Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-27 / 194. szám
4 NÖGRAD 1984. saept 27. Madách I. Az életút első szakasza majd a többi osztályt is magánúton végezve, 14 esztendős korában kezében a jeles bizonyítvány a gimnázium hat osztályának elvégzéséről. 1837-oen Pesten beiratkozik az egyetemre bölcsészetet és jogot hallgatni. A PESTI ÉVEK döntő hatással voltak a fiatal Madách világnézetének kialakulására. Az egyetemista fiatalokra általánosan jellemző a francia forradalom eszméi iránti lelkeseköltsöm ellen tán sehol senki ki nem állhat.” Ám szigorú anyja még ezzel az életmóddal sem elégedett, kifogásolja az este 6 óra utáni kimaradásokat, melyek során pl. az akkoriban megnyílt Pesti Magyar Színház előadásait látogatta, mire a fiú keserűen válaszol: „Sohasem megyek hazurul ezentúl, mind hová kell, hogy essen életem mentül hamarabb áldozatul, megmenekedve a földi szenvedésektől. Mutatja Madách Imre ifjúkori festménye: a sztregovai kastély látképe 1839-ben A BÉKE VILÁGTANÁCS határozata értelmében ebben az esztendőben csaknem minden országban megemlékeznek Madách Imre munkásságáról, s így halhatatlan költőnk révén egy kicsit a magyar irodalom is az általános érdeklődés középpontjába kerül. Madách Imre 1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztre- gován (Dolna Strehová). A család a középnemességnek ahhoz a rétegéhez tartozott, amely múltja és vagyona szerint közel állt az arisztokráciához. A család kezén lévő birtokok 6000 holdra tehetők. Édesapja sztregovai és kele- csényi Madách Imre császári és királyi kamarás, édesanyja Majthényi Anna. A buzgó katolikus házaspár előbb az ódon Ma- dách-kuriában lakott, amelyet latin nyelvű felirata szerint még Mátyás király idejében építettek, majd — mint erről Mocsáry Antal nógrádi történész tudósít — a Révayaktól visz- szaszerezték a domb tetején álló kastélyt „mely jeles úri épületen nincsen ugyan felírás, hanem a helyett a Madách és Majthényi famíliáknak egymás mellett és egymással megegyező tzímerei ékes kifaragásban láttatnak.” (A Madách-címeren koronát tartó griffmadár, a Majt- hényin medve). Imre, testvéreivel együtt a kor szellemének megfelelő legjobb nevelést kapja. Van házi- nevelőjük, rajz és tánc tanáruk, a latin mellett német és francia nyelven kötelesek társalogni. A jó- eszű fiú még nincs nyolcéves, amikor a váci piaristáknál jeles eredménnyel vizsgázik a gimnázium első osztályának anyagából, 17. Ealas kölcsönkért Abzin- gertől tíz pengőt és megjelent a találka helyén. Kopott, rossz zakójában nagyon kínosan érezte magát az előkelő környezetben. A pincér is majdnem hogy kinézte, kelletlenül vette fel rendelését. A vendég miatt azonban kár volt nagy hűhót csapni az öltözködéssel. Mr. Waever ugyanis — akiről rögtön a bemutatkozás után kiderült, hogy az egyik legnagyobb amerikai alumíniumtröszt aligazgatója —, ugyancsak pongyola módon jelent meg. A többszörös milliomos aligazga- ón egyszerű utcai zakó volt, nagy zsebekkel, s tarka nyakkendőt kötött tanka ingéhez, valamikor gégieműtéten eshetett át, mert egy torkába épített platina készüléken át besagt, egy mutáló fiú hangdés. Irinyi megfogalmazása szerint: „A franciákat szeretni, korunk műveltsége, szelleme s az egyetemes emberiség iránt nyíltan bevallott hódolat. Gya- lázni pedig eretnekség korunk vallása, a szabadság iránt.” Madách is lelkesen csatlakozik a haladó diák- mozgalmakhoz, magáévá teszi a liberális polgári demokratikus eszméket. A komoly, gyakran betegeskedő fiú teljesen tanulmányainak, filozófiai olvasmányainak szenteli idejét, s anyjának rendszeresen beszámol tevékenységéről: „ülő életre szentelém magam, olvastam, mennyit lehetett s erján. Titkára, egy bizonyos Mr. Spanhort viszont egy angol lord kínos mozdulataival, kellő kimértséggel reprezentált. A tolmács szerepét a budapesti USA követség egyik munkatársa töltötte be. Három év óta kisérjük figyelemmel munkásságát — közölte Waever Hálással. — De ismerjük egész pályafutása történetét, mondhatni kamaszkorától. Az aligazgató intett a titkárnak, mire Spanhort keménytáblás dossziéba fűzött iratcsomót szedett elő táskájából. Kezéből ki nem eresztve mutatta meg Balásnak. Előbb egy csomó német nyelvű szöveg következett, majd az ő munkái: a „Harmadkori Terra rossa”, a „Bauxit- lelőhelyek kiaknázási lehetőségei”, szakdolgozatai a mérnöki kamara lapjában, a JMetnorandum”, a „Buúgyis mellem és egészségem, hogy nem igen hosz- szú lesz a földi pálya.” A tanulás mellett verseket ír, de állandóan viaskodik a formával. Tele keblem gondolatokkal, melyeket versekbe kiönteni nem tudok. Ekkori verseinek tárgya egyébként egy nagy élmény: Lónyay Etelka iránt érzett szerelme. A hozzá írt dalokat jelenteti meg 1840-ben „Lant virágok” címmel. TÁRSAI KÖZÖTT tekintélye van, erre mutat az is, hogy az egyetemen ő mondja el a búcsúbeszédet, amelyben megköszöni professzorának, hogy elvet adott mellyel az élet nem dapest Fürdőváros alapjai” kinyomtatott példánya. — Láthatja Balás úr, tudunk magáról, s arról is, hogy a bauxiton kívül sok más ásványt is felfedezett, bár ezek nem olyan érdekesek, mint a bauxit. Meg- bizottaink családi körülményeit is alaposan feltárták. Ismerjük adósságait s azt, hogy többször kisebb lakásba kellett költöznie, s jelenleg felesége Velencén él. Maga albérletben és ... Mit mondjak még?... Beszereztük a bauxitra vonatkozó összes okmányokat, amit a svájci és a német érdekeltségek saját belső használatukra állítottak össze. Balás dermedten figyelte a három férfit, s hirtelen azt sem tudta, mit válaszoljon a váratlan közlésre. Amikor megkapta az amerikai értesítését, azt hitte, valami tudományos érdeklődésről lehet szó, hogy kutatásaival kapcsolatos geológiai kuriozitásokat szeretnének hallani. A tárgyalás eddigi része azonban homlokegyenest ellenkező érdeklődésről tanúskodott. — Nézze, Balás úr — folytatta szinte szünet nélkül szivarját rágva az aligazgató —, ajánlatot tenni jöttem Magyarországra. Jöjjön ki az Egyesült Állehet céltalan bolyongás egy pályán és megbélyeg- zi Kossuthék törvénytelen bebörtönzését. Majd izületi bántalmai miatt Pöstyén- re utazik, hogy a fürdőben gyógykezeltesse magát. 1842-ben letette az ügyvédi vizsgát is és tiszteletbeli aljegyző lesz a megyénél. Közben pedig egymásután születnek meg drámai kísérletei, amelyek közül a „Csák végnapjai” ötfelvonásos drámája az 1843. évi akadémiai pályázaton dicséretet is nyert. A MEGYEGYÜLÉSEN a nógrádi szabadelvű ellenzék szónokaként ismerték, s amikor huszonegyéves korában megkapta a Nógrád vármegye táblabírája címet, a centrum politikus harcosságával küzdött a megyei élet fonákságai ellen. Timon álnév alatt rendszeresen küldött tudósításokat a Pesti Hírlapnak a megyei közgyűlésekről. Politikai elveit legtisztábban a „Válasz a nyílt levélre a centralizáció ügyében”, c. cikkben fogalmazza meg: „A megye csak saját kis érdekét tekinti és tekintheti csak. Természetesen, hogyan is indulna ki országos szempontokból? hogyan bírna áttekintéssel ez egész haza érdekében?” Hadakozik az ősiség, a botbüntetés, a börtönkérdés ügyében, foglalkoztatja a népnevelés és az iparvédelem kérdése stb. Ezekben a kérdésekben elfoglalt álláspontja liberális, demokráciát akar ő is, de azt az arisztokraták módjára fogja fel. A politikai élet iránti érdeklődés egy időre megszakadt, amikor 1844 farsangján megismerkedik Fráter Erzsivel. (folytatjuk) Csukly László lamokba és kutasson! — De kérem! — Várjon, nem fejeztem be! Mi minden elképzelhető eszközt, köztük a legmodernebbeket bocsájta- nánk az ön rendelkezésére. Geoszeizmikus műszereink legjobbak a világon. Olyan fúróberendezéseket ön még életében nem látott, mint amit a mi mérnökeink konstruáltak, ön nagyszerű képességű, jó szemű és különösen jó kutatóérzékkel megáldott ember. Ahová nyúl, ott arany van ... — Sajnos, ezt még nem tapasztaltam — mondta keserűen Balás. — Kérem... Mi nagy nehézségekkel küzdünk az alumíniumipar területén. Valószínű tudja, hogy igényeink 20 százalékát sem tudjuk a hazai készletekből kielégíteni. Mi főleg délről, nagyon messziről hozzuk be a bauxitot. Pedig tudom, hogy van nálunk is. De száz szónak is egy a vége. Mennyi pénzt akar? ... Kap, kérem tízezer dollárt havonta és minden lelőhely nyereségének mondjuk két százalékát ... Nos? — De uram, nekem családom van, gyermekeim ... Két fiam, két leányom. — Értem.' ön most a második feleségével él ugyebár?... Az első feleJ V Szüts István: A •• •• A vörös agyag Dokumentumregény > r Kulturális szakvezetők tanácskozása Salgótarjánban Az új munkaévben megoldásra váró feladatok összegezésére értekezletet tartottak Salgótarjánban a Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó szakbizottsági vezetői. A tanácskozáson Csizmadia Gézáné, a tanácsadó helyettes vezetője ismertette: mit várnak az egyes szakbizottságok munkájától. Legfontosabb feladatnak kell tekinteni a bizottságokban a szakterületi vezetők továbbképzését, eredményekre csak így lehet számítani. Meg kell szüntetni a csoportok ötletszerű látogatását, annak, az eddigi tapasztalatok szerint kevés haszna volt. Sok teendő vár a szak- bizottságokra az ifjúsági kulturális szemlék, a fel- szabadulásunk 20. évfordulójával kapcsolatos kulturális események szervezése terén. Ezekben útmutatókkal, műsorjavaslatokkal, műsorkiadványok- kal segíthetőek leginkább művészeti együtteseink. A Népművelési Tanácsadó a szakbizottságok közreműködésével még ebben az esztendőben műsorösszeállítást készít, s azt a jövő év elején a csoportok használatára bocsájtja. Szó volt az értekezleten a művészetbarát körök szervezésének szükségességéről s a továbbképző tanfolyamok mielőbbi megindításának lehetőségéről. Még az idén megindul a néptáncos, foto, filmes, honismereti, gyermeknevelési, klubvezetői, társastánc tanfolyam, januárban kezdődik a népművészeti tanfolyam, s a színjátszó vezetők továbbképzése. Az iskolarádió bővített programja A Magyar Rádió a múlt év szeptemberében kezdte sugározni az iskolarádió kísérleti adásait, amelyek igen népszerűvé váltak a pedagógusok és a diákok körében. A „tanítást” az idei évadban is megindítják. Az iskolarádió „tantervét” azonban kibővítik és a programot is gazdagítják. A tematika összeállításában továbbra is alkalmazkodnak a tantervhez és a tanmenethez. Az órára is bekapcsolható műsorokat mindig azonos időben, hetenként négyszer: hétfőn, kedden, szerdán és óén teken 11 órától 11 óra 30 percig közvetítik a Kossuth adón. Az iskolarádió az általános iskolák második, harmadik, negyedik és ségével, ha nem tudná, már beszéltünk és ők úgy döntöttek, hogy kijönnek az Államokba. Meglepődött?— A mi kezünk is messze elér. Ha kívánja, kivisszük leányait, mostani feleségét is, mindent elintézünk. Ha kívánja, itt maradhatnak és ön majd hazajön. De ez nem jó megoldás, mert Európában háború készül. Nem titok. A németek egész Európa átrendezését kívánják, s fegyverkeznek tíz éve. A Ruhr-vidéken óriási hadiipart teremtettek, khol sorozatban készülnek a legkorszerűbb fegyverek. Ha nem tévedek ön 1919-ben a vörösök alatt túlságosan is ... hogy úgy mondjam .., Tudom, nem politizál, de mégis, gondolja meg... Ha behívják? ... Balás tenyerével végigsimított homlokán. Szédült, fejében össze-vissza ugráltak a gondolatok. Mit tegyen?... Három napi gondolkodási időt kért. Mr. Waever megadta. A kóválygó Balás kézfogással búcsúzott az amerikaiaktól. Amikor elhagyta a szálló kertjét, a portától egy ötven év körüli, de rendkívül fürge mozgású férfi kérte a repülőteret telefonon. (folytatjuk) ötödik osztályos tanulói számára sugároz énekórákat. Az idegen nyelv-tanítást orosz és angol társalgási műsorokkal segítik. Folytatják a népszerű osztályfőnöki órákat is, sőt az új tanévben az általános iskolák felsőtagozatos és a gimnáziumok! valamennyi osztálya számára vitaindító műsorokat is sugároznak. Azi osztályfőnöki órák téma-1 tikájában többek közötti „Kötelességek a családban”! „Milyen ember szeretnék lenni?” „Felelősség-gyávaság” „Az igazi barátság”! „Közösségben élünk”' „Tartalmas formaságok” „Mi a politizálás” címmel! hangzanak majd el vitaindító előadások. Az iskolarádió új soro-j zatot is indít az irodalom-oktatás segítésére. Ezenkívül a délutáni órákban képzőművészeti, zenei, irodalmi és földrajzi összeállításokat sugároznak. A képzőművészeti; műsorokban december végéig egyiptom és görög- ország művészetéről adnak ismertetőt. A földrajzi előadásokban „A Nílus magyar hősnője” című műsorban szó esik majd Sas Flóráról. „A messzeségek vándora” című adásban pedi g Körösi Csorna Sándorról is. Az irodalmi műsorok különösen sok segítséget nyújtanak a tanuló fiataloknak. Rádiójátékot sugároznak Csokonai: A méla Tempefő*, Mikszáth: Beszterce ostroma. Dickens: Copperfield Dávid című írásaiból. Ezenkívül részleteket közevtfte- nek majd Shakespeare: „Hamlet” valamint Madách „Az ember tragédiája” című színművéből. Külön összeállítást sueá- roznak Galléri Andor Endre novelláiból „Fohász az emberért” címmel. Az iskolarádió 1964-65- Ö6 tanévét október 5-én 11 órakor kezdi meg. Az első adásban az általános iskolák harmadik osztályos tamiléi számára sugároznak éfftekórát.
