Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-23 / 190. szám

1984- saepéam.ber 2S, essed*

KdfiliD

J

A marcali kezdeményezés

Néhány napja első oldalon közölte a Nógrád a nógrádmarcali Aranykalász Termelőszövetkezet tagságának felhívását az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák időbeni es jó minőségben való elvégzésére. A felhívás valamennyi termelőszövetkezetnek — valamennyi termelőszövetkezeti tagnak és vezetőnek szólt.

Súlyos hiba lenne, ha a termelőszövetkezetek tagsága és vezetői csak formális aktusnak tartanák a nógrádmarcaliak kezdeményezését.

A termelőszövetkezeti tagság és vezetőség népes családjában lehetnek, akik így gondolkoznak: mi szükség van a munkaversenyre, mi szüksége annak, hogy úton-utfélen másról sem hallunk, mint az őszi munkák gondos és gyors elvégzéséről — tudjuk mi a kötelességünket, úgy sem végzi el más a mi munkánkat, hagyjanak bennünket a magunk módján dolgozni. Akik így gondolkoznak, azok félreértelmezik a vezető szervek, a szakemberek és a társadalom aggódását és törekvéset, de félreértelmezik a nógrádmarcali felhívást is.

Senki sem vonja kétségbe termelőszövetkezeti parasztságunk szorgalmát és hozzáértését, sőt, nyíltan elismeri és meg is becsüli azt társadalmunk.

Azonban azt is látni kell, hogy bármilyen szorgalmasak és hozzáértők is tsz- tagjaink, a segítő szándékú tanácsadás, a munkában való nemes versengés hatékonyan segíti a jövedelmezőbb gazdálkodást.

A példák sokaságát lehetne felsorolni a múlt évekből, hogy amikor nem volt kielégítő a segítő szándékú tanácsadás, a munkában való nemes versengés, bizony elmaradt a megfelelő szakmai munka

és ez súlyos_ anyagi károsodást okozott, első sorban a termelőszövetkezetek tagságának, de a népgazdaságnak is.

Megyénk termelőszövetkezeti tagságának és vezetőinek kell legjobban tud- niok — hiszen mesterei a mezőgazdasági termelésnek, s a legközvetlenebbül őket érinti a termelés sikere, vagy sikertelensége — hogy az őszi munkák pontos és gyors elvégzése nem formalitás, hanem nagyon is fontos és felelősségteljes munka. Az őszi munkák késedelmes végzése nagyon hátrányos következményekkel járhat az egész jövő évi termelésre és gazdálkodásra.

A termelőszövetkezeti tagok és vezetők mindenkinél jobban tudják — hiszen évtizedek óta csinálják. hogy a legderekasabb helytállást éppen az őszi betakarítási és szántás-vetési munkák követelik meg, A legnagyobb munkatorlódás az őszi munkák idején van. Be kell takarítani veszteségmentesen az egész évi szorgalmas munkávaj és nagy anyagi befektetéssel termelt terményeket, biztosítani kell, hogy megfelelő időben és jól előkészített földbe kerüljön a következő évi kenyerünket biztosító vetőmag, a mélyszántást is el kell végezni a tavaszi vetésű növényféleségek alá.

Ennek érdekében fogott össze a nógrádmarcali Aranykalász termelőszövetkezet tagsága és vezetősége, hogy az őszi munkák alapos megszervezésével biztosítsák az őszi munkák minőségét és időbeli elvégzését.

Az őszi munkatorlódás megköveteli a termelőszövetkezeti vezetőktől a munkák körültekintő megszervezését, az emberi és gépi erők helyes elosztását és összehangolását, a szállító

eszközök céltudatos munkáját, a termelőszövetkezetek tagjaitól pedig, hogy fokozott szorgalommal használják fel a rendelkezésre álló jó időt az őszi munkáik sikere érdekében.

Különös figyelmet kell fordítani a munkák minőségére is. Ha valahol fontos a körültekintő és becsületes munka, akkor ez az őszi munkákra fokozott mértékben vonatkozik. Elsősorban saját magának árt, de árt a népgazdaságnak is az a termelőszövetkezet, ahol minőségileg rosszul és késve készítik el a talajt a vetések alá, vagy a vetőmagvakat nem, vagy felületesen tisztítják és csávázzák, továbbá ahol felelőtlenül, a tervezettnél kisebb területen vetik el a kenyérgabonát, vagy elsőéről ják a vetőmagot és műtrágyát, s ha késve kerül a mag a földbe. A felszínes látsmtmunka, a késedelem itt bosszulja meg a legjobban magát, mert súlyos veszteséget okoz a termelőszövetkezeti tagságnak és a népgazdaságnak is.

Most arra van szükség, hogy a nógrádmarcaliak példáját követve, megyénk valamennyi termelőszövetkezetének tagsága és vezetősége fogjon össze — hozzáértésük és szorgalmuk legjavát adva munkálkodjanak az őszi munkák sikere érdekében és ezen keresztül a jövő évi termelési és azdálkodási eredmények megalapozásáért és továbbfejlesztéséért. Minden termelőszövetkezetnek bőségesen megtérül, ha az őszi szántás-vetési munkák végzésében tevékenykedő tagokat, traktorosokat, fogatotokat stb. anyagilag érdekeltté teszik és a lói és határidőre elvégzett őszi munkákért, célprémiumban részesítik.

Márton Lajos

a tsz-tan ács megyei megbízottja

tisztanlatása, hogy a jobb, kulturáltabb élet nem magától alakul, annak feltételeit, összetevőit neki magának kell megteremtenie. Minél tudatosabb ez, annál inkább válik a cselekvés rúgójává. Hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait, felszámoltuk a kizsákmányolást és forrásait. A dolgozók 95%-a' szocialista szektorban dolgozik. Társadalmunk helyzetét, céljait és. törekvéseit tekintve egységesebbé vált. Pártunk megmutatta a tennivalókat is, a szocializmus teljes felépítéséhez. Minél világosabbá válik ez minden dolgozó elptt, annál gyorsabb a megvalósítása.

Vajon elmondhatjuk-e, hogy ma már minden kommunista, a szocializmus minden őszinte híve tisztán látja ezt? Nem, ez még nincs így. Sőt, előfordul az is, hogy kommunisták fogadják kétkedéssel a pártnak a dolgozók szocialista tudata formálására irányuló törekvéseit. Nem egyszer találkozunk sikertelen próbálkozások után pesszimista megnyilvánulásokkal: nem érdemes az emberekkel bajlódni, nem lehet megváltoztatni őket. Ennek ellentmond az is, hogy a marxista meggyőződés már a burzsoá uralom idején is utat tört magának. Amikor a dolgozó nép került hatalomra, a társadalmi változások nem múltak el nyomtalanul az emberek fölött. A dolgozó emberek tudatának formálását leginkább a szocializmus építésében tanúsított helytállásuk bizonyítja. Ha csak a legutóbbi 2—3 esztendőt nézzük is, jól látható a munkások, parasztok és értelmiségiek helytállása a munkában.

A kialakulóban levő új szocialista közvélemény ösztönző hatása ma már jelentős szerepet játszik a káros megnyilvánulások visszaszorításában. A közvélemény nagy erő, erkölcsi hatalom. Napjainkban egyre több dolgozó ítéli el a naplopást, a szocialista együttélés szabályainak megsértőit, a herdálást, a sógorság komaságot.

Mindez kifejezi, hogy a közvélemény is olyan pozitív erő, amelyet a szocialista nevelőmunkában jól felhasználhatunk.

■"Természetesen az em- berek gondolkodásának formálódására sok minden van hatással. Vannak tényezők, amelyek a szocializmus irányában hatnak, mások inkább ellenható tényezők. Nem felejthetjük el, hogy a múlt maradványai a gondolkodásban, a szokásban a legmélyebbek, legszívósabbak. Ezeket nem lőhet egy csapásra megszüntetni. Lenin sokszor figyelmeztetett arra, hogy a forradalom nem egyszerűen a régi társadalom koporsóba zárása és elföldelése. A kapitalizmus teteme „itt oszladozik köztünk, rothad és megfertőz bennünket is”. Ezért kell harcolni a visszahúzó fogyatékosságok ellen. Ebben a harcban ma már nem ellenséges osztályokkal állunk szemben, hanem olyan ideológiával, életfelfogással, magatartással, amelynek társadalmi forrásait felszámoltuk, de megnyilvánulásaival naponta találkozunk a dolgozók cselekvésében is. Ezt az imperialisták különböző ideológiai behatolási kísérletekkel még táplálni is igyekeznek. A dolgozók szocialista nevelése tehát egyben tudatos harc a kapitalista környezet, a régi szokások, azok maradványai ellen.

A szocialista tudatformálás célja és döntő tényezője a társadalom javára végzett lelkiismeretes munka. Lenin szerint ez az egyszerű Igazság „a .szocializmus kiapadhatatlan erőforrása, végső győzelmeTlannyalctál—harmincüt forintig-T—■ • ■ ■■ i ■ »■ ———p —a—-■■■■".■ :■:■■■ "v .. j. as

Nehéz vállalkozás

A kar anca herényi elnök pályafutása

Kevesen irigyelték Tórák Sándort, a Karancs- keszi Gépállomás üzemgazdászát, amikor a karancs- berényi Karancsgyöngye Tsz elhívta és megválasztotta elnökének. A szövetkezet a salgótarjáni járás gyengén gazdálkodó gazdaságai közé tartozott és a gépállomáson még a traktorosok, gépkocsivezetők is rosszallóan nyilatkoztak róla. Ennélfogva úgy találták, hogy Tórák Sándor az elnöki pozíció elfogadásával rendkívül nagy, szinte megoldhatatlan feladatra vállalkozott,

Tagok — papíro a

Az új elnök, akinek testi felépítése is olyan, mint egy atlétáé, nem bizonyult meghátráló embernek: bátran vállalta a nehézségeket, Pedig közvetlen közelről a gondok nagyítón át mutatkoztak. A község lakóinak többsége, a tanács kimutatása szerint 65 százaléka, a bányákba és az ipari üzemekbe járt el dolgozni és csak 33 százalék, tehát a kisebb töredék maradt meg a földnél. Azelőtt jóval többen dolgotok azon a több mint 1600 holdnyi területen, amely most a szövetkezet gazdaságát alkot yi. Azután a 137 papíron szereplő, tagból is jóformán harmincnak a munkájára lehet rendszeresen számítani, hiszen túlnyomó többségük idős, beteges ember. S akik valóban szívvel- lélekkel, hivatásszerűen dolgoznak a közösben, azok is elégedetlenek az alacsony, munkaegységenként tizennyolcforintos munkaegység-érték miatt.

Ilyen körülmények között Tórák Sándor érthetőnek találta a volt munkatársak aggodalmát és részvétét. Az azóta eltelt három esztendő azonban

nck elpusztíthatatlan záloga”. A munka azért ilyen nagy jelentőségű, mert nemcsak a környezet alakítója, hanem az embert is formálja.

A dolgozók társadalmában a tudatformálásnak lényeges összetevője a szocialista demokrácia fejlődése. Minél több ember vesz' részt aktívan a közéletben, az államigazgatásban és más területen, annál inkább kibontakozik a társadalom egészéért érzett felelősség, a közösségi érzés. Vagyis a társadalmi politikai aktivitás közvetlenül is formálja az emberek gondolkodását.

A marxizmus—leniniz^ mus eszmei offenzí- vája nemcsak az országos irányító szervek feladata. Színtere minden üzem, termelőszövetkezet, állami hivatal, kulturális, közoktatási intézmény. Ha minden pártszervezet jól mozgósít a termelési, hivatali és más munkára, megfelelően ismerteti a dolgozókra háruló feladatokat, fellép az akadályozó tényezők ellen, akkor a legjobban szolgálja hazánkban is a marxizmus eszmei offenzívájá- nak kibontakozását.

BALIG ISTVÁN

az MSZMP KB. Agit.-prop

oszt. helyettes vezetője

Tórák Sándor bátor helytállását és derűlátását igazolta. Már a következő évben 24 forintot ért egy munkaegység, tavaly pedig a gyengék közt nyilvántartott szövetkezet felküzdötte magát a közepesek sorába: prémiummal együtt mintegy negyven forintot fizetett a tsz minden megdolgozott munkaegységre. Az idén további javulásra számítanak. Harminchét forintot terveztek egy munkaegységre és bár a kenyérgabona termésátlaga jóval a tervezett alatt maradt, a legutóbbi bankfelmérés alapján is megközelíti a 35 forintot az egy munkaegység értéke.

Tapasztalattal

Nehezebb dolog viszont az eredmények felsorolásánál, az okok, az eredmények mögött álló „titkok” megfejtése. Hiszen taglétszámban alig történt változás és a természeti viszonyok is éppoly mostohák, mint három évvel ezelőtt. Most is a meredek hegyoldalakon, a széljárta hegyhátakon és a vízgyűjtő laposokon kell megkísérelni a hozamok növelését. Azonkívül a mező- gazdasági munkának rengeteg bonyolult összetevője van, minden aprócska tényező közrejátszhat az eredmények javulásában vagy romlásában.

Néhány nagyon fontos és értékes tanulság mégis nyomban levonható Tórák Sándor, a „hároméves elnök” munkásságából, eredményeiből.

Az új elnök ugyanis mindjárt a kezdetben némi előnnyel indult: gépállomási munkakörénél jól ismerte a Karancs-völgy szövetkezeteinek kisebb- nagyobb problémáit, tehát már bizonyos mérvű szakmai-gyakorlati tapasztalatot tudhatot magáénak. Ez a nagyüzemi tapasztalat és szakmai hozzáértés éppen elég volt ahhoz, hogy fel tudja mérni a szövetkezetben a reális lehetőségeket. Megállapította, hogy a ka- rancsberényi tsz-ben már az alapvető agrotechnikai eljárások következetes, jó alkalmazásával is növelni lehet a hozamot, a jövedelmet. A jó talajelőkészítés, a szerves- és műtrágya alkalmazása, az optimális vetésidő betakarítása, a jó növényápolás és a gondos növényvédelem csodákra képes. Nagyon fontosnak tartotta például, hogy a kiélt, kizsigerelt talaj minél előbb szervestrágyát is kapjon. Amióta ő az elnök, a kilencszáz hold szántóból minden évben legalább 150 holflat megtrágyáztak jólkezelt, érett szervestrágyával.

Melyik ló drága?

A gondos munkavégzés alapja a megfontolt üzem- és munkaszervezés. Tórák Sándor tehát igyekezett, a rendelkezésére álló „munkaerőt” úgy elosztani, hogy egyetlen ágazat, egyetlen munkafolyamat se szenvedjen hátrányt. A tsz-tagokon kívül, az anyagi érdekeltség kiterjesztésével, mozgósította a családtagokat, hozzátartozókat. is. S hogy a munkaigényes üzemágakban ne legyen fennakadás,

nagyobb szerepet exist m gépeknek. Kevés szövetkezetben olyan jó a gépkihasználás, mint a Karancs- gyöngyében, ami viszont arra utal, hogy tsz-elnöke- inknek a zoo- és agrotechnikai képzettségen kívül a motorhoz, a gépekhez is érteniök keR. Képes Balassagyarmatra, sőt Pestre motorkerékpározni ékszíjért és egyéb alkatrészekért, csakhogy gépállás ne legyen, mert nagyon jól tudja, hogy „az a !ó a drága, amely nem dolgozik.”

■ Eredményei elérésében nem kis szerep jut a t«z- demokracia kiszélesítésének. A tsz-tagok javaslatait minden döntése előtt figyelembe veszi. Amikor tsz-elnöki munkakörét átvette. a közös tulajdonnak még kévés volt a becsülete. ma már éberen vigyáznak a tagok a tsz termésére Simon Gáspár, az idős mezőőr a napokban is fülöncsípte a kukorica dézsmál ott. Három éve még a mezőőrök is „elnézőbbek” voltak.

Tórák Sándor erejét az is tetézi, hogy nagyon jó a kapcsolata a ; írtszervezettel és a községi tanács vezetőivel, tudta, hogy bármikor számíthat segítse-1 gükre. Tar.iáni Dezsőné tanácselnök és Ravasz Gvula tanácstitkár a nagyobb idényekben maguk is részt kérnek a tsz-munkák szervezéséből. A csénlő munkacsapatokat például teljesen a tanács szerződtette és ha sürgősen kellett valamilyen kertészeti növénvt, főleg uborkát szedni, a ta- náos vezetői az inari dolgozókat és ezek hozzátartozóit is mozgósítottak

Jönnek a fiatalok

Néhány adalék ez csupán Tórák Sándor élért eredményeinek taglalásához, de ez a néhány is alaposan megnövelte a szövetkezet anyagi és erkölcsi tekintélyét. Amióta a szövetkezet évről évre gyarapszik és erősödik, a firtatok körében is vonzóbb lett a mezőgazdasági munka. Az idén az 1135 lélekszámú kisközségből már négy általános iskolát végzett gyermek jelentkezett mezőgazdasági tanulónak: kertésznek, tejkezelőnek, sertésgondozónak, traktorosnak. S köztük olyanok is vannak, akiknek szülei nem a tsz-ben, hanem az iparban dolgoznak. Ka- rancsberényben már látják a nagyüzemi gazdaság jövőjét.

Egy hosszabb határjárás, beszélgetés a földeken serénykedő tsz-tagokkal, arról is meggyőzi a látogatót, hogy az ilyen, már jobban megalapozott szövetkezetben nem okoz Végzetes visszaesést, ha valamely növény az időjárás viszontagságai miatt „nem válik be”. Százezreket vitt el a búza Karancsberény- ben az idén. ami egy-gyengébb tsz-ben végzetes lehetne a tagok jövedelmére. A herényi tsz-tagok nyugodtak. Az extrém minőségben leadott hízómarhák, a gondosan kezelt heremagtermés, a várható jó kukorica termésátlag pótolja a veszteséget.

Nehéz vállalkozás volt, de megérte a fáradtságot.

Lakos GvScri-