő mértékű és összetételű műtrágya biztosítása nagy termésnövekedést eredményez. A Nitrogén műtrágyák hatása any- nyira szembetűnő, hogy egyesek a rossz talaj munkából, a helytelen tőszám kialakításból adódó hiányosságokat is nagyobb mértékű műtrágya adagolással kívánják ellensúlyozni. Ez helytelen gyakorlat, mert mint említettem, a fejlett agrotechnika bármelyik összetevőjénél elkövetett mulasztást másikkal pótolni nem lehet. Ez a megállapítás nem ellentétes azzal a kísérletekkel bizonyított igazsággal, hogy a műtrágyaadag növelésével, a helyes arányok betartása mellett, a terméseredmények hatványozott mértékben emelkednek, vagyis minden mázsa műtrágya 1,5—2 mázsa termésnövekedést eredményez holdanként. A műtrágya termésnövelő hatása őszi alapműtrágyázással és tavaszi fej trágyázással biztosítható. A műtrágyák aránya (N—P— K) kenyérgabonáknál azonos, azonban mennyisége a fajtától függően változik. Jelenlegi műtrágya ellátottságunk lehetővé teszi, hogy a nagyhozamú búzafajtákat 3 mázsa, a hazai búzafajtákat pedig két mázsa vegyes műtrágya felhasználással termeljük. A mennyiség kétharmad részét alapműtrágyaként, egyharma_dát fejtrágyaként juttatjuk a talajba. Az optimális arány Helyes, ha az alapműtrágya N—P—K arányát úgy alakítjuk ki, hogy P= 100—150 kilogramm, N=60 kilogramm és K=0,40 kilogramm holdankénti meny- nyiségben kerüljön felhasználásra, majd koratavaszi fejtrágyázásként holdanként még 100 kilogramm Nitrogén műtrágyát adagoljunk. Az alapműtrágya N—P—K arányát az elővetemény (pillangós stb.) és a talaj kálium ellátottsága befolyásolja, illetve módosíthatja. Kívánatos lenne elsősorban a nagy térmőképes- ségű búzafajták alapműtrágyázására holdanként legalább 350—400 kilogramm vegyes műtrágya felhasználása, azonban ezt a jelenlegi műtrágya ellátottságunk nem teszi lehetővé. Magágy és vetésmélység A kifogástalan magágy és az optimális vetésmélység a jó talajelőkészítés függvénye. A vetőmag befogadásához szükséges ülepedett aprómorzsás, be- éredétt magágyat a fejlett talajművelő eszközök optimális időb_en történő, helyes alkalmazásával biztosítjuk. A rögös és az agyonművelt poros magágy egyaránt káros. A helyes talajelőkészítéshez szükséges talajművelő eszközök megválasztását az elővetemény betakarításának ideje és a talaj kul- túrállapota határozza meg. Korán lekerülő elővetemény esetén a tarlóterületek azonnali tarlóhántása és lezárása kedvezően befolyásolja a t§laj vízgazdálkodását és a talajélet megelevenedését. A tarló- hántott terület tisztántartását a szükségletnek megfelelően kultivátor, fogas és henger egyidejű alkalmazásával biztosítjuk. A tarlóhántoj területen száraz időjárás esetén is rögmentes a szántás. Az ülepedett magágy biztosítása érdekében a vetés előtt 4—6 héttel, végezzük el a szántást és fogassal, hengerrel zárjuk le, majd vetés előtt 4—6 centi mélyen kultivátorral, vagy tárcsával nyissunk magágyat! Az ülepedett, jól beére- dett talajban aktív mikrobiológiai élet folyik, ami a növény fejlődését nagymértékben elősegíti. A gabonafélék optimális vetés-mélysége a talaj kötöttségétől függően 4—5 centi. Sekély vetés esetén a bokrosodási csomó a talaj felszínéhez közel kerül és a felfagyásból, kifagyásból adódó kipusztulással nagyobb arányban kell számolni. Mély vetés esetén a kelés egyenetlen és gyenge, a bokrosodás nehezen indul és a hiányos növény- állomány terméscsökkentő hatása mutatkozik meg. Ezért három centiméternél sekélyebb, és öt centiméter- nél mélyebb vetést ne alkalmazzunk. Vetés után a talajt sűrűsoros Kolbai-féle gyűrűshengerrel zárjuk ler Ez kellő tömörítést eredményez és bizonyos védettséget biztosít a fiatal, gyenge növénykének. A vetésidő megválasztása A helyesen megválasztott vetésidő termésnövelő hatása kedvező, vagy kedvezőtlen időjárás esetén egyaránt észrevehető és fajtától függően 2—3 mázsa termés-többletet eredményez. A jól megerősödött, kellően bokrosodott vetés biztonságosabban telel át és tavasszal a tél sanyargatásait sorsabban kiheveri, mint a gyengén fejlett, későn-vetett növény. Az optimális vetésidő fajtól, fajtától függően az ország különböző részein változik. Míg az ország déli részén a búza optimális vetésideje okt. 1-től október 31-ig terjedő időszakban van, addig az ország északi részén a szeptember 20-tól október 20-ig terjedő időszak adja a búza vetés optimális idejét, így természetesen a legnagyobb termésátlagot is. Ez egyébként érthető, ha arra gondolunk, hogy azonos növények tenyészideje délen mintegy két héttel rövidebb, mint az északi megyékben. Ez elsősorban az éghajlati viszonyokból (csapadék, napfényes órák száma, vegetációs idő, hő összege stb.) adódik. A Mezőgazdasági Üzem- szervezési Kutató Intézet több búzafaj tavai végzett kísérletei alapján megyénkben az F—481-es fajtát szeptember 10—30-ig, a B—1201-es és a Bezosztája 1-es búzafajtákat szeptember 20-tól október 20-ig és az Fe. 293-as fajtát október 1—20-ig\ terjedő időszakban érdemes vetni, mert akkor adja a legnagyobb terméstEzt a megállapítást egyébként az 1963—64-es gazdasági év is igazolta. Megyénkben az október 20 után vetett búzatáblák hozama átlag 2 mázsával kevesebb volt, mint az október 20 előtt vetett tábláké. A fejlett agrotechnika tavasszal alkalmazott módszerei közül a fejtrágyázás, a tavaszi növényápolás, a vegyszeres gyomirtás termésnövelő hatása egészíti ki az ősszel helyesen és optimális időben alkalmazott agrotecnikát. Ha munkánkban azonos gondossággal kezeljük az agrotechnika valamennyi tényezőjét, az összetevők termésnövelő hatása a magasabb termésátlagokban mutatkozik meg. Az időben és helyesen alkalmazott agrotechnika korlátozza a természeti tényezők terméscsökkentő hatását. Elkészült a sajtószékház irodaépülete. Jelenleg a nyomda belső munkálatain dolgoznak az építők Fotó: Koppány György ÜNNEPRE KÉSZÜLNEK a csecsei Madách Imre Tsz-ben NÉVADÓJUK emlékének ünneplésére készül a csécsei Madách Imre Tsz tagsága. Az ünnepre nemcsak Madách halálának százéves évfordulója és a Tragédia költőjének megyei születése, tartózkodása kötelezi őket, hanem az is, hogy a költő éppen Csécsén kötött házasságot Fráter Erzsébettel. Valaki azt mondta Csécsén: „A mi ünneplésünk nem a szavakban, hanem a szivekben van.” Szép mondás ez, csakhogy nem egészen kifejező. Azt lehetne inkább mondani, hogy „Csécsén tettekkel ünnepelnek.” Soha még olyan szervezett, szakmailag megalapozott munkát nem végeztek a tsz-ben, mint az idén ősszel. Egy kis határjárás arról győzi meg a látogatót, hogy a csécsei tsz-tagok nem nyugszanak bele a kudarcba, hanem máris az új gazdasági évre gondolnak és minden megmozdulásukkal „bizonyítani akarnak.” Az ősz folyamán 535 holdon vetnek kalászost, ebből négyszáz holdon jókor alkalmazták a vetőszántást. Már csak ott van szántanivaló búza alá, ahol a krumplit szedik és a kukoricát törik. A burgonya, kukorica és cukorrépa betakarítása is teljes ütemben tart: Gépek és fogatok teljes ütemben dolgoznak. Nyolc erőgép szánt, vet, boronái, szórja a műtrágyát és forgatja kifele a krumplit. | NAGYOBB GOND. hogy kevés a férfikéz a tsz-ben. A papíron szereplő 222 tagból jóformán csak negyven férfi az, akire rendszeresen számítani lehet. Tolmácsi Imre brigádvezető, akiről tsz- tagoknak, tanácselnöknek és a körzeti párttitkárnak egyaránt igen jó a véleménye, azt panaszolja, hogy az építkezéseik ütemét azért nem bírják fokozni, mert nincs aki a homokkitermelésnél, építkezésnél és az anyag rakodásénál segédkezzen. Viszont az asszonyok részvételét példásnak tartja, hiszen nélkülük nehezen haladna az őszi termények betakarítása. 1ALTALABAN aki részt kér a közös gazdaság munkájából, az igyekvő és szorgalmas. Nincs ember Csécsén, ak) ne ugyanazt állítaná, hogy olyan gondos munkát még nem végeztek a Madách Imre Tsz-ben, mint most ősszel. Alapozzák a jövőt. És ünnepre készülnek. Zsiga Imre tanácselnök azzal biztatja őket, hogy meghívják az Irodalmi Színpadot, hadd ismerkedjen meg a község Madách Imrének, a névadónak főművével. L. Gy. a szolgálattevő Ke- mény Sándor, meg a birgádja naponta kilenc- ven-száz vonat dolgait igazítja el itt a salgótarjáni külső állomáson. Illetve, kétnaponként, mert a szolgálat tizenkét órás, amit huszonnégy órás pihenőnap követ. Erre a huszonnégy órára Kemény Sándor hazamegy Somoskőújfaluba, kipiheni magát, eldolgozgat családi házának kertjében. Aztán visszatér az állomásra, tiszteleg, jelentkezik, de akkorra már csörög a telefon, ilyen és ilyen számú tehervonat, személyvonat. .. Kemény intézkedik, bejegyez a naplóba, s a telefon már ismét csörög. Huszonkét éve vasutas. Forgalmi-szolgálattevő tizennégy esztendő óta. Büntetés, fegyelmi megrovás nélkül; egy tavalyi jutalomüdülés kellemes emlékeivel a háta megett, s a Kiváló dolgozó csillaggal a zubbonyán. E mellé a csillag mellé Kemény szívesen feltűzne egy másikat ... Harmadik évé már, hogy a huszonnyolctagú brigád elhatározta, kivívja a szojEgy fokkal magasabbra \ cialista címet. Kemény Sándor és társai: a belső irányító részleg, a kocsi- rendezők, a váltóőrök, a kocsivizsgálók. A sokféle jellemű, modorú ember — köztük hangoskodók, ká- romkodósak is — a halk- szavú, szerény brigádvezetővel az élen, nehezen „rázódott” össze. A munka, persze, a munka az más! Azt a legtöbbjük kétkéz- zel markolja. S az oklevelet meg is kapták. Hanem az állomás másik két szocialista brigádja már a jelvényt is a magáénak tudta, mikor ők azon tanakodtak: lesz-e egyáltalán abból a szocialista jelvényből számukra valami? Mert amikor az oklevél elnyerése után sem szűntek meg a brigádban a torzsalkodások, súrlódások — amiben Kemény is és az állomás vezetői is reménykedtek —, tudomására hozták a brigádtagoknak: hiába a kitűnő munka, a nagyszerű teljesítmények, szocialista brigádtól ennél többet várnak. ... Van egy-egy ember, akire a brigádon belül több társ munkájának irá- Viyítását bízzák. S ez az ember a tennivalók tengerében elveszti a türelmét. A szállítás csúcsforgalmi időszakában ez különösen gyakori. És ha nem megy minden úgy, mint a karikacsapás, reccsen a káromkodással fűszerezett szidalom. S ritka az olyan ember, aki szó nélkül tűri. De hogyan lesz ebből szocialista jelvényes brigád? Ezt észrevették ők maguk is, s leültek egy kis eszmecserére: lehet-e dolgozni szitkozódás, harag nélkül? Barátságban, megértésben. Ott ült, s vitatkozott velük együtt Üjvári József, az állomásfőnök is. Azt mondják, a beszélgetés óta változás van. Bár vidékiek valameny- nyien, igyekeztek egymáshoz emberileg is közelebb kerülni, közös kirándulásokat szerveztek s az a bizonyos „kis” főnök, aki korábban káromkodással dirigálta társát, s a legtöbb ellentétet okozta ez-' zel, most inkább a nyelvét harapná, mintsem egy rossz vért szülő szó szájából kiröppenne ... — Igaz is — mondja a birgádvezető —, hiszen van méreg, idegeskedés amúgy is. Itt a fűtőház. Ha késés adódik, rendszerint miatta. A vágány is kevés ahhoz a forgalomhoz, ami itt van. Biztosító berendezés sincs ... csak a vasutas idegei, jó lelkiismerete.:. Minek azt még torzsalkodással is rongálni? A/rondom, a brigádban,-*-*■*■ változás van. S könnyen lehetséges, hogy Kemény Sándor zubbonyára pár hónap múlva felkerül még egy kis csillagocs- ka. Ami egyben előléptetést hoz az egész brigádnak. Nem, nem a szolgálati ranglépcsőn. Emberségükben emelkednek egy fokkal magasabbra. os. a
