Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-03 / 173. szám
1901 SS95*. SL I« Ó G BAß 5 Amíg az iljúság parlamentje összeül A KISZ megyei bizottsága első titkárának nyilatkozata Kongresszusra készül a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A Nógrád megyében zajló készülődéssel összefüggő kérdéseinkre Bandur Károly, a KISZ Nógrád megyei_ Bizottságának első titkára ae alábbiakban válaszolt Kérdést E hónapban jelent meg a KISZ Központi Bizottsága felhívása a magyar fiatalokhoz a KISZ VI. kongresszusára való készülődéssel kapcsolatban. A felhívás szellemében hogyan értékeli a megye ifjúságának felkészülését a kongresszusra? Válasz: A KISZ KB felhívásával, majd a kongresszusi tézisek nyilvánosságra kerülésével szervezeteinkben lezárult a választási előkészítő munka első szakasza, amely a KB ez évi márciusi ülésével kezdődött. Az első szakasz feladatait ifjúsági szervezeteink eredményesen oldották meg. Ez idő alatt javult a szervezeti élet, szép törekvések mutatkoztak a színesebb, s a fiatalok igényeihez jobban igazodó programok kialakítására. Dicséretre méltóak azok a vállalások is, amelyeket az ipari és mezőgazdasági üzemek KISZ-tagjai tettek a népgazdasági tervek végrehajtásának segítésére. — Nagyon jónak tartjuk, hogy a KISZ Központi Bizottsága eleve nem határozta meg a vezetőtestületek összetételének arányát, hanem úgy intézkedett, hogy ezt mindenütt helyileg döntsék el. Ragaszkodnunk kell viszont ahhoz az elvhez, hogy a bizottságokba olyan vezetőket válasszanak, akik erre a legalkalmasabbak. Kérdés: A felkészülés második szakaszában mit kíván tenni a KISZ a termelés segítésé érdekében különös tekintettel a? őszi mezőgazdasági munkákra? mélyszántás, s a kenyér- gabona vetésterv maradéktalan végrehajtásának támogatása. A KISZ megyei bizottsága már július elején intézkedési tervet fogadott el ezzel kapcsolatosan. Eszerint megyénkben 62 400 holdon kell talaj előkészítést végez® a vetéshez. 82 900 holdról kell betakarítani a termést, őszi mélyszántást 70 200 holdon kell végezni. Az őszi mezőgazdasági munkák természetesen főleg falusi KlSZ-szerveze- teinket állítják komoly feladatok elé. Az őszi mezőgazdasági munkákba való bekapcsolódásra mindezeken kívül Olyan lépések is történtek, mint a magyamándori és a kiste- renyei állami gazdaságok kai kötött szerződés középiskolás fiatalokból álló gyümölcsszedő táborok létesítésére. Kérdés: A KISZ politikai, illetve világnézeti befolyása az utóbbi években megyénkben is növekedett. Hogyan látja a KISZ-szervezeti befolyásának növekedését? Válasz: 1960-ban a megyében mintegy 14 500 tagja volt a KISZ-nek, jelenleg több, mint 19 000 tagot számlálunk. Ez a fejlődés nyilván önmagában is figyelmet érdemel. Ám a fejlődés ellenére sem nyugodhatunk bele ebbe a helyzetbe, s továbbra is fel kell lépnünk azokkal a nézetekkel szemben, amelyek gátolni igyekeznek a KISZ- szervezeti befolyását. Így például több helyen még mindig él az a nézet: ha sokan vagyunk, több a baj, „felhígul” a szervezet, akit hívni kell a KISZ-be, abból nem lesz jó tag, stb. Vannak szervezeteink, ahol évek óta nem vettek fel új tagot. A KISZ-tagszervező munkát éppen ezért továbbra is legfontosabb feladataink között tartjuk számon. Kérdés: A KISZ legfontosabb mozgalma az Ifjúság a szocializmusért mozgalom. Ezzel kapcsolatosan melyek a leg fontosabb tennivalók? Válásé: A KISZ KB legutóbbi ülésén elfogadott kongresszusi irányelveiben a többi között kimondja: „a több éves tapasztalatok birtokában fejlesz- szük tovább az Ifjúság a szocializmusért mozgalmat.” E megfogalmazás világossá teszi, hogy szó sincs arról, miszerint a mozgalom avulttá, megkopottá vált volna, amit erről itt-ott már lehetett hallani a megyében. Az viszont feladatunk, hogy a mozgalmat meg kell szabadítani a felesleges kötöttségektől, a túlzott adminisztrációtól. — Bár a mozgalom a megyében az utóbbi években számszerűen 1300 résztvevővel növekedett, nem vagyunk elégedettek. A legfontosabb az, hogy a mozgalmat tegyük alkalmassá eredeti célkitűzésének teljesítésére: az ifjúság termelő aktivitásának politikai, általános és szakmai műveltségének emelésére, szabadidejének hasznos és célszerű eltöltésére. Kérdés: Milyen segítséget kapott eddig a KISZ, illetve milyen segítséget vár a jövőben a felkészüléshez a párt és más állami, társadalmi szervezetektől? Válasz: A választásokra való készülődés során legfontosabbnak tartjuk, hogy az egész társadalom figyelmét fokozottan az ifjúságra, az ifj faággal kapcsolatos kérdésekre irányítsuk. Ez a megyében eddig részben már sikerült is. Mindenekelőtt a pártbizottságok és szervezetek támogatásáról szólunk elismeréssel, köszönettel Eddigi előkészítő munkánk során különösen a pártszervek részéről tapasztaltunk nagy gondoskodást, konkrét támogatást, amelyre a . jövőben is számítunk. Tóth Elemér Akiket megszédít a műszaki konjunktúra Egéssségtelen nyugtalanság Az egyik gépgyár nemrégen jeligés újsághirdetésben pályázati felhívás útján keresett műszaki osztályvezetőt. Az érdeklődés várakozáson felüli volt. A gyár vezetőit is meglepte. hogy 72-en jelentkeztek egyetlen helyre. Úgy látszik, mégsem olyan vészes a mérnökhiány — gondolták. Hanem amikor a szűkszavú aspiráló és érdeklődő leveleket olvasták, elcsodálkoztak, milyen kevésben tükröződnek érdemleges műszaki ambíciók. A jelentkezők többségét mindenekelőtt a veze- tőbeosztós, és az ezzel járó tisztes javadalmazás vonzotta. A műszaki munka lényege, a gyári termelés jellege keveseket érdekelt. A példa arra mutat, hogy lehetne szó akár kenyérgyárról, textilüzemről. vagy húsfeldolgozó vállalatról, akkor is akadna jelentkező, aki elhagyná évek óta jól ismert, esetleg merőben más természetű munkahelyét a na- nagyobb fizetés, és a prémium reményében. Az eset általános érvényű tanulsága valahol itt kezdődik. Sok szó esik mostanában az egészségtelen. nagy károkat okozó munkásvándorlásról. A ' műszakiak munkahelyváltoztatása — noha erről kevesebbet beszélnek — lét- számarányukat tekintve semmivel sem kisebb méretű. mint a munkásoké. Elvtelen versengés A megnövekedett műszaki-fejlesztési feladatokhoz képest viszonylagos mérnök- és technikushiány mutatkozik. Nincs olyan vállalat, tervező és kutató intézet, ahol ne panaszkodnának emiatt. A vállalatok között éles versengés folyik a műszakiakért. S e küzdelemben sajnos nem a meglévő erők stabilizálásán, célszerű foglalkoztatásán, megtartásán van a hangsúly, hanem a másutt dolgozók elcsábításán. A tudomány és technika fejlesztése pedig ma nem mindenhez értő univerzális, szakembereket, hanem elsősorban specialistákat igényel. Egy gyártási probléma új helyen még a kiváló képzettségű mérnöktől is néha többhónapos előtanulmányokat igényel. Ugyanezt a feladatot sokszor közepes képességű, de a helyi viszonyokat és a témát jól ismerő műszaki talán néhány nap alatt elvégzi. A kilépéseknek szinte minden esetben nyílt, vagy burkolt fizetésemelés a „jutalma”. A régen egyhelyben dolgozó, a témát alaposan ismerő mérnök kevesebb fizetéssel kénytelen beérni, mint az új feladatokkal éppen ismerkedő társa. A műszakiak csábítása ilymódon belső bér- feszültségekhez. egészségtelen nyugtalansághoz és újabb kilépésekhez vezet. A mérnök — és technikushiány pedig népgazdasági méretekben csak fokozódik. A „győztes" visszatér Sok mérnök és technikus a nagy műszaki konjunktúrában megszédül, elveszti a józan mértéktartást, A hirdetés tanúsága szerint is többen nem a szorgalmas munkával és tanulással, a szakmai specializálódással kívánják életüket megalapozni, hanem a beosztások és jól fizető állások gyors megszervezésével. Egyes műszakiak munkahelyről- munkahelyre vándorolnak 100—200 forintos fizetésemelésért. Az is előfordul, hogy „győztesként” térnek vissza a kiinduló vállalathoz. immár 6—800 forinttal magasabb fizetéssel. A műszakiak gyakori munkahely változtatásáról mégsem szabad elhamarkodottan Ítélkezni. Az esetek egy részében a mérnököket alkalmazó vállalatok és intézmények hibásak. mert nem teremtenek alkotó ambíciókat ébresztő körülményeket, nem adnak lelkesítő, szép feladatokat a fiatal műszakiaknak. Kétségtelenül ez is egyik oka a műszakiak vándor- < lásának. A legutóbbi felmérés szerint pékiáid a : kohó- és gépiparban fog- i lalkoztatott több mint tízezer egyetemet és főiskolát végzett dolgozónak 12 százaléka olyan munkát végez. amely a meglévő fel- . sófcfeú képzettségeit egyáltalán nem igényli. A Köz- , ponti Statisztikai Hivatal . 1963 októberi vizsgálata ' megalapítja, bogr az ország kutató intézeteiben a mérnökök 20 százaléka, a > technikusok 30 százaléka j nem kutató és fejlesztő munkát végez, hanem gazdasági, vagy adminisztratív funkciót tölt be. Intézkedni kell A műszaki dolgozók képességének jobb kihasználása, a viszonylagos mérnök- és technikushiány enyhítése és a munkaerő vándorlás csökkentése szorosan összefüggő, nagyon is időszerű feladat. Szervezett intézkedésekkel, társadalmi összefogással, lelkiismeretes káderpolitikával megálljt lehet parancsolni a mérnöki munka üresjáratainak és a műszakiak körében is elharapódzó vándorlásnak. Helyes lenne a műszakiak fizetésének megállapításánál ! nemcsak a beosztást, hanem az adott vállalatnál és munkakörben eltöltött évek számát, a helyi gyakorlati ismereteket — a jelenleginél fokozottabban is 1 honorálni. (Az NDK-ban i például a közfunkciók kor- pótlókához hasonlóan, de ' annál nagyobb mértékben növekszik a műszakiak kereste a konkrét szakmai gyakorlat éveinek arányában.) Az új műszaki státuszok, osztályok, intézmények létrehozásánál az illetékeseknek meg kellene szabniok a jelentkező mérnök- és technikus szükségletek kielégítésének forrását. Így elkerülhető lenne, hogy más fontos területekről csábítsák el a begyakorlott, jó erőltet. Kovács József Válasz: Valóban igen fontos feladatunknak tartottuk, illetve tartjuk az MSZMP Központi Bizottsága 1963. decemberi és 1964. februári határozatainak végrehajtását. Erre kötelez bennünket a párt megyei végrehajtó bizottságának ez évi áprilisi határozata is. Bár sem központilag, sem megyei- leg nem kezdeményeztünk munkaversenyt, a KISZ szervezetek a helyi versenyekben máris jelentős sikereket értek el. A bányaiparban dolgozó fiatalok előtt fontos feladatként áll a KISZ KB és a NIM közös felhívásához történt csatlakozás után a felhívásban foglaltak teljesítésére történő mozgósítás. A fiatalok több, mint 28 ezer tonna szén terven felüli kitermelését vállalták. Valamennyi iparágban tovább folytatjuk az üzemtisztasági és a takarékossági verseny- mozgalmakat. Az exportra termelő üzemeknél növeljük az ifjúsági exportbrigádok számát. — Rendkívül fontos feladatot jelent számunkra az őszi mezőgazdasági termény betakarítás, a Hétfőn múlt egy hete, hogy a salgótarjáni sajtószékház építésvezetője, művezetője megbeszélésen volt a Nógrád megyei Építőipar igazgatójánál. A beszélgetés az intézmény befejezésének határideje körű forgott. A sajtószékház szerződés szerinti átadási határideje ez év szeptember 15. Lapunk még a tavaszon közölte az építés- vezetőség vállalását: a lehetőségek mérlegelése a saját, valamint az alvállalkozók, illetve szakipari építésvezetőségek munkaütemének egyeztetése alapján felajánlotta, hogy az objektumot július 15-re befejezi. Nem az építésvezetőségen múlott, hogy a vállalás kudarcba fulladt. Bár e befejezés előtt álló objektumot a vállalat termelési érdekei szempontjából is érdemes lett volna minél előbb átadni, a belső munkákhoz mégsem állt rendelkezésre megfelelő számú munkaerő. Fentieknek és más körülményeknek a következtében már- már késedelmessé vált az átadás szeptemberi terminusa is. Mennyit ér a határidő becsülete A vállalás kudarca — Ami még hátra van Ösztönöz a prémium? Ezt a bizonytalanságot látszott eloszlatni a már említett megbeszélés, sőt arra az esetre, ha a művezető 15-ig a sajtószékhá- zat műszaki átadásra érett állapotba hozza — kilátásba helyeztek célprémiumot is. Persze á célprémium kitűzése korántsem elegendő egy meghatározott átadási határidő megtartásához. Azonkívül a prémium feladat meghatározásának komolyságát is ingat' teszi ha eiegenedő egyetlen ‘hét, hogy a végrehajtása ismét bizonytalanná váljon. Márpedig a nyomda építésénél ez történt. Az irodaépület befejezéséhez valóban nem sok munka maradt hátra. A helyiségek műanyag burkolása úgyszólván kész, a szegélyíé- cek, küszöbök elhelyezése, ajtók igazítása, felrakása nem világraszóló munka: helyére tenni a radiátorokat, vízcsapokat, lámpatesteket. kapcsolókat, elvégezni kisebb javításokat — néhány nap műve. Aggodalomra inkább az üzemi szárny ad okot, hiszen ahhoz, hogy itt szeptember 15-én átadás kezdődhessék, már a múlt héten el kellett volna kezdeni a kőműves javítást és minél nagyobb iramban hozzá kellett volna látni a a meszeléshez, festéshez. Festők azonban nem jelentek meg a nyomdában a múlt héten, de nem jöttek, most hétfőn sem. A műhelyeknek aszfalt padozata lesz. Lesz, mondjuk, mert eddig mindössze egyetlen munkateremben es egy másiknak a felében készült el a burkolat. S ha Vizier István mélyépítés vezető nem szorgalmazza ezt a munkát, valamint az épületet körülölelő betonjárda készítését, szeptember 15-re aligha lesz belőle valami. Hátra van még a szerelvények felszerelése az egész üzemi épületben, a radiátorok mázolása, elhelyezése, a vízvezeték bekötése, a külső durva tereprendezés, stb. Ezek a munkál: jelenleg vagy nagyon vontatottan, vagy egyáltalán nem folynak. Jól tudjuk egy átadási határidő megtartása az építőiparban nagyon Sokféle tényezőtől függ. Közöttük néhány olyan külső tényező is van, amelyet az egyes építésvezetőségek, vagy akár a vállalat vezetősége kevéssé, esetenként egyáltalán nem befolyásolhat. A nyomda befejezésében azonban ilyen befolyásolhatatlan tényezők nincsenek (tulajdonképpen nem is voltak) annál érthetetlenebb a határidőre történő befejezéshez nélkülözhetetlen hét elveszte- getése. Egy hét alatt az objektum befejezéséhez nagy lépést tehettek volna meg. A lépés a mostani és a szeptember 15-ig megmaradt hetekre jut. Vagy kap- . kodás lesz ebből, vagy újabb határidő módosítás. S a módosítás - ha az adott esetben csak egy-két hétre is szól, csupán -, annál jóval többet jelent. Egy épület - melyet két hónappal határidő előtt adhattak volna át - a határidő megsértésével készül el. Többszöri módosítás után. Ami az építőipari határidők amúgy is megcsappant tekintélyét tovább rongálja. De az sem öregbíti a vezetés módszereinek becsületét, ha egy prémiumfeladat kitűzése után elmarad az a támogatás - az adott esetben például a szakipari és egyéb munkák elvégzéséhez szükséges munkaerő biztosítása —, amely egy építésvezető, vagy művezető saját hatáskörén kívül esik. S amely nélkül a prémium feladat elvégzése eleve lehetetlen. Tegyük hozzá: ha ez a példa gyakorivá válik - mert nem éz az első eset - a prémium ösztönző erejéről beszélni is nehéz lesz az építőipari vállatnál. Cs. «.
