Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-20 / 188. szám

1 VASARNAP! MELLÉKLETE •» Ünnep előtt — Csesztvén Költői túlzásként is túl­zás lenne azt álítáni, hogy aki ma jár arra, rá sem ismerhet az egy év előtti Csesztvére. ,.De . minden­esetre: a Madách centená­riumra készülő község igen sokat változott. Elsősorban nem is kül­ső változás ez. Az embe­rek tudatában, szemléleté­ben. mozdult meg valami. És ez a több'. A költő ne­vének említésére ma mar nem az a jellemző, hogy szeszfőzde, \ termelőszövet­kezeti cégér. Megtanulták valóságosan is az embe­rek, kinek szól a tisztelet- adás, a nagy készülődés, amelynek jegyei a falu külső arculatát formálják. Ha semmi mást nem vennénk észre, mint a köz­ség elejétől egesz a kúriá­ig nyújtózó új utat a ko­rábbi 's porteknö helyén, magában az sem lebecsü­lendő. Rendeződik az új művelődési otthon környe­zete is. Kőlábat építenek köréje, hogy ne homok- , dombot kelljen másznia annak, aki .ide készül. Áz emberek szorgalmából szé­pülnek a falusi portók; dolgoznak a meszelek, ke­rítések egyenesednek. Maga az öreg kúria megfiatalodva áll a domb­tetőn az őspark védelmé­ben. S a park is lassan­A csesztvei kúria nevezet es lakója Madách Aliz néni. ként visszakapja regi gon- dozottságát. - Ily an ismerői irányítják a rendezést.' mint a Madách név itt élé utolsó képviselője. Grosch- midtné Madách Alice’ néni és Gút Sándor bácsi, a család egykori parádés ko­csisa. Aliz néni ,a kúria emlékszobáinak .gondnoka. Sándor bácsi pedig a park gondozó őre lesz. Jó kezek­be kerül tehát minden, tómi a költő nevéhez, em­lékéhez fűződik. Kint, a parkban. * asz- szonykezek simítják, for­málják a gruppokat. Ki­csit megkésett ez a mun­ka, tavasszal kellett volna, hogy az ágyak körül meg­eredjen a fű. de annyi Volt az egyéb végeznivaló. csak most keríthetitek rá sort. Egy azonban - bizo­nyos: a termelőszövetkezet.- amely gazdasági épületei­vel tőszomszédja a kúria* nak s a költő nevével dí­szeleg. több jóindulatot ' mutathatna a változások segítésében. Termőföldet kértek például a virág­ágyakba: az volt a fele­let, nem megy el a trakto­ros. Egy tájt víz ha kelle­ne, hogy megfoganjon a fűmag, azt sem igen küld fel a gazdaság. A tsz ma­gatartása nem a legmeg- értőbb — mondják aniun- ka végzői. Az istállók rendbehozásához is most ’attak hozzá, hogy ne ék­telenkedjenek majd az ér­kező vendégek előtt. Magán, az épületen lát­szólag minden rendben van. De csak látszatra. A műszaki átadás papírfor­mája szerint. Az átadás néhány napja óta azon­ban már rejtett hibák üt­köznek ki. Olyanok példá­ul. hogy. a vendégszoba vadonatúj ajtaján ujjnyi repedések tátoneanak. en­gednek szabad kilátást az őszülő , tájra. Felelőtlen asztalosokat hívnak tetem­Új utón jutunk a csesztvej Madácb-kiiriáhor re müvükhöz. Cserére várnak az itteni miliőben anakronisztikusán ható neoncsövek is. Az emlékmúzeum .vit­rinjei, üvegtárolói mar a falak mentén sorakoznak, csak a Petőfi Irodalmi Múzeum * munkatársaira várnak, hogy az anyagcl- rendezés megkezdődjék. Ebben is van némi kés­lekedés, de az ünnepség­ig hátralévő hetekben pó­tolni lehet az elmaradást. Egyébként a centenári­um előkészületei most már al rabiban terv szerint ha­ladnak. Az- emlékanyagot tekintve néhány különleges érde­kességre számíthatnak majd a látogatók. Ezekről beszél, ezeket mutatja Madách Alice a kúria ven­dégszobájában: ;— A család birtokából most került elő Madách Imre több gyermekkori rajza, valamint Kossuth titkárának, Rákóczi János­nak a családhoz írt kö­szönő levele. A szabadság- harc után miatta szenve­dett börtönt a költő. őt rejtegette hosszabb ideig. Itt van Madách Imre ap­jának 1823. évi zsebnaptá­ra. emelve’ ká'őh'-. erek­lyeként a költő hordott if I- ' r- w - : K­'V­A csesztvei művelődési otthon előtti terepet is rendezik. r ; magánál. Ezek az emié- elő egyetlen leszármazottja kék eddig a fiamnál vol- az Aladar fia házasságából tak Argentínában, most született Madách Flora, az hozta Jnagával Németor- egyenesági unoka, aki :e- szágba, onnan kaptam lenleg Brazíliában él. Test- vissza. Ebljgn az emlék- vérágon Simányi Denesné. anyagban őrizzük Tompa Madách Paula Argentin-', ■ Mihály: A rab gólya című ban. özv. Sztranya’szky költeményének kéziratát is. Sándomé. Madách Emma — Lesznek-e a csalad Nógrádmarcalon. Bogát! tagjaiból a Madách-ünnep- Józsefné, Madách Gabriel- ségen? Élnek-e Aliz nénin |a Budapesten ál. én pedig kívül a család nevére jo- itt. A hazai rokonok reezt gosok? — tudakolom a ma vesznek az ünnepen. már erősen bizonytalant. —Tudniváló. hogy a Az ünnepre, a költő ha­lálának centenáriumára az költőnek három gyermeke e£ész ország, az egész 'mi­volt: Aladár. Borbála és túravilág készül, emléke- Jolán. Borbála idegbajjal zik- Az események szive. Li pótmezőn halt. meg. Jo- centruma Cse'-ztve. Kell Ián Ruttkainé lett. ennek tczHát. hogy nvpdenben unokája egy cseh bíróhoz méltó legyen az ünnepre. Barna. Tibor (Foto: Kinkal-o tasp > í^r>> v ment férjhez Besztercebá­nyán. Madách Imre ma GONDOLAT MORZSÁK mim A kúria előtt gondos asszonyok készítik a virágágyakat. Az érzelmek gondolato­kat szülnek: ezt elég köny- ttyen elismerik. Hogy a gondolatok i ászon t érzel­meket szülnek, azt nehe­zebben ismerik el: holott ez sem kevésbé igaz. Nincs rosszabb a világon a középszerű műnél, amely iának akar látszani. Nemely eLmetermék nem n talajából sarjadt, hanem abból a trágyából, amely- lyel bontották. A tragikus äzinmülroda- lomnak az a nagy erkölcsi hátránya* hogy túlságos jelentőséget tulajdonít az életnek és a kaiéinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom