Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-20 / 188. szám

2 NÖGRÁD 1964, saept. 26. De Gaulle dél-cunerikai útja Franciaország nem pályázik a „gazdag rokonszerepére Köszöntjiík Hailé Szelassziét Ha érkezik Budapestre Etiópia császára De Gaulle vasárnap in­dul dél-amerikai útjára. A köztársasági elnök külön- répülőgépe, Guadeloupe francia gyarmat érintésé­vel hétfőn érkezik Cara- casba. Venezuela fővárosá­ba; Útja ezután végigve­zet a dél-amerikai konti­nens mind a tíz országán. Körútját Brazíliában feje­zi be, ahonnan október 16- án indul vissza Párizsba. A francia köztársasági - elnök utazását nagy érdeklődés előzi meg a nyugati világban. A régóta előkészített poli- íkali esemény szervesen beleilleszkedik De Gaulle nagyhatalmi terveibe. Az itazás célja, hogy megerő­sítse Franciaország tekin­télyét és befolyását Latin- Amerikában, a „harmadik világ" ama részében, amely leginkább ki van szolgál­hatva az Egyesült Államok­nak. A francia hivatalos té­nyezők ugyan hangsúlyóz­A VILAGIFJÜSÁGI 1ÖRUM SZOMBATI PLENÁRIS ÜLÉSE Negyedik napja folytat­ja munkáját a Világifjú- agi Fórum. Oly sok be­számolót terjesztettek elő, hogy szombat reggel óta v áltozatlanul plenáris ülés lolyik, holott a program szerint ezen a napon már öt bizottságban kellett vol- riá megkezdődnie a mun­kának. A szombati ülés első szónoka a japán ifjú­ság képviselője volt. Szombaton délután a szovjet ifjúsági szervezetek bizottsága a Kremlben fogadta a Fórum résztve­vőit. E pozitív tényezők mel­lett azonban többségben a negatív vonások voltak a hét távolkeleti híreiben. Üj fejleményekre ugyan nem sérült sor a délkeletázsiai válsággócokban: Dél-Viet- namban, Laoszban, Malay- iában. de hiszen a hely­zet mindhárom országban eléggé zűrzavaros volt anélkül is. A laoszi baloldalt, a jobboldalt, és a semleges irányzatot’ képviselő három herceg párizsi tanácskozá­sa, a jelek szerint, holt­pontra jutott. A semleges miniszterelnök, Souvanna Phouma kilátásba is he­lyezte, hogy a jövő hét ele­dén hazautazik, hacsak va­lóban kézzelfogható ered­mény nem születik. Dél-Víetnamban tovább folytatódik a tisztikar kü- önböző szárnyainak kötél­húzása. A hatalomba nagy 'ggyel-bajjal visszaültetett Khanh tábornok befolyása 'em terjed túl Saigon ha- ‘ árain. A helyőrségek pa- , ancsookai c*at irnmel-ára­mai, vagy naög **y sem kö­vetik utasításait. A jelok zák, hogy a köztársasági elnök látogatása nem irá­nyul az Egyesült Államok ellen, a nyugati tábor egy­ségét féltő párizsi körök­ben azonban attól tarta­nak, hogy az amerikai elnökvá­lasztási kampány ide­jére eső körutazás még- inkább kiélezi Párizs és Washington viszo­nyát. Francia megfigyelők azonban De Gaulle láto­gatásának másik oldalára is rávilágítanak. A francia elnök középutat ajánl a latin-amerikai országoknak az Egyesült Államoktól va­ló teljes függés és a kubai példa követése között. Az Elysée jelszava — Írja a Combat — így hangzik: „Inkább De Gaulle, mint Fidel Castro.” Ez a megfo­galmazás megnyugtathatja Washingtont és a Latin­amerikai kormányokat is hangoztatja a lap. Etienne Fajon, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja az Humanité vezércikkében rámutat, nem helyes eleve eluta­sítani a De Gaulle-i külpolitika egyes kez­deményezéseit. mert a körülmények, az imperializmus belső és kül­ső , ellentmondásai néha olyan lépésekre kényszerí­tik, amelyek elősegíthetik a nemzetközi enyhülést és a békés együttélést. A Francia Kommunista Párt — hangoztatja — ebből a szemszögből ítéli meg De Gaulle dél-amerikai útját és ennek során elhangzó beszédeit. De a kommunis­ták nem tévesztik szem elől, hogy a kormány po­szerint az Egyesült Álla­mok nem tudja megtalálni azt a bábfigurát, amely al­kalmas lenne a neki ki­osztott szerepre. Az ameri­kai lapok ezért a dél-viet­nami politikusokat’, hazzá- nemértésüket, korruptságu- kat, kellemetlenségüket hi­báztatják. Nincs okunk fel­tételezni, hogy rosszul is­merik a tényeket. De ezek inkább okozatok. Az Egye­sült Államok dél-vietnami kudarcsorozatának oka el­sősorban a washingtoni po­litikában keresendő. Morse szenátor, az amerikai tör- vényhözás egyik tekinté­lyes figurája, aki már hosz- szú évek óta hevesen bí­rálja a dél-vietnammal kapcsolatos amerikai poli­tikát, kijelentette: ez a po­litika a nemzetközi törvé­nyek kiáltó megsértése, s megérett az azonnali teljes felülvizsgálatra. A harmadik válsággóc, Malaysia problémái a vi­lágszervezet. az ENSZ Biz­tonsági Teaácso eiőtt van­nak. A brit ucokoioaializ- mus mesterséges tákacHjni- ur& vádat email Indonézia litikája továbbra is az At­lanti Szövetséghez való tartozáson, az atomfegy­verkezési versenyen és a nyugatnémet militaristák­kal kötött szövetségen alap­szik. Párizsban határozottan cáfolják azt a feltevést, mintha Franciaország a „gazdag rokon” sze­repére pályázna Dél- Amerikában és a Mexikóihoz hasonló, jelentős kölcsönnel próbál­ná csökkenteni az Egyesült Államok gazdasági befo­lyását. De Gaulle eredeti elképzelése ugyan az volt, hogy a közös piac országai együttesen építsék ki „Európa” gazdasági pozí­cióját Latin-Amerikában, Erhard azonban, Washing­ton véleményének meghall­gatása után nem támogat­ta ezt a tervet. A francia elnök ezért most megelég­szik azzal, hogy a keres­kedelmi kapcsolatok fej­lesztése mellett, műszaki segítséget, szakembereket, francia iskolákat, kulturá­lis intézményeket ajánl fel vendéglátóinak. Mint már jelentettük, Nairobiban Iomo Kennyat- ta kenyai miniszterelnök elnökletével összeült a kongói békéltető bizottság. A zárt ajtók mögött tar­tott ülésen több ország képviselői szólaltak fel. Ghana és Guinea megbí­zottai hangsúlyozták, hogy a lehető legrövidebb időn belül meg kell teremteni a békét Kongóban. ellen azon a címen, hogy Indonézia gerillákat kül­dött Malaysia területére. Anglia kormánya nemcsak a tárgyalóasztal mellett se­gítette a malaysiai küldöt­tet, hanem azzal is, hogy haditengerészeti erőket ve­zényelt a malaysiai vizek­re, hogy a Világközvélemény előtt dokumentálja a hely­zet súlyosságát. De ezek a flottamozdulatok csak alá­húzzák a Biztonsági Ta­nács marokkói küldöttének megállapítását, hogy a Sin­gapore! brit katonai tá­maszpont Indonézia mellé­nek szegezett pisztoly. Ha továbbvisszük a hasonla­tot, azt lehetne mondani: Malaysia a hangtompító ezen a fegyveren. Vagy le­galábbis, a brit imperializ­mus ezt a szerepet szánná neki. A Biztonsági Tanács eheti vitája is megmutatta hogy a neokolonializmus h’v«*ip kívül mindenki Hct_ tában van azzal, hogy In­donézia és Malaysia viszá­lya voltaképpen a brit im­perializmus támadási kí­sérlete. A Biztonsági Tanácsban folyó vita a brit kormány számára márcsak azért is fontos éppen ezekben a napokban, mert Home mi­Újabb incidens a Mini-öbölben A Vietnami Tájékoztató Iroda szombaton reggel is­mertette a Vietnami De­mokratikus Köztársaság külügyminisztériumának nyilatkozatát a Tonkini- öbölben lezajlott újabb in­cidensről. A nyilatkozat megálla­pítja, hogy szeptember 17- én é6 18-án az Egyesült Államok haditengerészeté­nek néhány torpedórombo­lója behatolt a Tokini- öbölbe és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság felségvizeinek közelében tartózkodott. Az Egyesült Államok haditengerészetének két torpedórombolója szep­tember 18-án, Helyi idő szerint 22.00 órakor Nghe An körzetében egészen megközelítette a Vietnami Demokratikus Köztársaság felségvizeit. A partról erős robbanásokat lehetett hal­lani, s torkolattüzek és a tenger fölött keringő ame­rikai repülőgépek látszot­tak. A vietnami néphadsereg főparancsnokságának köz­leménye a többi között hangoztatja, hogy az ame­rikai hadihajók ellen in­tézett vietnami támadás alaptalan mese. Csőmbe kongói minisz­terelnök kijelentette, sem­mi olyasmit nem szabad tenni, ami Kongóban tevé­kenykedő szabadságharco­sok’ törvényes elismerését jelentené. Végül Etiópia képviselő­je szólalt fel, aki kifejez­te reményét, hogy sikerül összeegyeztetni a különbö­ző szempontokat.­niszterelnök végre, átlépte a rubicont: kitűzte a vá­lasztások időpontját. Az angol szavazók október 15- én járulnak az urnák elé. A nyugati politikai mete­orológusok ebből az alka­lomból valósággal i dics­himnuszokat zengenek a konzervatív párt kiváló taktikai érzékéről, mond­ván: kihúzzák addig az időt, amíg a közvélemény­kutatások felmérése sze­rint — hos.szú ideje elő­ször — a Munkáspárt győ­zelmének esélyei csökken­tek. A változás augusztus utolsó hetében jelentke­zett: 1961 decembere óta elsőízben, a Daily Mail rendezte köz vélemény ku­tatás 0.9 százalékos kon­zervatív győzelmet helye­zett kilátásba. Az ok: az idei nyárnak a sokévi át­lagot felülmúló melege, s a nyaralók emiatti megelé­gedettsége. A megállapítás az amerikai New York Ti- mestől származik. Alapjá- banvéve nem nagyon hí­zelgő az angol konzervatí­vokra, hogy több mint tíz­évi kormányzás után a ja­vukra szóló legfőbb érv a hőmérő kedvező alakulása, amelyet azért viszonylag kevéssé befolyásolták. Va­lószínűleg inkább a Spie­gel című nyugatnémet he­tilap áll közelebb az igaz­sághoz. A toryk győzelmi esélyeinek növekedését az­zal hozza összefüggésbe, hogy Sir Alec Douglas Ho­rnénak sikerült a brit párt- politikai versengések leg­Dobi Istvánnak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására I. Hailé Szelesszié, Etiópia császára, magasrangú sze­mélyisége kíséretében ma délelőtt néhánynapos hiva- retalos látogatásra Buda­pestre érkezik. I. Hailé Szelasszié csá­szár, a 22 milliós Etiópia uralkodója, 1892 július 23- án született. Apja Rasz Makonnen tábornok, II. Menelik császár rokona és tanácsadója volt. II. Me­nelik halála után 1916-ban leánya, Zaoditu császárnő lépett a trónra és a je­lenlegi uralkodót Etiópia kormányzójává és trónörö­kössé nevezték ki. Hailé Szelasszié, — ak­kori nevén Rasz Tafari Makonnen — már kor­mányzósága Idején számos reformintézkedést hajtott végre, hogy az elmaradott országot fejlessze. Ösztön­zésére vált Etiópia 1923 júliusában a Népszövetség tagjává. 1924-ben Hailé Szelasszié több európai és közel-keleti országban járt és tapasztalatait lcésőbb hazájában hasznosította. Zaoditu császárné 1930- ban bekövetkezett halála után Hailé Szelasszié lé­pett a trónra, s 1930 no­vemberében császárrá ko­ronázták. 1931-ben született meg az ország első írott alkotmá­nya és az uralkodó rende­letére Etiópiában kétkama­rás parlament, kormány és bíróság alakult. nagyobb választási alapját összeszednie. Ez szolgáltat­ta az alapot az ügyes tak­tikázáshoz. A toryk győzelmi esélyei jelen pillanatban nem érik el az egy százalékot. Még e minimális szavazattöbblet is körülbelül 30 főnyi par­lamenti többséghez juttat­hatja a konzervatívokat. Oktober 15-én egyébként 630 mandátumért 1670 je­lölt küzd. Az 53 milliós lélekszámú Nagy-Britanni- ában 36 millió állampol­gár rendelkezik szavazati jággal. A kommunista párt 36 körzetben állít je­lölteket, ahol pedig nem indul, ott a munkáspártot támogatja. A jelenlegi par­lamentben a konzervatív­párt 101 főnyi többséggel rendelkezik: 261 munkás­párti képviselővel szemben 362 konzervatív ül. Nem lehet tudni: válasz­tási érvnek szánta-e, de csaknem a választások napjának bejelentésével égyidőben hozta nyilvános­ságra az angol kormány, hogy minden eddiginél nagyobb kereskedelmi megegyezésre jutott la Szovjetunióval. A nemrég Magyarországon is járt kereskedelmi államminisz­ter, Edward Du Cann így nyilatkozott: ’’Büszkék va­gyunk rá, hogy jelen pil­lanatban mi vagyunk a Szovjetunió legnagyobb nyugati kereskedelmi part­nerei”. Révész Jóassef Hailé Szelasszié H- Me­melik útján haladva ele­ven ipari, kereskedelmi és kulturális kapcsolatot ala­kított ki egy sor k-iüéőífö országgal. Etiópia üejteaa- tési programjának meg­valósításához külföldi aaak- em bér eket hívott meg. 1935-ben a faeiseta CAasn- ország rátámadt Etiópiára és megszállta az országot. A szászár száműzetésbe kényszerült, öt esafcendeig Angliában élt 1941. májas 5-én a bevonuló angol hadsereggel tért vism ha­zájába. 1955 óta a csásaár nem­csak az államfői, hanem a1 kormányfői tisztséget Is betölti. A törvényhozás két háza közül a szenátus tag­jait a császár nevezi hi. a képviselőház tagjait a la­kosság választja. Az első választásokat 1957-ben tar­tották. Etiópia uralkodója aei utóbbi években tevékeny szerepet tött be a nemzet­közi és az afrikai politiká­ban, kezdeményezője az afrikai népek tömörítésé­nek. 1963 májusában Etió­pia fővárosában. Addtsa- A be bábán tartották meg az afrikai államfők érte­kezletét, amely kulcsfon­tosságú volt az afrikai egységszervezet megalaku­lásában. Hailé Szetasseoé többié ben is síkra szállt a nem­zetközi vitás kérdések bé­kés rendezéséért és mint közvetítőnek, jelentős ér­demei voltak az algériai— marokkói viszály megadá­sában. Az uralkodó az utóbbi i időben ellátogatott saámos észak- ás nyugat-afrikai, európai és amerikai or­szágba és hazájában is több államfőt fogadott Sukarno indonéz köztársasági elnök köszöntő távíróim Dobi Istvánhoz Sukarno, az Indonéz | Köztársaság elnöke, fcav- i iratban mondott kö*rooe-! tét Dobi Istvánnak, ac El-1 nöki Tanács elnökének, In­donézia nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókí­vánságaiért. Dr. Subandrio, a* indo­néz Köztársaság külügy­minisztere Péter János külügyminiszterhez inté­zett táviratában fejeete ki köszönetét Indonézia nem­zeti ünnepe aMwdmákdf küldött üdvözletéért Egy hét a külpolitikában Ázsia problémái uralták ezen a héten a világpoli- *ikát. .Moszkvában két fontos ázsiai ország, India és Japán küldöttsége tárgyal. Az indokínai háború óta először, hivatalos meghívásra. Parisba utazott a Viet­nami Demokratikus Köztársaság egyik minisztere, aki a Le Mondenak adott nyilatkozatában klfezte kor­mányának készségét a Hanoi-Párizs kapcsolatok ren­dezésére. A kongói békéltetőbizottság ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom