Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-10 / 179. szám
6 NÖGEÄD 1964. íseptambar Új vonóerők — Szakosított termelés A hiányérzet-------- . ... . . .■ .. ■ ■ ■■ TT! OBBS -.J ir-.T'TT'J'J.J-. " " G épek a kiállításán A terv korábban megvalósul Intézkedések és tervek a magyar—szovjet alumínium egyezmény végrehajtásának meggyorsítására. — Már az idén megkezdik a magyar timföld alumíniummá való feldolgozását a Szovjetunióban Az idei Mezőgazdasági Kiállítás szemléltetően bizonyítja, mennyire fejlődik a gépi technika, s hogy egyre nagyobb szerepe van a mezőga 'dasági ter- melésben.Miután a gépesítés köre mindjobban kiterjed, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a kilességű talajművelő eszközök. Mindez a nagyüzemi termelés kibontakozására vall. A kisüzem világszerte életképtelenné vált, s ezért a kisüzemekben használatos gépek gyártása hanyatlóban van, nemcsak a szocialista, hanem a tőkés országokban is. Az SFZ— jelű lengyel gyártmányú, meleglevegös gabonaszárító berendezés óránként 60 mázsa termény szárítását végzi állítás rendezősége termelési ágaként és műveletcsoportonként sorakoztatta fel a gépeket. A „géperdőben” járva a mezőgazdaság gépesítésére jellemző néhány dolog külön is szem- beötlik. Az első: világszerte évA másik jellemző: a szakosított termelés ugyancsak tükröződik a gépesítési bemutatón. A traktor ma már nemcsak pusztán a lovat helyettesíti. Sokféle berendezéssel: hidraulikával, forgótengellyel, tárcsával és egyéb kiegészítő berendezésekkel van felszerelve, Világszínvonalat képvisel a magyar gyártmányú sorközi permetezőgép. Teljesítménye: 15—20 katasztrális hold tízórás műszakban. A gép állítható szórófejekkel, percenként 70 liter folyadékot permetez, egyszerre három sorra ről-évre nő a traktorok vonóerő teljesítménye. Ez figyelhető meg a hazai DUTRA traktorcsalád újabb tagjainál: így a D—4—K továbbfejlesztésekor is erre törekedtek a gépszerkesztők. Mind nagyobb teljesítményűek a munkagépek, a mélyszántó, a széles barázdát fordító ekék, a nehéz és a nagy munkaszéamelyekkel külön-külön egy-egy speciális munkagépet üzemeltethetnek. Néha a célgép maga a traktor, mint pl. a szőlő- művelés gépe, a hidas traktor, vagy a keskeny nyomtávú bolgár lánctalpas szőlőművelő. Az előbbi — hazai gyártmány — a szőlősorok felett jár el, az utóbbi közöttük. SZARYASBŐGÉSKOR dászati felügyelőjét faggattam, úgy vélve, ez csak elég általános bevezetőnek. Az volt, kétségtelenül! Beszélt is Pribeli a vadászterületről;; a gazdaság területe körübelül 30 ezer hektár, vadjai a szarvas, az őz, a fácán, a nyúl, stb. A nagyvadállomány jó, a bárnai terület kivételével szarvasból a fenntartható állomány mindenütt megvan. Ezt a területet a szarvas nem szereti, mert zajos, zaklatott az erdő, a füstölgő bányaszakadékok is riasztják. Nógrád erdőiben összesen körülbelül 350 szarvas él. A vadászati évben hét nagyvadas társaság, azaz nyolcvan vadász 80—90 szarvast lőhet, körülbelül 40 bikát. A bőgés előreláthatóan szeptember 10-én kezdődik. Pribeli Mihály legszebb trófeáját mutatta, egy-két éve lőtt tizenhatos bika agancsát. — Hajnalban indultam' eserkelni — beszélte. — Zörgést hallok, látom szép bika csapkodja agancsával a juharbokrot, fröcsköltek a levelek. A távolság 80 méter lehetett Lőttem. Tűzbe rogyott. És mondja, mondja most már a mai regét, a szar- vasbőgések vadászemlékeit. Tíz éve kezdte. Volt úgy, 10-15 bika bőgött körülötte, s ő csak ült, hallgatta a csodálatos koncertet, melynél fenségesebbet nem hallhat vadász füle. A szive mégis csenddel, nyugalommal telt meg, s nagy- nagy gyönyörűséggel. Az erdőben, ha csend van, hallani, amikor bogár mászik a füvön, az is szép. De amikor két bika veszekszik a nőstényért csattogó agancsokkal, annál a világon nincs szebb. A KARANCS és a Cserhát nyúlványain jelenleg három érett bikára csattan majd lövés. Az emberek már tudjak ismerik a legelőt, a váltót, ahol naponként megjelennek. Nem 4 T. R. A nehéz — gyakran lánctalpas vagy négykerék- meghajtásos — traktorokat főként a talajművelésben, a könnyű, sokféle eszközzel fölszerelhető traktoro- rokat pedig a növényápolásban használják. A kettő közti átmenetet jelenti az univerzális traktorok csoportja, amely mindkét feladatot — gyakran a szállítás feladatát is — ellátja. A zöldségtermesztésben számos kitűnő gépesítési ötlet valósult meg. Szedőgépek, szállító szalagok, osztályozók egész sora segíti a termelékenység növelését ebben a fontos üzemágban. Hasonlóképpen bő választékot kapunk a gyümölcstermesztési gépekből. A belterjes üzemágaknak a gépesítése is erőteljesen megindult, amihez a KGST-n belüli tapasztalatcsere szintén nagy segítséget nyújt. Ugyanez vonatkozik a nözálható. A baráti országok számos gépegységet vonultattak fel ebben a csoportban, A gabona-betakarítás gépei és eszközei között új típusokat látunk, új megoldásokat kevésbé. Pedig a szalmabetakarítás gépesítése még mindig nincs kellőképpen megoldva. A gazdaságok biztonságosan működő és kevés kézi munkát kívánó bálázókat várnának, olyanokat, amelyek a kombájnszalmát azonnal, menet közben sajtolnák, s tennék könnyen szállíthatóvá. Hiányérzete támad a látogatónak a kukorica-betakarítás gépeit szemlélve. Gondot jelent ennek a nagy vetésterületű növénynek a betakarítása. Természetesen nem a kiállítás rendezőségén múlott, hogy a szükséges gépekből szerény a készlet: gépgyártásunk évek óta vajúdik a Mint ismeretes a tavalyelőtt megkötött szovjet— magyar timföld—alumínium egyezmény alapján hazánk 1967-től kezdődően 1980-ig fokozatosan évi 330 000 tonnára növekvő mennyiségű timföldet szállít a Szovjetunióba kohó- sítás céljából és az ebből előállított alumíniumot a szovjet ipar teljes egészében visszaszállítja Magyar- országra. Az egyezmény megkötése óta eltelt majdnem két esztendő alatt a magyar timföldipar és a szovjet alumíniumkohászat helyzete olyan kedvezően alakult, hogy a két fél szakemberei lehetőséget látnak a timföld—alumínium megállapodás gyorsított ütemű végrehajtására. Ennek megfelelően a Magyar Alumíniumipari Tröszt a MINE- RALIMPEX, valamint a METALLIMPEX Külkereskedelmi Vállalat közre- jöttével, a magyar—szovjet egyezmény irányelvei szerint éves kereskedelmi szerződést kötött a szovjet alumíniumiparral, hogy Magyarország az Idét> mintegy 30 000 tonna timföldet . küld ki a szovjet kohóknak, amelyek az abból gyártott alumínium 60 százalékát már 1964-ben, fennmaradó részét pedig 1965-ben visszaszállítják Magyarországra. A terv az, hogy hasonló szerződést a következő években is kötnek az egyezmény 1967. évi életbeléptetéséig. így tulajdonképpen az egyezmény végrehajtását előbbrehozzák. Az 1950 óta tartó rendszeres kutatások megfelelő alapot nyújtanak a bauxit- termelés fejlesztésére. A szakemberek szerint a ba- uxitkészletek a magyar— szovjet egyezmény figyelembevételével tervezett szükségletet mintegy 40-50 évig fedezik. Az eredeti beruházási terv az új timföldgyár első egységének üzembelépését 1972 első negyedére tűzi ki. Az eddigi vizsgálatok alapján úgy látják, hogy megfelelő előfeltételek megteremtésével és a gyár építése már 1967-ben megkezdődhet. A KN 1400-as szovjet csatornanyitó eke segítségeve! 300 cm széles és 110 cm mély öntöző csatorna készíthető A magyar FVE függesztett, háromvasú, váltva forgató eke kitűnően alkalmas az eróziónak kitett lejtős területek talajvédő művel ésére vényvédelem szerteágazó feladatokat ellátó gépsoraira. A magtisztító berendezések sok kiváló, ötletet újdonságot kínálnak. A magvak kezelésének úgyszólván minden szakasza gépesíthető, sőt automatiKB-típusok fejlesztésével. Reméljük, a bemutatott KBF az idén a gyakorlatban is kitesz magáért! Szerencsénk, hogy a kitűnő szovjet kombájnokra szerelhető adapterek jól beváltak. Sárközy Péter SZEPTEMBER elején a sűrűsödő jelek mutatják a közelgő őszt. A hónap közepe táján már barnul a gyertyán, a cseresek, a tölgyesek egységes zöldjén is átüt a rozsda, a juhar sárgára vált. Ha szél fúj, kezdődik a levélszállingó- zás. Pribeli Mihály, a vadász kiballag a kamrába, hogy leakassza puskáját a szögről. Gondosan fényesre törli, s míg kedvtelve babrál fegyverével, mosolyog. Hát hogyne! „Furcsát” kérdeztem tőle az előbb: mit jelent a sz.ámára szeptember? Jóllehet okosabban is szólhattam volna, dehát ezen a meglepően hosszú balassagyarmati utcán — annak is a végén lakik — úgy bólongatnak kék gyümölcs-függőikkel a szilvafák, hogy járókelő legyen a talpán, akinek nem jutnak eszébe hasonló kérdések. Különben a „hivatalos embert”, a Cserháti Állami Erdőgazdaság va■v»?
