Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-18 / 186. szám
4 tíŐGSÁD QlLpi ipnrm fu) hzcti kiáUltdi ^Budapesten A NÉPI Iparművészeti Tanács Budapesten, a Régi posta utcában rendezte meg a népművészet mestereinek kiállítását. Évről- évre, azoknak a fafaragóknak, szobrászoknak, szövőknek, díszítőműveseknek mókáit mutatják be itt, akik elnyerték a „népművészet mestere” címet. (Ma már hatvannégy népművész-mester dolgozik szerte az országban, főleg nép- művészeti és háziipari szövetkezetekben). A kiállítás — sorozat mintegy évi seregszemléje a magyar népművészetnek, képet ad a népi hagyományok továbbfejlesztésének kísérleteiről és eredményeiről, s az új diszítőformák. motívumok kialakulásáról. A mostani kiállítás gazdagságával tűnik ki. Láthatunk itt gyönyörű hím- réseket, dús fantáziával megalkotott szőtteseket, amelyek mintáiba a hagyományos formaelemeken kívül új, modem motívumok is vegyülnek; meg- ^sodálhatjuk színes — és praktikus — bútorszövetek egész sorát; láthatunk apró berendezési tárgyakat és lakásdíszeket, kerámia- készleteket, vázákat. (Dicséret illeti a kiállítás rendezőit: a tárlat maga is imponáló műalkotás.) A bemutatott anyag meggyőző érvekkel járul hozzá egy hosszabb ideje folyó vita eldöntéséhez. Néhány évvel ezelőtt sokat olvashattunk arról, hogy a népi iparművészek aligha tudják felvenni a versenyt a modem dísztárgyakat, lakberendezési cikkeket előállító gyárakkal és nagyüzemekkel, az egyedi darabok kora lejárt, a népi diszkőművesség elsorvadt. Nos, aki figyelemmel kiséri a kiállításokat (s nemcsak ezeket, a népművészeti boltok árúkészletét is), meggyőződhet róla, hogy szó sincs elsorvadásról, a tehetség, az ötlet és az eredetiség kiapadásáról. Ellenkezőleg, annak a ’jelenségnek lehetünk tanúi, hogy ez a művészeti ág hatalmas erővel újítja meg saját magát, sok ötlettel, leleménynyel veszi fel a versenyt a nagyipari módszerekkel előállított diszítőtárgyakkal A népművészek nem elégednek meg a régi formaelemek variálásával. Jól tudják, hogy az általuk megalkotott hímzések, szőttesek, agyag-és kerámiatárgyak tekintélyes része korszerű lakásokba kerül, s a dísztárgyak színeinek, vonalainak alkal- mazkodniok kell ehhez a környezethez. A kiállított darabok túlnyomó többsége megtalálta a szerencsés összhangot; a szőnyegek, függönyök, fe- ketéskészletek, íróasztali tárgyak, a különféle faragások, lámpák amellett, hogy a népi művészet hagyományos formáit is őrzik - és továbbfejlesztik korszerűek, harmonikusan illeszthetők a modem lakások bútor - és berendezési együtteséhez. A nép- művészeti és háziipari szövetkezetek és maguk a mesterek nagy gondot fordítanak arra, hegy minél ötletesebb, változatosabb kivitelezéssel készüljenek el a munkák. A tárlat szinte az ország egész mai népművészetről áttekintést ad, s a kép, a- mit elénk tár, szép, biztató A kiállítás méltóképpen képviseli a magyar népművészetet. NÉHÁNY napja nyitották meg, s máns nagy sikere van. A rendszeresen érdeklődő látogatókon kívül nagy számban keresik fel képzőművészek, s -nem utolsó sorban - kereskedelmi szakemberek, akiknek véleménye szerint ez a tárlat tovább növeli a bélés külföldi közönség érdeklődését a magyar népművészet alkotásai iránt. Tamás István Gratulálunk Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanévnyitó közgyűlésén Sőtér István rektor ünnepi beszéde után a karok dékánjai arany-, vas-, illetve gyémántdiplomával tüntették ki az egyetem 50,60 és 65 évvel 'ezelőtt végzett 30 halgató- ját. Ez alkalomból az egyetem ünnepi díszt öltött aulája szúfolásig megtelt vendégekkel. A hátsó széksorok mögött egy kis salgótarjáni küldöttség különösen nagy érdeklődéssel figyelt akkor, amikor a Természettudományi Kar dékánja, Dr. Damay (Dornyay) Bélát szólította a kitüntető aranydiploma átvételére, pedig városunk neve csak egyszer szerepelt az indoklás szövegének végén: „Dr. Darnay (Dornyay) Béla nyug. múzeumigazgató 1910-ben középiskolai tanár oklevelet és 1913-ban bölcsészettudományi doktori diplomát szerzett egyetemünkön. Középiskolai tanárként és egyidejűleg múzeumőrként, illetve vezetőként dolgozott 1940-ig, amikoris a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatójává nevezték ki. E minőségben dolgozott 1948-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. A középiskolai oktatás mellett is nagy lelkesedéssel végzett tudományos kutatást, amiről több mint 400 publikációja — köztük könyvek is — tanúskodik. Amikor mi, salgótarjániak gratuláltunk a kitüntetettnek, tegyük hozzá köszönettel a fenti indokláshoz, hogy soha nem felejtjük azt a 17 áldozatos esztendőt, amelyet gimnáziumunk anyagi és szellemi kincseinek gyarapítására fordított. Legbecsesebb értékeinkként őrizzük majd a általa alapított első salgótarjáni múzeum minden írásos és tárgyi emlékét, Kovács János J Szflts István: V. A ** •» A vörös agyag Doknmentumregény > jT 11. Dr. Müller pedig Németországban ... — Az az irhabundas úr?... Nos, éppen ő mondta, hogy nem keljünk. Nem lesz gyár. Csak felszedik az anyagot és viszik ki vagonokban. Nem látjuk mi már azt viszont. Biztosan tudja azt maga is, csak komédiázik: Hol van hát a kenyér, amit ígért?... IX. A TŐZSDE Chorin Ferenc, a Salgótarjáni Kőszén RT vezérigazgatója ezen a reggelen különösen idegles volt. A kőszenet a szokásos árfolyamon jegyezték a tőzsdén, de újabban felkapták a nagyközönség előtt eddig ismeretlennek számító bauxit nevét. Szén persze mindig kell, de . .. mi van ezzel a bauxittal?... Az igazi üzletben nem tétovázhat, ha jól lehetőségekre van kilátás!.;. — Kegyelmes uram, a tőzsdén „hosszt” jelentenek a bauxitra — jelentette a titkár. Chorin egy percre a levegőbe bámult, majd beszólította a kereskedelmi osztály főnökét. — Holnap a következő személyek megjelenésére számítok: Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója, Krausz Simon, az Angol— Magyar Bank elnöke, dr. Müller József, az Alumínium RT. igazgatója ... Másnap délelőtt a barna posztóval borított tárgyaló- asztal mellett sok hamutartó megtelt szivar- és cigarettavéggel. Krausz Simon elhozta teljes vezérkarát, és ott volt — a kormány megbízásából — Hu- nyady János gróf is. — Uraim — kezdte Chorin —, arról van szó, hogy fel kell vásárolnunk a bauxit részvényeit. A tranzakcióhoz én adom a pénzt. Legyenek szívesek nekem holnapig az összes részvényt — amilyen áron csak lehet — beszolgáltatni. Ha megszervezzük az ötven százalékos többséget, miénk az új magyar kincs. Haszon lesz, arról kezeskedem. Müller dr. a segítségünkre lesz. Ha valami problémájuk akadna, hozzám forduljanak. A tőzsdén már intézkedtem, hogy a legalacsonyabb árra verjék le a bauxitrészvények árát. El kell híresztelni, hogy nincs Magyarországon alumíniumérc, az emberek értéktelen papírokat vásároltak. Az üzlet — ezt Önöknek is látniuk kell — milliókkal kecsegtet... Balás Jenő mit sem tudott a titkos tárgyalásokról, a saját dolgát intézte. A hét végén Gántra utazott. Elhatározta: utána néz annak, amit Virágh panaszolt. Egyszerűen nem értette a dolgot, valójában nem is hitte el. Hiszen Te- tétlenivel és Müllerrel kötött — és írásban is rögzített — megállapodása úgy szólt, hogy a bauxit1964. saept ÍSL péntek —jgBBsaaaaasgawai ■ ~ 4 tervek már késsek Az új művelődési év kezdete a szécsényi járásban Művelődési munkásaink a korábbi esztendőkhöz mérten alaposabb felkészüléssel, gondosabb, tartalmasabb programmal már mindenütt készek az új munkaév kezdetére. A szécsényi járási művelődési ház is elkészítette részletes terveit, ezekről beszélgettünk Tóth Endrével, a művelődési ház igazgatójával: — Milyen feladat áll az új munkaévben a művelődési ház előtt? — Tulajdonképpen kettős feladatot kell eredményesen betöltenünk — mondja az igazgató —, a járási székhely: Szécsény és maga a járás művelődési, kulturális igényeinek kielégítését. Célunk természetesen egységes: olyan népnevelő munka vár ránk, amely hozzájárul a dolgozók általános ismereteinek emeléséhez. Minden eszközt felhasználunk, amely elősegíti a szabadidő tartalmas kitöltését A szórakoztatást és nevelést úgy irányítjuk, hogy a programok tartalmukban választ adjanak korunk legfontosabb problémáira, társadalmi, természettudományos kérdések magyarázatát, szakmai és világnézeti ismeretek bővítését jelentsék, elősegítsék a szocialista embertípus formálódását. Ezek érdekében fokozottabban foglál- kozunk a szocialista brigádok belső életével, problémáival, felkaroljuk és segítjük kulturális vállalásaik megvalósítását. — Járásunk szellemi, kulturális mozgását élénkíteni továbbra is rendszeres felvilágosító előadásokkal, művészeti csoportokkal keressük fel községeinket. ércet kitermelik, itthon feldolgozzák, vagy ha ez nem megy, abból olyan szerződést kötnek valamelyik szomszédos országgal, Jugoszláviával, vagy Romániával — esetleg Csehszlovákiával —, hogy áram birtokában feldolgozzák a bauxitot és visszaküldik félkészgyártmányként. Ez a munka is legalább százezer embernek teremtene munkát, kenyeret, megélhetést Magyarországon. Párolgó, gőzölgő földek mellett vezetett útja Gánt felé. Amikor a bánya területére ért, egy ismeretlen ember megállította. — Uram, nincs meghatalmazásom, hogy önt a bánya területére beeresz- szem! Balás egyszerűen félretolta az okvetetlenkedőt, berohant az irodába. Amióta itt járt, egészen megváltozott a bánya környéke. Az irodaépületben modem bútorok, központi fűtés, cementlapokkal lekövezett folyosók fogadták. „Mint egy igazi üzem” — állapította meg jóleső érzéssel. A titkárságon Müller doktort kereste. A titkárnő kijött és közölte: a vezérigazgató úr foglalt, jöjjön holnap dél körül. Balás ránézett, beharapta száját, vett egy mély lé— Milyen feltételei vannak a járási művelődési házon belül az eredményes munkának? A meglévő szakköröket és művészeti csoportjainkat felülvizsgáltuk, s azokat, amelyek a megszabott feladatokat nem képesek végrehajtani, megszüntetjük. További szakköröket nem szervezünk, de a meglévőket erősíteni igyekszünk. Előtérbe helyezzük tehát szakköri tagságunk képzését. — Érdekesebb művészeti tervek? — Havonként egy alkalommal egész évben előadásokat tart az Állami Déryné Színház. Tervbe vettük színházszüneti időszakra az Országos Rendező Iroda, az Állami Bábszínház, a Határőrség, valamint a Duna Művész- együttes műsorait, s természetesen fellépési lehetőségeket biztosítunk öntevékeny művészeti csoportjainknak. Rajtuk kívül vendégszereplésre hívjuk a hatvani Liszt Ferenc művelődési otthon zeneegyüt- tesét s fellép színpadunkon egy csehszlovák művészcsoport is. — Hogyan segíti » művelődési ház a felnőtt korúak általános műveltségének fejlesztését? — Felnőtt korúaknái a hiányzó általános iskola megszerzésére széleskörű felvilágosító munkával, előkészítő tanfolyamokkal igyekeztünk kedvet teremteni. Az analfabétizmus felszámolása érdekében egyéni felkészítések formájában nyugdíjas pedagógusok segítségét kértük, a középiskolák első osztályaiba szintén előkészítő legzetet, aztán benyitott a vezérigazgató ajtaján. Bent német nyelven folyt a társalgás. Szemüveges, vörösképű férfi magyarázott éppen ötvenhat jelenlevőnek. Balás az íróasztala mögött ülő Müllerhez fordult — Miért bocsátották el az embereimet? — kérdezte. Müller nyelvével szája szögletét nyomogatta. — Azt hiszem Balás úr, hogy önt semmi sem jogosítja fel, hogy nekem kérdéseket tegyen fel. Az igazgatóság rendelkezése érteimében a bauxit kitermelése a jövőben csak a felszíni kitermelés és szállítás munkáját foglalja magában. A német Lauke —Werke cég megvásárolta tőlünk a bauxitot és mi pontosan eleget teszünk szállítási kötelezettségünknek. Itt van egyébként Schönecker úr, a német cég megbízottja, aki megerősítheti, amit elmondtam. Feldolgozásra nincs mód, örülnünk kell, hogy egyáltalán megveszik a nyersanyagot. De kérem szépen, mi indította Önt arra, hogy bányánkat felkeresse? Tudtommal önt kifizettük, s igényei a bauxittal kapcsolatban idejét múlták ... (folytatjuk) tanfolyamok segítik eíő • tanulni vágyó felnőtteket A kulturális nevelőmunka gondosan készített alapokra épül most Szécsény- ben. A feladatokban azéd- diginél jelentősebb szerepet kap a könyvbár. A jövőben a havi műsorfüzetek rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a könyvszeraeményekről, az új művekből kiállításokat rendez a művelődési ház, író-olvasó találkozót szervez, könyvhónap, könyvnapok keretében hatékony propagandát biztosít a szépirodalmi, gazdasági, műszaki könyveknek, tovább szervezi az iskolások olvasómozgalmát, a céltudatos olvasást. A művelődési ház ismeretterjesztő tevékenységében nagy szerep vár a már igen népszerű filmművészeti szakkörre, amely kéthetenként tartja összejöveteleit, vetítéssel egybekötött művészeti vitáit. Az ifjúság részére a KISZ-bi- zottsággal és a MOKÉP- pel karöltve hat előadásból álló filmszemináriumot szervez a művelődési ház. Ismertető előadások lesznek nőket érdeklő kérdésekről, ismeretterjesztő tevékenységet végez a művelődési ház több üzemben: a Vegyesipari Vállalatnál, a Tejüzemben, a Háziipari Szövetkezetben és egyéb helyeken. Az ifjúság kulturális nevelése érdekében az iskolák és a KISZ támogatásával ifjúsági akadémia indul világnézeti kérdések tisztázására, s ugyancsak iskolások részére felszabndu'ásunk 20. évfwdulója alkalmából versmondc, mesemondó, szépolvasó verseny lesz. A művelődési program szolgálatában állanak a tervezett képzőművészeti és egyéb jellegű kiállítások is. Az év folyamán képgyűjtemény tükrében ismerkedhetnek a Széchényiek és a járás községei a Szovjetunió életével, fejlődésével. Kiállítás lesz a Műcsarnok képzőművészeti válogatásából, a fotoklub legjobb munkáiból, áru- és divatbemutató segíti az ízléses lakberendezést, öltözködést. A szakkörökre, művészeti csoportokra. várban különös hangsúlyt kap az új művelődési évben a szocialista életforma alakításának feladata. Megkezdik felkészülésüket a csoportok felszabadulásunk 20. évfordulójának színvonalas ünneplésére is. — A művészeti színvonal fokozására — mondja befejezésként az igazgató — segítséget akarunk adni a különböző intézmények, iskolák, a községek öntevékeny csoportjainak, mind az előadásra tervezett müvek kiválasztásában, mind a betanulás munkájában. Persze, ez a szolgálatunk csak úgy lehet eredményes, ha a járási tanács művelődésügyi osztálya a művelődési házzal egyetértésben ad ki betanulási és előadási engedélyt. — Talán azt kell megemlítenem még: szeretnénk művelődési házunkat tovább szépíteni, még otthonosabbá tenni. R. T.
