Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-01 / 146. szám

4 NÓGRA D 1964. augusztus T, szoirtBatji Mit tervez a &alq átarjúni 'líánqihz Jllűüelíulhi Öttlwn? Bányász kulturális hónap az eleven programban A* a látogató, aki be­merészkedik az állványok­kal körülvett épületbe és belül is felfordulást talál, könnyen hajlamos, hogy feltegye a kérdést: vajon |van-e, és ha igen milyen ' kultúráiét a két hónap óta renoválásban lévő Salgótar- ; jáni Bányász Művelődési Otthonban? Vonsik Ilona igazgatónőt meglepi a kér­dés, hiszen amint tájékoz­tatásából kiderül, a szín­vonalas kulturéletet nem bénította meg a nagymér­vű tatarozás, és szépek a terveik az új művelődési évadra is. Vendégszereplés Csehszlovákiában A zenekar augusztus 20- 23-ig Prievidzaban vendég­szerepei a Csehszlovák Forradalom huszadik év­fordulója alkalmából ren­dezett ünnepségeken. A jó­nevű zenekar tagjai lelkiis­meretesen készülnek a csehszlovákiai szereplésre, próbáikat a Városi Művelő­dési Otthonban tartják. A bányásznapot az idén is méltó keretek között szeretnék megünnepelni. Akkorra tervezik a munká­lat befejezését, amelynek eredményeképpen új par­kettás termeket, neon vilá­gítást és korszerű színpad- techniai felszerelést kap a művelődési otthon. Novem­berben Bányász Kulturális Hónapot rendeznek és bá­nyászlakta községekben tartanak előadásokat a ze­nekar és az énekkar rész­vételével. A Bányász Művelődési Otthon büszkeségei közé tartozik a könyvtár, amely az idén huszonnégyezer forint értékű könyvvel gyarapszik. Szolchányi Mihály könyvtáros munká­ja elismeréseképpen a közelmúltban kapott mi­niszteri dicsérő oklevelet. A könyvtár olvasóinak zö­me, mintegy 70-80 száza­léka felnőtt, de szívesen fogadják az ifjúság érek- lődését is, hiszen számuk­ra is gazdag anyag áll rendelkezésre. Gyermek szakkörök Tovább folytatják az ismeretterjesztő előadáso­kat amelyek közül a zagy- vai-bányaüzem szakmai tanfolyamait a művelődési otthonban tartják. A ter­vek között szerepel a felnőttoktatás megindí­tása is. Szeptembertől folytatják tevékenyséküket a gyer­mekszakkörök is. Orosz levelező, játékkészitő, kézi­munka és elektrotechnius szakkör működik irányí­tásuk alatt. Az MHS-sel közösen repülő és hajó modellező kört indítottak évekkel ezelőtt és remélik, hogy ebben az évben to­vábbi jó helyezéseket ér­nek el országos versenye­ken. Szinjátszószakosztály az idén sem indul, mert az a véleménye a vezetőségnek, A kisterenyei művelődési otthon ezen a nyáron film­vetítéssel egybekötött igen érdekes ismeretterjesztő so­rozatot kezdeményezett a község cigánylakosságá­nak. A nyolc előadásból álló sorozat keretében szó volt a cigányság társadalmi helyéről, a családnevelés kérdéseiről, a lakáskultúrá­ról, a babonaságról, egész­ségügyi tennivalókról, a ne forgácsolják szét a város tehetséges színjátszó erőit. Az ilyen irányú igényt fő­városi művészek vendég- szereplésével szeretnék pó­tolni. Néhány táncos-ren­dezvény is szerepel a prog­ramban, de elsődleges szán­dékuk, hogy a közönség ízlését formálják, alakítsák a szép iránti érzéket. Ezt szolgálja majd a képzőmű­vészek bányásznapi tárlata és a munkásakadémia film­esztétikai tagozata is. A falu kultúrájáért Mint központi bányász művelődési otthonok fela­datuk a bányászlakta községek kulturális életé­nek irányítása, vezetése. Ezért azt tervezik, hogy a következő évadból rend­szeresen kijárnak vidékre és segítik a falvak kultu­rális emelkedését. Azt szeretnék, hogy a kicsinosodott, modernizált bányász művelődési otthon nem csak a közvetlen kör­nyék, hanem az egész vá­ros kedvelt intézménye legyen. cigányság művelődésügyi lehetőségeiről s a cigányság eredetéről. Az előadásokat igen nagy érdeklődés ki­sérte. A művelődési otthon ve­zetői azt tervezik, hogy ősztől előadássorozatot szerveznek a gyermekek részére s ennek segítségé­vel is értékes ismeretter­jesztést végezhetnek a ci­gánylakosság körében. Sikeres, eredményes, ismeretterjesztő előadás-sorozat Kisterenye cigánylakosságának HORVÁTH LÁSZLÓ: féltarül amire Amerikában Ez a két nagyfontos­ságú tanulmány bizonyság arra, hogy a szovjet fizi­kusok mennyire előre ha­ladtak a magenergia ku­tatásában. Persze a szür­ke fedelű, dísztelen folyó­iratot nagyon kevesen ol­vasták. Többnyire csak fi­zikusok, magas képzettsé­gű tudósok, hiszen lapjain hemzsegtek a képletek, a laikusok számára teljesen érthetetlen ábrák. Nehéz örökség után ju­tott el a szovjet tudomá­nyos élet addig, hogy szá­mottevő felfedezéseket ér­jenek el az atomkutatás­ban. A cári Oroszország­ban csak sínylődtek a tu­dományok, szegény volt az ország és még szegényebbé tette a négyéves első vi­lágháború, majd azt kö­vetően a polgárháború. Ám amikor kezdetét vette az első ötéves terv, a tu­dományok is kezdtek ki­bontakozni. És a lenini örökségben jó talajra ta­lált a fizika tudománya "ak az atomiw NEM SZÁMÍTOTTÁK is. Ezenkívül az orosz tu­dósoknak az elődökkel sem kellett szégyenkezniök. Hiszen annak idején Men- gyelejev alkotta meg az elemek periódusos rend­szerét és Nyikoláj Petro- vics Lebegyev híres orosz fizikus már a relativitás elméletének megalkotása előtt öt évvel (vagyis 1900- ban) kísérleti úton arra a következetetésre jutott, hogy a fény energiája és tömege között valamiféle összefüggésnek kell lenni. Persze Lebegyev nem jut­hatott el arra a következ­tetésre, mint később Ein­stein, mert ő csak egy spe­ciális esetet vett tekintet­be, viszont Einstein elmé­leti módszerrel egy álta­lános összefüggést állapí­tott meg. Mengyelejev és Lebe­gyev tevékenysége termé­kenyítőén hatott az 1920- as évek szovjet fizikusaira. Ezekben az években már a magfizikában dolgozik az azóta világhírűvé lett D. V. '.'k'í Szkobelcin akadémikus és D. Ivanyenko. A legfiata­labbak, mijjt Haritcm, Ka- pica, Lejpunszkij Angliá­ban Rutherford intézeté­ben tanulnak és dolgoz­nak. 1932-ben Ivanyenko már eljutott az atomma­gok neutronos-protonos szerkezetének elméleti megalapozásához. Akik 1939—40-ben meg­fordultak a moszkvai met­ró „Dinamó” állomásán, mitsem sejtettek arról, hogy a mélyvasút néhány hivatali helyiségében mi­lyen fon+os kísérletek zaj­lanak. Két szovjet fizi­kus, Pjotrzsek és Fljerev ezt a helyet választották az urán viselkedésének vizsgálatára. Azért ezt a mélyenfekvő állomást, mert fölötte rendkívül vastag földréteg biztosítot­ta, hogy kísérleteiknél mi­nél kevesebb, a világűr­ből érkező elemi részecs­ke legyen jelen. És ku­tatásaik eredményeit a ZsETF 1940. szeptemberi számában már közük is A kettős nevelés falun EM ÚJKELETŰ *■' probléma a pe­dagógusok körében az iskolai és a családi ne- lés közti ellentét. Ezt bizonyítja, hogy a Köz­nevelés című folyóirat után a Televízió is foglal­kozott e kérdéssel és a Magyar Ifjúság fiatalokról szóló vitájában is sok hozzászóló érinti. Fülöp Emil levelében például mintegy summázza az adott probléma lényegét: „Hiányzik az iskolai és a szülői nevelés összhangja. A gyerek tudatában bizo­nyos hasadás keletkezik, amidőn a kétirányú neve­lés ellentéteit meglátja és gyötrődve keresi a helyes utat. Gyakran szülő, és ne­velő egymásra hárítja a felelősséget, ezenfelül a szülő gyakran elfogult gyermekével szemben.” A szülők, főleg az idő­sebbek körében húsz év­vel a felszabadulás után még mindég élnek a múlt káros nézetei és elsősorban ezért alakult ki ez a fur­csa kettősség, amely fiatal- janknak annyi gondot okoz. A dialektikus materializ­mus tanítása szerint az alap megváltoztatása maga után vonja tudatformák megváltozását is, de idő­ben nem mindég követik szorosan. Ezért tapasztalha­tó, hogy erkölcsi gondolko­dásunkban gyakran kísért még a múlt és a vallás to­vábbélése is bizonyos vo­natkozásban ezzel magya­rázható. Különös élességgel merül fel mindez falun, ahol tud­valévő lassabban szorít magának helyet minden té­ren az új. Falusi viszony­latban sem egyértelmű azonban a helyzet. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a városokhoz közeli fal­vakban, az ipari és bánya­vidék községeiben köny- nyebb a pedagógusok dol­ga, kisebb a szülők részé­ről tanúsított ellenállás az iskola nevelő szándékával szemben. Más a helyzet az „Az urán spontán hasa­dása” címmel. Ebben meg­állapítják, hogy az urán­magok hasadásához nincs szükség semmiféle neutron­forrásra, mert a szükséges első neutronok, amelyek a láncreakciót megindít­ják, mindig és mindenütt jelen vannak. Hogy Amerikában mit sejtettek, vagy tudtak a szovjet fizikusok eredmé­nyeiről, abban az időben, azt ma már nehéz lenne megmondani. Egy azonban bizonyos: azzal nem szá­moltak, hogy az Egyesült Államok legszovjetellene- sebb vezetői, akik 1945— 46-ban annyira bíztak atom-egyeduralmukban, olyan rövid idő múltán csalatkoznak. 1946-ban már teljesen vi­lágossá vált az amerikai atomzsarolás. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a Szovjetunió is kénytelen volt atomfegy­verkezésének ütemét meg­gyorsítani. Az ötéves ter­vek idején létrejött szov­jet ipar már képes volt arra, hogy olyan progra­mot valósítson meg, amely méreteiben semmivel sem maradt el az ©merikaiak Manhattan-tervétől, és eredményeiben jóval felül is múlta aat. eldugottabb, főként mező- gazdasági munkából élő falvak esetében. Ilyen he­lyeken a legélesebb az el­lentét a szülői ház és az iskola nevelő tevékenysége között. Nógrád megyében az utóbbi jelenség elsősorban a szécsényi járás falvaiban tapasztalható. A kettős ne­velés ezekben a falvakban három fő területen érvé­nyesül: legnagyobb az el­lentét a pedagógus és a szülő között a vallás kér­désében, de sok problémát okoz a nevelőknek a testi fenyítés elleni agitáció, va­lamint a gyermekek szabad idejének helyes felhaszná­lása is. A SZÜLÖK részéről a ■í~*’ vallásos nevelés fő­ként a hittanra való beira­tás formájában nyilvánul meg. A számadatok azt mutatják, hogy sajnálatos módon még mindég több szülő kényszeríti gyerme­két hittan tanulásra. Ennek okát azonban nem csupán a vallásos meggyőződésben kell keresnünk, hanem leg­többször a megszólástól való félelem viszi rá a szü­lőket arra, hogy gyerme­keiket hitoktatásra járas­sák. Családon belül első­sorban az édesanya az, aki a vallás felé orientálja gyermekét. Az apa, aki nem akar családi perpat­vart, kénytelen-kelletlen belenyugszik az anya dön­tésébe. Hogyan reagál erre az iskola? Természetesen igyekszik megfelelő érvek­kel alátámasztani a vallá­sos nevelés tarthatatlansá­gát. A szülők körében csak kevésszer, a gyermekek kö­zött viszont legtöbbször ez az igyekezet bizonyul ered­ményesnek. Ezzel viszont kifejlődik a gyerekben a kétarcúság, amelynek ered­ményeképpen másként be­szél otthon és másként az iskolában. Előfordul olyan eset, hogy templom he­lyett filmmatinéra megy, vagy végigüli ugyan a A kutatásokat Igor Va- sziljevics Kurcsatov aka­démikus irányította. De ezek a kutatások irány­elveiben merőben külön­böznek az amerikai prog­ramtól. A Szovjetunióban az az elképzelés érvénye­sül, hogy az atomenergia kutatását és az atomipar kiépítését elsősorban a békés termelő munka cél­jainak megfelelően kell fej leszteni. Természetesen ez­zel együtt fejlődik az atom­haderő is, Sőt: a szovjet elképzelés az atomfegyver­kezés tekintetében is gyor­sabbnak és hatékonyabb­nak bizonyul, mint az ame­rikai, mert a magkutatás­nak sokkal több ága fej­lődik ki, amely jó hatás­sal van az atomfegyve­rek többféle típusának fej­lesztésére is. Végeredmény­ben tehát azokban az évek­ben a Szovjetunió elsősor­ban azzal előzte meg az amerikai atomkutatást, hogy nem egyoldalúan csak bombára törekedett, ha­nem felismerte az atom­energiában rejlő hatalmas békés ipari lehetőségeket. És ezeket a lehetőségeket atomprogramjának előteré­be állította. (f'üyt'ity'k) kismisét, de rögtön utána I rohan a televízió előadás- 1 ra a kultúrházba. A lányok j viszont általában szívesen mennek a templomba, mert j ez az egyetlen hely a leg- j több faluban, ahol új szók- ! nyájukat, cipőjüket bemu- ; tathatják. De egyéb szóra- ' kozási lehetőség híján sok ; kisgyermeknek is szórakoz- i tató a ministrálás, különö- : sen mert gyakran pénzt is kap érte. ; A vallásos nevelésben felnövő gyermek az iskola hatására 17-18 éves korá­ra legtöbb esetben eltávo­lodik szüleitől éppen éret­tebb világlátása miatt és idegenül mozog a család­ban. A HARMADIK tényező ^ ebben a kérdésben a falu papjának a sze­mélye. Sok helyen bizony gondot okoz a helyi vezetőknek a pap magatartása, mert nem egyszer kirívó módon aka­dályozza az iskola célkitű­zéseit. Történt olyan eset, hogy a TIT előadás idejé­re a pap rendkívüli litá­niát hirdetett, hogy elterel­je az érdeklődést a kultu­rális rendezvényről. Nóg- rádmegyerben pedig még a harangot is meghúzták, amikor megindult a hittan- beiratás. Az ilyen községekben a: pedagógusok iskolai mun­kája kiegészítésre szorul. A tudatos ideológiai mun­kát a helyi szerveknek kul­turális és egyéb szórakozási; lehetőségek biztosításával kell párosítani. Sok gondot okoz a tan-j testületeknek, hogy otthoni a szülők testi fenyítést al-j kalmaznak. Ezzel a gyer-i mekeknek két típusa ala-| kul ki. Az egyik megérti a jó szót és az iskola melletti tör lándzsát. Ily módonj viszont a gyermeken ke-í resztül mindjárt megvan! az ellentét az iskola és aj szülő között. A másik ti-; pus viszont a megszokott! verés következtében telje-i sen elvadul és nehéz irá- j nyítani. Elgondolkoztató i lehet ez a szülők részére, hiszen az ilyen gyermek i gyakran lesz elvadult, ci­nikus felnőtt. Érdekes, hogy a legtöbb ■ szülő nem akadályozza meg a különböző iskolai rendez- : vények látogatását és az i úttörő foglalkozásokat ösz- sze tudja egyeztetni a templombajárással. A ke­resztmamák legtöbbször vállalják az avatószülő sze­repét is, és a bérmáláshoz;- hasonlóan gyakran nagy­becsű ajándékokat is vesz­nek. Ezzel a gyerekekben; is akaratlanul egy olyan nézet alakul ki. hogy itt is, ott is eleget teszünk és ak­kor minden rendben lesz. TV EM KIFEJEZETTEN falusi probléma a kettős nevelés, de amint az elmondott példák is iga­zolják falusi környezetben még napjainkban is harc folyik régi és új között. Megoldásra váró probléma ez, hiszen a jövő generá­ciójáról van szó. Csongrády Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom