Nógrád. 1964. szeptember (20. évfolyam. 171-196. szám)
1964-09-13 / 182. szám
I NÓGS.íD 1964. szept. 13. vasárnap Tudomány, technika - Tudomány, technika - Tudomány KALEIDOSZKÓP A homoktalajok hasznosítása Autó — karburótoi* nőikül Agrotechnikai konferencia Kecskeméten A hozzáértő meglepődik, benzinre van szüksége a ha megtudja, hogy tíz Vol- motornak, szabályozza az ga típusú gépkocsi fut már üzemanyagfogyasztást. a Szovjetunióban karburá- burátor nélkül. A karbu- tort egy félvezetőkkel működő kis műszer helyettesíti. A műszer szovjet konstrukció. A mérőfejek szüntelenül jelzik a motor működésének adatait, a levegő hőmérsékletét, a légnyomást. Az elektronikus szerkezet pedig nyomban kiszámítja, mennyi Az új módszer alkalmazása növeli a motor kapacitását: a Volga hetven lóerős motorja olyan teljesítményt nyújt, mintha nyolcvanöt lóerős lenne, fogyasztása azonban csökkent. Induláskor a gépkocsi rendkívül gyorsan indul. A szerkezet viszonylag olcsó és ára hamarosan megtérül. Elektronikus nedvességmérő Két perc alatt meghatározza a vágott és a levelesdohány nedvességtartalmát a PVTK-1 elektróní- khs nedvességmérő, amelyet Grúziában szerkesztettek. A műszer működése a nedvességtartalom és a dohány dielektromos átvezetése közötti összefüggésen alapszik. A készülék a munkaigényes laboratóriumi vizsgálatokat feleslegessé teszi. A grúz tudósok PVTT-1 néven egy másik elektronikus nedvességmérőt is szerkesztettek, amelyet a már bálázott dohánynál is felhasználhatnak. REKORD-ÖRA A petrodvoreci állami óragyárban elkészült az első sorozat Rekord típusú férfi karóra. Az órának nemcsak a neve Rekord: ez ugyanis a világ egyik leglaposabb kronométere — szerkezetének vastagsága mindössze 2,7 miliméter. UJ VILLAMOSMOZDONY Moszkva környékén sikerrel próbálták ki a VL80 K új szovjet villamosmozdonyt. Most a nehéz észak-kaukázusi vonalakon, nagy teljesítményű szerelvényekkel próbálják ki, mire képes a legerősebb szovjet mozdony. Villamos motorjainak teljesítménye mintegy 6500 kilowatt. A lokomotív tervezett sebessége óránként 110 kilométer. Nehéz, hegyvidéki vonalakra, nagy terhelésű szerelvények vontatására is kiválóan alkalmas. JOBB MINT A NAFTALIN A naftalinnál hatásosabb molyírtót készítettek egy moszkvai kutató intézet vegyészei. Az új szemek már a neve is: antimoly. Erejét egy új szintetikus és könnyen párolgó vegyianyag adja: Ezek a kigőzölgések ugyanis nemcsak a molyt irtják, hanem a petéit is. Az új szer más rovarok ellen is hatásos. Két-három tabletta elegendő ahhoz, hogy az egész helyiségből elűzze a molyokat. Vizsgáztató gépek A Krasznojarszk 300 tanára és tanítója alkalmazza munkájában az úgyneve- vezett programozott oktatás módszerét. A pedagógiai társulat helyi tagozatának tudományos titkára, Nyikolaj Tyerszkij a következőket mondotta erről: — A programozott oktatás ma már túllépett a kezdeti stádiumon és a pedagógiai gyakorlat ténye lett. A tanerők széles körben alkalmazzák a lyukkártyákat és a vizsgáztató gépeket. Az iskolákban több tantermet felszereltek olyan technikai segédeszközökkel, amelyek biz- kártyákat és a vizsgáztató és ellenőrzés „gépesített formáját”. Tapasztalatunk szerint ez a módszer fokozza a tanulók érdeklődését a foglalkozások iránt, a nevelőket pedig mentesíti attól, hogy a tanítási órákon sok időt legyenek kénytelenek elvesztegetni a kikérdezésre. A módszert jelenleg szakemberek tanulmányozzák a helyszínen. A Magyar Tudományos Akadémia a napokban agrometeorológiai konferenciát rendez Kecskeméten. A nagyjelentőség tudományos találkozó feladatairól beszéltünk dr.v Kéri Menyhérttel, az Országos Meteorológiai Intézet ag- ro-biometeorológiai osztályának vezetőjével, — Az agrometeorológia viszonylag fiatal, alig száz éves tudemány — mondta. — A földfelszín és a talaj, valamint a közvetlenül felette lévő, néhány méter vastag légréteg időjárási és éghajlati viszonyait tanulmányozza. Ezeknek a mezőgazdasági termelésre sokszor döntő hatásuk van. A kutatásnak tehát igen nagy a gyakorlati jelentőségük. Intézetünk elméleti és kísérleti megállapításait a mezőgazdaság jól értékesíti. Az ország egyes helyein felmérjük a különböző — a talajviszonyoktól ' is függő — mikrometeoroló- giai (mikroklimatológiai) helyzetet, mint például a napfénytartalom alakulását, a csapadék mennyiségét, megállapíthatjuk, hol esik a legtöbb eső, hó, hol a leggyakoribb a téli, későtavaszi, koraőszi fagy stb. Ezek ismeretében a hozzánk fordulóknak, ha például új, eddig nem termelt növényt akarnak meghonosítani, megmondjuk: az ország melyik vidéke a legalkalmasabb rá, hol vannak a legjobb életfeltételek, amelyek megszabják a termelés rentabilitását. — A kecskeméti konferencia elsősorban a homoktalajon folyó mező- gazdasági termelés agrometeorológiai kérdéseivel kíván foglalkozni. A probléma hazánkat különösen érinti, mert— főképpen a Duna-Tisza közén, a Nyírségben és Somogyban-je- lentős kiterjedésű homoktalajaink vannak. Ezeket a területeket nem használjuk ki eléggé. Csak a burgonya-, a rozs-, valamint a gyümölcs- és a szőlőtermesztés honosodott meg itt. Pedig a homoknak jó tulajdonságai is vannak, amelyeket ki lehet használni, s akkor primőröket is lehet rajta termeszteni. A primőröknek elsősorban meleg kell, hogy gyorsan fejlődjenek. Természetesen egyéb igényeket, (mint a táperő, a víz, stb.) alkalmas agrotechnika segítségével ki kell elégítenünk. A hompktalajok problémáit — amelyek közül a vízellátás a legjelentősebb, — még sehol sem oldották meg kellőképpen. — A konferencián sok hazai és külföldi tudóson kívül képviselteti magát az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, is. A tanácskozás jelentősége éppen a nemzetközi tapasztalatok kicserélése lesz hogy minden ország a maga sajátos körülményei között hasznosíthassa azokat, — mondotta befejezésül az agro- biometeorológiai osztály vezetője. H. E. TÖQlJHOm Bőséges ebédre van kilátás. (Endrődi István rajza® automatika univerzális rendszerét^ s ennek keretében másfél tucat szabványosított részelemet készítettek, gyufásdoboztól — gyufaszá! nagyságúig. Ezek segítségével máris gyorsan épülnek a legbonyolultabb automata rendszerek. A pneumatikus automata vezérlési rendszer látszatra csupán néhány alkotóelemből áll, ezek mindegyike szürkére festett gyufásdobozra emlékeztet. Valamennyinek olyan a szerkezete, hogy szüntelenül kapja a jelzéseket a helyszínről, például egy hőerőmű kazánjából, A jelzések alapján ez a bizonyos automata elem rögzíti az olyan fontos adatokat, mint az, hogy mennyi a víz a kazánban,, mennyi a gőz, milyen a nyomás és a hőmérséklet, á fűtőanyagfelhasználás. Ugyanebbe a „gyufásdobozba” táplálták be a feladatot; a szerkezet keresse ki azt a legkedvezőbb munkarendet, amely mellett a kazán a legkisebb fűtőanyag felhasználás mellett a legnagyobb mennyiségű gőzt tudja szolgáltatni. Amikor elkészül a szükséges megoldás, a „skatulya” a különböző csatornák hálózatán át kiadja a vezérlési utasítást, de nem elektromos impulzussal, hanem szigorúan meghatározott sűrített levegő adagokkal. Ezek a sűrített levegő lökések hozzák működésbe az utasításokat végrehajtó szerkezeteket, amelyek gyakran közönséges reteszek vagy csapóablakok, amelyek pillanatnyi eltávolításával szabályozni lehet például azt, hogy mennyi levegő jusson a kazán tűzterébe. Nagyjából hasonló elvek alapján irányítja a „pneumatikus agy” a vegyi folyamatokat is. Kézenfekvő, hogy az új módszerrel olyan termelési folyamatokat is automatizálni lehet most már, amelyek gépesítésére korábban szinte nem is gondoltak A pneumatikus agy a Szovjetunióban és külföldön egyre jobban terjed. Eddig már nyolc nyugati tőkés ország elismerte a Szovjetunió elsőbbségét, s olyan műszakilag fejlett országok pedig, mint Franciaország és Olaszország, a szovjet szervektől kértek engedélyt a szabadalmazott módszer hazai alkalmazására. B. Glebov Pocok-raktár. Jó termés idején. Képünkön: A pneumatikus agy feltalálói közül ketten: A. Tál és T. Jefrenova. Mindketten Lenin-díjasok. Pneumatikus agy Az elektromosságnak a legparányibb mennyisége, egyetlen szikra is katasztrófát okozhat például a szén, kőolaj, a gáz bontásával, lepárlásával, feldolgozásával foglalkozó üzemekben. Évek óta foglalkoztatja a szakközvéleményt a gondolat, hogy ezeket az iparágakat a villamos szikra kikapcsolásával kellene automatizálni. A külföldi szakemberek is érdeklődéssel fordultak a szovjet tudósok felé, akik egészen új automata vezérlési rendszert dolgoztak ki. Az új rendszer alapja a sűrített levegő, pneumatika, amelyet egészen a legutóbbi időkig világszerte elavult dolognak tartottak. A szovjet tudósok kidolgozták az ipari pneumo-
