Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-14 / 157. szám

A MÉRCÉT CSAK EMELNI SZABAD A Nógrádi megyei Taná­csi Építőipari Vállalatnál az első félévben a kollek­tíva a javasolt két mun­kás kiváló dolgozó okle­véllel való kitüntetését el­vetette, mert brigádvezető- jük bejelentette: rendsze­resen fegyelmezetlenked- nek, nem lehet rájuk szá­mítani a munkában. A Romhányi Cserépkályha- gyárban a munkások visz- szautasították egyik társuk kitüntetésére tett javasla­tot azzal, hogy a selejt csökkentéséről szóló fel- ajánlását_ nem teljesítette. A Balassagyarmati Fém­tömegcikkipari Vállalatnál két dolgozótól visszavonták a kiváló dolgozó kitünte­tést, mert a felterjesztés után többször igazolatlanul mulasztottak, fegyelmezet- lenkedtek, sőt egyikük lo­pott, amit még orgazdaság­gal tetézett Ezek á példák jól mutat­ják, milyen magas fokon lobog a munkások igaz­ságérzete, józan ítélőképes­sége. De jó tudni azt Is. hogy nagy követelményt állítanak azok elé, akik jo­got formálnak bármilyen kitüntetés elnyerésére. He­lyesen teszik. Még akkor is, ha egyik-másik munka­társuk megharagszik, vagy megsértődik. Mert ilyenről is hallottunk. A Salgótar­jáni Öblösüveggyárban az idén tíz brigád azért nem nevezett be a szocialista címért folyó vetélkedésbe, mert tavaly nem teljesítet­ték a feltételeket és ezért nem kapták meg a kitün­tetést Emiatt megsértőd­tek. Ebben a jelenségben mint cseppben a tenger azonban tükröződik egy új veszély, amely Kimondva, vagy kimondatlanul azt cé­lozza, hogy a helyi sajá­tos követelmények hangoz­tatásával engedjünk a szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni, élni jelszó követel­ményéből. Bár kezdeti megnyilvánulás, de önma­gunknak ártanának, ha el­hallgatnánk. Egyik-másik üzemünkben elmosódik a jó értelemben vett különb­ség az egyes munkabrigá­dok és a szocialista címet elnyertek között Miért? Kezdetben kizáró ténye­ző volt a tanulás elhanya­golása. Ma, ha nem is „di­csőség”, de nem teljesíté­sét már a bocsánatos bű­nök közé soroltuk. A televízió térhódításá­val az ismeretszerzésnek valóban egy újabb formá­ja honosodott meg: gyors tájékozódás a bel- és kül­politikában, ismerkedés a film- és színházművészet­tel, nyelvtanulás, hogy csak a legjelentősebbeket em­lítsem. De mindez csak akkor ér valsmit, akkor hasznos, ha már megte­remtettük az alapokat. S innen kell elindulni. Erre figyelmeztetnek a tények. A bányászatban 12 843 fő dolgozik a föld alatt. Dön­tő többségük nem végez­te el a VIII általánost. A helyzet megváltoztatására egyik-másik aknaüzemben már történtek intézkedé­sek. A szolgáltatónál 25-en járnak az általános iskola VII—VIII. osztályába, 65- en pedig a középiskolák­ba, és a különböző egyete­mekre. A Salgótarjáni Acéláru­gyárban a közismerten jól dolgozó Gagarin-brigádban is sokan vannak, akik adósak a VIII, általános iskola elvégzésével. Ami­kor szóbakeriil az alapvető műveltség, elemi részeinek bővítése, akkor az érdekel­tek az akadályok széles skáláját sorakoztatják fel az utazástól kezdve az idő­hiányig. Egyik-másik eset­ben az indokok megalapo­zottak, tehát el lehet fo­gadni őket, de csak egy adott időre. Ugyanis, ha ebből általános gyakorla­tot alakítanánk ki, akkor leszállítanánk azt a mér­cét, amelyet a mozgalom indulásakor magunk elé állítottunk. De erkölcsi hitelét is vesztené a mozgalom, ha a külső szemlélők azt lát­nák, hogy az új verseny­mozgalom képviselői, a szocialista brigádok csak nevükben mások, valójá­ban nem különböznek a munkabrigádoktól, sőt egyik-másik munkabrigád jobban is dolgozik náluk. Ezért mindenfajta engedé­kenység ugyanúgy árt a mozgalomnak, mint az egészségtelen türelmetlen­ség, a túlzott követelmé­nyek, vagy akárcsak az igénytelenség. Ez utóbbi fékezi legjob­ban a gyorsabb ütemű elő­rehaladást. Pedig épp en­nek ellenkezőjét írták a zászlóra a résztvevők. Másképpen szólva, ezt is mondhatnánk: egy kicsit jobban, egy kicsit többet. Nincs is baj, amikor a termelőmunka teljesítését vizsgáljuk. Majdnem min­den brigád helytáll. Ha a ku-lturálódás. a tanulás kerül szóba, akkor az a kicsi sem megoldható. A Balassagyarmati Bútor­gyárban sok fiatalból álló brigád dolgozik. Amikor a tanulásról esik szó, a;kkor_ hallgatnak, vagy hallani sem akarnak róla. De ne­héz ellenőrizni azt a fel­ajánlást is, hogy. a brigád- tagok mennyiben teljesítik a harmadik követelményt: szocialista módon élni. Az építők szakszerveze­tének megyebizottsága a legutóbbi ülésén a szocia­lista brigádmozgalom prob­lémáit vitatva a követke­zőket állapította meg: „szakszervezeti bizottsá­gaink és a vállalatok ve­zetői is esetleg az üzem­ben töltött magatartásuk alapján isnuarik a szociá­lisa címet elnyert és azért küzd" brigádtagok visel­kedését, de kevésbé — ép­pen a szétszórtság miatt — az otthoni, közösségi, vagy éppen családi élet­módjukat, és ezért ennek a követelménynek az ér­tékelése nagyon általá­nos.” Hasonló a helyzet a bányászoknál, ahol a dot-- gozók többsége autóbusz- szal jár munkahelyére. Velük kapcsolatban je­gyeztük fel a következő elgondolkodtató megjegy­zést: _ a szocialista címet ugyan elnyerték, de a ré­szegeskedésről még nem szoktak le. Azt javasolták: az érdemtelenektől vonják vissza a cím viselésének jogát. Mindez arra is fényt vet, hogy a szocialista cí­mért küzdő brigádok mun­kástársaik szigorú ellenőr­zése közepette végzik mun­kájukat, élik életüket. Tő­lük várják a jó példát, a kezdeményezést. Ha mást látnak. akkor csalódnak, esetleg megreked bennük a többre, és jobbra törek­vés igénye is. Kár lenne, mert az igényesség egyik éltető eleme, hajtóereje volt és marad a mozga­lomnak. V enesz Károly VILÁG PROLETÁRJAI. EGTESÖL JETEK! XX. ÉVF., 157. SZÁM. ÄEA: 60 FILLÉR 1964. AUGUSZTUS 14, PÉNTEK. A Madách centenárium előkészületei Lesz-e bányamúzeum A jobb és gazdaságosabb állattenyésztésért Nyilatkozik a Megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója Gyártmány­szakosítás és felelősség A menetirányítő Rádió, tV‘h*:üsor Ahogy a fogyaszt© látja Nagyon fontos feladatot tölt be megyénk állatte­nyésztése szempontjából a Megyei Állattenyésztési Fe­lügyelőség .A termelőszö­vetkezetek tenyészállatok­kal való ellátásától az üszőállomány fokozott vé­delméig a házi törzsköny­vezés megvalósításétól az állattenyésztés új módsze­reinek elterjesztéséig ter­jed munkájuk. Az új szerv megalakulása óta eltelt már néhány hét. Megkerestük Segítettek a bányászok Robbantással könnyítették a yízműépítők munkáját Az egyre gyorsabb ütem­ben fejlődő Salgótarján ipari- és ivóvízellátásának végleges megoldására múlt év végén kezdtek hozzá a város regionális vízmüvé­nek építéséhez. A Litke—Salgótarján kö­zötti nyomócsővezeték első 6 kilométeres szakasza már elkészült, sőt csütör­tökig 4 kilométer hosszan a nyomáspróbát is meg­tartották. A napokban kezdtek hozzá a vízkivéte- limű alapozásához is. A földmunkákkal azonban hamar megakadtak. Évek­kel, sőt évtizedekkel ez­előtt otthagyott egy mé­ter körüli átmérőjű fatus- kók álltak a munkások és a nagyteljesítményű földmunkagépek útjába. 50—60 ember több mini egynapos munkájára ' lett volna szükség a tuskók eltávolításához. A nógrádi bányászok egyik műszaki csoportja sietett az építők segítségé­re csütörtökön. Molnár László bányamérnök ve­zetésével alig egy óra alatt levegőbe repítették a munkát akadályozó tus- kókat. Mindamellett a föld meglazításával is meg­könnyítették a vízki vételi - mű alapozási munkáit. Az ÉM. Csatorna- és Vízvezstéképítő Vállalat 62. számú mihálygergei építésvezetőségének főépí­tésze elmondotta, hogy a 25 km hosszú csővezeték 50 százalékát december 31-ig elkészítik. Épül a szécsényi vízvezeték (Koppány felv.) Horváth Demetert, a felü­gyelőség igazgatóját, tájé­koztassa olvasóinkat tevé­kenységükről. — Milyen a felügyelőség szervezeti felépítése, és si­került-e már a munkát beindítani. — A megyét tizenöt kör­zetre osztottuk fél — kezd­te nyilatkozatát Horváth Demeter. — Ezekhez a kör­zeti felügyelőségeikhez ál­talában tíz-tíz termelőszö­vetkezet tartozik. Egyelőre még nincsen minden körzet élén felügyelő, de a jövő hónap elején már minden állás be lesz töltve. Per­sze ettől függetlenül a munkával nem várhatunk, már megindult a tevékeny­ség, amely a termelőszö­vetkezetekben az állatte­nyésztés fejlesztését hiva­tott elősegíteni, _ — Melyek azok a leg­fontosabb feladatok, ame­lyek a felügyelőség előtt állnak? — Legfontosabb felada­tunknak tartom a tehén és az üszőállomány fokozott védelmét, létszámának gya­rapítását, minőségének ja­vítását. Eddig gyakran a hizlalásra szánt állomány­ból válogatták ki a te­nyésztésre alkalmas egye­beket Úgynevezett kontra­szelekciót végeztek. Ezután pontosan fordítva lesz Évente kétszer fogjuk mi­nősíteni az üszőállomáíiyt, s elsősorban a tenyésztés­re alkalmas egyedeket vá­logatjuk ki. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy való­ban gazdálkodjunk a meg­lévő anyaállatokkal Az alapos ellenőrzés a szarvasmarha állomány mennyiségi és minőségi gyarapodását segíti elő. — Tekintettel arra, hogy a jövőben a termelőszövet­kezetek tenyészállat igé­nyeit is mi elégítjük ki, ar­ra törekszünk, hogy a me­gyén belül is ió vásárlási kapcsolatok alakuljanak ki a közös gazdaságok között. Elősegítjük, hogy az eladni szándékozó termelőszövet­kezetek kapcsolatba kerül­jenek a vásárló szövetke­zetekkel. A múlt hónapban például 65 tenyészállatot, tehenet és vemhes üszőt vásároltak a tsz-ek. Eägon- dólásaink megvalósításával jobb eredményeket lehet elérni. — Többék között meg­említem még feladataink között a termeSősGJövetke- zeti állatáltoraárny házi törzskönyvezésének irányí­tását. Ezt a munkát egye­lőre a közös .gazdaságok tehénállományánál tudjuk megvalósítani. Később a többi állatfa jnää is. — Segít-e a feífsgyelőséf a takarmányozási kérdé­sekben, s hogyan \ék.*s a következő átteleiteéés lehe­tőségeit? — Természetes« a fel­adataink közé fffcn—wr a, helyes tikeenaányozdei módszerek elterjesztése, a takarmányok szakszerű fel- használásának asarvezése, irányítása. S agyebkér.t is szaktanácsokkal üt sogítgök a termeiőezöwíSsezebaket Ami a következő áéfeololte- tésit illeti, vélasséayem sze­rint a szálas- ás Sédús ta­karmányokkal retm. lese kü­lönösebb baj, he a közös gazdaságokban betartják a szigorú takarékosság szabá­lyait. Az ahr&ktakarmány- ból azonban jelentősebb hi­ánnyal kell számaim. Az abrak szempontjából csak abban az esetben lesz biz­tosítva az átteSeSteéés, ha a termelőszövetkezete k minden alkalmat megra­gadnak az abrak vásárlá­sára. Számítások seerint legalább 500-600 vagon ab- rakbakarmány beszerzésére van szükség aihfeaa, hogy nagyon szigorú beosztással elég legyen a béliee. Véle­ményem szerint azonban takarékosági rendszabályok életbeléptetésére is szük­ség lesz —, fejezte be nyi­latkozatát Horvááfa Deme­ter. Napirenden: Az alapszervezeti pártvezetőségek újjáválasztása Csütörtökön délelőtt Sal­gótarjánban, a városi nép­művelési otthon kister­mében, a városi pártbi­zottság meghívására érte­kezletre jöttek össze a nagyüzemi pártbizottságok, a megyeszékhelyen talál­ható közintézmények, hi­vatalok, testületek, keres­kedelmi, és szállítási vál­lalatok, iskolák, lakóterüle­ti pártalapszervezetek tit­kárai. Szálai Gáspár városi tit­kár megnyitója után. Bíró János, a párt- es tömeg­szervezeti osztááy vezető­je, az alapszervi pártveze­tőségek újjávalasztásának politikai, és szervezeti ten­nivalóival kapcsolatos fel­adatokat ismertette. Utána Vonsik László, az agitációs és propaganda osztály munkatársa a jövő évi pártoktatás előkészítéséről és a soron lévő feladatokról beszélt. A kérdésekre adott vá­lasz után a titkári érte­kezlet Szalai Gáspár zár­szavával ért véget

Next

/
Oldalképek
Tartalom