Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-22 / 189. szám

2 NÖGRAD 1964. szeptember 22. kedd Elhunyt Ottó C*i*otewohl A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága, az NDK Ál­lamtanácsa, a Minisztertanács, a Népi Kamara Elnöksége és a De­mokratikus Németország Nemzeti Frontja Országos Tanácsának El­nöksége mély gyásszal tudatja, hogy 1964. szeptember 21-én 12 óra 35 perckor elhunyt Ottó Grotewohl elvtárs, a Német Szocialista Egy­ségpárt Politikai Bizottságának tag­ja, az NDK Minisztertanácsának el­nöke, az Államtanács elnökhelyette­se, a német nép hű tia. Grotewohl életrajza Otto Grotewohl, a Né­met Forradalmi Munkás- mozgalom kiemelkedő sze­mélyisége 1894. március 11-én Braunschweigban született. A fiatal Grote­wohl nyomdász pályára lé­pett, s már inas korában ■l csatlakozott a német szo­ciáldemokrata mozgalom­hoz. A tehetséges nyom­dászinast a mozgalom Ber­linbe küldte, hogy August Bábelnek, a német szociál­demokrata „nagy öregjé­nek” előadásait hallgassa. A német forradalom (1918. november 7) kirob­banása után katonatanács­taggá választották, a Wei- mzri Köztársaság idején előbb a braunschweigi képviselőhöz tagja, majd a braunschweigi kormány belügy- és népművelésügyi minisztere, később igaz- ságügyminiszter lett. A hitlerista diktatúra idején Hamburgban és Berlinben tartózkodott, s többszöri letartóztatása el­lenére mindvégig bátran és következetesen kivette részét az illegális antifa­siszta mozgalomból. A fel- szabadulás után Grotewohl élharcosa volt az egységes munkáspárt létrehozásá­nak. Amikor Németország akkori szovjet Övezetében — a mai Német Demokra­tikus Köztársaság terüle­tén — ez a nagy jelentő­ségű esemény bekövetke­zett, a német kommunis­ták és a szociáldemokraták egybeolvadt pártjának, a Német Szocialista Egység­pártnak I. kongresszusa 1946 áprilisában Wilhelm Pieck-et és Otto Grote- wohlt egyaránt a párt el­nökévé választotta. Otto Grotewohl az egységes munkáspárt megteremtése óta megszakítás nélkül tagja volt a NSZEP Poli­tikai Bizottságának. Amikor 1949. október 7-én megalakult a Német Demokratikns Köztársaság, a Népi Kamara Ottó Gro- tewohlt választotta a né­met történelem első béke­államának miniszterelnö­kévé, s ezt a tisztséget másfél évtizeden át, egé­szen haláláig betöltötte. Otto Grotewohlt beteg­sége már az utóbbi időben gátolta hivatali teendőinek ellátásában, de még súlyos betegen is, ahol csak te­hette, részt vett az ország közéletében. Grot;ewohlt az idén már­cius 11-én, 70. születésnap­ja alkalmából az NDK Ál­lamtanácsa „a Munka Hő­se” címmel tüntette ki, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnökségétől pe­dig megkapta a Lenin- rendet. Kölcsönös vádak az amerikai választások előtt Az amerikai belpolitikai életet a hétvégén az jel­lemezte, hogy az elnökvá­lasztásra készülő két párt \ ezetője, Goldwater köz­társaságpárti szenátor és Johnson demokrata elnök köl'csönesen támadta egy­más politikáját, s igyeke­zett saját magának meg­nyerni a választókat. Goldwater vasárnap kia­dott nyilatkozatában a Tonkini-öbölben lezajlott sseményeket firtatta. Kije­lentette ,hogy a demokra­tapárti kormány híjjával ván minden célnak és be­csületességnek és magatar­tása következtében a múlt hét „Válság-hétté” fejlő­dött. Megvádolta a kor­mányt, hogy két napon át nem adott felvilágosítást a közvéleménynek a részle­tekről, „mintha a háborút a szőnyeg alá lehetne se­perni”. Johnson elnök West Vir­ginia államban, Morgan- townban mondott beszédet, védelmébe vette a szegény­ség felszámolására indított programját, és. azt ígérte, hogy pártja és kormánya igyekszik majd mindenki­nek munkát biztosítani, megszűnteti a nyomort. Az elnök tagadta Goldwater- nak azt az állítását, hogy az egész nyomorenyhitő akció csak választási fo­gás. (reuter, ap) Hősiemén? a Varsói Sser*ődés tagállaméi egyesüli fegyveres erőinek hadgyakorlatáról A Varsói Szerződés tag­állami egyesített fegyveres erői a harckiképzési terv­ei összhangban 1964 szep­tember 15-20-ig terjedő ■iőszakban a Bolgár Nép- öztársaság területén had­gyakorlatot hajtottak vég­re a szovjet hadsereg, to­pábbá a román, és a bol­gár néphadsereg csapa­tainak részvételével. A hadgyakorlatot D. Dszurov hadseregtábornok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi mir»isztere vezette. A hadgyakorlat lehetővé tette a szövetséges csapa­tok Ijözti együttműködés gyakorlását, valamint a csapatok hadműveleti ki­képzésének ellenőrzését. A hadgyakorlaton elért eredmények a részvevő csapatok kiképzésének ma­gas fokáról, a technika és a fegyverzet kiváló minő­ségéről tanúskodtak. A végrehajtott hadgya­korlat újra megmutatta a Varsói .Szerződés tagálla­mai hadseregeinek összeko- vácsoltságát és harci egy­ségét, azt, hogy e hadse­regek készek a szocialista tábor államhatárainak megvédésére. Megtekintették a -had- gyakórlatot: Todor Zsiv- kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Bolgár Népköztársaság miniszter- tanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov és Ivan Mihajlov, á Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagjai. Dimitr Dimov és Pencso Kobadinszki, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának póttagjai. A hadgyakorlaton reszt­vettek: L. Salajan hadse­regtábornok, a Román Népköztársaság fegyveres erőinek minisztere: B. Lomsky hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság honvédelmi minisztere; Sz. G. Gorskov flotta-admirális, honvédel­mi miniszterhelyettes, a Szovjetunió haditengeré­szeti erőinek főparancsno­ka; V. A. Penykovszkij hadseregtábornok, a Szov­jetunió honvédelmi minisz­terének helyettese; J. Bordzilowski vezérezredes, a Lengyel Népköztársaság nemzetvédelmi miniszteré­nek helyettese; S. Riedel altábornagy, a Német De­mokratikus Köztársaság nemzetvédelmi miniszteré­nek helyettese és Köteles Jenő altábornagy, a Ma­gyar Népköztársaság hon­védelmi miniszterének első helyettese. Ügyszinten résztvett a hadgyakorlaton A. A. Grecskó. a Szovjetunió marsallja. a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főpa­rancsnoka, valamint a szö­vetséges hadseregnek több magasrangú tisztje. A hadgyakorlat a szövet­séges csapatok szemléjével fejeződött be. Az „Új Virág" városa Amikor „juda oroszlán­jának”, az etióp légitársa­ság repülőgépének ablaká­ból először pillanthattam meg Addis-Abebát madár­távlatból, inkább üdülő­helynek, kertvárosnak tűnt, mint a huszonkétmil- liós Etiópia fővárosának. A meglepetések azután kö­vetkeztek, amikor kilép­tünk a gépből: száraz for­róság csapta meg arcun­kat, amelyhez hasonlót Af­rikában alighanem sehol másutt nem érez a látoga­tó. A kietlen vidék köze­pén Addis-Abeba valóban virágnak tűnik, s amikor 1886-ban II. Menelik csá­szár itt várost alapított, joggal adta neki az „Üj Vi­rág” nevet, amhara nyel­ven; Addis Abeba. „Légi átjáróház“ A kietlen íorróságban már a város látványa, az alacsony hegyekre futó zöldellő' fasorok, a kis há­venötezer etiópiait ölt meg két nap alatt a feketemges csőcselék. Oroszlánok a császári palotában Kétségtelen, hogy azóta sok minden megváltozott Afrikának ebben a legré-i gibb független országában! — mindenekelőtt Addis- Abebában. Igaz, a császár — teljes nevén I. Hailé Sze- lasszié, juda törzséből a hódító oroszlán — ma is oroszlánokkal őrizteti pa­lotáját, s ez a város egyik legnagyobb idegenforgalmi látványossága. A főváros azonban, modem főútvo­nalaival, hoteljaival és üz­letházaival, a néhány év­vel ezelőtt elkészült Afri- ca-Hall (az Afrikai Egység­szervezet szekháza) impo­záns látványával új arcot öltött. Huszonöt esztendő­vel ezelőtt a Gébiben, a császári palotában volt Etiópig egyetlen fürdőszo­bája. Fürdőszoba ugyan ma még csupán néhány ezer vezető állami tisztvi­selő lakásában és a szállo­dákban található, de az egészségügy terén is jelen­tősen előrehaladt az or­szág. A Hailé Szalesszié-tér pedig a színes fényreklá­moktól ölt estenként. Ott látható az amhara-nyelvű villayn újság is. A külső negyedek kunyhóiban azonban a petróleumlámpa is ritkaság­Hailé Szelasszié, Etiópia császára kívül — domináló jelleg­zetessége a szegény és kö­zépkori elmaradottság. Az etiópok, többezer eszten­dőn keresztül, szívós mun­kával művelték e termé­Kávé Az etióp parlament kapuját aranyozott oroszlán őrzi zikókat árnyékba bujtató ligetek is felüdülést jelen­tenek. Az utas igyekszik is minél előbb bejutni a repülőtértől elég távol fek­vő városba. Annál is in­kább, mert Addis-Abeba — akárcsak az ország észa­ki részében lévő Asmara — nemcsak nagyforgalmú nemzetközi „légi átjáróház”, hanem egyben az amerikai légi haderő bázisa, „átjáró­háza” is- Etiópia, amely a legutóbbi években — nem­csak afrikai méretekben, hanem a különböző világ­fórumokon is —, igyekszik aktív és független politi­kát fplytatni, még sokféle gazdasági, sőt politikai és katonai céllal kapcsoló­dik a nyugati hatalmak­hoz, elsősorban az Egye­sült Államokhoz. Ez ter­mészetesen rányomja bé­lyegét a félmilliós lakosú főváros, sőt az egész etióp császárság képére is. Ennek a képnek egyik, s még, — főleg a fővároson kény völgyeket. Egyik ke­zükben az ekét, a másik­ban a lándzsát, a fegyvert tartották. Legutóbb 1935­Estenkent a Hailé Sze- lasszié-tér körül korzóznak az addiszi fiatalok, arra­felé találhatók a mozik is, akárcsak a teraszos presz- szók, kávézók, melyeknek kis asztalainál ezrek szur- csölik az illatos etiópiai kávét. Egyébként a kávé Jellegzetes kopt-keresztény építészet ben támadtak rájuk az olasz fasiszták — s egye­dül Addis-Abebában negv­ma is áz ország legfoEto-' sabb kiviteli cikke. A világ sofanillió kávé-t ivója nem is tudja, hogy aí kávé őshazáj-a az Etiópia déli részében fekvő Kaffa- tartomány. A legenda sze­rint kecskéket legeltető I pásztorok fedezték fel ai zöld kávécserje titkát, mi­után téptek á kávécserjei leveléből és zsenge hajtá­saiból, egyszercsak ugrán­dozni, hemperegni kezd­tek, megkergültek. S ez na­ponta megismétlődött. Így figyeltek fel az örökzöld növényre, amelyet a vidék­ről, Kaffáról, — kávénak neveztek el. Etiópiai táj Sebes Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom