Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-12 / 181. szám

«5 * ö G E A fS f9B* szewt. KL szcenbat Válaszolunk olvasóinknak Társadalombiztosítási Tanácsadó VI. Szüléssel kapcsolatos szolgáltatások QiiiiCS A MUNKAVISZONY­BAN álló terhes, illetőleg szülőnőt a korábbi 12 hét­tel szemben, 1963. január 1-től 20 hét (140 nap) szü­lési szabadság illeti meg. A szülési szabadságból 28 napot a szülés előtt kell kiadni. A dolgozó nő ké­relmére azonban meg kell engedni, hogy a szülési szabadságot teljes egészé­ben a szülést követő idő­ben vegye igénybe, ha a szülést - megelőzően vég­zett munka orvosi véle­mény szerint a saját és magzata egészségének ve­szélyeztetésével nem jár. A szülési szabadság tar­tamára ellátás a társada­lombiztosítási szabályok szerint jár. -Ezen szabályok szerint akkor jogosult a dolgozó nő a szülési segé­lyekre, ha a terhes állo- mánybavétel, illetőleg a szülés napját megelőző két éven belül legalább kilenc havi (270 nap) biztosítás­ban eltöltött munkavi­szonnyal rendelkezik. Eb­ben az esetben a szülési segély napi összege 100 százalékos, ha pedig az előbb említett két éven belül 270 napnál kevesebb, de legalább 180 napi tag­sággal rendelkezik, a se­gély napi összegének 50 százaléka jár. Ha az orvos a szülés várható időpontjának meg­állapításával tévedett, vagy túlhordás miatt a szülés 28 napon túl következett be, a szülés napjától járó 112 napi szülési szabadság emiatt nem lehet rövidebb. Pl: az orvos 1964. IV. hó 1-től vette terhes állo­mányba a dolgozó nőt, az­Augusztus 6-i lapunkban a posta egyik távbeszélő állomásának elromlásáról, valamint a késedelmes ja­vításról írtunk. A Buda­pest- Vidéki Postaigazga­tóság a mulasztás okát a következőkben látja: A távbeszélő állomás hi­bájának késedelmes elhá­rítását a postán kívülálló esemény okozta. Ugyanis a Pécskő út jobb oldalá­nak bontását az építőipari vállalat nem jelentette a postának s: így a lebon­tásra váró épületeken levő ‘ávbeszélő vezetékek át­helyezéséről időben intéz­kedni nem lehetett. A bon­tást végző építőipari dol­gozók engedély nélkül, ön­zal, hogy a szülés 1964. IV. 28-ra várható, de a szülés csak május 5-én kö­vetkezik be. Mivel a pél­da szerint nem 28, hanem 35 napon át volt a szülés előtt szabadságon, emiatt a szülés után járó 112 nap nem rövidíthető meg. Ez a nő tehát 35+112, összesen 147 napig lesz szülési sza­badságon. ­A dolgozó nő, ha a szü­lés napjáig betegség miatt keresőképtelen (táppénzes beteg) volt, ezt az időt, legfeljebb azonban a szü­lés napjától visszafelé szá­mított 28 napot szülési szabadságnak kell tekinte­ni. Ilyen esetben tehát a táppénz és a terhességi­gyermekágyi segély külön- bözetet ki kell utalni. A DOLGOZÖ Nö, ha a szülés napját megelőző 28 napon belül táppénzsegély­ben részesült, de a szülés előtt keresőképessé vált, és az orvos igazolása szerint ő és magzata egészségének veszélyeztetése nélkül mun­káját tovább végezheti és végzi is, a táppénzszolgál­tatás időtartamát a szülé­si szabadság idejére nem lehet beszámítani. A fize­tett és fizetés nélküli sza­badság időt, munkavégzés­nek tekinteni nem lehet. Ha a dolgozó nő nem Iga­zolta, hogy saját és mag­zata egészségének veszé­lyeztetése nélkül dolgoz­hat, vagy nem vált kereső­képessé, vagy nem vette fel a munkát, akkor a táp­pénzszolgáltatás időtarta­mát a szülési szabadság időtartamába be kell szá­mítani. kényesen bontották le az ott lévő vezetékeket — köztük a panaszolt 11-92 számú állomás vezetékét is, ebből állt elő az állomás hibája, és a lebontott ve­zetékanyagok is eltűntek, így a megrongált előfize­tői áramköröket újra meg kellett építeni, ami iránt a posta a rongálás tudo­másulvétele után azonnal intézkedett és a szükséges munkát augusztus 7-én be­fejezte. A szülési szabadság rend­ellenes szülés címén meg­hosszabbítandó abban az esetben, ha a dolgozó nő­nek — szülés előtt igény­bevett szabadság folytán — a szülést követően igény- bevehető szabadság a 20 hétnél (140 nap) rövidebb. A szabadság szülést követő időtartama azonban a meg­hosszabbítással sem lehet 20 hétnél több. Rendelle­nes szülés címén a meg­hosszabbításra akkor ke­rülhet sor, ha ’koraszülés történt és a gyermek 2500 grammnál ! kisebb súllyal jött a világra, s az újszü­lött a szülést követő 112 nap után is él, vagy ha ik­rek születtek, az újszülöt­tek . közül legalább az egyik említett időtartam után is életben van. A rendellenes szülés címén igényelt hosszabbításra vo­natkozó orvosi javaslatot a szülési szabadság leteltét megelőző héten írásban kell megtenni. Ha a dolgozó nő kora­szülöttjét intézetben gon­dozzák a szülés utáni sza­badságot nem köteles tel­jes egészében igénybe ven­ni. A szülést követő sza­badságot vagy annak egy részét a szülést követő egy év leteltéig akkor is igény­be lehet venni, amikor a gyermeket az intézetből el­bocsátották, s ha a dolgo­zó nő akkor munkaviszony­ban áll. Ha a gyermek halva születik, vagy a szü­lési sabadság idejp alatt meghal, a szülési szabad­ság a halál napját követő nyolcadik nappal — ha csak egyébként már le nem járt — megszűnik. A szü­lés utáni szabadság azon­ban hat hétnél rövidebb ebben az esetben sem le­het. Ha a dolgozó nő az . újszülöttet állami gondo­zásba adja, a gondozásba adást követő napon a szü­lési szabadság megszűnik. A szülés utáni szabadság azonban hat hétnél rövi­debb ebben az esetben sem lehet. A TERHESSÉGI gyer­mekágyi segélyen kívül a dolgozó nőt a szülés be­következésekor anyasági segély is megilleti. Az anyasági segély összege az előírt .feltételek megtételé­től függően változó. A Nógrád szeptember 3-i számában megjelent Kevés, a pohár c. cikküket köszönettel vettük. A cikk vállalatunkat érintő első részével foglalkoztunk és arra az alábbiakat vála­szoljuk: Vállalatunk országos in­tézmény lévén, a fogyóesz­köz beszerzését a lehetősé­gek szerint központi rak­tárakból oldja meg és szál­lítja ki az egyes üzem­egységekbe, ettől függetle­nül esetenként a szükség szerint helybeli —, nagy- és kiskereskedelmi — vál­lalatoknál is végzünk be­szerzéseket. Központi rak­tárunk részére a Budapesti ÜVÉRT Fertő utcai kiren­deltsége szállít árut. E ki- rendeltségtől nyert értesü­lés szerint korsót már hosszabb idő óta nem tud­nak szállítani, mert a Sal­gótarjáni Üveggyár csak exportra gyárt. A fentiektől függetlenül utasítást adtunk salgótar­jáni üzemünk vezetőjének, hogy Salgótarjánban akár a nagykereskedelem, akár kiskereskedelem útján sze­rezzen be sörös korsókat. Az üzletvezető jelentése szerint sörös korsókat vá­sárolni nem tud, mert a Salgótarjáni Üveggyár csak exportigényt elégíthet ki. Tekintettel arra, hogy mi magunk is érezzük és éreztük annak helytelensé­gét, hogy üzemegységeink­ben a vendégek korsó sört nem tudnak fogyasztani, igyekeztünk más vidékről is üvegárút szerezni, azon­ban ez a fenti nehézségek miatt ezideig nem sikerült. Mindenesetre jó volna, ha az Üveggyár az export mellett a belföldi igénye­ket is ki tudná elégíteni. MÁV Utasellátó ÜV. Komárom — Nógrád — Pest megvet Kirendeltsége Budapest. Mit csinál az Autóklub? HA AZ AUTÓS külföl­dön jár, ' azt tapasztalja, hogy útközben mindenfelé messzemenően segít: infor- , maciéval, szervizszolgálat­tal, szállásfoglalással az Autóklub. Magyarországon is működik a gépkocsitu­lajdonosoknak ez a szer­vezete, de a legtöbb gép­kocsitulajdonos — ha a klubról esik szó — egyelő­re még annyit mond: „Az Autóklubbal csak akkor találkozom, ha külföldre utazom és ki kell válta­nom a gépkocsi papírjait.” Pedig az Autóklub taglét­száma évről évre nő. 1960- ban még csak 3Ö00 tagja volt, jelenleg viszont már 35 helyi csoport működik az országban, 16 ezer tag­gal. Ám a tizenhatezres taglétszám csak kis hánya­da a magángépkocsi tulaj­donosok számának. A leg­többen nem lépnek be a klubba, mert még nem ér­zik azt a segítséget, ame­lyet a klubnak nyújtania kellene. A Magyar Autóklub Rö­mer Flóris utcai palotájá­ban viszont sokatígérő ter­veket szőnek a jövőre. — Már jelenleg is há­rom segélykocsi járja hét végén a Balaton környékét és teljesen díjmentesen áll a bel- és külföldi autósok rendelkezésére — mondják. — Szeretnénk tovább bővíteni. a segély- szolgálatot olymodon, hogy végig a balatoni ütem és a parton körül mozogja­nak segélykocsik. Leglább 10—15 segélykocsit szeret­nénk rövidesen beállítani. Ugyancsak a terveink kö­zé tartozik, hogy segély­kocsi szolgálatot létesít­sünk a Mátrában, a Blikk­ben, a bécsi országúton, a Dunakanyarban és minden olyan nagyobb rendezvény alkalmával Budapesten, amely sok külföldit vonz A MAGYAR Autóklub most építi ki műszaki ap­Jól sikerült a romhányi KISZ-taggy ülés A rétsági járás KISZ- alapszervezeteinél is meg­kezdődtek a vezetőséget új­jáválasztó taggyűlések. A Szerkesztői üzenetek H. János (Kisterenye): Az MSZBT által hirdetett orosz nyelvtafolyamra a jelentkezés határideje 1964. szeptember 15. Jelentkez­ni lehet Salgótarjánban a Városi Művelődési Otthon­ban, ahol bővebb felvilá­gosítással szolgálnak az ok- ‘atás formájára vonatko­zóan. A. Kálmán (Salgótarján): Tanulmányi szabadság csak íz állami oktatásban, te­hát ez állami általános, kö­zép- és felsőiskolán tanu­lóknak jár. Az egyéb, a törvényben meg nem hatá-~ rozott tanfolyamokra vizs­gaszabadság a részvevők­nek nem jár. K. György (Pásztó): A 6 1963, (IX. 21.) KPM szá­mú rendelet értelmében előfizetőtől vásárolt, vagy ajándékba kapott televízió műsorvevő készülékre a díjfizetési kötelezettség a vásárlást (ajándékozást) követő hónap első napján kezdődik. járás területén már három helyen zárult sikerrel a taggyűlés. A járás többi alapszervezeteinél szomba­ton és vasárnap ül össze a tagság, hogy az új fela­datok megvalósításához új, munkára mindig kész fia­talokat válasszon a veze­tőségbe. Az eddigi tapasz­talatok , arról tanúskodnak, hogy a fiatalok bátran te­szik szóvá az alapszervezet problémáit. Különösen említésre mél­tó a Romhányi Cserép- kályhagyár KlSZ-alapszer- vezet taggyűlésének akti­vitása. Itt a fiatalok hoz­zászólásaik során hossza­san vitatták meg egy-egy vezetőségi tagnak jelölt fiatal megválasztását. Re­méljük, munkájuk nem lesz eredménytelen. — tj — Lékó István a Balassagyarmati Fémtömegcikk Ipari Vállalat egyik ügyeskezű hegesztője, az egyik szo­cialista brigád címet és jelvényt elnyert közösség tagja. Mint kommunista propaganda munkát végéé. Fotó: Koppány G^rgy i parátusát, amely nemcsak arra lesz hivatott, hogy se­gélykocsikkal álljon ren­delkezésére az ország főút­vonalain elakadt autósok­nak, hanem bevezetik pél­dául — egyelőre csak a fővárosban — a téli indí­tószolgálatot is. Ez azt je­lenti majd, hogy a gépko­csitulajdonosnak csak egy telefonszámot kell felhív­nia, s a megadott címre rövidesen megérkezik az Autóklub indítókocsija. Tá­volabbi tervük, hogy az indítószolgálatot megszer­vezzék a nagyobb vidéki városokban is. Fel akarják állítani az úgynevezett közlekedésbiztonsági szol­gálatot is. Sok gépkocsitulajdonos kifogásolta, hogy az Autó­klub nem ad ki elég tájé- koztót, térképet. Az igény nemcsak azok részéről je­lentkezik, akik külföldre utaznak, hanem azok is kérik azt, akik a magyar tájakkal, városokkal sze­retnének megismerkedni. Az Autóklub most készít a jövő szezonra többnyelvű prospektusokat hét ország­ról szóló zseb-beadeckert, valamint egyéb tájékozta­tókat. Az tervezik, hogy a jövő szezonban informá­ciós pavilont állítanak fel a balatoni és bécsi út ta­lálkozásánál. Itt nyelveket beszélő informátorok áll­nak majd a külföldiek ren­delkezésére. Feladatuknak tartják az Autóklub veze­tői azt is, hogy ösztönöz­zék az állami szerveket új benzinkutak felállítására. A klub szeretné tagjai között bevezetni az úgyne­vezett „útibarátság szolgá­latot”-^. Ez azt jelentené, hogy ha valaki műszaki hiba folytán kénytelen az országúton leállni, s vala­milyen speciális jelzést tesz ki az autójára, akkor a többi autósok megásnak és segítenek rajta. MŰSZAKI SEGÉLY, ín- dftoszolgálat, közlekedés- biztonság, útibarátság. Szép tervek, s ha valóra válnak, a Magyar Autó­klub minden bizonnyal ugyanolyan népszerű lesz majd a gépköesitulajdono- sok körében, mint külföldi klubtársai. Sz, !i= Szép szakmát tanul Zilaj Béla, szécsényfel- falui olvasónk már gyer­mekkora óta szeretett vol­na megismerkedni a me­zőgazdasági gépek szerke­zetével, de különböző oko!< miatt eddig nem volt rí lehetőségi» Szerkesztősé­günktől kért tanácsot, se­gítséget ahhoz, hogy mi­lyen módon juthatna é. egy olyan iskolába, aho megtanulhatná a mezőgaz­daságban ma még hiányzó gépekhez jól értő szakem­berek mesterségét. A járá­si tanács és a helyi terme­lőszövetkezet javaslata alapján felvételt nyert a: Örkényi Mezőgazdaság Gépészképző Szakiskolára A napokban levél érke­zett Zilaj Bélától, amely­ben megköszönte tanácsun­kat, közbenjárásunkat. Le­vele záró részében ezt ír­ja: „ígérem, hogy tanulmá­nyaim elvégzésével tudá­somhoz mérten azon le­szek, hogy segítsem a szo­cialista mezőgazdaság fej­lődését.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom