Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-23 / 190. szám

6 löst sseptembsr 5&, sasrés SÖGSÄ5 A teljesség jegyében A Nógrád hasábjain Ko­vács János elvtárs már több alkalommal szerepel­tette írásaiban Dr. Darnay (Dornyai) Béla Nógrád megyei munkásságát. Leg­utóbb a salgótarjáni Mun­kásmozgalmi Múzeumra hagyományozott emlékeket. Megemlékezett a jubileumi elismeréséről is. A megyében azonban kevesen tudnak arról, hogy van Darnaynak egy gyűj­teményes munkája is, amely a „A Nógrád megyei Kazár helynevei” címet vi­seli. Ebben feldolgozta az említett község helyneveire vonatkozó kutatásainak eredményeit. Érdemes ezt is megismertetni az érdek­lődő közönséggel. Ebben oly részletességgel foglal­kozik, hogy az nem hagy­ható figyelmen kívül. A tudós alaposságával elemzi ebben a munkájában az egyes kazári dűlőnevek elnevezéseinek messze múltba nyúló eredetét, hogy ettől alaposabb mun­kát rajta kívül ezen a te- 'üleien még senki sem produkált. 1947-ben Kazár község monográfiáján dolgoztam. Adatgyűjtéseim során akad­tam rá a kazári községi elemi népiskolában. Mojzes Zsigmond, az iskola akkori gazgatója bocsátotta a rendelkezésemre, akinek én azt visszajuttattam. Valószínű még ma is fel­lelhető ott. Hadd idézzek belőle egy szemelvényt a sok közül: — A kazári „Kenderek”, de még inkább a „Kende­rek tető” helynévalak azt látszik bizonyítani, hogy itt nem a növényi „ken­der” (Cannabis) szóra kell gondolni, hanem sokkal inkább, vagy talán kizáró­lag is egy kazár méltóság­névben: A „kender kákán” névben szereplő „kender”, a többesben „kenderekére. A „kender kákán” a kazá­roknál, Ibn Foszlán sze­rint, a király helytartója. Gr. Kun G. (Relatióifiura Hung. I. 166 224, s 249.) A török köndemak s a js- kut kündü egyaránt „tisz­telet”-et jeleni Al. Bekri, XI. sz.-belí arab író sze­rint a lebediai magyarok királyát „kende”-nek ne­vezték. Nem idézem őt tovább, mert az egy külön tanul­mányt igényelne, s az ilyen tanulmány szaklapba kívánkozik. Hisszük, hogy Dr. Camay (Dornyai) Bé­la nyugdíjas évei alatt még sok olyannal gyara­pítja ismereteinket, ami segít bennünket Nógrád megye alaposabb megis­merésében. Szabó Emi! A négyes koriéi segítségei kér Kérelmünk 7 éves múlt­ra tekint már vissza. Saj­nos, sok helyütt, több al­kalommal tettük szóvá, hogy körzetünk, a Bajcsy- Zsilinszky út nem rendel­kezik egy olyan helyiség­gel, ahol a párt- és tömeg­szervezetek, valamint a2 orvosi rendelő is elhelye­zést nyerhetne. Ügy érezzük most is, hogy kérelmünk reális, hi­szen ilyen minőségben egyedüli körzet vagyunk Salgótarján területén. A körzethez tartozó összes alapszervezet. KISZ, Nő­tanács, Hazafias Népfront, stb. elvégzi a reája bízott munkát, ezen a téren még sohasem kaptunk bírálatot- Mi is el tudnánk képzelni, hogy kapunk egy helyisé­get, ahol kultúrált módon végezhetnénk munkánkat. Ez alkalommal ismét csak kérünk, s reméljük a teljesítés nem várakoztat- bennünket sokáig. K. Ferenc, a Hazafias Népfront Bizottság tagja Fortuna sikerén A Nógrád pénteki szá­mából értesültek a vizs­lást általános iskola tanu­lói arról, hogy iskolájuk megnyerte az 1963-84 tan­év takarékossági versenyét. A hír olvasásakor lelkese­désben törtek ki. Élénksé­güket csakhamar felnőttes gond váltotta fel, arról kezdtek töprengeni, hogy mire is kellene fordítani a 10 ezer forintos nyere­ményösszeget? — Jó volna iskolatele­vízió, de magnó is kellene! A nagyobbak lemezjátszó mellett kardoskodtak. Egyikük ezt, másikuk azt szeretné. Abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy olyanba fektetik be a nyereményüket, amit ki­vétel nélkül mindannyian jól hasznosíthatnak. Esztendők óta várják már, hogy egyszer sikerül elérniök az elsőséget. A, múlt év szeptemberétől kezdve kitartó szorgalom­mal ragasztották gyűjtő- lapjaikba a takarékbélye­get. Most aztán kétszeresen meglett az eredménye. A. júniusban visszaváltott pénzükön kinek-kinek megvásárolták szüleik a tervezett tárgyakat, felsze­reléseket. Ez a szerencse még to­vábbi takarékosságra lel­kesíti őket. Bíznak abban, hogy az elsőséget sikerül ezután is megtartaniuk. Sz. E. Nagyszülők tanácskozása Hugyagon Szßykßsmiöi üzenetek Cs. Zoltán (Salgótarján): A válópert illeték hatszáz forint, melyet bélyegben kell leróni. A kereslet benyújtásakor ele­gendő kettőszáz forintot fizet­ni. a további összeget az elő­készítő tárgyalást követően Is le lehet róni. gosulatian felvett táppénzt és a tartásdíjakat lehet levonni, mást nem. Az engedélyezett levonások sem haladhatják meg a kifizetésre kerülő táp­pénz 33 százalékát. Hugyagon 80 nagyapa és nagyanya kapott meghívót a község tömegszervezeti vezetőitől, hogy résztvegye- nek egy baráti beszélge­tésen. A kultúrotthon nagyterme feldíszítve vár­ta érkezésüket, s mintegy kerek-asztal konferencia zajlott le a tanácskozás. A tanácskozás ez alkalommal arra hivatkozott, hogy tu-i domást szerezzen az öre­gek problémáiról, vala­mint hogyan tudnának részt vállalni a családne­velésben, s tőlünk telhető­én a termelőszövetkezet munkájában. Ezután a járási Nőtanács titkára arról beszélt, hogy a családon belül mit kér­nek az öregektől. Megkö­szönte a téesz nyugdíjasok munkáját és ez alkalomból 2 nagyapa és 2 nagyanya tárgyjutalomban részesült. A hozzászólások során a nagyszülők köszönetét mondtak a szép és benső­séges megemlékezésért, s Ígérték, hogy a továbbiak­ban is a 70-80 évesek segí­tenek a termelőszövetkezet és a család munkájában. Az ünnepi rész lezárásá­val kezdetét vette az ünne­pi vacsora, a terített asztal mellett. Az ünnepélyes megnyitó keretében a községi tanács elnöke mondott köszöntőt. K, Diniemé (Szécsény): A fűzelőutalvány részletet nem lehet levonni a táppénzből, mert a társadalombiztosítási rendelkezések értelmében a táppénzből csak az esetleg jo­JOGOS a pótszabadság „1938. VI. 18-tól kezdő­dően folyamatos munkavi­szonyban dolgozom. A mai napig csak egy nap pót- szabadságot kaptam. Igaz- e. hogy minden ledolgozott 2 év után 1 nap pótsza­badság jár?” — kérdi U. János Dejtári Olvasónk. Mivel munkaviszonya 1958. VI. 18-án kezdődött és az megszakítás nélkül folyamatos az évi 12 nap alapszabadságon felül már 1964-évben 3 nap pótsza­badság illeti meg. A Munka törvény könyv ide vonatkozó rendelkezése rzerimt minden 2 év után, iár 1 nap pótszabadság. A továbbiakban arra is fel­hívjuk figyelmét. hogy 1966-bsn már további I nap pótszabadság illeti meg. H. István (Karancslapujtő): A munkaviszony kezdő évé­ben csak hat hónap elteltével vehető ki szabadság. Ha azon­ban már nem az első évről — van szó, akkor — ha a vál­lalati érdekkel sem ellenkezik — az egész évi szabadságát is kiveheti a dolgozó az év ele­jén. Az úttörők műsorában szavalatok, énekszámok szerepeltek. Majd a kis óvodások szavalatai tették emlékezetessé az ünnepet.- tj ­Vastag ereken buzog bennem a harag az autó- tulajdonosok ellen. S ezt így szemtől szembe, fehé- ren-fekeién megmondom, jóllehet ők többen vannak nálam. Haragszom rájuk, mert: attól kezdve, hogy az első forintot betették a ta­karékba, másról sem be­szélnek, mint a „KOCSI”- ról■ „Jaj, istenem, mennyi benzint megeszik ez a ko­csi! Az ember másra sem győz keresni!” Vagy: „Képzeld, milyen dolgok történnek! Megyek szépen a Retek utcában, negyven­nel, egyszercsak elém ka­nyarodik egy motoros rendőr és azt mondja: szúrjak le ötszáz forintot, mert megsértettem a KRE SZ-t. Fant’ sztikus, hogy mi pénzt megeszik egy ilyen kocsi!” Mindig karambolt csi­nálnák és mindig mást hi­báztatnak. Az ember nem tud mellettük tiszta leve­gőt szívni. Csupa benzin­es olajszagnak. Már a tea­Nem lehet a rendszámát leolvasni... Olyan sebesen száguld végig a Bajcsy Zsilinszky úton, hogy az utána keletkezett légáramlat _ tisztára nyalja a vadgesztenyefákról lehullott leveleivel terített utca követ. Úgy tűnik fel, mintha a föld vonzóerejé­től elkívánna szakadni. A nagy sebesség következté­ben szinte sír, jajgat a fekete vas-paripa, mely Pan­nónia névre hallgat. Az elmellőzött gyalogos, vagy szemben haladó járókelő akaratlanul is a száguldó vaslovas után fordul és fejesóválással fejezi ki eh­hez tartozó gondolatait, véleményét. Mindez lakott területen történik. A motorkerékpár tulajdonosa el­felejti tán, hogy lakott területen halad, olyan utcán, amely gyerekek zsivajától hangos, mely semmi eset­re sem alkalmas arra, hogyverseny-képesség fokozásá­ra szolgáljon. Elfeledi azt, hogy átjáró helyeken se­bességet csökkentsen, ott ahol a gyalogos forgalom a legnagyobb. Műid ezek ellenére mi gondoljuk, hogy a KRESZ vonatkozó szabályaival tisztában van. Jó­indulatúan azt ajánljuk, hogy saját és a lakosság érdekében is tartsa be a közlekedési fegyelmet. .A lakok nevében Tóth Gyula Wégyezer gyümölcsfa gaadát keres Szomorúan integető, hat éves korukra koravén, ál­latok és emberek vandaliz­musától jórészt megcsonkí­tott, a gyomok közül alig kilátszó, itt-ofct csökött gyümölccsel integető, ha­lálra ítélt fák a Pécskő déli, délkeleti lejtőjén. A csenevész lombkoronákon végigtekintve hosszú egye­nes sorok látszanak, az ültetés előtti léniák .pon­tossága. Harminchét ka- tasztrális hold területen mintegy négyezer, még élő gyümölcsfa. ... Kitűnő volt a gondo­lat, hogy a gyümölcsben szegény, hegyi iparváros­nak saját gyümölcskertje legyen! Parlagon levő föld és úgy látszik, pénz is volt hozzá elegendő, így 1959- ben, 1960-ban és 1961-ben, a három és alatt 261 384 forintból a salgótarjáni városi tanács elvégeztette a telepítést. Zömében alma és szilvafákat ültettek, de elég sok a barack és a körtefa is. Köztesnek is bőven maradt hely. egy évben próbálkoztak is hagymával, uborkával, ese- megekokoricával. de ez az­tán abbamaradt. A gvü- mölcsös gondozását a vá­rosi tanács végeztette sa­ját és nem saját munká­saival, munkaeszközeivel, amelyek között a legérté­kesebb egy lófogat volt (a szállításokra, szántásra stb.) Fenntartási költség címén 1960-tól 1963-ig kifizettek 372 705 forintot, ebből 1963- ban már csak 32 488 fo­rintot. Ugyanis a tavaly ősszel már 634 089 forint­ba került gyümölcsös fe­lett megkongatták a vész­harangot, s egymásnak el­lentmondó döntések, ter­vek születtek sorsáról. Rájöttek, hogy a tanács nem termelőüzem, nem folytathat közvetlen gaz­dálkodást állami költség- vetésből. Aztán megállapí­tották azt is, hogy a gyü­mölcsös telepítése előtt már egyszer hat hold málnát’ is telepített a tanács s a talaj rossz minősége miatt abból sem lett semmi. A tanács nem lehet gazda, a talaj nem megfelelő a fák a szakszerűtlen gondozás, vagy inkább a hanyagság miatt termőképtelenek, se­besültek — jött a döntés a kiselejtezésre. De ki csinálja? Nem akadt vál­lalkozó. Jött a másik döntés: ve­gye meg. majd: ingyen ve­gye át. a területtel határos Salgó Hegyvidéke Terme­lőszövetkezet. Az először hailott erre. hiszen a vá­rosi tanácstól jó néhány, összesen mintegy 260 ka- tasztrális hold fásított le­gelőt átvett, már. ami igen hasznos üzlet volt. De az­tán valami meggondolás­ból mégse kellett a gyü­mölcsös .Igaz is, az akkor már hanyatlásnak indult s ki tudja, mikor, kik ve­tik majd fed a felelősség kérdését. Hiába volt a vá­rosi tanács mezőgazdasági csoportjának határozata is a tulajdonba helyezésről, a tsz nem nyúlt a fákhoz. Megszületett a harma­dik döntés is. Kormányren-1 delet szerint a tanács a területileg legközelebbi ál­lami gazdaság tulajdonába helyezheti az ilyen földe­ket. A Kisterenyeí Állami Gazdaság földjei körülöle­lik a gyümölcsöst, de ők iá kézzel-lábbal tiltakoznak az ellen, hogy az övék le­gyen. Ilyen állaootban ki­nek is kellene már? Nekem egv Rokkant-! telepi nyugdíjas. Maiczen Lajos bácsi hívta fel a. figyelmemet a pusztulóí fákra. Azt mondta: „Miért nem bízzák ránk, öregek-: re?” Valóban, jó közti mélyszántással, erős víssza- metszéssel, bő trágyázással’ és állandó kezeléssel, per­metezéssel a szakemberek szerint 2—3 év alatt ter­mésre fordulhat a gyümöl­csös. Ha szakcsoportot ala­kítanának, a MÉSZÖV — úgy tudom — hitelt nyúj­tana a beruházásokra. Meg, lehet menteni a gyümöl­csöst, ha gazdája akad! S akKor a szép célkitűzés, ami létrehozta, hogy több '■’yümölcs legyen a salgó­tarjáni piacon, meg is va­lósulhat. Kondorost János |*s***«*»***«s**»**| I cA harag J I kátifrjr J tűket is átitatta a motalkó, egészen a csontig. Mindig hamarabb odaérnek, aho­vá éppen indulni kell, jól­lehet mindig későbben in­dulnak. S , nekik semmi sincs messze. Ha azt hall­ják, hogy Siófokon új szál­lodát nyitottak, elmennek és megnézik, én meg csak képen látom. Nincs me­netrendjük, akkor indul­nak, amikor aks rnak. Ne­kem ott kell hagynom egy jó bankettet, mert megy a vonatom, ők nyugodtan dajdajolnak reggelig is. Olyan várakozásteljesen néznek rám, ha felvesz­nek■ Elvárják, hogy meg­dicsérjem a kocsit és elis­merésemet fejezzem ki a gondos és figyelmes veze­tésért. Ök néha még az egész családjukat u beül-1 tettfc az autóba és úgy mennek kirándulni, meg a strandra, meg a szomszéd) utcába, a Náncsi néni név­napjára, én meg gyalog viszem a fiainkat a hőség­ben, és amikor a kicsi el­fárad, a nyakamba kell vennem. Engem mindig megvágnak a ruhatári díj­jal, ha esernyő vagy bal­lonkabát van nálam, de őket sose. mert egyszerűen bennhagyják a cuccot az autóban és aszal a kis kulccsal lezárják az ajta­ját. Soroljam még ? Azt hi­szem máris meggyőző a harag indítéka. Pardon! Egyet még ki­felejtettem. Egyetlen egyet, de talán a legsúlyosabbat. Bizonyára azért is maradi ez utoljára. Legjobban pedig azért haragszom az autótulajdo­nosokra, mert én nem völ­gyök autótulajdonos Ks én is az leszek, majd bo­lond leszek magamra ha­ragítani magamat! Sa. S£ím®n Istváj?

Next

/
Oldalképek
Tartalom