Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-11 / 154. szám

W©4. augusztus 11. kedd. NÓGRÁD 5 FOROG A MÁSODIK A a. soáma turbina. Fi«yeWs minden rezdülését... óriás vas-labirintus. Pedig ez csak kiegészítő beren­dezés a turbinához. Az épülő erőmű egy részlete a magasból. CM11 £atá KÁcaar László felvételei) „Beemelték, megindult, felavatták...” Gyakori, szinte mindennapos szavak az újságokban, rádióban. Figyelmünk követi az or­szág életét, néha megál­lunk egy-egy hír hallatán, s elgondolkozunk. „Beemel­ték az utolsó hídelemet.” Pár hónap még, s át lehet menni az új hídon. „Üjabb szálloda készült el a Bala­tonnál”. Százezrek láthat­ják a parti fák közül kima­gasló modern épületet. „Megindult a második tur­bina Százhalombattán.” Ez a hír nem látványos mun­káról, eredményről beszél. Az eseménynél kevesen voltak jelen. Építők, sze­relők, mérnökök, munká­sok álltak meg rövid idő­re, amikor gőzt engedtek a turbina lapátjaira. „Forog a második...” Aztán végezte ki-ki to­vább a dolgát, csak néhá- nyan maradtak az „újszü­lött” körül. Figyelni min­den rezdülését, hangját, forgását. Próbajáratás ez még, most válik csak el, mit végeztek a tervezők, építők, szerelők. A turbina — Ötven megavattos gép­óriás — megindult, vizsgá­zik. Nem látványos esemény, de fontos állomása egy ha­talmas munkának. Érde­mes odafigyelni. Hatalmas erőmű lesz, ha elkészül, a százhalombatai. Hatszáz megavatt. Városoknak, gyáraknak, falvaknak ad áramot. Népek országútja volt itt valamikor, hadak vonultak, csaták emlékét őrzi — a környékbeliek magyaráza­ta szerint — a falunak ne­vet adó száz halom: alat­tunk elesettek maradvá­nyai. Népek találkozóhelye — közvetve vagy közvetle­nül — most is a falu, az épülő erőmű. Szovjet olaj táplálja a kazánokat, angol és csehszlovák szerelők dolgoznak együtt a magyar munkásokkal. Épül az erőmű-óriás, már áramot is ad, s most forog a második turbina, és ké­szül a többi, sorban. Jön hát még majd a hír ez­után is: „elkészült, megfor­gatták, felavatták...” (A. K.) C emmi sem mutatja ^ a szerény, csöndes modorú középkorú férfin, hogy az idén a Munka Éulemrend bronz fokozatá­val tüntette ki a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. De hiszen nincs is az ilyesmi senkinek az arcára írva, és éppen a legjobb dolgozók szeretik legkevésbé a feltűnést, a dicséretet, s legjobb tu­lajdonságaikat inkább rej­teni igyekeznek a nyilvá­nosság előtt, mint beszélni róluk. Ez a jellemzés Sziráki Győzőre, a romhányi föld­művesszövetkezet üzem- ágvezetőjére is ráillik, ép­pen ezért alig tudjuk rá­bírni, hogy arról a mun­káról beszéljen, amivel a kormánykitüntetést kiér­demelte. — Nyolc éve dolgozom a földművesszövetkezetnél — kezd bele hosszas té­továzás után. — Eleinte nehéz dolgom volt, nem ismertem a kereskedelmet, s egészen magamra utalva kellett betanulnom. Ne­héz volt a régi szatócs és italboltok rendbeKazá­A műszaki fejlesztésről Világosan látják a jövő gondjait is A jól elkészített műszaki fejlesztési terv olyan, mint egy haditerv, amely rész­letesen megmutatja a si­kerhez vezető utat. Ezt vallják a Salgótarjáni Acélárugyár vezetői, és amint a példák mutatják, a helyes, célravezető, jelen gondjait enyhítő és a jövő feladatait erősítő javasla­tokat, műszaki fejlesztési témákat rendre-sorra meg­valósítják. Következetes kutatómunka Különösen értékesek a gyártmányfejlesztésnél végzett kísérletek. Hosszas fáradozás után sikerült megoldani az U-szelvényű profilos hengerek gyártá­sát, amelyeknek élettarta­ma a módosítás után több mint háromszorosára nö­vekedett. A híradás-tech­nikai anyagoknál lefolyta­tott kutatások is sikerrel jártak. A korszerű techno­lógiák alkalmazásának szé- lesebbkörű elterjesztéséről sem feledkeztek meg. En­nek következtében ma már a csavarkulcshoz szükséges anyagot lapos acélból biz­tosítják, vagyis az évi mennyiség 50 százalékát az új módszerrel, az előre- nyújtási művelet kiiktatá­sával állítják elő. A ka­pagyártás meggyorsításá­hoz szükséges gépáthelye­zések is megtörténtek. Ez azt jelenti, hogy ezután en­nél a munkafolyamatnál egy művelettel kevesebbet kell elvégezni. Növelték a műszerezett­séget is. Többek között a gőzfogyasztást 17 új mű­szer méri. A nagyteljesít­ményű gépegységeknél a sűrített levegő fogyasztásá­nak mérésével 13 regiszt­ráló mérőt szereltek fel. Az olajedző beépítésével javult a hőkezelt szalag­acélok kezelése, a diósgyő­ri körolló munkába állítá­sával a hideghengerműben az év első hat hónapjában 280 tonnával növekedett a hasítási kapacitás. A gyár vezetői az év elején úgy számoltak, hogy Falusi arcképek; Az üzemdg- vezetö sa, új egységek építése. Míg azt elértük, ami most van — teszi hozzá sóhajtva —, bizony nem kis fáradságba került. Sokszor nyúltak az esté­be a munkával töltött órák... A hálózatfejlesztés nem egyszerű dolog. Nem is csak pénz kérdése, öt­letesség, az új szeretete is kell hozzá. Sziráki Győ­zőben megvolt ez. Nem véletlen az, hogy a megye első önkiszolgáló boltját Romhányban nyitották meg. S ahhoz is szívós munka kellett, hogy a va­gyonvédelem, mely elég laza volt a körzet terü­letén megszilárduljon. De másfajta érdemei is vannak Sziráki elvtárs­nak. Ezekről azonban már nem ő beszél; a földmű­vesszövetkezet elnöke mondja el . — Sok mindent elintéz december 31-ig a termelő­berendezések tökéletesíté­sével, valamint az új tech­nológiák bevezetésével 17 millió 262 ezer forinttal csökkentik a termelésre fordított költséget. Ebből az összegből az első félév­ben 6 millió 600 ezer fo­rintot teljesítettek. Az előbb említett összegnek 60-65 százaléka az üzemek­ben bekövetkezett többlet- termelésből fakad. A műszaki intézkedések­kel párhuzamosan halad az üzem- és munkaszerve­zési feladatok végrehaj­tása. A megyei pártbizott­ság idevonatkozó útmuta­tása értelmében tartalma­sabbá, elevenebbé vált az üzemszervezési osztály munkája. Körültekintőbb üzemszervezés Félév alatt 140-150 mun­kanap fényképezés során győződtek meg arról, hogy milyen okok miatt vesznek el értékes percek a terme­lésből. Ezt követően 30 utasítást adtak ki, mely a jobb munkaszervezést kí­vánta elősegíteni. Ennek megfelelően került sor a technológusi szervezet munkájának felülvizsgála­tára. Megtörténtek az egész gyárat átfogó mun­kaidő kihasználásával kap­csolatos vizsgálatok is. Megnézték, hogy milyen módszerekkel végzik a készáru felrakást, milyen eredményes a kocsirende­zés, a tehervagonok tolatá­sa. Kimutatták, hogy mi­lyen lehetőségek vannak a hideghengerműben, az anyagmozgatás átszervezé­sére. Kisgépesítéssel gyor­sították a szegcsomagoló- ban a munkát. Utasítások írják elő, a hideghenger­műben és a kovácsoló gyárban a rendelések, az acélöntvény-gyárban pedig egyes termékek gyártásá­val kapcsolatos tennivaló­kat. Nem volt hiábavaló a műszaki és fizikai dolgo­zók fáradsága. Ezt bizo­nyítják az alábbi számok: A munkaszervezésből adó­dó megtakarítás hat hó­nap alatt eléri a 132 ezer forintot. Ugyanakkor ja­vult a munkaidő kihasz­nálása is. Míg 1963 első félévében a munkástól függő veszteségidő 14.89 százalék volt, addig ezév azonos időszakában 10.94 százalékra csökkent. Már most készülnek Még hosszan lehetne bi­zonyítani, hogy a gyár ve­zetői nagyon komolyan ve­szik az általuk összeállított műszaki-fejlesztési tervek­ben foglaltak megvalósítá­sát. Egyúttal azt is jelzik, hogy a mában már világo­san látják a jövő gondjait, s megoldásukra nem ak­kor, hanem mór most fel­készülnek. V. K. Hatezer forintos javaslat Újítanak, a mélyépítők Jelentős munkák ese­tén már máskor is előfor­dult, hogy a nagy feladat hatása alatt megélénkült az építők műszaki fantázi­ája, s jobbnál-jobb javas­latokkal, sietett a gyor­sabb, tökéletesebb, olcsóbb kivitelezés segítségére. Minden „rosszmájúság” nélkül hozzátehetjük eh­hez, hogy a távfűtés terve­zőinek minden elismerését Sziráki Győző, mint me­gyei tanácstag is. O járt el például abban az ügy­ben, hogy a tolmácsi Er­dőkémiai Vállalat szenny­vízszűrő berendezést ké­szíttessen, mert ha a fer­tőzött vízzel locsolnak el­pusztul a romhányi, bánki és szátoki termelőszövetke­zetek veteménye. A válla­latot az ügyből kifolyólag 59 ezer forint kártérítés­re kötelezték. Szente községben híd építését kérték, s meg is kapták. A kismamákra is gondolt Sziráki, mert ad­dig járt utána, míg en­gedélyezték a babakelen­gye árusítást a körzet te­rületén. Szátokon pedig a termelőszövetkezetek öreg­jei emlegetik szeretettel a nevét, mert szót értett az elnökkel a szociális jut­tatások érdekében. — Hogy van ideie min­denre? — kérdezzük. — Időnek kell lenni! IZ'ell! Ez a jellemzője Sziráki Győző gon­dolkozásának. S amiről ő úgy látta, hogy kell: azt a munkát biztosan el is végzi. K. E. megérdemlő gyors munká­ja is bőven hagyott lehe­tőséget a helyi viszonyok­kal ismerős szakemberek újításszámba menő módo­sító javaslatai számára. Két, a távfűtésen végre­hajtott újításról már korábban is hirt adtunk: az egyik a zagyvarakodói szakasz mélyvezetése he­lyett magasvezetést aján­lott, a másik pedig a hő­központnál létesítendő két csőhid vasszerkezetét ve­tette el, az egyszerű kábel függesztéses eljárás elle­nében. Legutóbb arról értesültünk, hogy a varos belsejében munkálkodó mélyépítők is nagy hasz­not hajtó javaslatokkal éltek. Az egyik ilyen újí­tás szerzői Hajdú József főépítésvezető. Cselre Győ­ző építésvezető és Herczeg István művezető a Pécskő utcai házak között mint­egy nyolcvan méterrel megrövidítették az árkok, következésképpen a cső­vezetékek hosszát. Megva­lósítják a mélyépítőknek azt a javaslatát is, amely­nek alapján a szálloda mögötti részén nem az eredetileg előírt mélység­ben fogják fektetni a csö­veket, mert ott a talajvíz 1 nemcsak megnehezítette, de alaposan meg is drágí­totta volna a munkát. Az újítók egyik javasla­táért, amelynél a megtaka­rítást százhúszezer forintra becsülték, már meg is ítél­ték a jutalmat: ha teuer fo­rintot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom