Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-01 / 171. szám

19®4. saeptember 1. kedd. NÖGEAD 5 A kányaigazgató Kapkodás nélkül A part felé veszi útját. Odamegy a kerítéshez. Ne­vén szólítja a szarvasbikát. — No, de lusta vagy, gyere már. Szótfogad, Cammogó lé­pésekkel odamegy és már­is ropogtatja a kapott koc­kacukrot. Az őzek is he­gyezik a fülüket, ök is várnak valamire. Ez az idill mindennapos itt Mát- ranovákon a bányaigazga­tóság melletti parknál. Is­merik az igazgatót, szót- fogadnak neki, szeretik. Nem csoda, ö a gazdájuk. Aki szabadidejében nem­csak lőni szereti a vadat, de ápolni is. Ki tudja, köz­ben milyen üzemi, vagy emberi gondok kavarognak a fejében. Megfontolt Arca meg sem rezdül, gondolkodik és csak úgy válaszol. Azt modják, min­dig ilyen megfontolt. Ha valamire véleményt mond, annak súlya van, mert igaz. Molnár Gyula, ez a 44, éves, markáns arcú bá­nyász itt született, itt lett 15 éves korában napszá­mos, aztán csillés, majd vájár. Innen ment —, nős fejjed — a pécsi bányais­kolába. Ide került vissza aknavezetőnek. Az iskolán kívül, azt a hat évet töl­tötte távol, amikor a tröszt termelési osztályán dolgo­zik. Talán az is csak azért volt, hogy még több ta­pasztalatot szerezzen, amit otthon Mátranovákon a bá­nyában hasznosítani lehet. Négy évvel ezelőtt került vissza igazgatónak, vagy ahogy mondják „prófétá­nak” a saját falujába. Si­került. Amikor erről be­szélgetünk elmosolyodik. — Ügy vélem egyetlen módja ennek, hogy amit tesz az ember, azt először jól gondolja meg, és ha ki­mond valamit arról a má­sik is érezze, hogy igaz, úgy helyes — válaszolja. Egy igazgató, gazdasági Olvastuk a Nógrád- ban az Értekezlet az árnyékban című cikket. Bírálatukat elfogadjuk, bár meg kell jegyezni a cikkben foglaltak nem tel­jesen fedik a valóságot. Mint ahogy írják, valóban munkaértekezlet volt, amit azért kellett délután 4 órakor megtartani, mert ilyenkor van zárás a szö­vetkezet üzleteiben. A későn étkezők ellátása azért biztosítva volt, az ét­teremben soron kívül ki­A minap történt a salgótarjáni piacon. Ke­vés volt a felhozatal kuko­ricából és ezt kihasználták azok, akik tengerit árul­tak. Reggel hét órakor még 480 forintár tadták, öt perc múlva már 550 forintra emelkedett az ára, fé! nyolckor pedig csak 600 forintért lehetett vásárolni kukoricát. Amikor mi mél­tatlankodtunk a szemünk láttára emelkedő árak el­len, azt mondták, az áru­sok: örüljünk, hogy ök az vezető munkáját értékelni nem olyan nehéz dolog, bár nagyon sokoldalú. A leg­főbb kérdés, milyen össz­hangot, szellemet tudott ki­alakítani az emberek kö­zött. Olyan ez, ha hason­lattal élünk, mint a zenész és a hangszer. Ennek a hangszernek azonban na­gyon sok húrja van és mű­vészet rajta jól játszani. Az új igazgató tapasztal­ta, hogy egyes vezető be­osztásban lévők kedveznek a rokonoknak. Fellépett el­lene, szóvá tette. Azután mind jobban eltűnt az úgy­nevezett rokonizmus. Voltak különböző szek- táns nézetek, elsősorban a bálösság. Beszélgetések, hosszú viták folytak erről. Szenvedélyesen tudott har­colni az ilyen nézetek el­len. Ma már nem is igén tapasztalható ilyen. Akadnak fegyelémlazí- tók. Magyarázott, érvelt és ha a szép szó nem hasz­nált, kemény is tudott len­ni. Változott is a szemléiét javult a szellem. Együtt a dolgozókkal — Igen. Egy-két dolgot megcsináltunk. Jöttek, hogy jó lenne a munkás­klubot rendbehozni. Megcsi­náltuk. Azután a gyugdí- jasok „zörögtek.” Az ő szá­mukra is klubot alakítot­tunk. Televíziót vettünk, kultúráltabb szórakozási lehetőséget biztosítottunk. Tudja, azóta szolidabb a szórakozás. Még a része­ges ember is kevesebb azó­ta, hogy az új cukrászda is megnyílt — mondja. Az igazgatót gyakran ott látni, együtt szórakozni a dolgozókkal. — A szociális ellátottság is javult — folytatja. —, Űj fürdőt építettünk. Uta­kat korszerűsítettünk, csak a kommunális ellátottság javítása megy egy kicsit nehezebben.^ szolgálták őket. A dolgo­zók italellátását a vendég­lőtől néhány percnyire ta­lálható italboltokban biz­tosították. Egyesült Földművesszövet­kezet Petrik János ig. elnök” A szerkesztőség mgejegy- zése: A cikk nem azt ki­fogásolta, hogy sehol sem szolgálták ki a kései vendégeket, hanem azt, hogy nem a szóban forgó helyen — éppen az érte­kezlet miatt. Alföldiül egyáltalán eljöt­tek azért, hogy nekünk le­gyen kukoricánk. Azon túlmenően, hogy végsősoron a közellátást segíti, ha egy-egy család­nak módjában van disznót hizlalnia, sérelmesnek tart­juk ezt az árhullámzást. Nagyon szeretnénk, ha il­letékesek jobban érvénye­sítenék a nemrégiben mó­dosított piaci árszabályo­zásban foglaltakat. Bernáth Nándor vasöntő — Möst egy iker teke­pályát szeretnénk létesí­teni. Már társadalmi mun­kában hozzáfogtunk, mert sok itt a tekekedvelő bá­nyász. Kellene hozzá egy kis anyagi segítség is, anél­kül nehezen megy. De va­lahogy majd csak meglesz ez is, bizakodik. Az elmúlt négy év nem nagy időt! De ki tudná szá- montartani, hogy azóta ménnyi kérés jogos, sőt nem egy jogtalan követe­léssel is felkeresték Mol­nár Gyulát. Fogadónapot, hivatalosan kéthetenkint tart, de nincs olyan nap, amikor műszak után há­rom-négy ember ne nyitná rá az ajtót. Az eredmények közösek Az egyik épít, valami se­gítségre van szükség. A másiknál a családi életben fordul elő bonyodalom. Jönnek a bányászok, sőt a bányászfeleségek is, és ő nemcsak fogadja őket, ha­nem tanácsot ad, segít. Nem egy családi életet si­került már csendesen, szép­szóval, rendes kerékvágás­ba terelnie, mert tekinté­lye van az emberek előtt. Tekintélye van a Mátra- nováki Bányaüzemnek is. A trösztnél úgy emlegetik, hogy négy év óta rendsze­resen túlteljesíti tervét. Ta­valy és az idén is élüzem ünnepséget ültek. Ma na­ponta 35 vagon szénnel töb­bet termelnek, mint ak­kor. Valamennyi akna­üzemben évekre elegendő fejtésre előkészített szén- vagyon van. — Eredményeink közö­sek. Nincs nagyobb érde­mem ebben nekem sem, mint annyi másnak, az em­bereknek — hárítja el ma­gáról a dicséretet. — Haladtunk, de van ám gond is! Jövőre 200 vagont akarunk termelni és az még messze van. Ahogy az embereket ismerem, azért meglesz — mondja. Hig­gadtan, bizakodva. Nincs kétség bennem az­iránt, hogy igaza lesz. A KISZ Központi Bi­zottságának felhívása a magyar ifjúsághoz 8. pont: A nagy, országos feladatok vállalása mel­lett vegyünk részt a helyi célkitűzések meg­valósítását segítő társa­dalmi munkaakciókban. A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységé­ben öt KISZ alapszervezet működik. 216 főnyi tagság­gal. Munkájuk gerincét a közösen végzett társadalmi munkák. kirándulások, rendezvények képezik. A KISZ II. kongresszusára való felkészülés ez év már­ciusától elsősorban a helyi társadalmi munkaakciók szervezésében, valamint a rendkívüli munkavállalá­sok teljesítésében nyilvá­nult meg. Az ifjúsági brigádok a kongresszus tiszteletére vál­lalták a Konvex-kályha al­katrészeinek határidő előtti elkészítését. Hasonló válla­lás volt a Rekord-kályha mintáinak az elkészítése is. A termelést közvetlenül segítő munkaakciók mel­lett szép példáját nyújtják a tűzhelygyári fiatalok a NYUGODTAN kijelent­hetjük: szükségességét, lét- jogosultságát. nélkülözhe­tetlenségét gyáraink vezetői elismerik és ennek megfe­lelően foglalkoznak vele. Látják, tapasztalják, hogy az egyre növekvő termelési és üzemfejlesztési felada­tokkal csak akkor tudnak megbirkózni, ha fontos kér­désként kezelik a műsza­ki fejlesztést. A Salgótarjáni Acéláru­gyár rendszeresen eleget tesz termelési kötelezettsé­geinek, bővíti gyártmány- választékát. Megtelheti, mert a műszaki fejlesztés témáinak megvalósítása so­rán olyan feltételeket te­remtett, amelynek a ma- gasabbfokú üzemszerve­zést és a korszerű techno­lógiai utasítások bevezeté­sét tette lehetővé. Az első félévre biztosított műszaki fejlesztési alapból 2 milli­ót költöttek el, melynek során 26 megvalósított ja­vaslat szolgálta a gazdasá­gosabb termelést. A Sal­gótarjáni Bányagépgyárban 26 témából 24-et valósítot­tak meg a termelés gyor­sabb üteme érdekében. A Vasötvözetgyárban hat hó­nap alatt az engedélyezett 2 millió 520 ezer forintból 1 millió 926 forintot köl­töttek el műszaki fejlesz­tésre. Ebből az öszegből jelentős részt fordítottak kísérletezésre, amelynek eredményeképpen újabb öt­vözőanyagok láttak napvi­lágot. Ennek ellenkezőjét is ta­pasztaljuk. A Síküveggyár­ban az évi 350 ezer forin­tos keretből, eddig még egyetlen fillért sem köl­töttek el. Lassú a fejlődés üteme a Salgótarjáni Öb­lösüveggyárban, de gyor­sabb tempót diktálhatná­nak a Tűzhelygyáriak, egyes területeken pedig a szénbányászat műszaki ve­zetői. Egyébként a tempóhul­lámzás sok mindenre fényt derít. Többek között jelzi, hol, hogyan látják a veze­tők a jövő feladatait, an­nak megoldását, hogyan társadalmi munkavégzés­nek is. Elsősorban saját üzemük területén igyekez­nek segítséget nyújtani. A labdarúgó-pálya kerí­tésének a beállításánál, va­lamint a művelődési ott­hon udvarán végzett föld­munkánál dolgoztak a kö­zelmúltban. A nyár folya­mán társadalmi munkában 14 KSZ-tag tevékenykedett Baglyasalján a szalmabá­lák kazalba rakásánál. A szalma tárolása ugyanis rendkívül fontos a gyár ré­szére. hiszen a kész áruk csomagolásánál nélkülözhe­tetlen. Pillanatnyilag munkaidő után az üzem területén lé­vő egyik megkopott útsza­kasz helyreállításán mun­kálkodnak, az őszi folya­mán pedig a műhelyrész ereszcsatornáját fogják ki­javítani. szintén közös munkával. Az üzemi KISZ- szervezet vállalásai között szerepel az is, hogy a kongresszusig hátralévő időszakban az ifjúsági bri­gádokban nem lesz igazo­latlan hiányzás. Dicséretes kezdeménye­zés volt a KISZ részéről az készülnek fel erre, mennyi­re leleményesek, ötletesek, milyen sokoldalúan és ösz- szefüggésében ismerik a munkatársaik képességeit, s miként, tudják az utóbbi­akat, gyümölcsöztetni a népgazdaság és a vállalat érdekében. E TEKINTETBEN me­gint csak a megye legna­gyobb termelési értéket előállító gyárát, a Salgó­tarjáni Acélárugyárat kell példaképül állítani. Nincs olyan fórum, ahol a gyár párt- és gazdasági vezetői szóvá ne tennék, hogy a műszaki fejlesztésre bizto­sított 5 millió 600 ezer fo­rint kevés. Azt hangoztat­ják: legalább a kért 6 mil­lió 850 ezer forintot adják meg. Hasonló a helyzet a Vasötvözetgyárban is. Horinka János igazgatónak az a véleménye, hogy e te­kintetben felettes hatósá­guk igen szűkmarkú. Pe­dig az e célra biztosított pénz a régi termékek tö­kéletesítésében, az újak ki­kísérletezésében bőségesen megtérül. Amit még itt el kell mondani az a következő: az előbb említett gyárak szoros kapcsolatot tartanak a különböző kutatóintéze­tekkel, egyetemekkel még­is előfordul, hogy egyik­másik téma megoldásában nehezen jutnak előre. Rosszabb a helyzet azok­nál az üzemeknél, ahol a műszaki fejlesztést még nem tekintik létkérdésnek a termelés fejlesztése szem­pontjából. Távol áll tőlünk, hogy az elért eredményeket egyedül, és kizárólag a műszaki fejlesztésnek tu­lajdonítsuk. amely olyan varázsszer, amely egycsa- pásra mindent megold. De azt sem hallgathatjuk el. ahol baj van a termelés­sel. nem teljesítik a gazda­sági mutatókat, az okokat keresve hamar rájövünk: Elhanyagolják a műszaki fejlesztést. Tűzoltómunkát végeznek, azaz az erőket kizárólag a jelen gondjai­nak megoldására összport­augusztus eleji kétnapos diósjenői üzemlátogatás is. Az ifjúmunkások sok újat láttak, tapasztaltak a gyár­városban. amelyet munká­jukban fel tudnak hasz­nálni. A vállalások teljesítésé­hez. és a sikeresnek ígér­kező kezdeményezések vég­hezviteléhez messzemenő támogatást nyújt az üzemi pártszervezet, valamint a vállalatvezetőség. L j utakra terelheti a füstölt áruk gyártását az a kutatás, amelyet az Orszá­gos Húsipari Kutató Inté­zet szakemberei végeztek. Sikerült olcsó fűrészpor­ból olyan füstöt előállíta- niok. amely mentes min­den szennyeződéstől, tehát koromtól, kátránytól,, ha­mutól. stb. s ezt úgy tud­ják lepárolni, hogy a belő­le összesűrűsödő folyékony tosítják, s ezzel eleve ki- zárjá a jövő feladatai­nak zökkenőmentes megol­dását. A MEGYEI pártbizottság legutóbbi ülésén az Öblös- üveggyár munkáját tár­gyalva a vitákon kitértek a műszaki fejlesztés prob­lémáira is. Ennek során olyan megjegyzés hangzott el. hogy a gyár műszaki fejlesztési terve csak a felszínen lérő feladatok megoldását segíti. Nem elég célirányos tartalma is sok kívánnivalót hagy maga után. A mondottak jelen­tőségét hangsúlyozva út- ravalóul még a következő­két fűzzük hozzá: a lá­nyomnak mondtam, de a menyem is érthet belőle... Vagyis egy lépést kell ismét tenni. Tehát a mű­szaki fejlesztés necsak a jelenlegi gondok megoldá­sát segítse, hanem az ed­diginél jobban szolgálja a holnap tennivalóinak mé? gyorsabb, jóbb elvégzését. Erre szorítják üzemeink vezetőit a külföldi megren­delők, és a belföldi igé­nyek. Teljesítésük elől ki­térni nem lehet, elodázni megint csak nem lehetsé­ges. Marad az egyetlen megoldás: távlatokban kell gondolkodni, ami azt je­lenti, hogy sokszor a ma még képtelennek látszó igényeket is ki kell elégí­teni. A műszaki fejlesztésnél épp úgy. mint a gazdasági, és politikai élet minden területén a mércét fokoza­tosan. de állandóan emelni kell. És ez elől egyetlen vezető beosztású dolgozó sem hátrálhat meg. Ez a felismerés sarkallta a Vasötvözetgyár vezetőit arra, hogy megoldják az automata hegesztőgépek­hez szükséges fedőpor ha­zai előállítását, hozzákezd­jenek a kaolin szilikóalu- míniummá való feldolgozá­sához. Az Acélárugyárban az U szelvényű profilos henger gyártásának élet­tartamát háromszorosára növelték. A Bányagépgyár­ban a Hungária A és B tám kikísérletezésével pedig jelentős importot takarí­tunk meg. népgazdasAgilag igen hasznos dolgok ezek. Az előttünk álló feladatok ismeretében azonban még­is csak azt mondhatjuk: alapnak jó. A műszaki fej­lesztés üteme, tempója azonban még mindig elma­rad a lehetőségektől, és szükségletektől. Kapkodás­ra azonban semmi szük­ség. Csupán az előrelátóbb következetesebb, öntevéke­nyebb munka érlel újabk füst szinte korlátú hosszú ideig változat' minőségben tárolható, azért nagy eredmény, n az eddigi „füstoldatokn; éppen a stabilitását r sikerült megteremt kedvező tulajdonsága aránylag rövid idő a elvesztették. Az új folyékony füst vén feleslegessé vált a I gyományos, hosszadalm füstölés. önkritika — némi kozmetikázással Percenként emelték az árakat Bodó János II tózhelygyári fiatalnk eredményes munkaakciói gyümölcsöt: Venesz Károly Folyékony füstöt állítottak elő Korszerűbb lesz a hús tartósítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom