Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)

1964-10-14 / 208. szám

1964. október 14. szerda. NÖGRÁD 5 Mi a sorsa a szocialista szerződéseknek? A beruházási határidős mozgalom árnyoldalai A legjelentősebb építke­zések, a hideghengermű, a távfűtés, a regionális víz­mű, a kultúrház, a lakás- építkezések munkálatait nagy érdeklődéssel kiséri a megyeszékhely lakossága. Határidőre, jó minőségben való elkészítésük, rendel­tetésszerű átadásuk egy­részt a korszerűbb, olcsóbb, biztonságosabb termelést, másrészt a dolgozók kultu­ráltabb életkörülményeit szolgálják. Ezért szükséges a beruházások határidős mozgalmát tömegmozga­lommá formálni. A szakszervezet szerepe A szakszervezetnek nem közömbös, hogy az új be­ruházásoknál biztosítják-e megfelelő szociális, vala­mint biztonsági és egész­ségvédelmi követelménye­ket, mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél. Ezért a munkavédelmi felügye­lők rendszeresen résztvesz- íek a tervek felülvizsgá­latában, a kivitelezés hely­színi ellenőrzésében. 1964 január 1-től október 1-ig 64-szer vettek részt terv- bírálatokon, 75-szor üzem- behelyezési eljáráson és 323 alkalommal végeztek helyszíni vizsgálatot. Ezzel egyidejűleg az üzemi szak- szervezeti bizottságok a fontosabb létesítmények idő előtti elkészítése érde­kében szervezték a társa­dalmi munkát. Az Acél­árugyárból 1000, a Tűz­helygyárból 150 dolgozó kapcsolódott be ebbe a munkába. A megyei párt végrehaj­tó bizottság határozatának megjelenése óta minden évben kötöttek a vállala­tok szocialista szerződése­se ceijából rendszeresen ér­tékelték a végzett mun­kát. Az egyik helyen gyak­rabban, a másik helyen ritkábban. Az öblösüveg­gyárban például féléven­ként, az AKÖV építkezésé­nél viszont hetenként tár­gyalják meg a problémá­kat Éljünk az anyagi ösztönzéssel A szocialista szerződés­ben megjelölt célfeladatok­nak, valamint az ezzel kapcsolatos jutalmak ki­tűzésének egyre inkább szolgálnia kell az épületek határidőre történő befeje­zését. 1963-ban eredményt hozó céljutalmat tűztek ki az üveggyári exportraktár, több tsz-istálló időbeni be­fejezésére. Az idén is ta­lálkozunk hasonló törek­vésekkel. Szükséges azon­ban megjegyezni: a jutal­makat időben és megfelelő összegben tűzzék ki, hogy az eddiginél nagyobb le­gyen vonzó és serkentő ha­tása. Ezzel kapcsolatban egy fejlődést gátló jelenséget szeretnék megemlíteni, a már folyamatban lévőknél, ha a megvalósításig lega­lább még egy év van hát­ra. Ez az intézkedés a ko­rábbi utasítással szemben sokkal előnyösebb, mert nem zárja ki az egyéb ju­talmazási lehetőségeket és kiterjed a tervezőkre is. Ennek alkalmazása elég vontatottan halad. Ezt bi­zonyítja, hogy az új mód­szerek alapján jutalmazás­ra még nem került sor. Tapasztalataink szerint a beruházó, a kooperációt, a szocialista szerződésköté­seket, kevés kivételtől el­tekintve, nem kezdemé­nyezték. Ezzel a kívánság­gal mindig a kivitelező lé­pett fel. Ezért úgy látjuk, hogy az építtetők formális­nak tartják ezt a kapcso­latot. Az úgynevezett kí­vánság listákat általában benyújtják az építkezések megkezdése előtt, de me­netközben operatívan nem kapcsolódnak be a segít­ségnyújtásba. Sok a hiányosság a ki­vitelező és az alvállalko­zók kancsolatában is. Az együttműködés csak az érintett műszaki vezetők között van meg. Gondot okoz még az építési, szak­ipari és szerelőipari rész­legek együttműködése is. A beruházó vállalatoknál nem ismertetik megfelelő­en a munkásokkal a szo­cialista szerződések célki­tűzéseit, menetközben nem hívják fel figyelmüket a soronlevő fontos tenniva­lókra. A műszakiak munkájá­ról megállapíthatjuk, hogy a szerződéskötések előké­szítésében általában részt- vesznek, de ezek után — kivéve a közvetlenül ér­dekelteket — nem segíte­nek megfelelően. Ebben közrejátszik az is, hogy vannak vállalatok, ahol nem is kapcsolják be őket a feladatok ilyen irányú elvégzésébe ,nem adnak ré­szükre megbízatásokat de az is előfordul, hogy egyes műszakiak óvatosak a mozgalommal szemben. Legyen felelőse a mozgalomnak! Mindezek jól mutatják: a beruházások határidős mozgalmában a megyei párt végrehajtó bizottság határozatának megjelenése óta léptünk ugyan előre, de igazán a tömegek moz­galmává még nem tudtuk tenni. Ennek oka: sem a beruházóknál, sem a kivi­telezőknél nincs felelőse a mozgalomnak, s ezt teté­zik még a különböző ká­ros szemléletek is. Éppen ezért a legfonto­sabb tennivalók között em­lítjük a tervező, beruházó és kivitelező vállalatok ve­zetőinek és dolgozóinak rendszeres érintkezését, ta­nácskozását. De nagyobb szerepet kell kapniok a szocialista brigádoknak. Kezdeményezzék a garan­cialevél mozgalom beve­zetését, szorgalmazzák a jó munkamódszerek átadását, a tapasztalatcserék szerve­zését. Szükséges továbbá, hogy gazdasági és szak- szervezeti vezetőink kije­löljék: kinek a kötelessége a szocialista szerződések előkészítésével a megbeszé­lések szervezésével, a nyil­vántartások elkészítésével foglalkoznia és gondoskod­nia az erdemények propa­gálásáról. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy a bevezető­ben említett fontos léte­sítményeink a kitűzött ha­táridőre elkészüljenek és a beruházási határidős mozgalom valóban a tö­megek legsajátabb ügye legyen. Murányi László SZMT Közgazd. osztályvezető T ULIPÁN — TA VASZRA Makarész György salgótarjáni városi főkertész irányí­tásával végzik a parkok, terek csinosítását. A kénen az állomás előtt a főtéren tulipánhagymákat válo­gatnak. .. (Foto: Kinka László) Október 19-től november 5-ig: műszaki könyvnapok Solt Sándor, a Műszaki Könyvkiadó igazgatója tájékoztatót tartott az ok­tóber 19, és november 5. között megrendezendő mű­szaki könyvnapokról. — Az országos rendez­vénnyel megfelelő szak­mai tájékoztatást kíván­nak nyújtani a gyárak, ipari üzemek, kutató- és tervezőintézetek műszaki szakembereinek — mon­dotta — körülbelül 400 he­lyen — mintegy 150 buda­pesti és 240 vidéki gyár­egységben, műszaki inté­zetben — rendezünk könyvnapokat, olvasó-saer­ző találkozókat Ezután szólt a műszaki könyvkiadás számszerű fejlődéséről: az 1957. évi, 2500 ív terjedelemben megjelent 145 kiadvánnyal szemben az idén összesen körülbelül 250 szakmunkát adnak ki, mintegy 5100 ív terjedelemben. A tavalyi 150.000-rél szemben az idén 220.000 összpéldányszámban meg­jelenő újdonságokkal együtt a könyvnapon for­galomba kerülő munkák száma meghaladja a 400-at. r------------------------------------n Történet sok tanulsággal L ______________________________J k ét, amelyben a vállalások, a létesítmények határidő­re ,vagy határidő előtti be­fejezésére, a jobb minősé­gű munkára, a költségek csökkentésére irányultak. Az ezzel kapcsolatos nyil­vántartásokat csak a Nóg- rád megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál lehet megfelelő állapotban meg­találni. Ezekből megtud­juk, hogy 1963-ban az üveggyárakkal, az ÉMÁSZ- szal. és az Acélárugyárral, 1964-ben pedig a 2-es sz. AKÖV-vel és a két üveg­gyárral kötöttek szocialis­ta szerződést. Az előbb említett meg­állapodások az építtetőhöz tartozó összes munkákra vonatkoztak. Ennek meg­felelően az öblösüveggyár­ban a munkaterület idő­beni átadásáról, a határ­idők előbbrehozataláról in­tézkedtek, továbbá a gyár vállalta, hogy bizonyos lét­számú munkaerőt ad a létesítményhez, illetve be­szerez olyan anyagokat és berendezéseket, amelyek megkönnyítik az építők munkáját. Az AKÖV fu­varok, rakodógépek bizto­sítását vállalta, az építő­ipari vállalat pedig meg­ígérte ,hogy az épületeket határidőre átadja. A mun­ka meggyorsítása, vala­mint a további feladatok zökkenőmentesebb elvégzé­Pirosarcú lányka nyitja be a szécsényi termelő­szövetkezet irodájának aj­taját. Tekintete riadt, ma­dárként repdes az embe­reken, míg végül megálla­podik Sümegi Jánoson, a szövetkezet elnökén. — Vegyenek fel engem a tsz-be... Vegyenek fel — ismételgette sírás hangon. Az elnök tanácstalanul néz a lánykára. Ritka is, kényes is az eset. Bablena Margit, a szomszédos köz­ség Rimóc termelőszövet­kezetének tagja. — Aztán mi bajod Ba­lázs bácsival — szólal meg végül. Mint vékony erecskéi- ből a viz, lassan folydo- gál a lány ajkáról a szó. Azért a történet így is ki­kerekedik. Rimócon a ter­melőszövetkezet kerté­szetében dolgozik több esztendeje. Két évvel az­előtt, szakmunkásképző iskolára jelentkezett. Pásztón tanult nagy szor­galommal. Két esztendő telt el így. Most azonbah a szövetkezet vezetősége nem engedi, hogy elkezdje a harmadik esztendőt. Még a nyár elején szólt Kanyó Balázsnak, a ter­melőszövetkezet elnöké­nek, adná ki neki az egy hónap szabadságát. A munka szorított, akkori­ban kaptak éppen huza­mosabb esőt. Attól tartot­tak, gyom veri fel a ker­tészetet, Szükség volt minden munkás kézre. Két hetet azért mégis ad­tak Bablena Margitnak. Teltek a napok, s a két hét múltával Kanyó Ba­lázs hiába kereste a lányt a kertészetben. Egy hónap múlva jelentkezett újra munkára. Addig Buda­pesten volt, kántorképzö tanfolyamon. Fegyelmi ügy lett a do­logból. A szövetkezetből nem zárták ki, de közöl­ték vele, nem tanulhat to­vább a kertészeti szak­munkásképző tanfolya­mon sem Szécsényben a mezőgazdasági technikum levelező tagozatán. — Ma lejár a techni­kumban a jelentkezési idő. Ha ma nem megyek, nem tanulhatok... — fordítja arcát Sümegi János felé. Sír. Kanyó Balázs', a rimóci termelőszövetkezet elnö­ke elkomorodik ahogy Bablena Margit nevét em­lítem. — önkénysen, enkedély nélkül maradt távol a munkától. Rajta kívül még hét tanuló van... Az ő érdekükben kell rend­nek lenni a szövetkezet­ben — mondja. Ez igaz. A közös gazdál­kodás megköveteli a fe­gyelmezett munkát. Bab­lena Margit vétett a mun­kafegyelem ellen azzal, hogy önkényesen elma­radt a közös munkától. A fegyelem ellen vétőket pe­dig felelőségre kell vonni. Ez alól Bablena Margit sem lehet kivétel. De a szövetkezet vezetői ebben az esetben túlságosan is szigorúan bírálták el a ti­zennyolc esztendős kislány ügyét. Azt mondja Virágh De­zső, a KISZ-titkár: —Nem volt még ezzel a lánnyal semmi baj. Ez az első ilyen eset, s máris a legvégső eszközhöz nyúltak, a szövetkezet ve­zetői. Valóban, így igaz. Pedig nálunk a büntetéssel is az a cél, hogy jó útra térít­sük a tévelygőket. De hát milyen nevelő hatása van annak a fegyelmi határo­zatnak, amely mindjárt a legvégső eszközhöz nyúl. A termelőszövetkezet ve­zetői Bablena Margittól pontosan azt vették el, amire a legnagyobb szük- rége van, a tanulás lehe­tőségét. Mondom is ezt az el­nöknek. Ö azonban maka­csul hajtogatja a magáét: — Nem megmondtam neki, hogy ne menjen'! Megmondtam és mégis el­ment. Valóban, az elnök meg­mondta, de Bablena Mar­git nem hitte, hogy ennek olyan súlyos következmé­nyei lehetnek. Később az országos vi­tákat említem, amelyek mind arra keresnek vá­laszt, miért olyan kevés a falusi fiatal a termelőszö­vetkezetben. A szakmun­kások meg éppen hogy fe­hér holló számba mennek. Miért kell hát útját állni egy ilyen törekvő, fiatal lánynak, csak azért, mert egyetlen egy alkalommal vétett a rend, a fegyelem ellen. Van a fellőségrevo- násnak más módja is. Olyan, amivel megtarthat­ják, fegyelmezett felnőt­tekké nevelhetik nem pe­dig elűzik a szövetkezet­ből a fiatalokat. — Van nekünk itt fia­talunk elég... Nem érezzük meg. ha egy elmegy kö­zülük — mondja rendü­letlen nyugalommal Kanyó Balázs. Bablena Margit azért mégse válik meg a mező­gazdaságtól. Azóta rende­ződött sorsa. A kislány mégiscsak tovább tanul. De hogy kertészeti szak­munkás lesz, elvégzi a mezőgadasági tchniku- mot, nem a rimóci veze­tők érdeme. A szécsényi termelőszövetkezet veze­tői segítettek neki, akik ebben az esetben türelme­sebbnek, „politikusabb- nak" bizonyultak a rimó- ciaknál. ök az adminisz­tratív intézkedés helyett a fiatal lány nyíló értel­méhez próbálnak férkőzni. Igaz, ez a nehezebb út. De ez az eredményesebb is, .mert a meggyőzés, a türelmes, világosságot nyújtó szavak útja. Vincze Istvánná

Next

/
Oldalképek
Tartalom