Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-14 / 157. szám

8 NÖGEAD 1384. augusztus 14. péntek. > űSORSABBAN, MAGASABBRA, ERŐSEBBEN! Színek az olimpiák történetéből VII. COUBERTIN UTOLSÓ IZBNETE ES A HÁBO­RÚS SEREGSZEMLE A világ népei 1936 nya­rán a XI. olimpiára készül­tek. A kulisszák mögött azonban már másfajta erőpróba körvonalai is ki­bontakoztak. Sőt már nem is csak a színfalak mögött. Olaszország meghódította Abesszíniát. A fasiszta Né­metország cézárjai is vicso­rították már fogukat. A NOB-nak minden tekinté­lyére. sőt erélyes lépéseire volt szükség, hogy Berlin­ben ne uralkodjon el a faji megkülönböztetés, amelyet a nácizmus az olimpiára is rá akart kény­szeríteni. És éppen azon négerek egyike, akiket a német hatóságok ki akar­tak rekesztení a versenyek­be! fémjelezte ezt az olim­piát. Jesse Owens négy c.impiai aranyérmet nyert: 100, 200 méteres síkfutás­ban. a 4x100-as váltóban és távol u grásban. AZ AMERIKAI POLGÁR­MESTER NEM MENT BERLINBE Berlinben az első pilla­natban kitűnt, hogy a ren­dezők túl szeretnének ten­ni az amerikaiakon. Im­pozáns létesítményeket emelteik, köztük a százez- res stadiont, uszodákat, tor­nacsarnokokat. Az olimpi­ai zónában 250 ezer néző ehetett jelen egyidejűleg a különböző versenyeken. Az olimpiai falut korán megnyitották, mert az első ersenyzők a játékok kéz- lété előtt egy hónappal •tár megérkeztek. Az első fecskék” japánok voltak. °ierre de Coubertin báró '.'ersenyekre utazó spor­tolókra bízta üzenetét, amely, mint mondta, bizo­nyára utolsó üzenete lesz. íígaza lett. A NOB vezeté­sétől már 1925-ben a prá­gai kongresszuson visszavo­nult. Egy évvel a berlini olimpia után, 1937-ben meghat. Utolsó kívánságá­ra szívét Olympia szent li­getében temették el.) . Los Angeles polgármes­tere nem vitte az olimpi­ai zászlót személyesen Né­metországba, hanem azt az amerikai csapat kapitányá­ra bízta. Az augusztus 1-i megnyitó ünnepségen százezer ember és Hitler jelenlétében Lausaneból közvetlen adásban közve­títették Coubertin szavait: „Nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos, mert az élet lényege nem a hó­dítás. hanem a küzdeni tudás” Közben az égbol­ton a stadion felett meg­jelent a Hindenburgról el­nevezett kormányozható léghajó.. -. TlZ ARANYÉREM A magyar csapat teljesít­ménye minden előzőt felül­múlt. A nem hivatalos pontversenyben, amelynek jogosságát a NOB tagadja, de a versenyek után min­denki siet megállapítani, hazánk Németország és az USA mögött a harmadik helyen végzett 10 arany- ir-emmel egy második és öt’ harmadik helyezéssel. Bajnokaink: Csík Ferenc a 100 méteres gyorsuszásban. Kabos Endre a kardvívás­ban, Elek Ilona a női tőr­vívásban .Csák Ibolya ma­gasugrásban, Zom bori Ödön a szabadfogású bir­kózás légsúlyában. Kárpá­ti Károly a szabadfogású birkózás könnyűsúivában. Lórincz Márton a kötöttfo­gású birkózás légsúlyában. Harangi Imre az ökölví­vás könnyűsúlyában, a kardcsapatban és vízilab­dában. A legnagyobb meglepe­tést kétségtelenül Csík Fe­renc okozta, aki a nagy esélyes japánok elöl hódí­totta el az aranyérmet. Va­lamennyi győzelmünk nagy küzdelemben született, hi­szen ekkor már az olimpia a legnagyobb világverseny­nek számított, amelyre va­lamennyi résztvevő komo­lyan felkészült. A NEMET SIKER HIDEG FOGADTATÁSA Németország Berlinben elérte a maga elé tűzött két célt: a legimpozánsabb olimpiát rendezték, amely megragadta az egész vilá­got és a félhivatalos pont­versenyben megelőzték az USA-t Igaz, hogy győzel­müket az olimpián először bevezetett és nem mindig fontos sportágaknak kö­szönhették A rendezvények stílusát és tónusát azon­ban nem mindenki dicsér­te. Derűs összehasonlítá­sokban gyakran emlegették, ho<w jobban kedvelik Los Angeles egyszerűbb, mint Berlin tökéletes, de nehéz­kes stílusát. Néhány technikai érde­kesség vonta ■ magára a fi­gyelmet a versenyeken, mint például, hogy a pár­bajtőrvívásban először’ al­kalmaztak elektromos ta- lálatielző készüléket. A ka­tonai sportágak mindegyi­kében a németek győztek kezdve az öttusától vala­mennyi lovas-számot bele­értve. EGY ELMARADT VISZONTLÁTÁS A gigászi berlini olim­pián így búcsúztak egymás­tól a különböző nemzetek fiai. „Viszontlátásra 1940- ben Tokióban.” A XII. és a XIII. olimpia évében — 1944-ben a finnek ren­dezték volna — azonban a világot az eddig legsúlyo­sabb háború marcangolta. Berlin óta újabb tizenkét évnek kellett eltelnie, hogy a világ ifjúsága ismét ös­szegyűlhessen az ötkarikás lobogó alatt és a sportpá­lyákon mérhesse össze ere­jét. tudását. Tokió — mint ismeretes — csak ebben az évben rendezhet olimpiát, mint­egy kárpótlásul a háború miatt elmaradtért. VÖRÖS FELHŐ PARANCSOT AD 3® Képesregény, 18 folytatásban Irta Kuczka Péter Bées István (folytatjuk) Az SBTC cs a Nagybátonyi Bányász is kiesett Szigorú játékvezetés — Kiállítások — Erőtlen csatár játék Szedán a legjobb 16 kö­zé jutásért küzdöttek a labdarúgó Népköztársaság Kupában eddig még állva maradt csapatok. A for­duló legnagyobb megle­petését az MTK kiesése jelentette. Az NB I-es csa­pat 0:0-ás félidő után, már 2:0-ra vezetett a me­gyei bajnokságban játszó Kiskunfélegyházi Vasas el­len. de a határtalan lelke­sedéssel játszó hazaiak egy 11-esből és egy jó elfutás­ból kiegyenlítettek. A forduló további meg­lepetéseit az SBTC, és a Nagybátonyi Bányász gaz­dagították. Megyénk NB I. B-s és NB II-ős csapatát is a budapesti labdarú­gó-bajnokság I. osztályá­ban szereplő együttesek ütötték el a továbbjutás­tól. SBTC “Testvériség 1:1 (1:1) Pestújhely, 1500 néző, v.: Müncz. SBTC: Cserháti — Sán­dor, Ferencz, Oláh — Szoj- ka, Toldi — Kovács, Hor­váth, Sári, Taliga, László. Edző: Grosics Gyula. Testvériség: Székely — Vilmányi, Halász. Róna I. — Kmetykó, Róna II. — Darlaczi, Illyés, Bosnyák. Bállá, Abért. Edző: Jávor Mihály. A mérkőzés első 20 per­cében sorozatos támadáso­kat vezetett az SBTC. Több gólhelyzet adódott a Testvériség kapuja előtt, de ezeket elszalasztották az NB I B-s csatárok. A hazaiak egy-két húzásos ellentámadásai nagyobb veszélyt jelentettek. A 21. percben Taliga szép fe­jessel ugratta ki Sárit a 16-oson, s a középcsatár a kimozduló Székely fölött a bal sarokba emelte a lab­dát. 1:0, A következő per­cekben hibát-hibára hal­mozott az SBTC megzava­rodott védelme. Cserháti kétszer is csak bámulatos védésekkel mentette meg hálóját a góloktól, .Abért közeli lövéseitől. A 30. percben Sándor a 16-oson belül fellökte a cselező Abért. A megítélt 11-est Halász a bal sarokba he­lyezte, de Cserháti meg­fogta a labdát. Ekkor Tol­di örömében beugrott a büntetőterületre, s ezért Müncz játékvezető újra rúgatta a 11-est. Halász ekkor már félmagasan a jobb sarokba helyezte a labdát a balra mozduló Cserháti mellett. 1:1. A félidő hátralévő 15 percé­ben a hazaiak játszottak mezőnyfölényben, közben Illyés két lépésről lőtt mel­lé és Bosnyák hatalmas t bája ajzotta fel a ke­délyeket. A labda centi­méterekkel suhant el a jobb felső sarok mellett. A II. félidőben szinte állandóan a hazaiak térfe­lén folyt a játék, de az SBTC csatárai csak játsza­doztak. Lövésekre ugyanis csak a kitűnően játszó Toldi és néha Szojka vál­lalkozott- Távoli lövéseik azonban elkerülték Szé­kely kapuját. A hazaiak szórványos ellentámadásai veszélyesebbek voltak, mint az SBTC kapu előtti adogatásai. Az utolsó ne­gyedórában Ferenc csak az utolsó pillanatokban mentett szögletre Bosnyák és Abért elől. A 85. és a 87. percben Sári, illetve László lövése szállt fölé. I A Testvériség határtalan lelkesedéssel játszó együt­tese megérdemelten jutott tovább. Az SBTC csatárai erőtlenül, lelketlenül, terv- szerűtlenül játszottak, csa­lódást keltettek a népes szurkolótábor körében., amely joggal tapsolhatott a szinpatikusabb alacso­nyabb osztálybeli egvesü- let tagjainak. Az SBTC já­tékosain a fáradság jelei mutatkoztak. A. csapatból mindössze Toldi játszott kitűnően, mellette még Szoika, László, és az egy­re javuló Taliga igveke- zett. A második félidő­ben Ferencz játéka javult fel, hátvédtársai azonban iavekezetükben követtek el több hibát. Ekkor már az első félidőben álmosan játszó Kovács is jobban igvekezett, de sokat hibá­zott. Honvéd Budai Nagy Antal SE—Nagy- bátonvi Bányász 1:0 (1:0) Április 4. Gépgyár pá­lya, 800 néző, v: Gere. HBNA SE: Novák — Ge- mány,’ Szentes, Beké, — Pagella, Tátrai — Patai, Wolf, Szép Fürdőik, Pál. NAGYBATONYI BÁ­NYÁSZ: Bulyovszki — Szá­lai, Veres, Kovács Z, — Kupcsulik, Tarl — Huszár, Kovács F„ Szarvas, Mátrai, Pintér. Edző: Laczkó Sán­dor. A mérkőzés nagyrészében a nagybátonyi együttes tá­madott többet, csatárai azonban túlságosan sokat adogattak a hazaiak 16­osán és a legjobb helyze­teket is kihasználatlanul hagyták. A honvédek nem­csak mezőnyjátékban ha­nem főként lelkesedésben is felülmúlták az NB li­es csapat tagjait. A 39. percben Szép kicselezte a bátonyi védőket és 12 mé­terről mintaszerű lövéssel a hálóba küldte a labdát. 1:0. Néhány perc múlva Kovács F. - előtt nyílt lehe­tőség az egyenlítésre: ki­cselezte a védőket s már- csak a kapussal állt szem­ben, de öt méterről Novák kezébe lőtte a labdát. Szünet után egyre veszé­lyesebbé váltál: a Honvéd I támadásai. Az 55. percben. 11-est vétettek a ’bátonyi védők, de Szép lövését Bu- < lyovszki kiütötte. Ezután az ■ NB II-esek támadtak töb­bet. de kínálkozó helyzete­iket elszalasztották. A he­ves küzdelemben több < sportszerűtlenség történt.' A szigorú Gere játékvezető ' három játékost x is kiállí­tott feleselésért: a 74. perc­ben Kupcsulikot, két perc­cel később Szálait, s a kö-, vetkezőben Szépet. Különb-! sen a két nagybátonyi iá-■ tékost tekintve elítélendő viselkedésük. Ugyanis az NB Il-es együttesnek sem vitatkozással kellett volna megnyernie a mérkőzést,: hanem gólokkal és jó já­tékkal. Ezen a mérkőzésen azonban mindketőtől távol 1 állt a vendégcsapat és meg­érdemelten esett ki az' MNK további küzdelmei­ből. A hazaiak közül Szen­tes, Bekő, Pagella. Fürdők és Pál játszott kitűnően, míg a nagybétonyíak közül' csupán Tari, Kovács F. és Mátrai játszott elfogadha­tóan. N Ö G R A D A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága ém a Megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Gotyár Gyula. Szerkesztőség: Salgótarján, Városi Tanács-kőz S. Telefon: főszerkesztő: 12-ÍM. cárt- és tömegszervezeti és kulturális rovat: 14-40, 10-79, ipari rovat: 10-64, mezőgazda- sági rovat: 12-12 (123-as mellék). 1 Szerkesztés: 11-59. Kiadja: A Nógrád megyei Lapkiadó V. Felelős kiadó: Vida Edit. Kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi út 53. Telefon: 10-36. Index-szám: 25 072. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari V.. Salgótarján. Lovász József u. 2. Telefon: 11-92. Felelő® vezető: Fíia Istvéa 64.248. Terjeszti a Magyar Poéta. Előfizethető a helyi postahiva­taloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hórar. 13.- forint. Rajzolta: Csanádi András

Next

/
Oldalképek
Tartalom