Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-01 / 146. szám
6 N Ó G R A D 1364. augusztus 1. szombat Válaszolunk olvasóinknak ^ Társa dalon* biztosítási Tanácsadó Július 18-í számunkban fenti címmel több olvasónk kérelmére Társadalombiztosítási tanácsadót jelentettünk meg: A termelőszövetkezeti tagok betegellátása címmel. Folytatásként az alábbiakat közöljük: A szolgáltatások igénybevételének módja Mielőtt a tag, vagy családtagja orvoshoz akar menni, a termelőszövetkezet irodájában beteglapot kell kérnie. A beteglapot a tsz könyvelője, vagy adminisztrátora állítja ki, s a tsz elnökével (vagy helyettesével) aláíratja és lepecsételted azt. A beteglap a kiállításától számított 30 napon belül érvényes. Mivel a szolgáltatásokra való jogosultság csak a tagság ideje alatt áll fenn, a tagság megszűnése után beteglapot kiállítani, vagy a tagság megszűnése előtt kiállított beteglap érvényességét meghosszabbítani n*m lehet. sült, aki a szülést megelőző naptári évben legalább 120 munkaegységet teljesített. E szabály alól azonban két kivétel áll fenn olyan nő tagok esetében, akiknek már van egy vagy több kisgyermekük. A tsz-nek az a nő tagja, akinek az újszülöttön kívül már van egy iskola- köteles koron aluli gyermeke, szülése esetén akkor is jogosult anyasági segélyre, ha a szülést megelőző naptári évben legalább 80 munkaegységet teljesített. 80-nál kevesebb, de a szülést megelőző naptári évben legalább egy munkaegység teljesítése esetén is jogosult anyasági segélyre a tsz-nek az a nő tagja, aki az előírt m-unikegysé- get 3, vagy ennél több tíz éven aluli gyermekének gondozása miatt nem tudta teljesíteni feltéve, hogy a gyermekeket önhibáján kívül nem tudta napközi otthonban elhelyezni (napközi otthon hiányában, vagy azért, mert a napközi otthon távol van, vagy helyhiány miatt nem vették fel a gyermekeit), ezeket a körülményeket a községi tanács és termelő- szövetkezet által együttesen kiállított igazolással kell igazolni. Az újonnan belépő tsz nő tag (az tekintendő ilyennek az anyasági segély szempontjából, aki a szülés napját megelőző egy évnél rövidebb ideje tagja a tsz- nek) abban az esetben jogosult az anyasági segélyre, ha a belépéstől a szülés napjáig a szükséges munkaegységet megszerezte, vagy ha a szükséges munkaegységet a szülés napját követő egy éven belül megszerzi. Táppénz az egyik foglalkozásban, bér a másikban Mielőtt a tsz a családtag részére beteglapot adna ki. el kell bírálni a jogosultságot, az ehhez szükséges igazolásokat be kell szerezni. Az eltartásra és a jövedékim nagyságára vonatkozó igazolást a lakóhely szeimt illetékes községi tanácstól kell beszerezni. A tsz a kiadott beteglapok alapján igénybevett szolgáltatásokért anyagi felelősséggel tartozik, ha tehát jogtalan személy részére ad ki beteglapot, az SZTK a jogosulatlan igénybevett szolgáltatások értékét a termelőS, György salgótarjáni olvasónk arra kér választ, lehetséges-e olyan eset, hogy a dolgozó főfoglalkozásában táppénzes betegállományban van és a mellékfoglalkozásban tovább végzi a munkáját. Általában a kereső foglalkozást folytató dolgozó ha megbetegszik, mind a fő, mind a második állásában keresőképtelen. Ez a szabály azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a dolgozó egyes foglalkozásai különböző jellegűek. így például: ha a dolgozó főfoglalkozásában könyvelő, mellékfoglalkozásában pedig énektanár és bereked, nyilvánvaló, hogy mellékfoglalkozásban keresőképtelen, de főfoglalkozású munkáját továbbra is el tudja végezni. Ilyen eltérő jellegű foglalkozások esetében mód van arra, hogy egyik foglalkozásban táppénzt, a másikban pedig fizetést kapjon a dolgozó, ha a felülvizsgáló főorvos igazolja a dolgozó keresőképességét az egyik foglalkozásban és a keresőképtelenséget a másikban. szövetkezette! megtérítteti. A termelő» szövetkezeti tagok anyasagi segelye Anyasági segélyre szülés esetén a termelőszövetkezetnek az a nő tagja jogoCssk a k©tvény ellenében H. Ignác magyamándori olvasónk érdeklődésére közöljük: — A vonatkozó kormány- rendelet értelmében az ál- lamkölcsön-kötvényekből eredő jogokat csak a kötSZERKESZTŐI ÜZENETEK vény bemutatója érvényesítheti. Tehát a kisorsolt kötvények ellenértékét csak a kötvény felmutatása és bevonása ellenében lehet kifizetni. Elveszett, eltűnt, vagy megsemmisült állam- kölcsön-kötvény alapján követelés nem támasztható, másodpéldány nem adható ki. Jogi tanács „Tíz évvel ezelőtt léptem ki munkahelyemről önkényesen. Most helyezkedtem el újból. A munkaügyi osztály értesített, hogy hat nap évi fizetett szabadságom lesz. Jogos-e ez az intézkedés ennyi idővel a kilépés után" — kérdi H. Imréné olvasónk. » Igen. Az önkényes kilépés hátrányos következményei nem évülnek el. A rendelet az önkényes kilépést követő munkaviszony vagy munkaviszonyok első két évére írja elő az egyébként járó szabadság felét, bármikor történik is az elhelyezkedés. E hátrányos következmények alól akkor sem mentesülne, ha pl. egy év után mostani munkahelyéről is eljönne — hozzájárulással — és ismét csak évek múlva helyezkedne el. E munkaviszony első évében — tehát az önkényes kilépést követő második munkaviszonyban töltött évre — is csak a fele szabadságot kapná. Türelmet kémek A Nógrád június 15—i számában Korszerűbb boltot kérünk címmel a Bajcsy Zsilinszky úti élelmiszerboltról, valamint a bolt korszerűsítésének időszerűségéről írtunk. A Nógrád megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat értesítése alapján: jelenleg pénzügyi keret nem áll rendelkezésre, azonban a megvalósítást illetően javaslattal élt a vállalat a Salgótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottságához. A Nógrád egyik májusi számában „Emberségesen” címmel a nők elhelyezkedésének problémáival foglalkoztunk. Többek között írtunk egy 5 gyermekes nagybátonyí családanyáról, és közbenjártunk a családi pótlék folyósítása ügyében is. A napokban S. Mihályné nagybátonyí olvasónktól levelet kaptunk, amelyben köszönetét fejezte ki eredményes közbenjárásunkért. Hamis tanúkkal az örö A FIATALOK már aligha, a felnőttek viszont annál jobban emlékeznek még arra az időre, amikor a gyermek a szülő, a testvér a testvér ellen támadt, hogy az évek hosszú során nehéz, küzdelmes munka árán összegyűjtött csekély vagyon melyiknek a kezébe jusson, ki örökölje. Ez a harc, ez a küzdelem nem- zedékről-nemzedékre szállt s nem egyszer véres családi tragédiákat eredményezett. Az örökség birtokára áhítozó gyermek sokszor keserítette meg szüleinek öreg napjait, sőt gyakran volt olyan eset is, amikor méreggel, késsel, vagy más eszközzel azok életére tört. A szülők erőszakos, vagy anélkül bekövetkezett halála után pedig megindult a végeláthatatlan pöröskö- dés a testvérek között. A hosszantartó perek felemésztették az örökséget, s az ügyvéd meggazdagodásán kívül nem maradt más, mint a testvérek közötti örök békétlenség. DE MINDEZ már a múlté! Az utóbbi 19 évben bekövetkezett változások gyökeresen megváltoztatták a gyermek szülő, testvér-testvér elleni sokszor kibékíthetetlen küzdelem alapjául szolgáló társadalmi viszonyokat. De vajon elmondhatjuk-e, hogy ilyen és hasonló esetek ma már nincsenek, s végérvényesen ^megszűnt a gyermek és szülő közötti küzdelem a vagyonért, az örökségért? Ügy hiszem korai lenne meggondolatlanul válaszolni, mert sajnos még most is találkozni hasonló esetekkel. Ügy látszik még mindig kisért a múlt. A Nógrád megyei Főügyészség Nyomozó Csoportja a közelmúltban indított büntető eljárást Sütő Imréné salgótarjáni lakos és társai ellen. A vizsgálat adatai alapján megállapítottuk, hogy Sütő Imréné 1932-ben kötött házassága után gyakran összeveszett szüleivel, s a későbbiek során szinte napirenden levő vezekedések már tettlegességig is fajultak. A szülők és a gyermek kö- söttí viszony teljesen megromlott, Sütőné megfeledkezett legelemibb gyermeki kötelességéről is, szüleivel egészen halálukig még csak szót sem váltott. Testvére Gyebnár Józsefné annál jobban szerette, tisztelte édesapját, édesanyját. Velük lakott s gyermeki szeretettel ápolta, gyámolította őket. így került sor arra, hogy a szülők 1948-bam tartási szerződést kötöttek vele. A szerződésben Gyeb- nárné vállalta, hogy a szüleit életük végéig eltartja, s a szülők cserébe a házukat adták. Gyebnámé a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget is tett. Ámde ezalatt az idő alatt a szülői szeretetről oly rútúl megfeledkező Sütő Imréné sem maradt tétlen. Még szülei életében előkészítette testvére szamára a kellemetlen „meglepetést.” 1954-ben egy írásbeli elismervényt hamisított, mely szerint édesapja Langár János 1952 - január 15-én Varga István Kutas-pusztai lakos lakásán több tanú jelenlétében elismerte, hogy az 1939-ben épület 5640 pengő értékű lakóház építési költségeihez Sütő Imréné 4000 pengővel hozzá járult. Kör- cnönfontságára mi sem jellemzőbb mint az, hogy idős halálukhoz közelálló embereket bírt rá sírással, könyörgéssel és más egyéb módszerekkel arra, hogy közjegyző előtt tett nyilatkozatukkal erősítsék meg az elismervény tartalmát, annak valódiságát. Csak szülei halálára várt, hogy akcióba léphessen. A sors különös szeszélye azonban megakadályozta ebben. A múlt év telén — még édesanyja életében — tudomást szerzett arról, hogy a ház a nagy Pécskő utcai építkezések miatt, kisajátításra kerül. Nem volt mit várnia. Idő előtt cselekednie kellett. A közjegyző előtt több nyilatkozattal megerősített elismervény alapján testvére, Gyebnár Józsefné ellen pert indított. A per során újból akcióba lépett s könnyelmű, felelőtlen, magukról és az igazságosságról megfeledkezett embereket bírt hamis tanú- vallomás megtételére. így például Tolnai Ferenc, Bérlők István és Morovmyán Lajosné salgótarjáni lakosok vállalkoztak a bíróság előtti hamis tanúvallomásra. Az igazság azonban kiderült. A megyei Főügyészség Nyomozó Csoportja rövid két hét alatt tisztázta az ügy hátterét és körülményeit. Az igazságszolgáltatással, a testvéri szertettel és az emberiességgel gátlástalanul szembehelyezJól dolgozik-e a szécsényi Tüzép-telep? B aragó András (Salgótarján): A Munka Törvény- könyve végrehajtási rendelet 139. § (1) bekezdése értelmében a rendkívüli ■véradásra való berendelés esetén a teljes mulasztóit időre, a rendes véradás esetén a ténylegesen mulasztott időre, legfeljebb azonban négy órára átlag- keresetet kell kifizetni. * F. Imre (Balassagyarmat): Kiküldetés esetén a túlóradíjazás csak abban az esetben jár, hogyha az utazással töltött idő figyelmen kívül hagyása után napi munkaidejénél többet dolgozik. Az úti időt tehát nem lehet a munkaidőhöz hozzászámítani L. Jánosné (Litke): A dolgozó nőnek 20 heti szülési szabadság jár. Ebből négy hetet a szülés előtt kell kiadni, a többit pedig a szülés után. Meg kell azonban engedni — a dolgozó nő kérésére hogy a szülési szabadságot teljes egészében a szülés után vegye igénybe, iá a szülés előtt végzett munka orvosi vélemény szerint nem veszélyezteti sem a dolgozó nő, sem a gyermek egészségét. * G. A.ntal (Salgótarján): Családjogi törvényünk értelmében, csak kiskorúakat lehet örökbe fogadni, így nincs törvényes ’ehetőség a levélben említett nagykorú fiú örökbefogadására. Évek óta visszatérő probléma, hogy a szécsényi járás egy részének a tüzelő ellátása nincs megoldva. A szécsényi telephellyel működő Tüzép volna hivatott a tüzelő és épitésianyag igények kielégítésére. A tapasztalatok sajnos azt bizonyítják, hogy e feladatának nem minden esetben tesz eleget. Naponként hallani a lakosság részéről a bosszús, elégedetlen megjegyzéseket, különösen most, amikor a legnagyobb az igény a téli tüzelő beszerzésre és az építési anyagokra. A bosszúságot növeli, hogy az igen minimális mennyiségben rendelkezésre álló darabos szenet is gyengébb minőségűvel vegyesen, 30—35 százalékos részarányban adják ki. Tehát a lakosság nem vásárolhat igénye és kérése szerint. Sőt sok esetben örülhet, ha egyáltalán megkapja a kívánt időre a szenet. Úgy érezzük, hogy a lakosság bosszúsága és elégedetlensége jogos. Ugyancsak orvoslást igényel az építési anyagok — tégla, oement — ellátásának biztosítása. A Tüzép telep a téglahiányra egyszerűen azt a feleletet adja, „azért nincs, mert nincs”, a helyi téglagyár pedig úgy nyilatkozik, hogy van elegendő készletük, csak a Tüzép nem igényel. Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés, hogy a jövőt illetően a Tüzép telep és az illetékesek hogyan kívánják kielégíteni a lakosság egyre fokozódó igényét és vajon az irányító szerv mennyiben ismeri a helyi gyakorlat módszerbeli hányossá- gait? Horváth Éva Szécsény kedő Sütő Imrénét több- rendbeli hamistanúzásra való felbujtás, okírathami- sítás miatt előzetes letartóztatásba helyezte. A ha-* mis tanúvallomásra vállalkozók sem kerülik ed a büntetőjogi felelősségre vonást. Még felháborítóbb az, amikor valaki vélt vagy valódi sérelmének bizonyítására hamis tanúk beszerzésén fáradozik. Könyörgéssel, Ígérettel, vagy más egyéb módon hamis tanúkat szerez. SAJNOS vannak még Olyanok, akik erre a bűnös szerepre vállalkoznak. Az igazság azonban kiderül és a szigorú felelősségre*, o- nás nem marad el. Dr. Czipó Ernő nyom. csop. vez. ügyész
