Nógrád. 1964. október (20. évfolyam. 197-223. szám)
1964-10-04 / 200. szám
a NOGRAD VASÁRNAPI MELLÉKLETE Ji megye székhelyéhez méltó szellemi életet Kulturális centrum — pedagógiai kisugárzás — Hozzászólás — A Nógrad augusztus 16-i szamában megjelent vitaindító cikk, nagyon aktuális és mind erőteljesebben jelentkező kérdést fejteget. Kulturális központ. Igen, egy megye helyét, szerepét a társadalom fejlődésében jelentősen befolyásolja, hogy milyen súllyal tud szerepelni, mint a kultúra alkotója, terjesztője, tovább- vívője. Megyénk központja Salgótarján. speciális helyzetben van. Mozgalmi vonatkozásban olyan bázis, mely tud hatni, tud kisugározni nemcsak az újból, de a régi tartalékaiból is. Köztudott a bányászok szabad életért folytatott harca, amelyet részvételükkel a vasasok is támogattak. Ügy vélem — s ezt nem is vitatja senki, hiszen a város múltja és lövőié azt diktálja —. Salgótarján jogosan lett rrem-ei székhely. Ahhoz azonban, hogv maradéktalanul megfeleljen e minősítésnek — a régi és az új küzdelmes harcán át —. nagyon sok konkrét feladatot kell megvalósítani. A jelenlegi kérdés: a megyeszékhely kulturális, tudományos hatása hogyan érvényesül, miként sugár- zódik kifelé és mily módon határozza meg a megye szintjét? A tanulmány helyesen ível: Salgótarján az egyetlen alsófokú középiskolától a felsőfokú ipari technikumig — beleszámítva a felnőtt tanulókat —, a több ezres tanulólétszámig, nagyon sokat lépett előre. Épületek iskolák, korszerűsítettük a régieket, bővítettük az oktatási intézmények hálózatát stb. De a „méltó szellemi élethez” elégséges-e ez? Eleget mentünk-e előbbre, van-e remény arra, hogy felzárkózzunk a többi megyei szellemi központokhoz és iesz-e belátható időn belül olyan szellemi életünk, mely versenyképes lehet a többi szellemi központokéval ? Akik megyénk kulturális életéinek felemelésén, 1 a megfelelő szellemi élet kialakításán fáradozunk — nagy aggodalommal; féltéssel latolgatjuk és vitatjuk a fontos, időszerű kérdéseket. Néhány gondolattal szeretnék hozzájárulni a közoktatási vonatkozású problémákhoz, hiszen a megfelelő szellemi élet kialakításához szükséges alapot a közoktatási intézmények munkája, az ott folyó aktív élet és az ott dolgozó szakemberek szolgáltatják. Az igaz, hogy a szellemi élet kisugárzó szerepe nem elsősorban objektum kérdése, de az is bizonyos, hogy <e nélkül alig lehet megfelelő bázist biztosítani a fejlődéshez. Csak egy pár adalék ehhez. Salgótarjánban az iskolák szerepe nem merülhet ki a gyerekek tanításában és az üzemeltetésben. Ezen intézmények egyik alapvető feladata, hogy a megye egészét érintő és meghatározó olyan kjitatási, továbbképzési gócokká váljanak, melyekben a kezdő vagy kutatni, tanulmányozni- vágyó pedagógusok tanulhatnak és gyakorolhatnak. Itt kellene kikristályo- sodniok a jó elgondolásoknak, a területi tapasztalatok gyakorlati kísérletezésének és a továbbterjesztés megoldásának. Ehhez nyilván az kell, hogy megfelelő objektum, megfelelő iskola vagy intézmény álljon rendelkezésre. Mai iskoláink nem alkalmasak erre a feladatra, mert mindenütt a túlzsúfoltság jelentkezik, ami már eleve kizárja a nyugoui es megfontolt vizsgálódásokat, kísérletezéseket. A zsúfoltság egyben azt is jelenti, hogy a megengedettnél zavaróbb tényezők teszik alkalmatlanná ezeket az iskolákat erre a célra. Amikor a Május 1 úti általános iskola épült nem volt hiú ábránd, az a gondolat, hogy a fenti szellemben megvalósítandó, jó értelemben vett „ minta” iskola legyen. Pedig nagy szükség lett volna rá, és végezetül teletömött iskola vált belőle, ahol keveredik minden (zenei oktatás, kereskedő tanulóképzés, napközis foglalkozás, gimnáziumi esti oktatás, továbbképzés). Ha tovább alkarunk jutni, nem szabad figyelmen kívül hagyni a tárgyi feltételeket, az objektumokat, Ezziel kapcsolatosan sokan arról beszélnek a megye különböző helyein, hogy mindent Salgótarjánnak adnak és más helyekre semmit sem. Nincs igazuk! Salgótarján volt elmaradva a legjobban és ha előbbre akarunk lépni a méltó megyei szellemi élet kialakításában, akkor még nagyon sok mulasztást és hiányt kell bepótolni. Csali figyelmeztetésül említem meg, hogy a megyetanács előtt és mögött egy új város épült fel, több ezres lakónegyeddel és ehhez egyetlen isikola, de mondhatom azt is, hogy egyetlen kulturális objektum sem éoült. E zekből következik, hogy objektum nélkül, megfelelő kulturális „munkahelyek” nélkül nem alakulhat ki olyan szellemi központ, melyben új gondolatok, módszerek és eljárások születnek és kristályosodnak ki. Objektumok nélkül nem valósulhat meg a megyei székhely kisugárzó F. TÓTH PÁL: Nyárutó A nap elbagyadt, csak, fénye tűz. de nincs heve — hiába vakít, a szél susog és táncra kéri a fák könnyen hajló ágait. A lomb úgy csörög, mint kis patak a völgy tiszta kövei között, vadgalamb szól, sok lágy zörej, tzivemben nyugalom költözött. Milyen szép most a nyárutó, hajdan tavaszt énekeltek Így, nem lengedez bánat s elmúlás, elűzik a jelen képet. Eső után megújult a kert, szinte látom éled a határ, és nyújtózkodik a csíra, föld alól biztosan a napfényre talál. Jövőnk készül, üde őszi zöld, mit megőriz majd a téli hó, nem félelem és nem rettegés, nagy bizalom — ez már a való. A fűzfa int — ő sem szomorú, kislányom alatta tipeg, arcához ér zizzenö level, játékosan simogatja meg A nap egészen távolról ragyog, nyúlánk és derűs az esti fény, a kék ég lassan szürkülni kezd, dolgos ember pihenni tét. TOKAJI UTCARÉSZLET (RadXcs István raiza) pádig nagy szükségünk tevékenysége. Ez azt kívánja, hogy a megyei székhely kellően felkészült legyen intézményekben is a kulturális irányításhoz. A gazdasági fejlődés üteme megyénkben is nagy. Salgótarján sokat kapott a rekonstrukciók során, sok új műszaki, gazdasági szakember telepedett le városunkban. Ez helyes és jó. A termelés fokozása azonban sürgetően követeli a kulturális fejlesztést is. A VIII. kongresszus hangsúlyozottan foglalkozik szükségességével. Ennek is alapja a megfelelő kulturális intézmény. Sokat foglalkozunk felsőfokú oktatási intézmény létrehozásával .keveset Viszont azzal, hogy hová helyeznénk. így volt ez a felsőfokú tanítóképzővel is. Nem tudtunk helyet biztosítani hozzá, elvitték. Saját, jó pedagógusgárda, pedagógiai kisugárzó tevékenység érdekében pedig nagy szükségünk lenne rá. Most ismételten a megye kulturális szintjének, tekintélyének emelése sürgeti ilyen intézmény létesítését. Ennek feladata lenne az, hogy a tudományos élet központja, a pedagógiai kutatások irányítója és kísérletezője legyen. Pécsett a baranyai nevelők részére kísérletező délutánokat rendeznek, melyeken új kísérleteiket mutatták bé és a jelenlévő nevelők is elvégezhetik ezeket. Ott összejámak a megye különböző helyeiről az érdeklődő nevelők. Ehhez viszont van megfelelő iskolájuk, intézményük. Nálunk a gyerekek délutáni elhelyezése is gondot okoz, nem még, hogy kísérletező délutánokra helyet és feltételeket tudnánk biztosítani. Pedig ez csak egyikét jelentené a pedagógiai kisugárzásnak. Van azonban az objektumoknál is fontosabb tényező, a megfelelő szakemberek biztosítása. Megyénk nagyon sokat fejlődött és ebben Salgótarján nyilván, mint megyeszékhely, a vonzóbbak közé tartozik s így fejlődésben is gyorsabb Ezt egy eb kenf az élet diktálja. A város vezetői sokat tesznek azért, hogy minél ‘■óbb kiváló neveié legyen a megye székhelyen, de azt is hozza keli tenni, hogy ez a törekvés nem mindig célszerűen es a fejlődés irányában érvényesül. Nem akarom azt mondani, Hogy nincsenek szociális érdekek, de legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben kellene érvényesülnie annak az elvnek, hogy a megye székhelyére kerülni, az kiemelés, kitüntetés, megbecsülés. Ebből következik, hogy ide elsősorban jó nevelőket kellene irányítani, akik vállalják a kiemelésből eredő kötelességeket. felelősséget a pedagógiai irányító munkában. Olyan nevelőket kellene meggyökereztetnünk, akik érdemesek arra, és várható tőlük a példaadás. Nekik kellene vállalmiok a kísérletéket, az új módszerek kipróbálásai és ezek tapasztalatainak továbbadását. Velük kellene megoldanunk a gyengébb nevelők szakmai segítését, a kutatnivágyók tapasztalatcseréjét. Ez azonban nincs meg és perspektívában sem látszik. A személyi kérdéseikben sok a mellékes szempont. Az egyik hozzászólásban szerepel az, hogy össze kell szednünk tartalék- erőinket. Igen, ez vonatkozik a szakemberekre. De nem elég összeszedni, hanem megfelelően kell velük foglalkozni és foglalkoztatni őket. És e téren már nagyon sok a probléma, Felvetődik az a kérdés, miért van az, hogy pl. a Madách Gimnáziumból rendi« mennek el jól képzett szakosok? Mi azzal a jelszóval, hogy magasabb intézményhez mennek, szabadon engedjük őket. De mi lesz városunkkal, ha ez így tart tovább? A tartalékok kopnak és túlterhelésben tengődnek. Élnek a mának és nincs idejük arra, hogy különböző oktatási és nevelési kérdésekben elmélyedjenek, tartósan megfigyeljenek és elemzés után következtetéseket vonjanak le. Erre kell gondolni. amikor egyes művelődési vezetők türelmetlenül sürgetnek megoldásokat. Erre kell gondolni, mikor jó szakemberek kedvezőbb munkafeltételek köze kívánkoznak és távoznak is. van eppen a megyei székhely kulturális centrummá fejlesztése érdekében rájuk. Megyénkben sokat beszélünk arról, hogy hiányzik a felsőfokú oktatási intézmény, es ez különösen Salgótarján esetében all erősen. De gondolunk-e megfelelően arra. hogy ha kapunk, hogyan löltjük meg azt szakemberekkel, akik tartani tudják a többivel a versenyt? Ügy gondolom elsősorban azon kell fáradoznunk, hogy a mt szülötteink és jó szakembereink ne másutt gyümölesöztessék tudásukat, 'hanem itt Salgótarjánban, mert ha már mi elindultunk a felfelé ívelő ütem, akkor lesz lehetőségünk és erőnk továbbadni jő szakembereket. Ezért kell gondolnunk arra, hogy teremtsünk kedvező feltételeket ilyen emberek itt maradásához es alakítsuk ki az egészséges, tudományos , igé- nyekkel fellépő szakemberek gárdáját, ahol jól érzik magukat, megbecsülik őket és megtalálják érvényesülési lehetőségüket, de megtalálják a megbecsüléshez szükséges anyagi feltételeket is. Salgótarján kulturális centrummá fejlesztése az egész megye fejlődésének érdekeit szolgálja és ez nem jelentheti azt, hogy a többi iskolákban és intézményekben nem alakulhat ki egyik másik területen kiemelkedő munka, illetve kiváló gyakorlat. Ellenkezőleg, hisz ezek feltételezik egymást, es egymás nélkül nem fejlődhetnek. A zzal szeretném részemről lezárni ezt a gondolatsort, hogy adni csak olyan kosárból lehet, melyben .van valami és sokat adni, csak onnan lehet, ahol bőven van miből. A tudományos igényekben és munkában alapos tevékenységet csak úgy lehet megoldani, ha kellően megtöltjük kosarunkat. Ehhez kell összefognunk es egyetértéssel, egyakarassal cselekednünk.
