Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-11 / 180. szám
Í964. szeptember 11. péntek ÖGSÄD ^^^t-égíífc^és^iónag^cereíéfe^ Biztosították Értekezlet? Az von! a anyagokat A PÁSZTÓI járás termelőszövetkezeti építőbrigádjainak vezetőivel is megtartották az egyeztető tárgyalást a tsz beruházások munkálatait irányító megyei és járási vezetők. A megbeszélés alapján a pa- lotási tsz építőbrigádjának 6, a bujáki tsz építőbrigádjának pedig 8 építmény munkálatait kell befejeznie szeptemberben. A palotásiaknak a hónap végére végezniök kell a csécsei 96 férőhelyes borjunevelő és a 300 férőhelyes sertéshizlalda tavalyról áthúzódó munkáival. Pótolniuk kell a hé- halmi 96 férőhelyes borjúnevelő és a 300 férőhelyes sertéshizlalda hiányosságait — amelyek a korábbi hanyag munka következményei. Ugyancsak hiánypótlást kell végezniök Er- dőtarcsán a 30 férőhelyes sertésfiaztatón.. Ezenkívül felépítésre vár egy tíz va- gonos kukoricagóré is. A bujáki tsz építőbrigád a palotásihoz hasonlóan jelentős feladat előtt álL Hasznoson szeptember végére befejezik az agronó- mus lakás építését. Szur- dekpüspökin a 100 férőhely*- szarvasmarha istálló vár befejezésre. Bujákon és Béren egy-egy tíz holdas dohánypajta munkálatait kell befejezniök. Az utóbbit szeptember 10-ig, az előbbit szeptember 15-ig adják át véglegesen rendeltetésének. mert jelenleg csak részben üzemelnek. Ecsegen tartoznak egy 100 férőhelyes növendék-istálló és egy takarmányelőkészítő felépítésével. Vállalásuk értelmében ezzel a munkával október 20-ra végeznek. Ugyancsak októberben tudják véglegesen átadni a bujáki gépszínt is. AZ EGYEZTETŐ tárgyaláson Szűcs István, a palotási tsz építőbrigád vezetője elismerte, hogy eddigi lemaradásuk legnagyobb oka, hogy a termelőszövetkezeti építkezéseket mellőzték és többet dolgoztak a magánosoknak. A palotásiak belátták, hogy ezzel hátráltatták a termelőszövetkezeti állat- tenyésztés további fejlődését, s éppen ezért vállalták, hogy kiküszöbölik a csorbát. A felsorolt építkezéseket ebben a hónapban hiánytalanul befejezik. A bujákiak munkáját a szervezetlenség akadályozta, amit végre sikerült — ha nem is teljesen — megszüntetni. A két építőbrigád gyors. jó munkája előtt már nincsen akadály, mert biztosították munkájukhoz a szükséges anyagokat is. A még hiányzó anyagok is rendelkezésre állnak a TÜZÉP-telepeken, csupán a helyszínre kell esak szállítani. A TSZ építőbrigádok vállalását, példáját követhetné a Tanácsi Építőipari Vállalat is, amely négy jelentősebb építkezésen dolgozik a járásban. Pásztón 100 férőhelyes tehénistállót és 126 férőhelyes borjúnevelőt, Vanyarcon és Héha- lomban is egy-egy 100 férőhelyes tehénistállót építenek a vállalat dolgozói. Ha ennek a négy építménynek nem fejezik be az építési munkáit október első napjaira, s nem lehet hozzákezdeni a technológiai berendezés felszereléséhez, majdnem kétmillió forint veszhet kárba. Táblásííás a rétsági járásban Ojabb lépéssel haladtak előre a komplex talajvédelmi feladatok megvalósításával a rétsági járásban. A hét közepén a járás és a Lókos Vízgazdálkodási és Vízhasznosítási Társulat vezetői egyetértésben a megyei tanács mezőgazdasági osztályával megállapodtak az OMM1 és az Országos Geodéziai Intézet képviselőivel a táb- lásítás végrehajtásának menetéről. Ugyanis a táb- lásítás elvégzése nélkül nem lehet végrehajtani az üzemi talajvédelmi terveket. A Geodéziai Intézet négy szakembere már hozzá is kezdett a táblásítás technikai kivitelezéséhez, a kialakítandó nagyüzemi táblák kitűzéséhez, illetve kiméréséhez. A munkát a nőtincsi termelőszövetkezet földjein kezdték el, majd folyamatosan haladnak tovább Felsőpeténybe és Romhányba. Kifut a „Bogdánfy" Baj van a Balatonnal? No, nem — csupán kopik a partja. A somogyi oldalon évente másfél-két métert megeszik belőle a víz és a jég. Hatvan-nyolcvanezer tonnányi hordalék, iszap kerül a tóba, a partmenti részek elsekélyesed- nek, a part maga pedig keskenyedik. A víz lassú romboló munkájának megelőzésére állandó figyelőszolgálatot létesítettek. Partvédő műveket építenek; betonnak, kőnek nem árt a víz. Nagy munka ez. alapos felkészülést kíván, tudományos felmérést: hol mennyit rombol a víz, merre vándorol a hegynyí hordalék. Ebben a munkában segít most a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Bogdánfy nevű új mérőhajója. Fürge kis fehér hajó ez, járja a vizet szakadatlan. Fedélzetén nem kirándulókat visz, hanem tudományos kutatókat. Amikor horgonyt vet valahol, emberek szállnak ki belőle, mérőléccel. Vizsgálódnak, mérnek. A mérések alapján megadják majd a receptet is: mit kell tenni a természet erői ellen. A. K. Úírakészen a Bogdánfy (MTI Foto: Kovács Gyula felvétele) C ok őszinte szó el- ^ hangzik manapság a nők munkabírásáról, sokoldalúságáról, ha a család életét akarják jobbá tenni, önálló keresettel, és e háztartásban való ügyes gazdálkodással. Ezek közül a szerénységükben is nagyot cselekvő asszonyok közül mutatjuk be most Garamvölgyi Gézánál, a szécsényi földművesszövetkezet kölcsönző- boltjának vezetőjét, aki azt vallja élete minden percének mottójaként: „Az akarat minden nehézséget legyőz!” Hogy ez miként valósul meg tetteiben, arról beszéljen ő maga... — Semmiféle szakmát nem tanultam — kezdi legelején — így azután nagy leleményességre volt szükségem, hogy kitaláljak valami pénzkereseti módot. Két lányom van, gondalAmi a nagy fogadkozásokból megmaradt A Vöröshadsereg úti lakásépítkezésen, terv szerint, az idén hét lakóépületet kell átadni, száznegy- venkilene lakással. Szeptember végén — az egyik művezető szerint. — az .elsőt át is adják, s utána még hatot folyamatosan. Elvben a többi épület befejezésére maradt idő elegendő. A másik művezető már nem ilyen derűlátó. Az első negyvenegy lakásos házat Illetően még hagyján, bár azt amúgy sem szeptemberben, hanem augusztusban kellett volna befejezni. Inkább abban kételkedik, hogy a lakótelep többi, egyenként tizennyolc lakásos házát október, november, december folyamán — tehát a hat épületet három hónap alatt — tisztességesen rendbe tudják tenni. Az egyikről hiányzik még az utolsó emelet, egy másiknak a szerkezetét pedig meg sem kezdték építeni. Fölösleges kapkodni, káros is — mondta —, hiszen egyszer már érvényt kellene szerezni a jó minőségű munka követelményének. A kapkodás pedig a minőség rovására megy. Erre már én is megkockáztattam egy elvi megjegyzést. Nevezetesen, hogy a jó minőségű munka követelményét nem ártana a munka határidőre való befejezésének követelményével ösz- szeegyeztetni. De erre a művezető nem válaszolt, illetve annyit mondott, hogy a határidő, amit megszabtak, nagyon rövid ... ' Be lesz fejezve ... Nem lesz befejezve... Elég az idő . .. Rövid a határidő ... Kinek van igaza? Rakodnak a szakmunkások Hallom, hogy a vállalatnál nagy hiány van burkoló munkásokban. De ez nem így van. Az építésvezetői iroda felé menet két régi ismerősömmel, burkoló szakmunkásokkal találkoztam. Kérdem, mit csinálnak. A kérdés föl5sleges volt, hiszen van szemem, de a munka, amelyet végeztek, annyira különbözött attól a foglalatosságtól, amelyben eddig láttam őket, hogy muszáj . volt megkérdezni. Még körül is néztem, hogy hol vannak a segédmunkások. Mert ez a két kitűnő szakmunkás rakodott. — Nincs segédmunkás,1 magunk rakodunk. Aztán a daru majd fölviszi a mozaiklapot, lerakjuk, s beépítjük. Még jó, gondoltam magamban, hogy van daru. Máskülönben kézben cipelhetnék az anyagot az emeletre. > Nos, ezek után nem is csodálkozom az első művezető véleményén, aki szerint elvben van idő. Hát ha egy építkezésen burkoló szakmunkások segédmunkát végezhetnek — biztosan nincs miért sietni... De akkor miért hadakozott a kapkodás ellen a másik művezető? Mert egyébként én senkit itt nem láttam kapkodni. Ücsörgő segédmunkásokat, — azt igen. ezernégyzetméterek Nyár elején — a Nóg- rád is megírta — erős fogadalmat tettek itt, hogy áttörik azt az ellenállást, amely a gépi vakolás ellen évek óta megnyilatkozik. Fel is állították a vakológépet, aztán egy másikat. Először egy kőműves szocialista brigád tagjait képezték ki erre a munkára, azzal a nem is titkolt elképzeléssel, hogy ebből a brigádból speciális gépi vakoló „osztagot” csinálnak. Később egy másik brigádot is bevontak a gépi vakolásba. Hallottam beszámolókat, mely szerint a gépi vakoláshoz biztosítják a folyamatos, szinte szalagszerű termelés feltételeit. Megoldják a gépi vakolás bérezési problémáit. Röpködtek a levegőben az ezernégyzetméterek. Most arról faggatom a művezetőt, hogyan megy a gépi vakolás. Meri. ahogy végigmentem az építkezésen, a vakológépet ugyan láttam, de körülötte senkit. A művezető meséli, hogy az egyik brigád négy vagy öt lakást le is vakol: géppel aztán félredobta e pisztolyt: annyit kézzel is elvégeznek, mint géppel, s legalább nem vész kárba annyi habarcs. — Nem kellő az emberek hozzáállása — feleli a művezető egykedvűen. — A lengyel gép is ki-ki hagyott — teszi hozza. — És álhatatoskodom — és a Vanya brigád? — ők voltak tudniillik az úttörők itt a gépi vakolásban. — Augusztusban levakoltak géppel körülbelül otezerhatszáz négyzetméter falat. — Ezt kézzel mennyi idő alatt csinálták volna meg’ — Körülbelül ugyaneny- nyi idő alatt. _ 9 — Hát mert közben augusztusban Vanyáéknak mást is kellett csinálni. Átcsoportosítás . . . Füstcső- hüvelyek elhelyezése, szerelőszekrény ajtók lerabit- zolása, fűtési csatornák befedése, fürdőkádak falazása . . ezt kellett sürgősen elvégezni. A műit hónapban idehelyezték Zagyi Lajos szocialista kőművesbrigádját is. Velük kapcsolatban már szóba sem került a gép. Lejalálib értekezlet.. Ott jártamkor az elsői épület harmincnyolc lakásában volt kész a vakolás, a kettes és a hármas jelű épületben együttvéve további tizenhat lakásban... A művezető a végén csak kibökte, azért nem megy a gépi vakolás, mert nem tudták biztosítani a folyamatos munka feltételeit Hogy miért, azt itt kár is elismételni. A szokásos: anyag-, alkatrész-, szerelvény-, munkaerőhiány. Hol ez nincs, hol amaz. Már búcsúzom, mikor a művezető panaszkodik, hogy ami toronydaru van. képtelen kiszolgálni hat épületet. — Gyorsfelvonó? — Van kettő. Nem elég. De több réncs. Az építkezésen minden szerdán kooperációs értekezletet tartanak. No, hál’ istennek! Értekezlet van . , . Os. G. Arcok, emberek cA- &Z£íiL<feláZ£cL& tam, meg kellene toldani néhány forinttal a férjem jövedelmét. Vettem egy szemfelszedő gépet, de nem tudtam hogyan kell kezelni. Fogtam egy lyukas harisnyát, felvittem Pestre és kértem, hadd nézzem végig hogyan szedik fel a szemet rajta. Itthon azután addig gyakoroltam, míg meg nem tanultam. Később beléptem a KTSZ-be, ez év április elseje óta pedig itt dolgozom a földművesszövetkezeti kölcsönző boltban. A szövetkezetnél azt beszélik: azóta rentábilis a bolt, mióta Garamvölgyiné a vezetője. Az év eleji hónapokban nyolcszdz forintnál sohasem volt magasabb a jövedelem, áprilisban viszont már elérte a négy és fél ezret. Ebből a szemfelszedés háromezer forintot hozott. S a bolti bevétel emelkedésével, emelkedik Garamvölgyiné fizetése is... — Zokni gumizást is vállalok — meséli. Sőt. szóltam a szövetkezet elnökének, hogy vezessük be a műstoppolást is. Igaz. hogy ma már még nem értek hozzá, de ahogyan a többit megtanulom ezt is. A szé- csényiek bizonyára örülnének, hogy nem kell Salgótarjánba vinni a kiégett, vagy a molyette ruhát. Talpraesett, jó üzleti érzékkel rendelkező asz- szony Garamvölgyiné. A szetnfelszedést úgy ismeri tette meg a falusiakkal, hogy kiült a kirakatba dolgozni. A kölcsönözhető eszközökre meg úgy hívta fél a figyelmüket, hogy ötletes feliratú táblát készíttetett és nem egyszer megállítja ez utcán is az ismerősöket s elmondja nekik, mi minden található a boltjában. Most készül kenyérkeie- ső pályára két szép nagylánya: Gabi és Éva. Az egyik gépipari technikumba jár, a másik kirakatrendező lesz Szécsényben. Munkára, takarékosságra neveli őket s a jövendő férjeik bizonyára hálával emlékeznek meg majd az „erős asszonyról”, aki feleségükbe bsleoHotta a közösségért végzeti munka é* a család szereidéi... Kemény Erzsébet
