Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-04 / 148. szám

1964. augusztus 4. kedd N Ö G E A D 3 Nyole és félmillió nyereség Már a jövő évre készülnek Pótolták az első negyedévi elmaradást Mostanában, ha az em­ber a Balassagyarmati Fémtömegcikkipari Válla­lat vezetőivel beszélget, gyakran hallja: „Ez még nem fordult elő a válla­latnál.” Persze, némi iró­nia is van abban, mikor eiújságolják: „Az év köze­pén pontosan tudjuk, mit fogunk az esztendő végéig gyártani.” De ma már en­nél is többről van szó. Okulva a múlt tapaszta­latain, hónapokkal ezelőtt tapogatódzó tárgyalásokat kezdeményeztek különböző szervekkel, intézmények­kel, vállalóitokkal 1965, évi teendőiket illetően. Ezt különösen aktuálissá tette, hogy egyik legfontosabb cikkük, az önműködő csí- beetető készítését a har­madik negyedévvel befeje­zik. Igaz, hogy alkatré­szeinek előállításával — elsősorban a pótalkatrész­ellátás érdekében — ezután is foglalkoznak, de a kész­termék gyártása más vál­lalathoz vándorol. Azóta túl vannak a pu- hatolódzás időszakán, sőt, a jövő esztendei termelési tevékenység gerincét ké­pező áru előállításával kapcsolatos tárgyalásokon is. A közelmúltban megál­lapodtak a Magyar Kábel­művekkel, hogy az export­ra kerülő kábelekhez a Balassagyarmati Fémtö­megcikkipari Vállalat fogja — már ez év végétől — a kábeldobokat gyártani, jö­vőre pedig már mintegy negyven—ötven millió fo­rint értékben szállít ebből a cikkből. Ez azt jelenti, hogy az üzemi kapacitás zömének jövő évi kihasz­nálását máris biztosították. Az előkészületek az új munkához, a szükséges át­szervezésre vonatkozó in­tézkedések folyamatban vannak. Nos, ez lesz jövőre, de mi van az idén? Erről is tudnak jót mondani. A múlté az első negyedévben tapasztalt bizonytalanság, nyugtalanság — amelynek részben az idén végrehaj­tott átszervezés Volt az oka. Hogy a sorok gyorsan ren­deződtek, abban nagy ré­sze van a vállalat új fel­ügyeleti szervének, a me­gyei tanács vb. ipari osz­tályának, amely megfelelő önállóságot biztosít a vál­lalat vezetői számára,, fel­karolja kezdeményezései­ket. A gyár eddigi történeté­ben szintén ritka jelenség az is, hogy a termeléshez szükséges legfontosabb alapanyagok időben meg­érkeztek. Ennek, s a vál­lalat kollektívájától már megszokott hagyományos alkotókedvnek, szorgalom­nak köszönhető, hogy a meglehetősen súlyos első negyedévi elmaradást si­került nemcsak pótolni, de a féléves tervet túl is szárnyalni. Felülmúlták a tervnek valamennyi követelményét, amelyet talán az jellemez a legkézzelfoghatóbb mó­don, hogy ötmillió helyett, a félév zárása után 8,5 mil­lió forint nyereséget fizet­tek be a bankba. A máso­dik 1 negyedben kialakult egyenletes, ütemes terme­lés pedig júliusban is zök­kenő nélkül folytatódott. FÉNYSOROMPÓK Magyarországon — köz­űt és vasút kereszteződé­sében — két évvel ezelőtt Aszód közelében szerelték fel az első fénysorompót. Az első fénysorompó úgynevezett „tapasztalati” ideje most járt le: megbíz­hatóságuk kielégítőnek mu­tatkozott. Ezért ebben az évben a tervek szerint Du­naújváros, Püspökladány és Polgár mellett újabb fénysorompókat létesítenek. tasára, termelésének meg­osztására és tervezésere he­lyes lenne egy koordináló irodát felállítani. A meg­előző tárgyalások után ép­pen a napokban írták ala az egyezményt és INTER- METALL néven megalakí­tották a szervezetet, buda­pesti székhellyel. így a há­rom ország szorosan együttműködik a kohászat­ban. Más KGST orszá­gok egyelőre nem akarnak ebben részt venni, de elv­ben egyetértettek vele. Ez a szervezet azonban nyílt, amelyben később is be le­het lépni. E végett a há­rom alapító állam a töb­bi KGST-államot csatla­kozásra szólította fel. Le- letséges, hogy néhány év múlva megérnek a felté­telek arra, hogy ez a két­oldalú együttműködés sok­oldalúvá váljék. Az eddigi gyakorlat azt mutatta, hogy a sokoldalú együttműködés elsősorban a nagy, átfogó témákban alakul ki. Ebben az érte­lemben ide sorolhatjuk a „Barátság” kőolajvezeté­ket, az összekapcsolt vil- lamoseregia rendszert, a közös tehervagon-park (OPW) felállítását, a Nem­zetközi Gazdasági Együtt­működés Bankját. stb. Ezekben minden erdekelt tagállam résztvesz es ez­által széles, sokoldalú koo­peráció alakul ki. Ugyan­csak ide tartozik például a tudományos kutatások­ban való együttműködés, a közös szabványok kidol­gozása, a gépipari termé­kek szakosítása. Természetesen — s ez az előbbi példasuoi is kiderül — a kétoldalú és a sokoldalú együttmű­ködés formáját nem sza­bad mereven elválasztani egymástól. Hiszen ha sok­oldalúan összekapcsoltuk is a villamosenergia vezeté­keket és lépéseket teszünk az egységes elektromos rendszer teljes kiépítése felé, nem jelenti azt, hogy ezen belül vagy kívül nem lehetségesek kétoldalú meg­állapodások is. Lehetsége­sek, mert ezek kiegészítik egymást. Gondoljunk csak arra, hogy hazánk Cseh­szlovákiával közösen fogja felépíteni a Dunakanyar­ban a nagymarosi vízierő­művet. Ez mindkét ország­nak jelentős mennyiségű villamosenergiát szolgáltat majd. Amennyiben az erő- • mű elkészültekor meg lesz az egységes villamosener- gia-hálózat, nyilvánvaló, hogy azon keresztül a két ország erőművében termelt energiából a többi ország is részesedni fog. Hasonló eredménnvel jár a ma­l T O M Az elnök. Gáspár József vezetésével kapaszkodtunk felfelé a dombon. Mintha sima járdán gyalogolna, úgy mérte lépteit. Csak arról tudtuk, neki is me­lege van, hogy időnként elővette zsebkendőjét és megtörülte verejtékező homlokát. De az iramból semmit sem engedett Igyekezni kellett, hogy ne maradjunk el mögötte. A tetőn aztán megállt. — No, nézzék, ez a géci völgy. Látványnak szép. Hegy, völgy, ligetek. Néhány he­te a búzatábla helyén bar­na szántás, mellette a mé­regzöld kukoricatáblák. A dombok teteje azonban kopár. Nem terem azokon jóformán semmi. — Ezen csak trágyává! lehet változtatni, ahhoz pe­dig állatállomány kell, Ezért mondom, számunkra csak egy út lehet, az rá­szakadtak az erőlködésben. Nem talanak meg a helyes utat, mert nem jó helyen ke­resték. Csak a gyógynövény- termesztést tartották vala­mire. De a sok kilúgozott. Uram János sertésgondozó hét-nyolc hónap alatt hiz­lalja a sertéseket Mészáros János, a termelőszövetkezet állattenyésztő gulyása régi lattenyésates ... — szólalt meg az elnök. Ezzel egyszerre a kellős közepében voltunk a ter­melőszövetkezet legfőbb gondjának. Gáspár József nem régi vezetője a termelőszövet­kezetnek. Elődei esztendő­ről esztendőre szinte meg­gyár—szovjet kétoldalú alumínium együttműködés is. Az egyezmény szerint a magyar timföldből a Szov­jetunió nyersaluminiumol gyárt, amit a magyar hen­gerművek, öntödék kész­termékké dolgoznak fel. A jelentősen megnövekedett magyar alumimumtermelés lehetővé teszi majd a töb­bi országban is az alumí­nium felhasználás fokozá­sát. Magyarország ugyanis a többlettermelés zömét exportálni fogja. Amint ez látható is, mindkét formánál az a legfontosabb, hogy erősöd­jenek a szocialista orszá­gok gazdasági kapcsolatai, s ezek a formák elősegít­sék a szocialista országok gadzaságának gyors ütemű fejlődését, korszerűvé és gazdaságossá tegyék a ter­melést. Amennyiben ez a hatásuk, úgy nemcsak a benne részvevő országok érdekeit szolgálják, hanem az összes szocialista állam érdekeit is. VT agyis az a lényeges w mindkét együttmű­ködési forma esetében, hogy az egyes országok egyéni érdekei es vala­mennyi ország közös érde­kei összehangolódjanak. Gyulai István erőtlen domb. amelyből több van itt. mint a lapá- lyos területekből, csak csa­lódást hozott. Az emberek pedig szidták a nagyüze­met, keseregtek, azt tart­va, hogy nem érdemes, s csak immel-ámmal dolgoz­tak. Fuxreiter Vendel, az agronómus is ezt erősítet­te meg. Siralmasan néztek ki. Rossz állatok, az istállók­ban. Csak a levágás lehe­tett sorsuk. Elmesélték, mikor vásárba vitték az állatokat, maguk a tagok súgták a Vásárlóknak, ne vegyék meg, mert rosz- szak. A 69 fejős tehén is ha havi 4—5 ezer liter te­jet adott. A szövetkezet a hét szűk esztendő földje. Van a szövetkezetben egy derék gulyásember. Mészáros János a neve. Régi állattenyésztő família sarjadéka. Haragudtak rá a régi vezetők, mert min­dig veszekedett. Volt is miért. Se takarmányról, se abrakról nem gondos­kodtak a vezetők. Nem nézhette az állatok sínylő- dését. Ahogy állunk ott a dombtetőn, lassan halad felénk a keze alatt lévő gulya. Most már nagyon szép, erőteljes állatok. Ö is közelebb ér. Szép szál ember, akarat van a te­kintetében. Teljes az egyet­értése az elnökkel. — Megváltoztatni a ré­git. még ha az rossz is, na­gyon nehéz dolog. Hogy az állat megfelelő értékű legyen, ahhoz idő kell. Ne­künk ezzel az idővel kell harcolni Nézzék milyen semmi ez a legelő, ősszel fel kell szántani. Hogy ne vesszen semmi kárba, le­geltetek rajta. Ma rám­kiabáltak, szégyelljem ma­gam, feletetem a füvet a ló elől. Nem értik még sokan, nem értik ma sem, szarvasmarha nélkül nincs gazdálkodás, nincs jövede­lem ., . Mészárosnak nagyon iga­za van. De meggondolják-e ezt, és legfőképpen megér­tik-e az emberek? — Bizonyítanunk kell: ez most a legfontosabb — vallja az elnök, az--agrono- mus is. És bizonyítanak. Szép, megerősödött állományuk van. Az agronómus mond­ja, hogy az addigi havi 4—5 ezer literről 12—13 ezer literre emelkedett a tejhozam. Megmutatták a sertésállományt is. Szép fekete, simaszőrű állatok. Harminc anyakocájuk van és félhizottakkal is tele a hizlalda. Az öreg Uram Já­nos gondozza őket. Szama­ra a pipa, meg a malac a legfontosabb. — Nem rossz malacok mi? — szűrte a szót a pi­pa mellett, mert azt ki nem vette a szájából. Azt mondja az elnök, hogy az öreg 7—8 hónap alatt meghizlalja őket. S amit azután láttunk: a növendékmarhák, a hí­zómarhák, a félezernél több juh, ezek már olyan bizonyítékok, amelyekhez nem kell szó. Szívesebben dolgoznak most már az emberek is. Nem kétséges, magára talált a magyargé- ci gazdaság. Igaz, küzdeni kell az eredményekért, hogy az emberek is egy­formán gondolkozásnak. Valamikor úgy volt hogy a zoreg Uram is kifelé ka­Az állattenyésztés mellett erőteljesen fejlődik a kö­zösben a növénytermesztés is, Már eddig több mázsa hagymát értékesítettek Szerémi Gábor eemóeiyter- mesztő csmgatofet, ma az- __ j árásban példamutatót pro­dukál. Vagy óét van Fü- tybl Ferenc, mióta becsü­lete van az áiiattaaoyesz- tesnek, huseges társa a munkában Mészárosnak. De nemcsak itt az állatte­nyésztésben történik nagy változás, más munkaterü­leten is. Azt mondják, hogy Trajbiár Sándort ré­gen se szép szóval, se dur­vával nem lehetett képes­ségéhez méltó munkára bírni. Igaza is volt. Az em­ber azért dolgozik, hogv annak értelmét lasse. Ma, mert értelmét látja, élen­járó munkása a termelő- szövetkezetnek. Érik a gyümölcs Ma- gyargécen. Látják mär az emberek, hogy nem öncél az állattenyésztés. A föl­dek. ha megadják neki a módját,' hálásak tudnak lenni. Azt mondja áz el­nök, hogy az. egyik tag ép­pen a napokban mondta neki: ..adjatok arra a dom­bosra trágyát, olyan kuko­ricát hozok belőle, hogy a környéken nem lesz szebb”. — De honnan, ha nntcs — sóhajt a,z elnök Mutatja a frissen fel­szántott földeket és sorol­ja: — Oda .«*t teássá, oda, és oda — körülbelül tizen­öt-húsz holdnyi leket, — és nincs több . . De a szükség olyan meg­oldásokra kényszeríti őket. amelyre nem is gondolna az ember. Már most sikj*- zák a napraforgót Soha meg a környékén sem csi­náltak ilyet. Az elnök egy amerikai farmer könyvé­ből olvasta. Határozott léptekkel in­dultak el a saovetteeaeteek az új útón. Sofeá! Gynla fXopreéüB' ielwMtieM

Next

/
Oldalképek
Tartalom