Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-27 / 167. szám
1964 augusztus 27 csütörtök NÖGSÄD 5 Eddig g egymillió forintnál több tnndíj ——— «~g ——B*W*—■ W—■—irtrtns" 8————— Körbe — körbe Kétéves késedelem az acélárugyár! víztároló építésénél A mélyben a Salgótarjáni ezekben a napokban vaslatunkat: a víztároló Acélárugyár épületei soraugyanolyan betonkeverék- építésének befejezése után koznak; felőlük még ide, kel tömi újra a negyven- — egyszer majdcsak meg- a magasba is felszüremük nyolc fugát, aminővel ta- érjük azt is... —, a me- a munka zaja. Hatalmas valy tömte. A tervezőiro- gyei és a Központi Népi da ragaszkodik ahhoz, hogy Ellenőrzési Bizottság köz- a terv jó; a munkások reműködésével állapítsák nincsenek erről meggyőződ- meg: ki és miyen mérték- kény vaslétrán ereszkedünk ve... ben felelős a többletátadáalá hat méternyit. Óriási, * _ nénraz sért az időveszteségért. A h engeralakú: üreg. A belső , , t?énzén _ denies felelősség megállapítása fainál hat betonmunkás; a kiséitetfesen hasonló ahhol u‘án Pedig büntessék meg " ' aminőt Déva várával kap- olyan mértekben, amennyi......................tett meg ben könnyelműnek, haf smeretlen nyagnak, erejet s felkészültségét meghaladó feladat elvégzésére vállalkozó- Technológiai problémák nak bizonyult. Az országbetonkupola tetején állunk. Alattunk gyors ritmusban két vibrátor zümmög. Keskülsőnél ugyanannyi. Az ÉM Nograd megyei Álla- csolatban örökltett mi Építőipari Valialatanak haiiarióiáha„ tizenkét legjobb betonmun- tau* kása kísérletezik itt. Igen, kísérletezik... S ez a kísérletezés eddig hat- megoldására sajnos százezer forint többletkölt- nem vállalkozhatunk. Er- ségbe, s majdnem ugyan- re adott esetben csak a ennyi kötbérbe került. Nem mérnökök és a kétkezi beszélve arról, hogy az munkások Acélárugyárnak már 1962 ben át kellett volna vennie üzemelésre azt a há- helyszínen romezerköbméteres víztáronak egyetlen krajcár ki- dobnivaló pénze sincs. Akadnák emberek, akiket erre az egyszerű igazságra legszorosabb csak a saját zsebükön keresztül lehet megtanítani. együttműködésével kerül hét sor. Az utóbbiak a _ Talán mar az eddigi ke- megtalalhatok serlj tapasztalatok is elelót, aminek befejezésére meg ebben az evben sincs építési Tervező Vállalata- íétfontossáeú építkezésnél "» tg«*________ ■»* » ■ néhány «be«, SSS"?»«lT£S3S A gúny árnyalata nel- aki a tervet készítette, el- 0 k^nf.Vef^etlÜk Sle^ét; lenőrizte, jóváhagyta. Mi- náíunk méf ki?róbá!aUan ért éri be azzal a terve- — módszert választani, zőiroda ,hogy ’ismételten Lám, most is megtette vol- megadja — s ellenőrzi — na a régibb, de bevált; az, a beton amúgyis ismert amelynek alkalmazása összetételét? Mért nem csak mintegy félmillió fo- utazik senki Budapestről rinttal került volna többe összetételét? Miért nem az ultramodern eljárás kapaszkodik fel az áll- tervezett költségénél. Amúgy meglenne már a ja meg a vibrátort, s miért víztárolója az acélárugyárnem mutatja meg az ott nak; emígy — méregdrá- bajlódóknak: „Elvtársak, gán és egyelőre — csupán így kell ezt csinálni!”? olyan „létesítménye” van, iroda amely az ég-világon sem- szakszerű műveleti utasí- mi értelmes célra nem lennek ezt az építkezést, amellyel — legutóbb — a Nógrád megyei Népi Ellenőrző Bizottság is foglalkozott. A NEB ez év július 2-án tartott ülésén határozatban javasolta, hogy „a Kohó- és Gépipari Minisztérium tegyen sürgős intézedést a medence hibá- ványra, miért nem markol inak kijavítására, vagy — amennyiben a hibák nem javíthatók ki —, új medence építésére. Ellenkező esetben fennáll annak Miért nem ad az veszélye, hogy a gyár víz hiányában kénytelen lesz tást az utófeszítéshez? nasznalható. leállni.” Ugyanakkor javasolta a NEB mind a beruházónak, mind a kivitele zőnek, hogy most tegyenek sürgős intézkedést a víztároló építésének meggyorsítására. Három héttel később lg. 95/1964. számú levelében az acélárugyár igazgatója a megyei NEB hathatós segítségét kéri. Ugyanakkor megírta, hogy az ÉM Építőipari Főigazgatóság a Központi Döntőbizottság határozatának törvénysértő figyelmen kívül hagyásával állapított meg befejezési határidőt a vállajat számára. Egy másik, ezt követő levél arról beszél, hogy az acélárugyár kénytelen lesz kítisztíttafni a most víztárolásra használt tavat —, e munka költségét pedig a kivitelezőre hárítja majd. (A félmilliós tisztítást a gyár azóta meg is rendelte.) Olyan víztárolót, aminőből az acélárugyárnak kellene folyamatosan nyernie a tiszta ipari vizet, hazánkban eddig még nem építettek. Az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalatának terhei alapján előregyártóit asbeton elemeket késztettek. Ezeket — a hordó dongáihoz hasonlóan — egymás mellé állították; a közöttük hagyott tizennyolccentiméteres fugákban pedig a betonvasakat egymásra hajlították. A fugákat a terv szerint B. 280- as betonnal kell kitölteni. Éhhez a beton nagyfokú tömörítése szükséges. Olyanfokú tömörítés, amilyent tavaly ősszel nem sikerült elérni. Mit lehetett tenni? Amíg egyfelől sok-sok ember sokhelyütt tárgyait, levelezett, az építők a negyvennyolc fuga mindegyikéből légkalapáccsal kivésték a betont. A tizenkét munkás Nem indulat sugallja jaBorváró Zoltán Készül öl 1500 tennés KGST-hsjé terv© A magyar haj óipar ki tű- szerűsí tett változatát épnő termékeivel az utóbbi pen a napokban bocsátot- időben nagy nemzetközi te- ták vízre. Ez a típus már- kintélyt szerzett, s elsősor- is jól bevált és a jövő év ban a Szovjetunió hosszú végéig tizennyolcat expor- időre elhalmozta a magyar tálnak belőle. A felhasz- hajó- és darugyárat. A ha- nálás helyének megfelelően zai és külföldi igények azonban további új válto- 1970-ig a gyár teljes kapa- zatokat kell kidolgozni, citását lekötötték, sőt mint- például azt a típust, amely egy másfél milliárd forint a szibériai vizeken is biz- értékű rendelést egyelőre tonságosan közlekedik, még be sem tudtak illeszteni a tervbe. Nagyrészt i előlegezett bizalomról van | szó, mert a rendelések a ! bevált hagyományos hajó- : kon és darukon kívül egész I sor olyan vízi járműre vo- j natkoznak, amelyeknek j tervei csak most vagy a ] közeljövőben készülnek el. A hajógyártás jövőjével a KGST illetékes szekciója és a kormányközi bizottság is foglalkozott. Megvizsgált 70 féle tengeri áruszállító hajót, ebből tizennyolcnak a szabványosításáról és szakosításának előkészítéséről döntött 1500-tól 20 000 tonnáig. Az 1500 tonnás tengerjáró terve és később maga a hajó is — nálunk készül a legkorszerűbb távvezérlő műszerekkel, szabványosított berendezésekkel és 1260 lóerős lengyel gyártmányú motorral felszerelve. A mintapéldányt 1966- ban adják át, addig a hagyományos 1200 lóerős tengerjárókat exportálja a magyar külkereskedelem. Másik fontos gyártmány a 2000 lóerős toló-vorttató hajó. amelynek elsőkorCSAK A KÜLFÖLDI JÓ? vinizmus”, a kifordított el- ség Múltkoriban kellemetlen meglepetés ért egy televí- fogultság elnevezés illet, zió-tulajdonost. A készüléke csütörtököt mondott. Nem volt mit tennie: megfelelő fohászok elmormo- lása után szervizbe juttatta a masinát. Amikor azután átvette a megjavított gépet, így morfondírozott: „Az biztos, hogy ha . külföldi gép lenne, nem kellene, ennyit javítgatni.” A szervi zvezető „megnyugtatta”: — „Kedves uram, az ön készülékében éppen egy nyugati importalkatrész volt . , _ hibás.” Lehet, hogy a TV szagokról van szó. Mert ez Mit mond ez az elfogultság? Mindenekelőtt általánosít. A következő gondola tmenetet követi: „Láttám egy vagy néhány magyar gépét, ruhát, cipőt, akármit — ami kivitelben gyengébb volt holland, angol, osztrák, német, amerikai társánál: tehát minden, amit mi gyártunk, használhatatlan. gyenge, hibás, silány.” Ha megfigyelik a felsorolt külföldi országok jelzőjét: tőkés orNekünfc, betJöldiekneát, persze ..fapadosat” gyártanak. Hiszen tudná- nak jót is! Csak hát hazai használatra eg is jó és ezért vagyunk bizalmatlanok ... az ellensovinizmus, ez a magunk-lebecsülése általában szélesebb körben érinti nemcsak azt, ami magyar, hanem azt is, ami gondol, más szocialista országok- ezentúl a magyar ból képül ki. Ekként teszik nem is mindig rosszszándékú emberek egy kalapba a letört kilinccsel a szovjet rakétákat vágj" űrhajókat, egy felpú posodó par- kettakoekával esetleg a csehszlovák üvegipar remekeit. Mindent, amit „mi” csinálunk. gazdája ezek után azzal a meggyőződéssel tért haza: már az import-holmikban se lehet bízni. De mi lett volna, ha hogy gépben-, készülékben, alkatrészben, iparcikkben bízzék jobban? „Elien-sovinszmüs“ És itt érdemes megállni néhány percre. Mert ez a bizalom újabban határozottan gyengül. Jogosan-e? Mindenekelőtt leszögezhetiát nőm kell véÉni Dehát maradjunk mi jük: a külföldi iparcikk csak itthon, és söpörjünk a becsülete és a magyar saját ajtónk előtt: ami gyártmány megbecsülése — b®rho1 a világon jó ' .. gyártmány, úgysem szorul közötti „oüo nagyobb, védelemre. Nem szorul mint a kétféle áru közti védelemre mindaz a jó tényleges különbség. Van sem, amit mi gyártunk, ilyen különbség? Példánk Szeretném megkérdezni , . ... , hazai munkánk lelkes azt bizonyítja, hogy nem óc8árlólti miért vesznek is mindig van; de időn- nagy tengerésznemzetek — ként valóban találkozunk közöttük nemcsak a Szov- vele; ami nem öröm és -ietunió, de hogy a nyugat , ... is helyet kapjon a nevsornem is olyan állapot jele, ^ Norvégia(l) ls. ma^ar amelyen ne kellene változ- hajókat? Miért fordulhat tatni. Mentegetni sok gyár- elő, hogy mániákus külfoltási gyengeséget, egyetlen di gyógyszerhívőknek va- , , , laki Svájcból... kőbányái kézlegyintéssel termesze- eredetú gyógysaert küld, tesnek minősíteni bosszan- mert ott is azt ajánlják tó hibákat persze nem le- (esetleg teljesen függetle- het. Sőt: mindent meg kell attól, tudják-e vagy sem, milyen eredetű a tenni a selejtgyártas, a felelőtlenség, a hírnevét rontó fegyelme zetlenség ellén. Most azonban nem erről van szó, hanem egy olyan nézetről, amelyet talán legkifejezőbben az „ellen-sogvógyszer). És miért „cikk” iparunk odaldnt a magyar úszódaru? Sőt — a teodolítok és az atomfizikai műszerek, és jónéhány fajta szerszámgép is? — No jó, — mondják a külföldi áruk kizárólagos hívei —, de exportenmőÖttagú csehszlovák mezőg azdasági pártküldöttség tar tózkodott az MSZMP Nógrád megyei bizottsága meg hívására megyénkben. A k Uldőttség ellátogatott több termelőszövetkezeibe és ál! ami gazdaságba, ahol tanú lmányozták a takarmánygazdálkodást, és a nagyüzemi szőlőtelepítést. Képünkön a delegáció tagjai megtekintik a Sziláid Állami Gazdatág erőtelepét Hát ez az a. pont, ahol kis faradsággal valasneny- nvien utolérhetjük ennek a frucsa .. ellen -sovm i jps u s - nak”, ennek a nemzeti önóesárlásnak történelmi eredetét. Mert erdemes nyomon követni' Szülte mindenekelőtt az 1950-es évek mennyiségi szemlélete, amikor az ipar tonnára gyártott és a kereskedelem nem annyira kereskedett, mint „kiosztott”, ami jött. „eszi-nemeszi, nem kan mást” alapon. Később ezek az alaposan beideeae’1 módszerek megszűntek ugyan, de hatásuk nem múlt el könnyen. Teleiébe kereskedelmünk is elkövetett néhány, valljuk be. lélektani hibát. Igaz az. hogv azon a címen „exportból visszamaradt”, jobban cl lehet adni valamit? Kétségtelenül igaz. De az is igaz. hogy ez nem növeli a belföldi eladásra készülő holmik becsületét. Mert ha az átlag-vevő azt hallia: nicsak. azzal reklámozzák, hogv ezt külföldinek gyártották eredetileg, tehát jó, ebből az következik, bopv ami belföldre készül, o\«w- jó mér nem lv‘-.<s- Amennyit megnyertünk a réven az eladás pillanatnyi — vagy negyedévi — tervteijesítéeévsíl, annyit eladtunk a vámon, hosszútávra, bizatömvasoteség- ben. Íven. ám. de közbe* javultak a termékek, sokat fejlődött a közssüteéglétre gyártó iparágak munkái a is csak az ellen-sovinizmus, e kialakult furcsa eifosu't- ság ezt nem. vette észre. Ez már az elfogultság lélektanához tartozik, bo proem érzékeli a fejlődést, a változást. nem is akarja, hiszen akkor salát masa veszítené el témáit és „alapanyagát”. Mit tegyüwk hát vei ük’ Ráolvasásokkal ezt a szemléletet gyógyítani nem lehet. Végiegeeeu csak az ipar söpörhet* let: ha mindenben jót, ízléseset nyűit, ha semmiből sem lesz különbség belföldi és exportáru között. Addig pedig „eüea-szurkolóinkat” arra kérjük: csak annyi figyelmet a hazai jó jelenségekre, ameny- nyrt a rosszaikra fordítanak. Higgyék el: megéri Baktól Ferenc ©Ia*s ©<6$*ek a fásáron a Kedden mogiseMÜÍjék mezőgaadaságí olasz pavilonjának bérén- deresét Oiaaaonszégból most első ízben vesenek részt magyar mezögßszda- sázi kié8ftáeon. öt olasz cég közösen állított fel és rendez be eay 380 négyzet- méteres pavfkxit. afeol különböző cerraeteeő. fertőtlenítő- és tafeaswsányoaéé gépek mellett a gyüwSte* feldolgozó- ás az okú****» röbbíéte teroadbét teL
