Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-10 / 179. szám
A NÖGEAD 1964. saept. n caBtQrtak fl megye székhelyéhez méltó szellemi eletet Utak és eszközök még előbbre — Hozzászólás — HELYES HÚROKAT pengetett meg Boros Sándor és Balogh Gyula, a Nógrád augusztus 16-i vasárnapi mellékletében. Mindaz, amit gondolatébresztő írasuKban felvetettek helyes, mert legfőbb ideje, hogy kulturális le- maradottságunkat felszámoljuk . . . Valamennyiünk szeme- láttára évről-évre örvencie- tesen alakul a város képe. Eljutottunk odáig: nincs annak akadalya, hogy Tar- jánban többnapos vándorgyűlést, tudományos kongresszust, vagy éppen műszaki konferenciát rendezzenek. Ám az építőknek több éves megfeszített munkára van még szükségük, hogy helyet adjanak kulturális intézményeinknek. Most már beköltözés előtt áll a korszerű nyomda- es sajtóház, amely legfontosabb előfeltétele az írott gondolatközlésnek. Hogy mit jelent az elkészülte, annak előnyét elsősorban azok tudják, akik a területen dolgoznak. Korszerű gépekkel, korszerű körülmények között bizonyára nemcsak napilapunk, a Nógrád nyomdatechnikája javul meg, de mód nyílik egyéb helytörténeti kiadványok, művészeti, irodalmi és egyéb műszaki tanulmányok megjelentetésére is. A jövőben bizonyára nem okoz nehézséget a könyv előállítása sem, amit eddig kapacitás hiányában nem vállalhattak, így többek között a nyomda is fontos szerepet tölt be a város (és megye) szellemi életében. De ezzel még egymagában nem oldódik meg minden. Ha a fontossági sorrendet venném, talán a nyomda elé kellene helyeznem a megyei levéltár vissza'hozatalát Budapestről és korszerű megyei könyvtár kifejlesztését . . . Köztudomású, hogy megyénk levéltára Budapesten, hely hiányában szétszórtan, nehezen hozzáférhető helyeken porosodik. Már pedig kutatók, írók munkájuk során nem nélkülözhetik a levéltárat . . . Valaki erre talán azt is mondhatná; aki kutatni akar, ne restellje a fáradságot és menjen fel Budapestre. Korántsem olyan egyszerű a megoldás. Legalább nyolc-tíz nappal korábban be kell jelenteni, ki milyen anyagban kíván kutatni, s kérésére az „igényelt folyómétert'’ kutatáshoz alkalmas helyre viszik. Mennyivel nagyobb lehetőség nyílna a kutatásra, ha városunkban, megfelelő körülmények között látogathatnák az érdeklődők a megye levéltárát?... Megyei levéltári forrás nélkül nincs sem helytörténeti, sem megyei történelemírás. NEM BECSÜLHETŐ le a megyei könyvtár sem a tudományok fejlesztésében, sőt egyik kultúrbázisnak kellene lennie. Sajnos, helyszűke és egyéb körülmények miatt eddig a megyei könyvtár nem vállalhatta a ráeső szerepet a megye és a város szellemi életének fejlesztésében. Akik felsőfokon tanulnak, jól tudják, hogy a könyvtár az egyetemeken és főiskolákon előírt kötelező irodalmakkal sem rendelkezik, márpedig a megyei könyvtárnak a tudományos kutatók igényeit is ki kellene elégíteni. Salgótarján jellegénél fogva bánya- és iparváros, de az idevonatkozó szakirodalommal a könyvtár nem dicsekedhet. Különösen éreztük ennek hiányát az évekkel korábban megrendezett bányászati és üvegipari kiállítások előkészítésében, mert vagy az üzemekhez, vagy valamely országos könyvtárhoz kellett fordulnunk. A megyei könyvtárnak az olvasók szervezésén (az átlag olvasók irodalommal való ellátásán túl) és a járási könyvtárak felügyelete és instruálása mellett tudományos kutatómunkával is kellene foglalkoznia: el kellene készíteniük a megyére vonatkozó (egyelőre csak magyar nyelvű) irodalom bibliográfiáját, és az újságcikkek repertóriumát .amely nagy segítséget nyújtana az e témák iránt érdeklődő kutatóknak. Salgótarján rohamos fejlődése, valamilyen felsőfokú oktatási intézmény létrehozását is. Egy felsőfokú oktatási intézmény létesítése jelentős injekció volna a szellemi élet vérkeringésében. Helyben lehetne szakembert nevelni, aki tanulmánya után inkább itt maradna. Az eddig leírtaknak igen lényeges előfeltétele a lakáskérdés ... A költség- vetésben szereplő összeg mellett ebben a magasépítők munkabírása, a termelékenység is főszerepet játszik. Ha ebben az összefüggésben nézzük, nagyrészt a lakásproblémán és egyes létesítmények határidején múlik, mikorra lesz kultu rális központ városunk? De közbeszólhatnak más akadályok is. ÜGY VÉLEM, e néhány gondolat felvetése nem lehet érdektelen, bár a felvetett kérdés-komplexum megoldása hosszadalmas és igen bonyolult, sokrétű feladat. Sándor Rudolf J Szüts István: k »« se í vörös agyag Doknmentumregény A r A férfi üjra jegyzeteibe merült. — Az alumínium tartalmú szilikátok, illetve az eruptív kőzetek, a gránit, a bazalt mállása, anyagot szolgáltat — mormolta fennhangon. — A trópusokon a hidrolízis következtében fémhidroxidok keletkeznek. Magyarországon viszont mészkövek, dolomitok mélyedéseiben oldódás útján visszamaradt agyagból kell, hogy keletkezzen. A krétaidőszak elején... mállással alakult gélek formálódnak át bauxittá... — Ha egy kibúvást sikerülne elkapni — villant az agyába. — Másképp csak fúrással megy, de ahhoz tenger pénz kell. Emberek kellenek, sok ember. Fizetni kell nekik, de miből?... ... Akár a géppuska ropogása, úgy verte az eső a tetőt. Balás lehajolt, megfogta lábszárát. Fajt a térde, a dereka; megfázott. Ránézett az ágyra, foga összekoccant. Nem szabad megbetegednie. Nem szabad! Ha ágynak dől, vége mindennek. Ha megtalálná a bauxitot, minden más volna. Elvinné egy gyároshoz, vagy bankárhoz és ezreket kapna érte. Jaj!... csak ne fázna ennyire. Leguggolt, felkelt. Mint a katonaságnál a gyakorlaton. Azt hitte, összetörnek a csontjai, annyira fájtak, de nemsokára verejték lepte el homlokát. — öt- venszer — suttogta maga elé. — ötvenszer .. . előbb nem szabad abbahagyni. Összeszorított foggal csuklózott, aztán bezuhant az ágyba. Másnap elment a gáníi árokhoz'és elindult benne. Kalapáccsal a kezében, hátizsákkal a vállán. Egy húszméteres vízmosáshoz érkezett. Fent sűrű bozót volt, a tüskés ágak összevissza karmolták kezét, arcát. Ha itt le tudna ereszkedni ... Ám a part meredeken, kopaszon szakadt le, nem tudott semmiben sem megkapaszkodni. Ha jobb állapotban lenne ruhája és a bakancsában szegek lennének ... ? ! Keserűen elmosolyodott. A Piave folyóra gondolt, a rohamra, s arra, hogy ott mennyire örültek volna ilyen búvóhelynek. Csak nem ijed meg ettől a mélységtől? ... Viszont holnap hozhatna kötelet magával. Kikötné ehhez a vastag tölgyfához és szépen leereszkedne . .. Nem, most kell lemenni ... Csak így tud fúrás nélkül vizsgálatot végezni. A föld itt kitárult, szétnyitotta bíbor méhét. Arca elé tolta a kezét és ugrott. Igyekezett egyensúlyát tartani és talpon maradni. A mohás föld, amelyet az előbb még óriási szőnyegnek érzett, kicsúszott alóla. Hirtelen hatalmas ütést érzett a fején és egyszerre minden köny- nyü és álomszerű lett. Elájult. Amikor kinyitotta szemét, a nap már ferde sugaraival érte a völgyet, a fák tetejét aranyozta meg csupán. Azt hitte, álmoKétszázan tanulnak a megye zeneiskoláiban Jelentős események az új évben Tegnap ünnepélyesen megnyitották Salgótarjánban, Nagybátonyban és Balassagyarmaton a zeneiskolákban a tanévet. Salgótarjánban 330, Balassagyarmaton 100. Nagybátonyban pedig 270 fiatal iratkozott be a zeneiskola különböző évfolyamaira. Salgótarjánban egyelőre még megoldatlanok a tantermi gondok a 16 tanszak növendékeinek 13-14 tanteremre volna szüksége, jelenleg azonban csak nyolccal rendelkezik az iskola. Az érdeklődés rendkívül változó képet mutat, t ----------------------Evadkezdet előtt Az Állami Déryné Szín- tűrné keretében a színház ház Nógrád megyében is Drégelypalánkra, Karancs- megkezdi új évadját s lapujtőre, Romhányba, Szé- s-eplember 12-töl az elmúlt csénybe. Kazárra, Karancs- szezonban bemutatott Jegy- . ságra, Nagybátonyba, Sós- gyűrű a mellényzsebben cí- hartyánba és Mátranovák- mű vígjátékot játssza. A ra látogat el a darabbeli. Képünkön a vígjáték egyik jelenetében Gyulányi Éva, Vereczkey Zoltán és Fáy Györgyi. a hegedű és zongora tanulás iránt 95-en érdeklődnek, a csemballó tanszakra viszont alig van jelentkező, pillanatnyilag heten iratkoztak csak ide. ösz- szesen mintegy ötven elsőse lesz a zeneiskolának. A zeneiskola terveiben két jelentős zenei eseményre való felkészülés is szerepel. A jövő évre vendég fellépésre hívták meg az NDK egyik ifjúsági énekkarát. Az énekkar egyébként önálló bérleti hangverseny megrendezésére is készül. A kamara- együttes pedig az ugyandik, becsukta, majd újra kinyitotta szemét. Mit keres itt? Mint mikor könyvet lapoz valaki vissza, úgy pörgette lassan vissza ő is az eseményeket. És ugrott a vízmosás miatt. Valószínűleg ott fent — abba a kiálló párkányba — verhette be a fejét. Miért is jött le ide? Fellápászkodott. megropogtatta csontjait. Nem tört el semmije, minden a legnagyobb rendben van. Most aprólékosan meg fogja vizsgálni itt a talajt. Elindult a vízmosás alján, kelet felé. Fél óra múlva már mélyebb szakaszra érkezett. Érdekes. Miért is nem találta meg eddig ezt a völgyecskét. Biztosan azért, mert a sűrű növényzet felülről elfedi az árnyékot. Pedig járt már errefelé. Hirtelen gyomrába nyilait az éhség. Reggel harapott csak egy kis kenyeret és már délután van. Lehajolt. Azt hitte az éhségtől, gyomra csika- rásától, a fájdalomtól látja lilának az egész földet. Megdörzsölte szemét. Tényleg lila. Lila a föld, úristen. Nem is lila, inkább vörös. Mit is mondott az öreg professzor? ... A vasoxid különböző arányú keverékben lehet kísérője az alumínium oxidjának. A játékos természet így rejti az ibolyás, vöröses-barnás színű bauxitot:.. Letérdelt, belevájt a földe. Félredobta a kalapácsot, kézzel, körömmel ásta a rögöket. Felugrott, arrébb szaladt. Tíz lépéssel arrébb újra csak vörös- lött a föld... Igen, itt bújt ki — mondta hangosan Balás — egy hosszú, ki tudja milyen mélységben kígyózó bauxit-telep... Megvan! Keserves hosz- szú hónapok .után .. . Kínok, keservek, kudarcok után... De megvan!... A borostás arcú, meggyötört férfi szemét ellepte a könny. Felkapott egy marék földet, egy marék vörös agyagot és megcsókolta. Aztán hirtelen körülnézett, hátha meglátta valaki. Nevetett, hangosan, teli torokból nevetett. Remegő kézzel bontotta ki hátizsákja száját és megtömte agyaggal. Ha itt megvan a kibúvás, még valahol meg kell találnia. Felvette a súlvos zsákot és elindult tovább az árok mentén. Kilométereket ment, azt hitte szétfeszül a melle. A telep végét azonban nem tudta megtalálni. Majd holnap — gondolta —, most már nem szökik meg. (folytatjuk) csak jövő évben merende- zendő Országos Ifjúsági Kamarazenei Fesztiválra állítja össze műsorát. Az idén is — az előző évekhez hasonlóan — költségvetésében — melyet a napokban készítettek el — a felszerelések felújítására és új hangszerek vásárlására is gondol a zeneiskola vezetősége. Összesen mintegy 50 000 forintból vásárolnak új hangszert, illetve frissítik fel a berendezési és felszerelési tárgyakat. U. M. Készülnek a népművelési tervek Befejezéshez közelednek a községekben az éves népművelési tervkészítő munkálatok s számos helyen már a helyi tanács-és végrehajtóbizottsági ülések is megvitatták az elkészült programokat. A népművelési előkészületek ezen az őszön me- gyeszerte megnyugtatóan alakulnak. A községi tervek összesítésével a járási feladatok körvonala is bontakozik. A pásztói és a balassagyarmati járás tanácsai már megtárgyalták teendőiket s a következő napokban a megye többi járása is tanácsülésen, végrehajtó bizottsági ülésen foglalkozik az 1964—65. évi népművelési feladatokkal. Fizetővendég szolgálat lesz Csesztvén A Madách centenárium előkészületei Cses-^Ve községben most már teljes a készülődés Madách halálának 100 éves évfordulójára. Az újjávarázsolt kúriát és a rendbehozott parkot a napokban bizottság tekintette meg s mindent rendben talált. Elkészült a községbe vezető üt is, s most már megfelelő közlekedési lehetőség van a kúriáig. A közeli napokban megkezdik a Madách emlékszobák berendezését, így a centenárium a pontos. részletes tervnek megfelelően alakúihat. Az ünnepségekkel kapcsolatosan az ország legkülönbözőbb részeiből érkeznek érdeklődő levelek a községi tasácshoz. Legutóbb az egyik soproni középiskola tanárai és diákjai jelezték érkezésüket. A centenárium iránti nagy érdeklődésre tekintettel a községi tanács most elhatározta, hogy fizetővendeg szolgálatot szervez a látogatók, túristák megfelelő elszállásolására.
