Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-22 / 189. szám

6 sögsAd W94 szeptember 21 teái Új vezetőség, tervek Á héherlmi kiszisták életéből Szervezetien ■— fegyelmezetten A »^állítások sservssése as őssí betakarítások tdejóa Ä HEH ALMI fiatalok üezetóségválasztó taggyű­lését a megyei KISZ-bi- zottság vezetői úgy jelle- Bsezték, hogy egyike volt a legjobbaknak, A kisze- sek bátran, őszinte han­gon beszéltek az elmúlt négy év munkájáról, a ve­zetőség tevékenységéről. Bíráltak és hasznos javas­latokat mondottak. Ered­ményekről szóltak, de a hibákat sem hallgatták el. Ügy mondották, hogy ha a vezetőség, a tagság egé­sze még jobban összefo­gott volna, egy lépéssel már előbbre lennének a falu fiataljai És éppen azért, hogy még eredmé­nyesebb legyen a KISZ tevékenysége Héhalombajy. bátran javasoltak arra al­kalmas embereket a veze­tőségbe. A hétből három posztra választottak új ta­got Tolnai Béla pedagó­gust. Fekete Ilona segéd­munkást, Szabó János ze- torost bízták meg a KISZ különböző reszortjainak el­látására. Meghagyták funk- tiójában Szilágyi Albert fiatal pedagógust titkár­nak, Szűcs József zetorost, Szűcs Mária tejkezelőt, és Gallovits Piroska kertész­tanulót is. A taggyűlés előkészítése, a vezetőség beszámolójá­nak elkészítése komoly munkát jelentett Szilágyi Albertnek. Ezen azonban már túl van, a jövőről be­szélgettünk a fiatal peda­gógussal. — Munkánk gerincét a korábbiakban is az Ifjú­ság a Szocializmusért Moz­galom képezte. Arra tö­rekedtünk, hogy a négy követelménynek eleget is tegyünk. Ebben a mozga­lomban a KISZ tagokon kívül még kilenc fiatal is részt vett, sikerrel. Fiatal­jaink valamenyien teljesí­tették a húsz órás társa­dalmi munkát. Részt vet­tünk a többi között a bor­só és kukoricakapálásban, segítettünk a cséplésDen. Másik fontos követelmény a tanulás. Megszerveztük a mezőgazdasági kérdések tanfolyamát, 15 fiatal pe­dig pártoktatásban vett részt. A kultúrmunka te­rén is vannak eredménye­ink. Színjátszó és tánccso­portunk működik, s min­dég ott voltunk a Lovász József kulturális sereg­szemlén. A követelmény negyedik pontja a sport A lányok kézilabdáznak, a fiúk pedig a labdarúgást űzik. Természetes, hogy a spartakiád versenyeken is szerepeltünk, SZILAGYI Albertnak eddig sem volt könnyű munkája, ö tavaly még diák volt, most pedig Erdőtar- csára jár tanítani. A KISZ szervezet pedig 56 fiatalt számlál. Közülük legtöb­ben a termelőszövetkezet­ben dolgoznak. Néhányan diákok, páran pedig vidé­ki üzemekbe járnak. Ho­gyan lépnek előbbre? — Először is, hogy va­lamennyi fiatal továbbra is . részt vegyen az ISZM mozgalomban. Ez maga adja a feladatokat. Szeret­nénk elérni, hogy a lesze­relt katonák itt maradj a- nk a faluban, a mi alap­szervezetünkben tevékeny­kedjenek. Tapasztalataikra szükség van. Jó lenne, hogy a korábbi gyakorlat­tól eltérően KISZ . tagok maradjanak azok a fiata­lok is, akik megnősültek, Ami az újsághirdetés mögött van cA teleiúzió luu'ázs a „Nézze saját tv-jen az olimpiát!” — szól az újság- hirdetés. Az ötletes jel­mondat a RÁVILL-tól származik, s azt szívesen átvette a kiskereskedelem. A Nógrád megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vál­lalatnál Schmidt Ádáín előadó elmondta, hogy a vételre búzdítás nem ma­radt' hatástalan. Kétségte­lenül nagy a közelgő olimpia varázsereje. Nö­velte a vásárlókedvet, hogy a korábbinál lényege­sen kisebb előleg lefizeté­se után viheti haza a vevő a gépet- Vitathatatlan, hogy megyénkben a bá­nyászoknak adott, összesen negyvenháromillió fo­rint összegű hűségjutalom­ból is sokan, vettek tv-t; de hozzájárult a sikerhez a kiskereskedelmi vállalat ügyes reklámtevékenysége is. A borról s a cégérről szóló szentenciát napjaink­ban már így helyes alkal­mazni: Jó bornak jó cé­gér kell. A kereskedelem nem volt rest kitenni e cégért, de — képletesen szólva — segítettek színesebbé ten­ni a tv-tulajdonosok is. Mert igaz ugyan, hogy sok — gyakran nem alaptalan — bírálat hangzik el egy- e-gy műsorszámmal kapcso­latban; de éppen a bírálók hatalmas száma bizonyít­ja, hogy igen sokan nem­csak dísznek tartják laká­sukban e tv-készüléket, hanem nézik is a műsor.. S vajon voina-e tengernyi nézője a műsornak, ha az oly gyenge volna, ami­lyennek némelyek kikiált­ják? Az olimpia Ígérete min­den bizonnyal sokakat buzdít tv-vásárlásra. így a sport világeseménye — közvetve — értékes szol­gálatot tesz a népművelés ügyének. S maradandót, mert a versenyeket lefut­ják ugyan Tokióban, — de a készülék megmarad Salgótarjánban, Etesen... Megmarad; tanít, nevel és szórakoztat. Erre gon­dolva úgy érezzük, hogy a Kossuth és a Petőfi Rádió egy-egy ügyesen szerkesz­tett műsorszáma hatéko­nyan növelné a vásárló­kedvet a tv-készülékek iránt. Nem a Magyar Hir­dető műsorára utalunk! Arra, hogy — esetleg — több napilap példájára rendszeresen értékelje a tv egy-egy kimagasló mű­sorszámát. Az olimpia előtt, a jö­vőben inkább a kisképer- nyős készülékekre számítha­tunk. Ennek egyik oka az ipar által figyelembe vett gyakorlati követelmény: a nagy képernyőt legkedve­zőbb négy-négy és félmé­teres távolságból nézni; a kicsi nézéséhez három méter is elég. A modern lakásokban ritka a terem- méretű szoba; a korszerű méretű lakóhelyisegekben megfelelőbb a kisképer- jíiyős tv-kés2ülék­illetve férjhez mentek. Ed­dig nem tudtuk elérni, hogy alapszervezetünkből bárkit is javasolhattunk volna a pártba. Most ez is terveink között szerepel. Fiatalra ott is szükség van. A jövő hónapban kezdjük a KISZ oktatást, arra ed­dig negyven fiatal jelent­kezett. Rendezünk külön­böző előadáspkat. Ebben Molnár Béla pedagógus segítséget ígért társadalmi ismeretek címmel, az élet különböző területéről vá­lasztjuk a témát. Akad né­hány olyan fiatal, akiknek nincs meg a VII-VIII. ál­talános iskolai képzettsége. Eléggé vallásos a mi fa­lunk. Senkit nem akarunk önérzetében megbántani, de vitaórák keretében er­ről is beszélni kell fiatal­jainkkal. Nem utolsósor­ban, az idén is segítünk a közös gazdaságnak, újabb társadalmi munkákat vál­lalunk. összegezve az jel­lemzi terveinket, hogy sze­retnénk a falu fiataljainak szabadidejét célszerűen felhasználni. Szépek ezek a tervek. A korábbi eredmények alap­ján valóra is válthatók. Persze akad gond is bő­ven, Nincs a fiataloknak helyiségük. Nyáron a mű­velődési otthonban tanyáz­nak, de mi lesz velük té­len. A nagytermet nem tudják fűteni, a tanács pe­dig nem tud mást biztosí­tani. Hol az isKoiaoan, hol a tanácson ütnek ta­nyát. A párthelyiséget nem tudják használni. Több támogatásra lenne szük­ség a termelőszövetkezet­től. A kulturális alap ter­vezésénél számolni kelle­ne a fiatalokkal is. Mert nem lehet mindegy, hogy a KISZ segítségével ott­hon tudják-e tartani a fi­atalokat, a termelőszövet­kezetben találják-e meg számításukat, vagy másutt. CÉLSZERŰEN felhasz­nálni a fiatalok szabadide­jét! Ez most a célja a hé- halmi KISZ szervezet új vezetőségének. De, hogy ezt valóra is váltsák, való­ban szükséges a nagyobb megértés, a támogatás. A fiatalok nem maradnak adósak. Somogyvári László A mezőgazdasági terme­lés egyik fő sajátossága, hogy a folyamatos és ered­ményes gazdálkodás jó­részt a mindenkor szüksé­ges szállítások gyors és pontos elvégzésétől függ. E tekintetben különösen kiemelkedő az őszi idő­szak, amikor a betakaruló termények millió tonnái mellett nagymennyiségű üzemanyagot, vetőmagot, istállótrágyát és műtrágyát kell a szállítóeszközökkel a szántóföldekre eljuttatni. Előrelátó felkészülés A mezőgazdasági szállí­tások szervezésénél két lé­nyeges körülményt kel! fi­gyelembe vennünk. Aa egyik: az egyes munka­fajtákat akkor és olyan sorrendben kell elvégezni, amikor és ahogyan azt az agrotechnika megszabja. Pontos, időre történő szál­lítások nélkül ez lehetet­len. Rohammunkával itt semmire sem megyünk, egy-két nap késés viszont néha beláthatatlan károkat okozhat A másik, amit szem előtt kell tartanunk: a mezőgazdasági termelés költségei között az egyik legtekintélyesebb tétel a szállitási költség. Ez egyes üzemágakban és gazdasá­gokban gyakran a teljes önköltség egvharmadát is eléri. Érthető hát, hogy éppen a szállítások szer­vezése kíván legtöbb fi­gyelmet és hozzáértést a mezőgazdasági üzemek ve­zetőitől. Ma már a legtöbb tsz- ben a belső szállítási mun­kákat elsősorban saját szál­lítóeszközökkel végzik. Ez­ért rendkívül fontos, hoev a tsz-ek vezetői időben mérjék fel a szállitási fel­adatokat, a rendelkezésre álló gép- és fogaterőt. E felmérés alapján tegyék meg a szükséges szervezé­si és egyéb intézkedéseket az erők ésszerű, gazdasá­gos felhasználására. Az őszi szállítási mun­kacsúcs nagy feladat elé állítja a vasutat, az álla­mi szállítási vállalatokat. Sokat segíthetnek a mező- gazdasági üzemek az or­szágos szállítási gondok ^ Jogi tanácsadó Amiről időszerű beszélnünk Az esetről bírósági rova­tunkban nemrégiben emlé­keztünk meg... Egy legény­ről volt szó, akik a bíróság végrehajtható szabadság- vesztés büntetésre ítélt azért, mivel egy tizenhá­roméves kislánnyal folyta­tott nemi viszonyt A vád­lottat annak ellenére el­itélték, hogy ami történt, az a lány beleegyezésével, sőt az ő kezdeményezésére történt. Miért vált mégis szükségessé a büntetés ki­szabása? Államunk a Büntető Tör­vénykönyv erejével védi az ifjúság egészséges nemi fejlődését. A BTK öt, — egyes, minősített esetekben nyolc — évig terjedő sza­badságvesztéssel fenyegeti azt, aki tizennégy éven aluli személlyel közösül, vagy szerelmi játékot foly­hat. A törvény vedelme nemcsak a leányokra, de a fiúkra is kiterjed. Törvénykönyvünk a tt- zennégyéves korhatárt nem annyira jogi, mint inkább természettudományos meg­gondolásokra alapozva ál­lapította meg. Köztudomá­sú, hogy a forró égöv alatt a szervezet fejlődése — így a nemi érés is — gyor­sabb; mig az északi népek­nél lassúbb. A mi viszo­nyaink között a tizennégy éven aluli gyermek — mi­nimális kivételtől eltekint­ve — nem érett annyira, hogy testi és szellemi fej­lődésének károsodása nél­kül szexuális kapcsolatba bocsátkozhasson. Ennek az állításnak nem mond ellent, hogy ebben á korban már létrejöhet fo­gamzás. A terhesség idejé­ben megszakítható ugyan művi úton, de a beavatko­zás jelentékeny egészség­ben károsodással járhat. Megyénkben is fordult azonban elő olyan eset, megoldásában is, ha a számíinkra érkezett anya­gokat, árukat késedelem nélkül kirakják, az álta­luk szállított terményeket, árukat pedig a vagonok megérkezésekor gyorsan, haladék nélkül berakják. Mindez előrelátható, gon­dos szervezést kíván. A szállítások lebonyolítása ne ötletszerűen történjék, ha­nem az idényre készített szállítási terv alapján, amely megjelöli a szállítá­si útvonalakat, a szállítan­dó mennyiségeket, a szál­lítási határidőket, a szük­séges és rendelkezésre ál­ló szállítóeszköz kapacitást és a kézi munkaerő szük­ségletet. Használjak ki a járműveket A különböző szállítóesz­közök termelékeny kihasz­nálást, a nagy szállítási teljesítmények elérését sok tényező befolyásolja, ame­lyeket érdemes figvelembe venni a szállítási terv ké­szítésekor. A gazdaságos megoldás érdekében példá­ul általános szabályként te­kintjük, hogy kisebb távol­ságra a lovas fogatok, kö­zepes útvonalra a vonta­tók, nagyobb távolságra pedig a gépkocsik haszná­lata a legelőnyösebb. Eredményesen javítható a szállítóeszközök teljesí­tőképessége és a szállítás gazdaságossága a rakodási idő csökkentésével. Ennek legfontosabb feltétele, hogy a munka megkezdésekor rendelkezésre álljon a szükséges rakodó létszám, és a rakodást megfelelő módon szervezzék. Nagy­tömegű szállítások esetén kedvezőbb, ha a fel- és le­rakást külön rakodöbrigád végzi. így elkerülik a fe­lesleges, időt rabló utaz­gatást. A szállítások gyors lebonyolításának egyik nél­külözhetetlen feltétele az erők megfelelő koncentrá­lása. Ez főként az egynemű anyagoknak nagy távolság­ra történő szállításánál le­hetséges. Fontos, hogy a tehergépkocsikra, a pótko­csikra teherbírásuknak megfelelően rakodjanak. Még ma is gyakran látni amikor tizennegyedik élet­évét be nem töltött leány gyermeknek adott életet. Nem szorul, — úgy vél­jük —, bővebb fejtegetés­re, mennyire megnehezül az ilyen leány élete; meny­nyire csökken esélye a férjhez menésre; mennyi gonddal ismerkedik meg már egészen fiatalon. Egy­szerűen szólva: elvész a gyermekkora. A bűncselekményt, amelyről beszélünk, a BTK „megrontás1’ néven ismeri. Sajnos, gyakrab­ban fordul elő, mintsem az emberek gondolnák. A gyakoriság egyik oka, hogy sokan nem tudnak a cselekmény büntetendő voltáról. Elsősorban a ci­gányság egyes elmaradott csoportjainál természetes, ha még gyermeksorú leány közös háztartásra lép ná­lánál nem sokkal idősebb férfival. E gyakorlat helytelen voltáról az egész­ségügy szemszögéből szól­nak ugyan az ismeretter­jesztő előadások megtartói, de a büntetőjogi következ­téiig megrakott Jármüve­ket, pedig ez nagy pazar­lás éppen azzal, am&fi úgyis kevés van. Ösztönző díjazás A szállítások megszerve­zésekor a tsz-ek ne feled­kezzenek meg a vontatók, a gépkocsik időbeni kija­vításáról, megfelelő kar­bantartásáról, a fontosabb pótalkatrészek beszerzésé­ről sem. Jó előre gondos­kodjanak vezetői vizsgával rendelkező és jeleneg más munkaterületen dolgozók munkábaállításárő! is, hogy az esetleg szükséges ket­tős műszak megszervezését gépkocsi- vagy vontató- vezető hiány ne gátolja. Gondoskodjanak a jársrda vek folyamatos üzemanyag ellátásáról, és arról is, boái —- a balesetek elkerülésé érdekében — a szállító esa- közök műszaki állapot^ megfeleljen a KEESZ-alftí trásadftsfc. A szállítás! munkák szervezésénél elengedhetett1 len, hogy a fogatósok, ^ vontató- és gépkocsi-veze­tők, a rakodómunkások dí­jazását a tsz-ete vezetői ágy alakítsák ki, hogy az a nagyobb teljesítmények elérésére ösest&nözzön. Saj­nos több példa van arra, hogy — függetlenül az ész- szerűségtől — hosszabb távra fogatokkal, rövidebb távra gépkocsikkal, vonta­tókkal szállítottak. Ha a munkadfjazást ágy hatá­rozzák meg, hogy a nor­mák a fogato6okná! röví- debb távon, a gépkocsis­nál pedig hosszabb távon legyenek kedvezőbbek, nincs az a brtgédveeetö vagy tsz-elnök, ak! az el­lenkezői éré, az ésszerűt­lenre rá tudná bírni a dol­gozókat. A ssÉBtiM tétettetek nagyok, a rendeBeeaé«* álló erő pedig gyakran kevés. Az őszi vetés és be­takarítás mégis időben el­végezhető, ha a mezőgaz­daság dolgozói szervezet­től, fegyelmezetten látnak munkához. dr. Dankovfw lámM menyek ismertetéséből i gyakran megfeledkeznek. A törvény lehetővé te­szi, hogy azt is éppen olyan szigorúan büntessék, aki csak kísérletet tett a megrontásra, mint azt, aki be is fejezte a cselek­ményt. A BTK azt is siayc* szabadságvesztéssel fenye­geti, aki tizennégy éven aluli személyt arra bír rá — vagy csak igyekszik rá­bírni! —, hogy mással ne­mi kapcsolatot vegyen fel. A kísérletet azért bünteti a törvény, mert az is al­kalmas arra, hogy az éret­len gyermek érdeklődését időnek előtte felgyújtsa a nemi élet iránt. A „tizennégy éven alu­li” kitétel többször szere­pelt a fenti sorokban. Ez nem véletlen. A törvény említett szakasza a tizen- két-üzennégyéves fiatalo­kat védi a magukon ural­kodni nem tudók ellen. A tizenkét éven aluliak egész­ségének, normális fejlődé­sének védelmére más — az említettnél még szigorúbb — jogszabályok szolgálnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom