Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-09 / 178. szám
1964. szeptember 9. szerda. N Ö G R A D 5 Az új nemzedék tagjai Ezeregyszáz külföldi vendég-hallgató A folyó tanévben Bulgária egyetemein és főiskoláin 1100 külföldi fiú és leány tanul a világ csaknem minden részéből. Az utóbbi években 650-re emelkedett a gyengén fejlett afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokból származó egyetemi hallgatók száma. Ezenkívül, ugyancsak a gyengén fejlett országokból, 130 fiú és leány tanul a bolgár technikai középiskolákban. A bolgár kormány minden kedvezményt megad a bolgár tanintézetekben tan uló külföldi diákoknak. Csaknem valamennyien h avi 60—80 léva állami ösztöndíjat kapnak, s ez teljesen elég szükségleteik fedezésére. A gyengén fejlett országokból származó diákok általában a maximális ösztöndíjat élvezhetik, amely egyenértékű a bolgár intézményekben és vállalatoknál dolgozó, főiskolai végzettségű fiatal szakemberek átlagos fizetésév el. A külföldi diákok havi 21 léva ellenében a diákm enzákon reggeliznek és ebédelnek, szállásuk ingyenes, nem fizetnék tandíjat, és ingyenes orvosi ellátásban részesülnek. A nyári szünidőt a diáküdülőkben, vagy táborokban töltik csekély visszatérítés ellenében. [Húsz éy a szocializmus építésének útján ITúsz év telt ex azóta, hogy a bolgár munkások, parasztok és népi értelmiségiek a szovjet egykori elmaradt kis országot a fejlődő ipari or- nyomó monarcho-fasiszta uralmat és a saját kezükbe vették sorsuk intézését. Akkor Bulgária szegény mezőgazdasági ország volt, némi könnyűiparon kívül úgyszólván nem volt semmiféle ipara. A hitlerista kizsákmányolás, meg a pusztító légitámadások következtében egész népgazdasága romokban hevert. Az elmúlt húsz esztendő alatt a dolgos és tehetséges bolgár nép teljesen újjáépítette országát, s az egykori elmaradt kis országot a fejlődő ipari országok sorába emelte. Ma Bulgária tizennyolc nap alatt annyi iparcikket termel, mint 1938-ban egy egész év alatt. A mezőgazdasági és az ipari termelés aránya gyökeresen megváltozott. Jelenleg Bulgária tíz nap alatt több elektromos energiát termel, mint 1939-ben egy egész év alatt. Némely iparágban, így az ólom- és cinktermelésben Bulgária világviszonylatban is az első helyek egyikét foglalja el, ha termelését nem abszolút számban, hanem az egy főre eső termelésben mérjük. Az országnak a felszabadulása előtt nem volt sem vasipara, sem vegyipara, sem gépipara, míg ma húsz év múltán, a szocialista terv- gazdaság jóvoltából, számottevő vaskohászattal, vegyiparral és gépgyártással büszkélkedhetik. f'1 yökeresen megváltozott a bolgár falu képe is. ^ Az egykor oly primitív, végletekig elaprózott, csekély hozamú bolgár mezőgazdaság kiválóan gépesített, nagyüzemű szocialista mezőgazdasággá fe;- lődött. A hajdani 1 100 000 kisparaszti gazdaságra töredezett mezőgazdasági bi rtcvkállapot helyett ma körülbelül 1000, átlagosan 4000 hektár kiterjedésű szövetkezeti gazdaság és 85 állami gazdaság működik. A faeke és az igásbarom helyét sok tízezer traktor, kombájn és egyéb mezőgazdasági gép foglalta el, aminek jóvoltából a legfontosabb mezőgazdasági munkálatokat csaknem kizárólag gépek végzik. 1939-ben egy hektár megművelt földre csupán fél kilogramm műtrágya esett, míg ma nem kevesebb, mint 180 kilogramm. A háború előtt az öntözött mezőgazdasági terület csupán 35 700 hektár volt, míg ma kerek számban 900 000 hektár, N émely mezőgazdasági ágban, így a szőlő- és a dohánytermelésben Bulgária az első helyek egyikét foglalja el. A termelés növekedésével párhuzamosan jelentékenyen emelkedett a nemzeti jövedelem is. Ha a nemzeti jövedelmet 1939-ben 100-nak vesszük, akkor 1963- ban 330. Hadd illusztráljuk néhány számadattal is azt az alig felmérhető változást, amely a bolgár nép életmódjában és életszínvonalában az elmúlt húsz esztendő alatt végbement: 1938—39-ben egy általános bolgár munkáscsalád 193 kiló kenyeret, 3,9 kiló rizst, 6,4 kiló szárazbabot, 14,8 kiló burgonyát, 33,8 liter tejet, 52 darab tojást, 23,33 kiló húsárut, 5,8 kiló cukrot, 2 kiló édesipari árut fogyasztott. Ezzel szemben 1962-63-ban a kenyérfogyasztás 273 kilóra, s rizsfogyasztás 4,8 kilóra, a burgonyafogyasztás 24 kilóra, a tejfogyasztás 76,8 literre, a tojásfogyasztás 88 darabra, a húsáruké 32,2 kilóra, a cukoré 10,4 kilóra, az édesipari áruké 7,6 kilóra emelkedett. Mindez kétségtelenül bizonyítja, hogy a bolgár munkás ma sokkal jobban táplálkozik, mint a felszabadulás előtt. Hasonlóképp javult a dolgozó parasztság és a népi értelmiség táplálkozása is. Még ennél is sokkal szemléletesebb az életszínvonal emelkedés, amely a gyapot-, gyapjú -és selyemárukban, bőrárukban, háztartási cikkekben és egyéb közszükségleti cikkekben tükröződik. Ám az életszínvonal-emelkedés nemcsupán a közszükségleti cikkek fogyasztásának nagymértékű emelkedésében követhető nyomon, hanem a társadalombiztosításra, az orvosi ellátásra, gyógyszerellátásra, közoktatásra, közművelődésre és üdültetésre fordított összegek nagyarányú emelkedésében is. Ezeken a címeken a dolgozó bolgár ember évről-évre nagyobb juttatásokat élvez, úgyhogy ha ezeket is hozzászámítjuk a fogyasztás jelentékeny mértékű közvetlen megnövekedéséhez, az életszínvonal emelkedése még jóval nagyobbnak mondható. Előnyösen tükröződik az életszínvonal emelkedés a lakásépítkezés ütemében is. A falvak és a városok lakóházainak körülbelül egyharmada 1944 szeptember 9-e után épült. eredmények a kultúra, a közoktatás és a tudomány területén is szembeszökőek. Valamennyi iskolai helyet betöltötték, az analfabétizmus teljesen megszűnt, a tankötelezettség hét osztályról nyolc osztályra, s a tanszemélyzet száma az 1939-40 évi 28 625-tel szemben az 1963-64 évben 55 136-ra, az egyetemi hallgatóké pedig 10165-tel szemben 77 597-re növekedett. Mindez ékes bizonyítéka annak, hogy a bolgár közoktatás a szocialista fejlődés két évtizede alatt mérföldes léptekkel hozta be azt a lemaradást, amelyet a hosszú török rabság s később a burzsuá-fasiszta uralom alatt elszenvedett. t ******************** ***-*■*■* ****************************fc**»^ Z 1 A kokszolóüzem Európa egyik legmodernebb berendezése. A sokszáz tonna mozgó „etető” a szenet benyomja a kazánba, ahonnan alig tíz Pia múlva mint kiváló minőségű koksz hullik ki... A bolgár és a szovjet szenet ebben a négy bunkerben osztályozzák, minőségük szerint. Ma szinte készen áll a hatalmas komplexum. Két hatalmas eddigi óriás kohója közül az egyik már termel, sőt hengerelt acélt termel majd a kombinát. A kapitalista Bulgária összes nyersvas termelése ötezer tonna volt...A statisztika szerint 1965-ben Bulgáriában egy emberre átlag 250 kg. nyersvas jut, Attól nem kell tartani, hogy kimerül a nyersanyag bázis; ha évente 5 millió tonna vasat gyártanának, akkor is 50 évre elegendő a bánya kincse, amelyet mintegy 250 millió tonna vasércre becsülnek. A kutatásokat pedig rendületlenül folytatják 1967-re egy millió tonna tovább. Évente 700 ezer tonna kokszot állítanak elő bolgár és szovjet szénből. Amikor teljes üzemmel termel majd a vasmű, akkor mindössze 10 ezer munkásra lesz szükségük. Teljes automatizálásra törekednek! Embert már most alig látni. Főleg mérnökök és technikusok dolgoznak a vasműben. A fizikai munka teljes kiküszöbölése a cél. Építik a meleghengermű csarnokát, amely 1 km hosszú és 300 méter széles lesz. Méltán büszkék rá a bolgár mérnökök. Néhány évi szédületes tempójú építkezés után készen áll a bolgár nehézipar fellegvára. Az egyik hatalmas kohó már működik. Naponta ontja a nyersvasat. A bolgár acél fellegvára Látogatás Kermikovciban Ha nem tudnánk, hogy az emberek ezrei gigászi munkájának eredménye ez a pusztaságba beleszületett nehézipari kombinát, egy sokat szenvedett nép akaratának megvalósulása, akkor azt vélhetnénk, hogy egy mérhetetlen erejű varázsló járt itt, alig ötven kilométerre Szófiától. A kietlen tájon új város épült, sistergő gyomrú kohókkal. Jana vasútállomás (csupán négy család lakta) Bo- tunyec és Cselopecsenye) két piciny falucska helyén jelölték ki az új nehézipari kombinált építkezési területét, 1959-ben. tehát mindössze öt esztendeje. A kietlen vidéken még a szamárkóró sem élt meg. A föld gyomra azonban szinte felbecsülhetetlen kincset rejtett: vasércet. Jár a 20-as évek elején tudtak erről a bolgár kapitalisták, de túl nagy befektetésnek vélték, kevés profitot reméltek belőle. még ebben az esztendőben a második is. Szeptember 9-re, a bolgár nép felszabadulása 20-ik évfordulója tiszteletére ezt ajánlották fel az építők. Fantasztikus mennyiségű kokszra van szükségük, de saját kokszoló üzemük képes kielégíteni az igényeket.
