Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-13 / 182. szám
1964. szept. 13. vasárnap. NŐGRAD I 5 4z autóbuszgyártás fellegvára A legújabb „Ikarus 180”- as autóbuszok belső berendezése minden igényt kielégít Kit nem foglalkoztatott még az utasok, gépkocsi- vezetők, szakemberek közül: eléri-e a világszínvonalat az Ikarus, de különösen: kielégíti-e a piac, pontosabban a közlekedés egyre növekvő • igényeit? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a legilletékesebbeknél, a gyár vezetőinél, tervezőinél, munkásainál. Tizenhat évvel ezelőtt valóban „lent”-ről indultak, a kézműiparból. „Autóbusz-kisipar!” Milyen nevetségesen hangzik! A kezdeti esztendők voltak a legnehezebbek. Ebben a „hőskorszak”-ban jelentős beruházásokkal és hatalmas szervező munkával teremtették meg a hazai autóbuszipar és szereztek nevet külöldön is a szárnyas emblémájú „IKA- RUS”-nak. Az ötvenes években számos hír, riport jelent meg a gyár munkájáról. Sok kép, élménybeszámoló idézte az exportsikereket: .„Űj autóbusz Afrikában, a távól-keletén ...” Aztán megfogyatkozott a sajtónyilvánosság, az olvasók egyre kevesebbet értesültek az eredményekről, majd lekicsinylő jelzőket lehetett hallani. Pedig az Ikarus termelése nemhogy csökkent, hanem megsokszorozódott. 1963-ban 2500 autóbusz gördült ki az üzem kapuján, s ez éuró- pai viszonylatban sem lebecsülendő mennyiség. A tervezők szüntelenül keresik az újat, a még célszerűbbet, a modernebbet. Az autóbusz annál korszerűbb, minél hasznosabb a kocsiszekrény, vagy utastér kihasználása. Ezért az új kpesik dobozhoz hasonlítanak, szögletes záróvo- nnlúak. Budapest utcáin csaknem egy éve feltűntek az „ízelt” család legfiatalabb tagjai, az „IKARUS 180”-as csuklósok. Ezeket a tizenhétméteres óriásokat padló alá épített 180 lóerős motorok viszik. A „0”-széria ötven darabját rendszeresen vizsgáljáik, ellenőrzik. Meghallgatják az utazóközönség véleményét is. E szerint az újabb kocsik előterében csupán egy sor ülést helyeinek el, hogy megkönnyítsék a mozgást. Egyszerre 180—200 utast szállíthat. A gyors utascserélődést széles ajtók biztosítják, a kellemes hőmérsékletet pedig a praktikus tetőszellőztetés. Szóval sok olyan tulajdonsággal rendelkezik, amely' alkalmassá teheti a világszínvonalra. Egyelőre azonban még akad probléma, például nagyobb gondot kell fordítani a motorok kivitelezésére, hogy — a „0” széria tapasztalatait hasznosítva, — éz a pompás csuklós autóbusz megfeleljen a hozzáfűzött reményeknek. A „sztár” még jelenleg is a farmotoros „Ikarus 55”-ös, amely újvonalú karosszériájával forradalmasította az autóbuszgyártást. Luxuskivitelben, toalettel, bár-pulttal felszerelve, 100 km-es sebességgel a távolsági járatok eszményi típusa. A gyárban készült autóbuszok 75%-a külföldre kerül, 25%'a pedig a belföldi forgalmat szolgálja. Természetesen sokkal több autóbusz kellene mind belföldi szükségletre, mind külföldi megrendelésre. És lesz is. Ezt határozottan ígérték a gyáriak. Az ígéretek mögött már számadatok, kidolgozott tervek állnak. Jövőre első lépésként 300 darabbal többet gyártanak az ideinél. A távlati tervek szerint, 1980- ban 8000 autóbusz kerül le a futószalagról. A megnövekedett igények kielégítésére nem elegendő csupán az 540 millió forintos beruházás, de szükséges a termelés jobb megszervezése, a gyártási technológia tökéletesítése, és a célpgépesítés is. Ennek első és nagyon fontos lépése az ún. „vonalmozgatás”. minden munkamozzanat pontos megtervezése. Az új festő és szárító részlegek lehetővé teszik, hogy több, akár három műszakban termeljenek. A siker persze nemcsak az Ikaruson múlik. Majdnem kétszáz alvállalkozó szállítja a buszok különféle tartozékait, éppen ezért, hogy a munka zavartalanul haladhasson. teljes összhangra van szükség. A tervezők véleménye szerint a jövő a kisméretű autóbuszoké, amelyek könnyen mozognak az egyre növekvő városi forgalomban. Ezért már tervezik a legoptimálisabb formát, a külön, utason- ,kénti szellőztetést, mint a 'repülőgépeken, s a széles ajtókat, amelyek kielégítik a modern közlekedés minden igényét. Fokozzák a munkát, hogy zökkenőmentesen elláthassák, elsősorban a szocialista országokat, és megfelelő mennyiségű, minőségű autóbusszal jelentkezzeeek a világpiacon, ahol várják a közkedvelt és közismerten kivaló magyar autóbuszokat. Lüktet az egész gyár. Valamennyi dolgozója, konstruktőre fáradozik a felfej- lődés szabta követelmények megvalósításáért, , Rövid múlt. de annál nagyobb jövő áll a magvar autóbuszgyártás fellegvára, az IKARUS előtt! Szöveg és kép: Regös István Nem nagy ügy az egész. Csak egy 550 méteres árokban kell elhelyezni 1100 méter kábelt, hogy a Salgótarjáni KÖJÁL építéséhez legyen áram. Szóval, nem nagy ügy az egész. De az alaposság kedvéért legalább háromszor volt kooperációs értekezlet beruházóval, tervezővel. generál kivitelezővel, i a jóég tudja kivel: vagy ötször helyszíni „bejárás” | beruházóval, generálkivitelezővel, tervezővel, építkezést engedélyező hatóság képviselőjével. Elég sokat vitatkoztak tanakodtak, ami végülis meghozta a gyümölcsét: kitűzték a kábel nyomvonalát, az ÉMÁSZ dolgozói hozzálátA reflektorok irányát pontos műszerekkel állítják be, hogy a sugárkéve egyenletesen világítsa be az utat Ts% tanácsadót Előrelátóan gazdálkodjunk a takarmánnyal SZARVASMARHA állományunk minőségileg is, mennyiségileg is szépen fejlődik. A szarvasmarhák 4,1, a tehenek és az előha- si üszők száma pedig 3,8 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy az idén a termelőszövetkezetek 2800-zal többb szarvas- marhát és 700-zal több tehenet, illetve előhasi üszőt mondhatnak magukénak a tavalyinál. A közös gazdaságokban nagy gondot fordítanak az üszők fedeztetésére. Az első félévben ezerrel több nőivarú szarvasmarhát in- szemináltak, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez a jövőt illetően nagyon kedvező. A szécsé- nyi és a varsányi termelő- szövetkezetekben külön reszortosai vannak ennek a munkának. A tenyésztési kedv növekedése lemérhető azon is, hogy a háztáji és az egyéni gazdaságokbban ellett borjak zömét — eltérően az előző évek gyakorlatától — meghagyják. A tsz-ejc a borjakat megvásárolják, és minőségüktől függően tenyésztésre, vagy levágásra felnevelik. Az év első felében a vágómarhák átlagsúlya 25 százalékkal nőtt, s ma már 60 kilogrammal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakáét. A ce- redi termelőszövetkezet olyan kifogástalan vágómarhákat nevel, hogy többségükben exportértékűek. Kisebb mértékben ugyan, de növekedett az egy tehénre számított tejhozam átlaga is. Az első félévben 125 literrel fejtek több tejet egy-egy tehéntől, mint az elmúlt év hasonló időszakában. SZÉPEK AZ EREDMÉNYEK, de a lehetőségektől még elmaradnak, tejtermelésünk bizony még mindig alacsony fokon áll. Az egy tehénre jutó átlag mindössze 2000 liter. Az erőket az átlag emelésre kell fordítani. Ehhez viszont megfelelő mennyiségű és minőségű takarmánykészletet kell biztosítani. A termelő- szövetkezetek úgyszólván kivétel nélkül vallják ezt az elvet, de nem mindenütt tartják be. Endrefalván például a nagyon jó tápértékű napraforgót késve takarították be, vágás után hagyták, hogy megszáradjon, s így a tehén elé már csak a levél nélküli szár jutott. Gyakori, hogy legeltetés után a jászolhoz kötött állatot nem etetik. A tej- hozamot így nem lehet emelni. Általános szokás, hogy a hagyományos borjúnevelésnél elspórolják a takarmányt, s amikor a jószág súlya eléri a 110-120 kilogrammot, elválasztják, noha a borjú ekkorra még nem szokta meg a szilárd takarmányfogyasztást, súlyban megcsappan, még fölös takarmány-ráfordítással sem tudják minden esetben megfelelő hízóvagy tenyészállattá nevelni. A borjúnevelésre különösen nagy gondot kell i fordítani, ha az állatállományt tovább akarják fejleszteni. Ehhez az is szükséges, hoev nagyobb mértékben alkalmazzák az itatásos borjú- nevelést, és megfontoltan bánjanak a takarmánykészlettel is. Ha a takarmányt 'célszerűen használják fel, a szarvasmarha - tenyésztés tovább fejlődhet. Sokat segíthet a takarmányok szabadpiaci felvásárlása is. A szécsényiek már tárgyalnak a Viharsarok egyik termelőszövetkezetével, hogy burgonyát — amely Szécsényben igen jó termést igér — kukoricáért cseréljenek. A hideglevegősen szárított pillangós szénából több helyütt nagyon helyesen, lucernalisztet készítenek. Néhány hét, és az állatot már nem lehet legelőre hajtani. Megkezdődött tehát az előkészület a benti etetésre. A tsz-ekben» rendbehozzák a takarmányok előkészítéséhez szükséges gépeket, javítják a szecskavágót, darálót, és az egyéb felszereléseket. A TAKARMÁNYKÉSZLET takarékosságra inti a tsz-eket, ezért gélszerű, ha a szakemberek bevonásával a legjobb egyedeket különválasztják és megkülönböztetetten gazdagabb, bőségesebb takarmányozásban részesítik, hiszen nincs annyi takarmányuk, hogy az egész tehén- állományt kielégítően ellássák. így viszont több eredményre számíthatnak, mintha a takarmányt az egész állomány között egyenlőén szétosztanák. H. D. Kinek a zsebére? tak, be is fejezték a munkát. Az egész kábelfektetés százharminc ezerbe került, plusz annak a feltucat embernek a néhánynapos munkabére, amelyet a kábelépítés nyomvonalának pontos, körültekintő, minden körülményt szem előtt tartó kijelölése érdekében megérdemelten fizetett ki- nek-kinek saját vállalata. Szóra sem érdemes... Cseng a telefon a minap az ÉMÁSZ igazgatójának a szobájában. A KÖJÁL létesítendő új székhazának építésvezetője telefonált. Azt mondja, nem jó helyre fektették le a kábeleket; a tervező rosszul jelölte ki a nyomvonalat. Az egészet fel kell szedni, s öt méterrel odébb vinni. Néha fura kérdések 'jutnak az ember eszébe. Ilyen például: a kábelfektetés százharmincezer forintba került, valamint áz előkészítésével, a nyomvonal kijelölésével foglalkozó szakemberek munkabérébe. Ezt az állam már kifizette. A kábel áthelyezése kinek a zsebére fog elkészülni ..? — Csizi — t