Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)

1964-09-18 / 186. szám

4 tíŐGSÁD QlLpi ipnrm fu) hzcti kiáUltdi ^Budapesten A NÉPI Iparművészeti Tanács Budapesten, a Régi posta utcában rendezte meg a népművészet mes­tereinek kiállítását. Évről- évre, azoknak a fafaragók­nak, szobrászoknak, szö­vőknek, díszítőműveseknek mókáit mutatják be itt, akik elnyerték a „népmű­vészet mestere” címet. (Ma már hatvannégy népmű­vész-mester dolgozik szer­te az országban, főleg nép- művészeti és háziipari szö­vetkezetekben). A kiállítás — sorozat mintegy évi se­regszemléje a magyar nép­művészetnek, képet ad a népi hagyományok tovább­fejlesztésének kísérleteiről és eredményeiről, s az új diszítőformák. motívumok kialakulásáról. A mostani kiállítás gaz­dagságával tűnik ki. Lát­hatunk itt gyönyörű hím- réseket, dús fantáziával megalkotott szőtteseket, amelyek mintáiba a ha­gyományos formaelemeken kívül új, modem motívu­mok is vegyülnek; meg- ^sodálhatjuk színes — és praktikus — bútorszövetek egész sorát; láthatunk ap­ró berendezési tárgyakat és lakásdíszeket, kerámia- készleteket, vázákat. (Di­cséret illeti a kiállítás ren­dezőit: a tárlat maga is imponáló műalkotás.) A bemutatott anyag meggyőző érvekkel járul hozzá egy hosszabb ideje folyó vita eldöntéséhez. Né­hány évvel ezelőtt sokat olvashattunk arról, hogy a népi iparművészek aligha tudják felvenni a versenyt a modem dísztárgyakat, lakberendezési cikkeket előállító gyárakkal és nagy­üzemekkel, az egyedi da­rabok kora lejárt, a népi diszkőművesség elsorvadt. Nos, aki figyelemmel kisé­ri a kiállításokat (s nem­csak ezeket, a népművésze­ti boltok árúkészletét is), meggyőződhet róla, hogy szó sincs elsorvadásról, a tehetség, az ötlet és az ere­detiség kiapadásáról. Ellen­kezőleg, annak a ’jelenség­nek lehetünk tanúi, hogy ez a művészeti ág hatalmas erővel újítja meg saját ma­gát, sok ötlettel, lelemény­nyel veszi fel a versenyt a nagyipari módszerekkel előállított diszítőtárgyakkal A népművészek nem elégednek meg a régi formaelemek variálá­sával. Jól tudják, hogy az általuk megalkotott hímzé­sek, szőttesek, agyag-és ke­rámiatárgyak tekintélyes része korszerű lakásokba kerül, s a dísztárgyak szí­neinek, vonalainak alkal- mazkodniok kell ehhez a környezethez. A kiállított darabok túlnyomó több­sége megtalálta a szerencsés összhangot; a szőnyegek, függönyök, fe- ketéskészletek, íróasztali tárgyak, a különféle fara­gások, lámpák amellett, hogy a népi művészet ha­gyományos formáit is őr­zik - és továbbfejlesztik korszerűek, harmonikusan illeszthetők a modem la­kások bútor - és berende­zési együtteséhez. A nép- művészeti és háziipari szö­vetkezetek és maguk a mesterek nagy gondot for­dítanak arra, hegy minél ötletesebb, változatosabb kivitelezéssel készüljenek el a munkák. A tárlat szinte az ország egész mai népművészetről áttekintést ad, s a kép, a- mit elénk tár, szép, biztató A kiállítás méltóképpen képviseli a magyar nép­művészetet. NÉHÁNY napja nyitot­ták meg, s máns nagy si­kere van. A rendszeresen érdeklődő látogatókon kí­vül nagy számban keresik fel képzőművészek, s -nem utolsó sorban - kereskedel­mi szakemberek, akiknek véleménye szerint ez a tárlat tovább növeli a bél­és külföldi közönség érdek­lődését a magyar népmű­vészet alkotásai iránt. Tamás István Gratulálunk Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem tanévnyitó közgyűlésén Sőtér István rektor ünnepi beszéde után a karok dékánjai arany-, vas-, illetve gyémántdip­lomával tüntették ki az egyetem 50,60 és 65 évvel 'ezelőtt végzett 30 halgató- ját. Ez alkalomból az egye­tem ünnepi díszt öltött aulája szúfolásig megtelt vendégekkel. A hátsó széksorok mö­gött egy kis salgótarjáni küldöttség különösen nagy érdeklődéssel figyelt akkor, amikor a Természettudo­mányi Kar dékánja, Dr. Damay (Dornyay) Bélát szólította a kitüntető aranydiploma átvételére, pedig városunk neve csak egyszer szerepelt az indok­lás szövegének végén: „Dr. Darnay (Dornyay) Béla nyug. múzeumigazga­tó 1910-ben középiskolai tanár oklevelet és 1913-ban bölcsészettudományi dok­tori diplomát szerzett egyetemünkön. Középisko­lai tanárként és egyidejű­leg múzeumőrként, illet­ve vezetőként dolgozott 1940-ig, amikoris a keszt­helyi Balatoni Múzeum igazgatójává nevezték ki. E minőségben dolgozott 1948-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig. A közép­iskolai oktatás mellett is nagy lelkesedéssel végzett tudományos kutatást, ami­ről több mint 400 publiká­ciója — köztük könyvek is — tanúskodik. Amikor mi, salgótarjá­niak gratuláltunk a kitün­tetettnek, tegyük hozzá kö­szönettel a fenti indoklás­hoz, hogy soha nem felejt­jük azt a 17 áldozatos esz­tendőt, amelyet gimnáziu­munk anyagi és szellemi kincseinek gyarapítására fordított. Legbecsesebb ér­tékeinkként őrizzük majd a általa alapított első salgótarjáni múzeum min­den írásos és tárgyi emlé­két, Kovács János J Szflts István: V. A ** •» A vörös agyag Doknmentumregény > jT 11. Dr. Müller pedig Német­országban ... — Az az irhabundas úr?... Nos, éppen ő mondta, hogy nem kel­jünk. Nem lesz gyár. Csak felszedik az anyagot és vi­szik ki vagonokban. Nem látjuk mi már azt viszont. Biztosan tudja azt maga is, csak komédiázik: Hol van hát a kenyér, amit ígért?... IX. A TŐZSDE Chorin Ferenc, a Salgó­tarjáni Kőszén RT vezér­igazgatója ezen a reggelen különösen idegles volt. A kőszenet a szokásos árfo­lyamon jegyezték a tőzs­dén, de újabban felkapták a nagyközönség előtt eddig ismeretlennek számító bauxit nevét. Szén persze mindig kell, de . .. mi van ezzel a bauxittal?... Az igazi üzletben nem této­vázhat, ha jól lehetőségek­re van kilátás!.;. — Kegyelmes uram, a tőzsdén „hosszt” jelente­nek a bauxitra — jelen­tette a titkár. Chorin egy percre a le­vegőbe bámult, majd be­szólította a kereskedelmi osztály főnökét. — Holnap a következő személyek megjelenésére számítok: Vida Jenő, a MÁK vezérigazgatója, Krausz Simon, az Angol— Magyar Bank elnöke, dr. Müller József, az Alumí­nium RT. igazgatója ... Másnap délelőtt a barna posztóval borított tárgyaló- asztal mellett sok hamu­tartó megtelt szivar- és ci­garettavéggel. Krausz Si­mon elhozta teljes vezér­karát, és ott volt — a kor­mány megbízásából — Hu- nyady János gróf is. — Uraim — kezdte Cho­rin —, arról van szó, hogy fel kell vásárolnunk a bauxit részvényeit. A tranzakcióhoz én adom a pénzt. Legyenek szívesek nekem holnapig az összes részvényt — amilyen áron csak lehet — beszolgáltat­ni. Ha megszervezzük az ötven százalékos többséget, miénk az új magyar kincs. Haszon lesz, arról kezeske­dem. Müller dr. a segítsé­günkre lesz. Ha valami problémájuk akadna, hoz­zám forduljanak. A tőzs­dén már intézkedtem, hogy a legalacsonyabb árra ver­jék le a bauxitrészvények árát. El kell híresztelni, hogy nincs Magyarorszá­gon alumíniumérc, az em­berek értéktelen papírokat vásároltak. Az üzlet — ezt Önöknek is látniuk kell — milliókkal kecsegtet... Balás Jenő mit sem tu­dott a titkos tárgyalások­ról, a saját dolgát intézte. A hét végén Gántra uta­zott. Elhatározta: utána néz annak, amit Virágh panaszolt. Egyszerűen nem értette a dolgot, valójában nem is hitte el. Hiszen Te- tétlenivel és Müllerrel kö­tött — és írásban is rög­zített — megállapodása úgy szólt, hogy a bauxit­1964. saept ÍSL péntek —jgBBsaaaaasgawai ■ ~ 4 tervek már késsek Az új művelődési év kezdete a szécsényi járásban Művelődési munkásaink a korábbi esztendőkhöz mérten alaposabb felkészü­léssel, gondosabb, tartal­masabb programmal már mindenütt készek az új munkaév kezdetére. A szé­csényi járási művelődési ház is elkészítette részletes terveit, ezekről beszélget­tünk Tóth Endrével, a mű­velődési ház igazgatójával: — Milyen feladat áll az új munkaév­ben a művelődési ház előtt? — Tulajdonképpen ket­tős feladatot kell eredmé­nyesen betöltenünk — mondja az igazgató —, a járási székhely: Szécsény és maga a járás művelő­dési, kulturális igényeinek kielégítését. Célunk ter­mészetesen egységes: olyan népnevelő munka vár ránk, amely hozzájárul a dolgozók általános ismere­teinek emeléséhez. Minden eszközt felhasználunk, amely elősegíti a szabad­idő tartalmas kitöltését A szórakoztatást és nevelést úgy irányítjuk, hogy a programok tartalmukban választ adjanak korunk legfontosabb problémáira, társadalmi, természettudo­mányos kérdések magya­rázatát, szakmai és világ­nézeti ismeretek bővítését jelentsék, elősegítsék a szocialista embertípus for­málódását. Ezek érdeké­ben fokozottabban foglál- kozunk a szocialista brigá­dok belső életével, problé­máival, felkaroljuk és se­gítjük kulturális vállalá­saik megvalósítását. — Járásunk szellemi, kulturális mozgását élén­kíteni továbbra is rend­szeres felvilágosító előadá­sokkal, művészeti csopor­tokkal keressük fel közsé­geinket. ércet kitermelik, itthon feldolgozzák, vagy ha ez nem megy, abból olyan szerződést kötnek valame­lyik szomszédos országgal, Jugoszláviával, vagy Ro­mániával — esetleg Cseh­szlovákiával —, hogy áram birtokában feldolgozzák a bauxitot és visszaküldik félkészgyártmányként. Ez a munka is legalább százezer embernek teremtene mun­kát, kenyeret, megélhetést Magyarországon. Párolgó, gőzölgő földek mellett vezetett útja Gánt felé. Amikor a bánya terü­letére ért, egy ismeretlen ember megállította. — Uram, nincs megha­talmazásom, hogy önt a bánya területére beeresz- szem! Balás egyszerűen félre­tolta az okvetetlenkedőt, berohant az irodába. Amióta itt járt, egészen megváltozott a bánya kör­nyéke. Az irodaépületben modem bútorok, központi fűtés, cementlapokkal le­kövezett folyosók fogad­ták. „Mint egy igazi üzem” — állapította meg jóleső érzéssel. A titkárságon Müller doktort kereste. A titkárnő kijött és közölte: a vezérigazgató úr foglalt, jöjjön holnap dél körül. Balás ránézett, beharapta száját, vett egy mély lé­— Milyen feltéte­lei vannak a járási művelődési házon belül az eredményes munkának? A meglévő szakkörö­ket és művészeti csoport­jainkat felülvizsgáltuk, s azokat, amelyek a megsza­bott feladatokat nem ké­pesek végrehajtani, meg­szüntetjük. További szak­köröket nem szervezünk, de a meglévőket erősíteni igyekszünk. Előtérbe he­lyezzük tehát szakköri tagságunk képzését. — Érdekesebb művészeti tervek? — Havonként egy alka­lommal egész évben elő­adásokat tart az Állami Déryné Színház. Tervbe vettük színházszüneti idő­szakra az Országos Rende­ző Iroda, az Állami Báb­színház, a Határőrség, va­lamint a Duna Művész- együttes műsorait, s ter­mészetesen fellépési lehe­tőségeket biztosítunk ön­tevékeny művészeti cso­portjainknak. Rajtuk kívül vendégszereplésre hívjuk a hatvani Liszt Ferenc mű­velődési otthon zeneegyüt- tesét s fellép színpadun­kon egy csehszlovák mű­vészcsoport is. — Hogyan segíti » művelődési ház a felnőtt korúak álta­lános műveltségének fejlesztését? — Felnőtt korúaknái a hiányzó általános iskola megszerzésére széleskörű felvilágosító munkával, előkészítő tanfolyamokkal igyekeztünk kedvet terem­teni. Az analfabétizmus fel­számolása érdekében egyé­ni felkészítések formájá­ban nyugdíjas pedagógu­sok segítségét kértük, a középiskolák első osztá­lyaiba szintén előkészítő legzetet, aztán benyitott a vezérigazgató ajtaján. Bent német nyelven folyt a társalgás. Szemüveges, vörösképű férfi magyará­zott éppen ötvenhat jelen­levőnek. Balás az íróasz­tala mögött ülő Müllerhez fordult — Miért bocsátották el az embereimet? — kérdez­te. Müller nyelvével szája szögletét nyomogatta. — Azt hiszem Balás úr, hogy önt semmi sem jo­gosítja fel, hogy nekem kérdéseket tegyen fel. Az igazgatóság rendelkezése érteimében a bauxit ki­termelése a jövőben csak a felszíni kitermelés és szállítás munkáját foglalja magában. A német Lauke —Werke cég megvásárolta tőlünk a bauxitot és mi pontosan eleget teszünk szállítási kötelezettségünk­nek. Itt van egyébként Schönecker úr, a német cég megbízottja, aki meg­erősítheti, amit elmond­tam. Feldolgozásra nincs mód, örülnünk kell, hogy egyáltalán megveszik a nyersanyagot. De kérem szépen, mi indította Önt arra, hogy bányánkat fel­keresse? Tudtommal önt kifizettük, s igényei a bauxittal kapcsolatban idejét múlták ... (folytatjuk) tanfolyamok segítik eíő • tanulni vágyó felnőtteket A kulturális nevelőmun­ka gondosan készített ala­pokra épül most Szécsény- ben. A feladatokban azéd- diginél jelentősebb szere­pet kap a könyvbár. A jö­vőben a havi műsorfüze­tek rendszeresen tájékoz­tatják a lakosságot a könyvszeraeményekről, az új művekből kiállításokat rendez a művelődési ház, író-olvasó találkozót szer­vez, könyvhónap, könyv­napok keretében hatékony propagandát biztosít a szépirodalmi, gazdasági, műszaki könyveknek, to­vább szervezi az iskolások olvasómozgalmát, a céltu­datos olvasást. A művelődési ház isme­retterjesztő tevékenységé­ben nagy szerep vár a már igen népszerű filmművé­szeti szakkörre, amely két­hetenként tartja összejöve­teleit, vetítéssel egybekö­tött művészeti vitáit. Az ifjúság részére a KISZ-bi- zottsággal és a MOKÉP- pel karöltve hat előadás­ból álló filmszemináriu­mot szervez a művelődési ház. Ismertető előadások lesznek nőket érdeklő kér­désekről, ismeretterjesztő tevékenységet végez a mű­velődési ház több üzem­ben: a Vegyesipari Válla­latnál, a Tejüzemben, a Háziipari Szövetkezetben és egyéb helyeken. Az if­júság kulturális nevelése érdekében az iskolák és a KISZ támogatásával ifjú­sági akadémia indul világ­nézeti kérdések tisztázásá­ra, s ugyancsak iskolások részére felszabndu'ásunk 20. évfwdulója alkalmából versmondc, mesemondó, szépolvasó verseny lesz. A művelődési program szolgálatában állanak a tervezett képzőművészeti és egyéb jellegű kiállítá­sok is. Az év folyamán képgyűjtemény tükrében ismerkedhetnek a Széché­nyiek és a járás községei a Szovjetunió életével, fej­lődésével. Kiállítás lesz a Műcsarnok képzőművészeti válogatásából, a fotoklub legjobb munkáiból, áru- és divatbemutató segíti az íz­léses lakberendezést, öl­tözködést. A szakkörökre, művé­szeti csoportokra. várban különös hangsúlyt kap az új művelődési évben a szo­cialista életforma alakítá­sának feladata. Megkezdik felkészülésüket a csoportok felszabadulásunk 20. év­fordulójának színvonalas ünneplésére is. — A művészeti színvo­nal fokozására — mondja befejezésként az igazgató — segítséget akarunk ad­ni a különböző intézmé­nyek, iskolák, a községek öntevékeny csoportjainak, mind az előadásra terve­zett müvek kiválasztásá­ban, mind a betanulás munkájában. Persze, ez a szolgálatunk csak úgy le­het eredményes, ha a járá­si tanács művelődésügyi osztálya a művelődési ház­zal egyetértésben ad ki be­tanulási és előadási enge­délyt. — Talán azt kell meg­említenem még: szeret­nénk művelődési házunkat tovább szépíteni, még ott­honosabbá tenni. R. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom