Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-17 / 185. szám
0 K6G5Ä3 ss&pL. soÖfflrtKt Vegyipar a kiállításon Folyékony műanyagtól A Mezőgazdasági Kiállítás vegyipari pavilonjában különböző műtrágyák sorakoznak az asztalokon. Kozzuk egy újdonság: a folyékony műtrágya. A 20,5 százaléké* nitrogén-' tartalmú szer jelenleg nagyüzemi kísérletekben bizonyítja hatékonyságát. Néhány előnye máris ismert: így többek között Szállítása, valamint földbejuttatása jobban gépesíthető a poralakú, vagy szemcsés műtrágyánál, és biológiai hatása is gyorsabb annál. Nemcsak pétisó A műtrágya fontosságát ma már,sokkal kevésbé kell bizonyítani szövetkezeteinknek, mint néhány évvel ezelőtt. Azt azonban érdemes elismételni, hogy a műtrágya nemcsak pétisót jelent, mint ahogy ezt néhány helyen tartják. A műtrágya akkor hatásos igazán, ha a nitrogént káliummal és foszforral egészítik ki. Az idén például azért dőlt meg sokhelyen a gabona, mert a földet egyoldalúan csak nitrogén- tartalmú műtrágyával dúsították, a foszfor a zsákban maradt, vagy éppen meg sem rendelték. A növényvédő vegyszerek közül sok ismert és jól bevált készítményt, keveréket találhat a kiállításra érkező vendég, de akad néhány újdonság is. Ilyen például a Trifonox- 8Ö és 100, mind kettő a legelők jövendő gyomirtó eszköze, pontosabban a cserjék és a bozótos gyomok pusztítója. A bemutató fontos tanulságra hívja fel a figyelmet: egy-egy kártevő ellen többféle készítmény is használható. Arra azonban sehol sincs műtrágya, szénsavas iás melegágy kész „recept”, hogy az adott szövetkezet földjén, mikor, melyik a leghatásosabb. Ezt csak a helyi viszonyok határolhatják meg. Gazdaságos eljárás Távolabb új eljárás kelt érdeklődést a látogatókban: a szénsavas kezelés. Néhány éve, hogy megismerkedtünk vele, s hatását csak dicsérni lehet. Több fővárosi és vidéki termelőszövetkezetben elért eredmény bizonyítja a szénsavas kezelés előnyeit a zöldség és virágtermesztésben. A paprika 83 százalékkal, a paradicsom 80, a szekfű 38 és a rózsa 30 százalékkal adott nagyobb termést a szénsavas kezelés hatására. Mindezek mellett az egyes növények érési ideje 7—12 nappal megrövidül, ami — különösen a primőr zöldségtermesztésnél lényegesen több jövedelmet hoz. A szénsavas kezelés lényege: a palackból a szen- savgázt a zárt üvegházba engedik. Ily módon a levegő széndioxid tarta1 ma növekszik. Az élő növény a széndioxidot a leveleken keresztül felveszi és a napfény hatására cukorrá, s más növényi alkotó-' anyagokká dolgozza fel. Á szénsavgáz egyébként könnyen és olcsón előállítható, felhasználásához pedig nem kell más, mint egy szénsavgázzal töltött palack és egy gumicső, amely a gázt az üvegházba vezeti, A számítások szerint egy kertészetben mindössze félszázalékos többlet költséget jelent az eljárás alkalmazása. A vegyipar készítményei zöldségtermesztés, között egyre előkelőbb helyet foglalnak el a mező- gazdaság számára készített műanyagok. A PVC- fólia fokozatosan átveszi a hagyományos melegágyak szerepét. A feketére festett fóliák mint talajtakaró és gyomirtó eszközök kiválóan betöltik feladatukat. Olcsóbb a szőlőtelepítés A pavilon körüli bemutató területén néhány földbeásott szőlővessző társaságában új vegyszer látható: a VITEMOL. Ez a pépes anyag szőlőoltásoknál, szemzéseknél, dugványozásoknál és gyümölcsfák kezelésénél egyaránt használható. A VITEMOL- bevonat meggátolja a növény kiszáradását, s véd a természet, a kártevők támadásaitól. Jó tulajdonságaiból következik előnye is. A szőlővesszők iskolázásánál a VITEMOL segítségével elmaradhat a bak- hát-készítés munkája, s ezáltal a költségek 30-50 százalékkal csökkennek. Ugyancsak elmaradhat a szólőültetésnél hagyományos „csirkózós” — kupacolás — ami ugyancsak drágította a munkát. Mindezt azzal pótolják, hogy beültetés előtt a vesszőket, csemetéket bemártják VITEMOL oldatba. Egy másik vegyíanyagot a gépek védelmére készítettek, ez az oldat megvédi a gépeket a korróziótól. Laboratóriumi vizsgálatok szerint egy-egy kezelés 28 napi védelmet nyújt. Neve még kevéssé ismert a mezőgazdasági gépműhelyekben, de bizonyosan hamarosan megsmerkednek vele. Névjegyén az áll Alhi- bit K-175. Nóber Imre 'J) i ií i ■k-k+krtrkr*~krkrkkk-kk-»rk-k-krk-k-k-k~k++~kk k-kk-kk-k-kkk-kkrkrkr F iatal, bolondos legény volt Pisti. Hiába figyelmeztették, hogy munkaidő után hagyjon fel sveleburdiságával. Akarata ellenére is újabb galibákat csinált. Hangulata változékonyabb volt, mint a tavaszi időjárás. Mégsem haragudott rá senki sem az üzemben. Büszke volt arra, hogy anyagmozgató. Amint mondani szokta: „Nélkülem leáll az üzem.” Ö látta el a szerelőszalagokat. Ha valahol valmire szükség volt, csak az ő közvetítésével juthattak hozzá. Slezák Géza éppen egy mérőműszer mintapéldányán dolgozott, helyesebben csak dolgozgatott volna. Ugyanis — és ez eddig nem fordult elő Pistivel, munkakefdés után másfél órával sem volt a helyén. Nélküle pedig nem jutott Slezák a csévéhez, ami szükséges a mérőműszerhez. Délfelé járt az idő, Slezák egyre idegesebb lett, mert világéletében utálta a tétlenséget. Annál meg többre tartotta magát és „jószakember” hírnevét, mintsem anyagmozgatással foglalkozzon. így aztán nem ment esévért és azon gondolkozott, miként szidja össze Pistit, ha végre előkerül. Mégis jött Pisti. Jelentkeztek a művezetőnél, azután végigviharzott a szerelőcsarnokban . Amikor Slezák meglátta, alaposan elkáromkódta magát. — Miattad kell állni... te ... te, csecsebogár! Pisti lesütötte szemét, egy szót sem szólt, csak hallgatta Slezákot. — Azonnal hozz csévét, mert nélküle nem jó a műszer. Pisti meg sem várta a végét, úgy elvágtatott, mint a karámból kiszabadult csikó. A szerelőcsarnok kijáratánál hosszú asztal mellett, fiatal leányok dolgoztak. Futás közben megcsiklandozta őket, amikorra azok felnéztek, ő már kiviharzott az ajtón. Az udvaron pedig majdnem féllökte a diszpécsert. — Minek szaladsz, te szeleburdi? — kiáltott Pistire. — Sietek — lihegte. — Sietni kell, mert rossz a műszer... — Melyik műszer? — érdeklődött a diszpécser. — Hát melyik? A minta! Az az új... — Aha! A minta darab... És miért rossz? — Azt nem . . . Azt nem tudom, de a Slezák szaki roppantul káromkodik. — S azzal tovább szaladt. A diszpécserben volt " némi káröröm, s ezt fintorgó mosollyal ki is ültette ábrázatára. Ugyanis az ő megoldását, amelyet erre a műszerre küldött be, elutasították. A diszpécser jóvoltából erdőtűz-gyorsasággal elterjedt a hír, a gyárban: „rossz a műszer!” Slezák mitsem tudva az egészről, tovább cigarettázott. Sőt, most már nyugodtan cigarettázott, tudta, hogy Pisti hozza a csévét. Csak az tűnt fel, hogy akik elmennek mellette, mosolyognak és megjegyzéseket tesznek: „Befagyott talán az a műszer.” ..Csőd van szaki?” És ehhez hasonlókat. $3og> tanácsadó Amikor forr a bor PUTTONYOS GAZDÁK JÁRJAK A HEGYOLDALT, fürge kezű asz- szonynép szedegeti a tőkék kincsét. Itt-ott már forr a hegy leve; erjed a must... Bort előállítani szakértelmet igénylő munka. mértékkel meginni gyönyörűség, adózni utána kötelesség. Mindenki — gazdaember, állami gazdaság, termelőszövetkezet — aki mustot, bort, gyümölcsbort* szőlőcefrét vagy csigert készít, továbbá aki tavalyi szüretelésű, vagy azt megelőző évi termésű borral rendelkezik, erről köteles jelentést tenni a lakóhelye szerint illetékes pénzügyőri szakasznál. A bejelentést a szürettől, illetve az előállítástól számított hat napon belül kell megtenni. Az óbor akkor jelentendő, ha az a szüret vagy a préselés idején még készletben van. Csigert (lőrét) csak az a termelő készíthet, akinek szőlőterülete a két kát. holdat nem haladja meg; az is legfeljebb 25 litert a must minden hektoliterje után, de összesen sem többet 400 liternél. Bejelentő laD p tanári- házán kapható. Ha éppen nem volna kapható, a bejelentést postai levelezőlapon is meg lehet tenni. Borról, csigerről a tanácshoz ne jelentsünk. A bejelentő lapot töltse ki a családfő, vagy a család valamelyik tagja. Aki nem R termelés helyén lakik, meghatalmazottat bízhat meg. aki helyette a bejelentést megteheti, a készletfelvételnél helyette eljárhat. A meghatalmazásnak természetesen írásbelinek kell lennie, s azon két tanúnak kell igazolnia, hogy a meghatalmazás valóban a meghatalmazótól származik. A készletfelvétel ellen panaszt tenni előszóval lehet az azt végző járőr- néL A pénzügyőr járőr a panaszt megvizsgálja, s ha az a készlettel kapcsolatos, újra megméri a készletet. A pénzügyőri szakasz parancsnokához csak olyan ügyben kell fordulni, amelyben a járőr nem intézkedhet Például, ha termelői minőséget nem igazol megfelelően. Ilyenkor a panaszt a készletfelvételtől számított huszonnégy órán belül meg kell tenni. A nem-termelő személyek — például, akik vásárolt szőlőből^ készítettek adóköteles italí: (mustot, bort, gyümölcsbort, szőlőcefrét):, vagy akik munka fejében kapott szőlőből állították elő készletüket —, kötelesek literenként öt forint borforgalmi adót fizetni. Célszerű, ha a termelő már a készletfelvételkor kifizeti borforgalmi adóját. Ha nem lesz eladó bora, akkor fizessen a teljes mennyiség után; egyébként pedig a kedvezményes tételű után. így év közben nem kell elszámolással. ellenőrzéssel bíbelődnie. Csiger után a literenként huszonöt fillér adó november harminca- dikáig esedékes. KEDVEZMÉNYRE CSAK TERMELŐK JOGOSULTAK. A kedvezmény mértéke a tavalyival azonos. A kedvezmény úgynevezett házi elosztás alapján — például amikor az apa ad fiának bizonyos szőlőterületet — nem élvezhető. Telekkönyvi szét- különítés vagy írásbeli szerződés megkötése esetén igénybe lehet venni a kedvezményt. Termelőszövetkezeti tagok akkor is jogosultak az egyéni gazdákat megillető kedvezményre, ha a tszszel szerződést kötöttek. Mi több: az egyéni termelőket megillető kedvezmény annak is jár, aki ¥¥¥¥¥¥*»»¥¥¥¥¥¥¥» •irkrkrkHHrkrk k k'k k-k-*rk k~k-k-k-k Nem értett* a megjegyzéseket, így nem is válaszolt rájuk, csak köszönést biccentett fejével és kitartóan szívta a cigarettát. Hamarosan kinyílt a szerelőcsarnok ajtaja. A technológusok rontottak be rajta testületileg. Mind halálsápadtan, lógó fejjel, de fürkésző szemekkel. Megálltak Slezák előtt, aki nyugodtan szipákolt és a füstből játékos karikákat eregetett az égetet}, olajszagú levegőbe. Slezák nyugalma és közönyös arca láttán a főtechnológus dühbegurult. — Mi az! — talán még örül is?! ^ — Miért ne? — felelt , kérdéssel Slezák. — Mindenki röhög rajtunk. maga meg úgy ül, mint egy mosolygós kőkrisztus. Slezákban meghűlt a vér. — Miért, főmérnök kartárs? Miért? — akadozott a szava. Nem tudott nekünk szólni? A folyosóról, meg az udvarról kell megtudni ... Slezák megrázta a fejét. Még mindig nem értette az egészet. — Mit kellett az udvarról'? :.. — Inkább azt mondja meg, miért rossz! — Jó az! — felelte. — Csak nincs cséve. — És most, mintha valami nagy fölfedezésre jött volna rá, elkiáltotta magát. — Megállj Pisti, az anyád!... Tovább nem folytatta, mert Pisti állt előtte. Kezében a csévét szorongatta, és mosolyogva körülnézett. — Még vigyorogsz? Kiáltott rá Slezák. — Ezt a fölhajtást te csináltad ... P isti bólintott, Slezák r folytatta: — Miért volt ez jó, mi? — Azért — kezdte magabiztosan Pisti —, mert ma tettem szakmunkás vizsgát. Azért jöttem későn. Most már szerelő vagyok. Segítek én is szerelni a műszert. Ez az új készülék lesz az igazi vizsgadarab. Holnap azt beszélik majd a gyárban, hogy Tóth Pisti a rossz műszerből is jót csinált. Vincze György mint kívülálló UStOtt. aj szövetkezettel szőlőművelésre szerződési az adózás Állampolgárt KÖTELESSÉG. E kötelesség megszegése nem illő tisztességes emberhez, de ezen túl anyagi hátránnyal — nem csekély összegű bírságolással — is jár. A most tárgyalt témakörre vonatkozó még részletesebi) felvilágosítást ingyen és szívesen adják meg a pénzügyőrt szakaszok, valamint a Nógrád megyei Pénzügy- és Vámőrt Parancsnokság CSalgó- tarján. Mártírok útja 2.X ^nrein font hol a Anna bál itt, Ilona bál) ott, Mária bál Zagyvapál-j falván, a Síküveggyár Mű-I velődési Otthonában. Vagyis a hagyományokon túl már mindenre találunk okot. főképpen arra, hogyí bálokat rendezzünk. Nemj volna ez rossz dolog. Hiszen szeret szórakozni azt ifjúság, s az idősebbek isi ellibbentenek egy-egy tan-i gót, vagy keringőt, külö-j nősen akkor, ha arra módot is nyújtanak a különböző szervezetek. És haj már bál, akkor legyen báli a javából. Legyen ott! szépségverseny, különösképpen tombola. Az utóbbit a rendezőszervek azért is szeretik, mert kisebb befektetéssel haszonhoz is jutnak, így volt ez a sík- üveggyárí Mária bálon is. Sorsolásra került egy üveg bor, boj-os és likőrős készlet, sőt még egy igen szép- voiialú, csiszolt kehely is. A tombolajegy potom egy forintot ért. Éjfél is elmúlt már. amikor a báli szervezőbizottság egyik tagfa az emelvényre szólított egy fiatal I balos kislányt. Húzták a számokat. Csodák csodája, nyerő nem akadt a Sálo- zókőzönség között. Már zúgott a közönség, amikor végre, az utolsó tárgy azért gazdára talált. Egy a sok közül. És jött a magyarázkodás. A nyere-i ményt át lehet venni s megmondták, hogy hol. Jelentkezhetnek érte öt napon belül. De hogy ki aj nyerő? Azt is közölték.' Lehet, hogy egy iskolás! ‘termek. Ugyanis az történt, hogy minél több1 jegy keljen el, minél nagyobb bevétel legyen, az iskolában s árusították — elővételben, a báli tombolajegyet . . . Ez aztán a szervezés csimborasszója. Ez igen! Ha az iskolások nem lehetnek ott a bálon, legyenek érdekelve legalább a tombolán! Igaz!? Hiszen a tombolán ott volt a bor, ott a boroskészlet is. Miért ne nyerhetné azt egy iskolás?! Az egyik bort, a másik a készletet. És aztán — lehet, hogy úgy gondolták — az osztályfőnöki órát egy dugó nukkanásával, a szervező bizottság éltetésével kezdhetik majd. Ez bizony rossz lenne. És er- ee a szervező bizottságon kívül az iskola igazgatója, tanári kara is gondolhatott volna. Vagy a bevétel mindennél fontosabb? — So —
