Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-08 / 177. szám
4 NÓGRÁD T964 szeptember 8 kedd Irányelvek a pályaválasztási tanácsadáshoz A szellemi é* fizikai rátermettséget egyaránt figyelembe veszik A Munkaügyi-, a Műve- — Általános gyakorlattá lőlésügyi- és Egészségügyi tesszük tehát, hogy a pe- Mimsztérium a jövőt ille- dagógus kikéri az orvos tőén irányelveket dolgo- véleményét a pályaválasz- zott ki a pályaválasztási tási tanácsadással kapcso- tanácsadás hatékonyabbá latban. Az iskolaorvos áltételére. Az irányelvekről talános és időszakos vizs- dr. Katona Ibolya, az gálatai alapján pontosan Egészségügyi Minisztérium ismeri a tanulók egészségi gyermek- és ifjúságvédelmi osztályának vezetője --“-------------------------------------e lmondta: állapotát, testi fejlődését, átvészelt betegségeit, esetleges testi fogyatékosságait. A helyes egészségügyi tanácsadáshoz azonban tudnia kell azt is, hogy az egyes munkahelyek milyen egészségügyi megterhelést jelentenek. — Az eddigi gyakorlattal ' szemben a legjelentősebb változás, hogy a jövőben a tanulók nemcsak képességeik, hajlamaik és az egyes szakmákban való elhelyezkedés, képzés lehetőségei, hanem egészségi állapotuk, testi felépítésük, fizikai és idegrendszeri adottságaik alapján kapnak majd pályaválasztási tanácsot. A rátermettség ugyanis önmagában nem elég; fontos az is, hogy a leendő munkahelyi környezet ne jelentsen egészségügyi ártalmat. vagy baleseti veszélyt a fiatalra. Szem előtt kell tartani például, hogy légzőszerv! megbetegedésre hajlamos fiúk, leányok ne menjenek olyan munkahelyekre, ahol elkerülhetetlen a levegő szennyeződése, a porképződés. A tanácsadásnál ugyanígy ügyelni kell arra, hogy rövidlátó, színvak, színtévesztő ne menjen mozdony-, vagy gépkocsi- vezetőnek, könnyen szédülő ember tetőfedőnek, ácsnak, stb. A szívbajosok egészségileg tönkremennek a nehéz fizikai munkában; az allergiások számára állandó megbetegedés veszélyének forrása, ha bőrizgató anyagokkal dolgoznak, stb. (Fotó: Koppány György) J Szüts István: A vörös agyag Doknmentnitiregóny .r 2. Géniben, a Népszövetség épületének nagy üléstermében az angol Lord Halifax és egy kicsit később a francia Georges Bonnet- „nem”-je ostorként csapott a halotti csendbe. N em!!! Franciaország és Anglia nem háborúzhat Ausztriáért. Posta Rozália, a Budapesten dr. Kiár Andrasék- ál szolgáló alföldi cselédíny nem sokat tudott zekről a „nagyvilági” gyekről, öt a londoni al- oház viharának időpontéban inkább az érdekelte, ,ogy nem tud bemenni az Erzsébet körúti Royal Apolló filmszínházba, megnézni a „Magdát kicsapják” című filmet. Nem volt nála pénz, mert a pengőjét a Kaszinó utcai lakásban hagyta. — Nincs más, haza kell menni, mégpedig gyalog — haéénáte ei megát. És amíg hazafelé bandukolt, a pengő eredetére gondolt. Négy hónapja lakott náluk albérletben egy férfi. Balás Jenő. Este későn jött, reggel korán ment; Rozika azt sem tudta, mivel foglalkozik. Mindössze arra jutott felismerésében, hogy nem sok borravalót fog kapni tőle, mert kopott a ruhája, lyukas a cipője, kis bőröndre való minden holmija. A napokban azonban. mielőtt elutazott, Balás a lány kezébe nyomott egy pengőt. — Az éjjeli- szekrényre tettem, egészen biztos — mondta magánaK Rozika, mielőtt bedugta kulcsát az előszoba zárjába. Már szobácskája ajtajának kilincsét nyomta volna le, amikor émelyítő szag csapott orrába. — Úristen! Csak nem hagytam nyitva a gázcsapot? — Rozi a konyha felé szaladt. A konyhában azonban rendben álltak a csapok. máshonnan kellett jönnie a gáznak. A gaz- dáék elutaztak két hétre a Mátrába, és ez megnövelte Rozika felelősségérzetét. — Itt hagyják a lakást és máris baj van. — A konyhából a fürdőszoba felé rohant. Nagy lendületét a kád párkánya akasztotta meg, de ott aztán földbegyökerezett a lába. A fürdőkádban ugyanis oldalra billent fejjel, üveges szemekkel — holtan feküdt az albérlő, Balás Jenő. A gázkályha csapjaiból pedig halk nesszel ömlött a gáz. Posta Rozika arra ébredt, hogy ismeretlen markáns férfiarc hajol föléje. Parancsok pattogtak. — Keljen fel! Szedje ösz- sze magát! Jöjjön! Az előszobában egy másik sötétruhás férfi csatlakozott hozzájuk. A cselédlányt bekísérték a szalonba, leültették a kanapéra és a pohárszékről hozott palackból konyakkal itatták. — Nem látott semmit! Érti? . . . Holnap délelőtt lemegy a házmesterhez, megmondja: albérlőjük öngyilkos lett. Értesítik a rendőrséget, maga meg azt vallja, hogy délelőtt talált a halottra. Ha nem tartja a száját, börtönbe kerül. Ha tartja, nem lesz többé gondja az életben. kertiek két én után A nyugtalan doktornő | A MEGYE legnagyobb orvosi körzete az övé. Igénybevesz minden lehetőséget, amivel kijulhat. Drégelypalánkról Ipolyve- cére, Honira, Parassa-pusz- tára. Négy és félezer embernél többről kell gondoskodnia dr. Péterfi Jolánnak. Megy menetrendszerinti busszal, vagy vonattal, leállít taxit, mentőt, vagy motorkerékpárt is, ha pedig nincs más megoldás, nekivág gyalog. Ennyit tudtam róla, mielőtt személyesen is megismertem. Most itt vagyunk a rendelőben, ahol féltérdre ereszkedve csempéket illeszt össze a kályhás, kintről pedig kopácsolás zaja nehezíti a vizsgálatot. Éppen alakítják, bővítik a pa- lánki rendelőt. A beteg középkorú csendes szavú asz- szony a vérnyomására panaszkodik. — Hát persze, hogy felszökik a vérnyomása, aranyos nénikém. Ha mindig csak emészti, szomorít ja magát. Bele kell végre nyu- gondnia, hogy a fiataloknak joguk van az új, külön életre. így van ez, mióta a világ a világ. Adok magának gyógyszert, de ez kevés. Magának is akarnia kell a gyógyulását. A beteg nem tud igent mondani, csak bólint, köszöni a jótanácsot is, a doktornő pedig bátorítóan teszi kezét a vállára. Az orvos egy kicsit pedagógus is — tér vissza a gondolatra, miután elment a beteg. — Valami nagy tervem van most nekem. Ami éppen ezzel kapcsolatos. — Ezt már szobájában mondja, a modern vonalú Másnap valóban megjelentek a rendőrök, de a rendőrfelügyelő nagyon kedves volt, még haját is megsimogatta. „Nem kell megijedni . . Aztán újságírók is jöttek, de nekik már a közben hazaérkezett doktorék nyilatkoztak. Rozika akkor tudta meg — egy kövér, izgatott újságírótól — hogy ez a csendes albérlő, ez a Balás Jénő a magyar bauxittele- pek felfedezője volt. Rozika nem tudta, mi az a bauxit, és mit jelent ezt felfedezni. Nem tudhatta azt sem. hogy még azon az estén, tizenkét óra körül, megcsörrent Húgén berg berlini lakásának telefonja: — Budapest rendben — jelentett egy ismerős hang. n. A SZÖKÉS Amikor Balás Jenő bányamérnök — 1918 kora őszén — az olasz frontról hazatérőben, lelépett a katonavonatról, egy viseltes ruhájú, kócos hajú fiatalember papírost nyomott kezébe. Olvasatiamul gyűrte zsebébe és csak a kiskörúti „Seemann” kávéház előtt, pénz után kotorászva bújtatta elő. A pársoros írást gyorsan átfutotta: . .Nem kell egyebet tennetek, mint saját elnyomóitok ellen fordítani a bútorok között, ahová bevezetett. — Hogy mi is ez a tervem? Kértem a nóta- nácsot, a KISZ-t, a népfrontot, a tanácsot, hogy segítsenek. A megelőzésről van szó. — Ezt nálunk sokáig csak úgy értették, hogy előadást tart az orvos a rákról, meg a fertőző betegségekről. Csakhogy ezen a vidéken nem innét kell elindulni. Az emberek egészségügyi kultúrája nem ott kezdődik, hogy ezeket az ismereteket megszerzik. Ez már a következő lépés kell legyen. vezzük meg ezeket az előadásokat. Persze segítségre számítok az iskolában is. Kértem, hívjanak meg a tantestületi és szülői ' értekezletekre. Ellenőrzők révén is értesítsük a szülőket, ha egy-egy előadás, egyészségügyi filmvetítés lesz. — No, persze, gondoltam arra is, hogy meg ne ún- janak — őszintén, meggyőzően cseng a hangja, ahogy erről beszél. — Külső előadókat is fogok kérni. Nálam rutinosabb, tapasztaltabb szakembereket. | ÉS BESZÉL arról, hogy ezen a vidéken micsoda szép házak épülnek. Majd- hogy nem paloták. De a nagy család még nem rendeltetésének megfelelően használja a lakását, ezt a nagyobbat. Továbbra is szoronganak az egészsegtelen, levegőtlen nyári konyhákban, még télen is csak a konyhában. Nem tudnak még az emberek az egészséges életmód szerint viselkedni. Nem' ismerik a beteglátogatás tudnivalóit. S viszik a gyengének hitt tyúklevest olyan betegnek, akinek ez ártalmára van. És igy tovább, annyi mindent meg kell még tanulnia a falusi embernek. Ezért is határozta el, hogy minden fórumot felhasznál céljai megvalósitá- ra. Elmegy majd a körzetéhez tartozó tsz-ek közgyűléseire. El a tanácsülésekre. Mint vasárnap is. — Nem vagyok tanácstag — teszi rögtön hozzá — de azért szót kértem. Hogy a tanácstagok is segítsenek nekem, körzetenként szerfegyvert, s a büszke, .váll- rojtos tiszt urak halálsápadtak lesznek a félelemtől. . A röpcédula eszébe juttatta a vitát,, amit — még a vonatban — Pruzsanyik- kal foltyatott. Hevesi másnap azt mondta — érvelt a hadnagy —, aki egy hónappal korábban Pestre látogatott —, hogy csak huszonöt százalékkal kell a haditermelést csökkenteni, és miénk a biztos vereség... És a termelés már ötven százalékra csökkent. . . Balás egy pillanatra behúnyta a szemét, és a Kossuth-nóta dallamára dúdolt katonadalt idézték emlékei: „Az uraknak nagy hasuk van, sok földjük meg sok gyáruk van. Tisza Pista szomorkodik, Vá- zsonyi meg búslakodik. ..” Az országház felé vette útját. Az oldalbejáró előtt fekete kocsi állt. Díszruhás szolgák várakoztak a magas kapu felé tekint- getve, ahonnan a miniszterelnök közeledett. Fején cilinder volt, kezében lakkozott sétabot. Karján aprókat lépegetett egy molett hölgy. A kiséret tagjai kicsit elmaradtak tőlük. Tisza István még a kocsi hágcsójára sem tette a lábát, a kerekek mögül pisztolyt szegezve lépett elő egy fiatal férfi. — Meghalsz kutya! — Segítség! Rendőrt! Fogjátok el a merénylőt! — Ezek persze még csak a terveim, az itt töltött csaknem két esztendő érlelte elképzeléseim. Ha segítséget kapok, hónapról hónapra lemérhető fejlődést hozna ez magával. Öh, ha nekem magnóm lenne — tér rögtön át egy dédelgetett vágya ismertetésére — Képzelje el, zsúfolt a váró, mondjuk csecsemőtanácsadásra várnak az anyák és gyermekek. A magnót bekapcsolom, kinn elhalkul a beszélgetés, mert a mesevilágba visz el a szalag. Elviselhetőbb lenne a várakozás, könnyebb lenne az én dolgom is. Gondolja csak el, van, amikor napi 150 beteg keres fel a rendelőben. [cseppnyi hallgatás következik, aztán ismét ő töri meg a csendet: — A várószobát is be kellene kapcsolni a kultúra terjesztésébe. Ha elkészülnek az átalakítással, folyóiratokat, újságokat helyezek el, hogy ezek a várakozásban eltöltött órák se legyenek haszontalanok az ember számára. — Majd egyszer egészségházat is kérek a tanácstól, fürdővel, tanácsadó helyiségekkel. A három községnek egyet legalább. De előbb az utak portalanítását kellene kiharcolnom. Mert szörnyű ez a percenkénti porfelhő itt a főutcán. Ahol a lakóházak zöme, az orvosi rendelő, az üzletek, az iskola és óvoda úszik a porban. Talán legeslegelőbb itt kellene elkezdeni — erős ködik szenvedélyesen. Aztán kicsit szomorúan, | mert ki tudja hányszor és hány helyen mondta már el, megjegyezni: — Cserébe csak azt az| egyet kérem, hogy engem se hagyjanak ki az orvosi ügyeleti rendszerből. Mert így a napnak mind a 24 órája a betegeké. Nekem nem marad semmi, Továbbtanulásra. tudományos dolgozatok írására. Most is egy pályamunkán dolgozom, de a felénél sem tartok, és nyakamon a határidő. Minden körorvos kollégám élvezi az ügyeletadta elő-' nyöket. Csak én maradtam ki. mert a járás távoli csücskében van körzetem. 1 GONDOLOM ez a világ legtermészetesebb teljesite- nivalója Nógrádban az egyetlen belgyógyász szakképesítésű női körorvosnak, aki ráadásul a legnehezebb, és legnépesebb orvosi körzetben szolgálja a .•eá bízott egészség ügyét. folytatjuk) Cjlaky Máris
