Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-25 / 165. szám

2 NÖGSÁD 1964. augusztus 25. kedd. Ünnepi díszszemle és felvonulás Bukarestben Bukarestben vasa.rn.ap délelőtt nagyszabású kato­nai díszszemle és felvonulás zajlott le Románia fel- szabadulásának huszadik évfordulóján. A fellobogó­zott repülősök terének közepén emelt dísztribünön oontosan nyolc órakor je leniek meg a párt- és a sármány vezetői, Gheorghiu Dej-nek, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága első titkárának, az Államtanács elnökének vezetésével, Gheorghiu Dej többjén Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke foglalt helyet. Ugyancsak innen nézték végig a disz szemlét és felvonulást a szocialista országok küldöttségeinek vezetői, köz­tük Kállai Gyula is. A központi tribün körül négy további emelvényt ál­lítottak fel, ahonnan ötezer meghívott vendég tekintet­te meg az ünnepi megmoz­dulást. A főtribünnel szem­ben Marx, Engels és Le­nin hatalmas arcképeit he­lyezték el, alatta ezzel a felirattal: „Éljen a szoci­Az egyórás katonai díszszemle után követ­kezett a bukaresti dol­gozók, valamint az or­szág minden részéből a fővárosba érkezett kül­döttségek színpompás felvonulása.’ A , hagyomány szerint az rer, a minisztertanács el­nöke, valamint a párt és a kormány más vezető sze­mélyiségei, a tudományos és kulturális élet, valamint a fővárosi dolgozók képvi­selői. Meghívottként részt vett a fogadáson A. I. Mikojan vezette szovjet párt- és kormánykül­döttség, a magyar párt­ós kormányküldöttség Kállai Gyulával az élen a többi szocialista ország küldöttségének .tagjai, a diplomáciai képviseletek vezetői és munkatársai, va­lamint számos külföldi vendég. A fogadás meleg, baráti légkörben zajlott le. Százezrek búcsúznak Togliattitól Vasárnap estig több mint százezer ember vonult el Palmiró Togliatti ravatala előtt. Hétfőn regg-1 ismét megindult a gyászolók áradata. A keddre virradó éjszaka végig nyitva lesz a halottas terem, hogy mi­nél több olasz számára le­hetővé tegyék az utolsó búcsút. Az olasz kommunisták készülnek a nagy temetés­re. Az ország távoli sár' kaiból máris elindultak a gyászolókat szállító külön autóbuszok, hogy időben megérkezzenek a főváros­ba. Előreláthatólag több százezer ember érkezik vi­dékről Rómába. alistá országok, a nemzet- úttörők nyitották meg á közi kommunista mozga­lom egysége és összefpr- rottsága’. Leontin Salajan, a fegy­veres erők minisztere meg­hallgatta a díszszemle pa­rancsnokának jelentését, ‘ majd köszöntötte a felső- vonulok a Roman rakozott egységeket. Ezer­transzparensek hirdették a szotta el a roman himnuszt M0ciatfsta élőmunkában menetet, majd ifjúmunká­sok következtek, utána négy órán keresztül höm­pölyögtek a téren a felvo­nulók oszlopai: valóságos zászióerdő és virág tenger borított mindent. A fel- Mun­káspárt Politikai Bizottsá­ga tagjainak képeit vitték, miközben 24 löveg 21 ossz tüze dördült. A himnusz elhangzása után a katonai akadé­miák hallgatóinak osz­lopai nyitották meg a díszmenetet. Ezeket a „Tudor” Vladi- mirescu” dandár, majd a határőrség, a hadiflotta és a belső karhatalom dísz­eiért sikereket. Sok tábla éltette a testvéri szocialis­ta országok népeit. Félmillió dolgozó vo­nult fél a tribünök előtt. A sportolók látványos fel­vonulása után az interna- cionálé hangjaival ért vé­get a román nemzeti ün­egyséfie! köveTték." Utánuk legnagyobbszabásu megmozdulása. A Román Népköztársa­ság Államtanácsa és mi­nisztertanácsa vasárnap es­te a Bukarest környéki Snagov üdülőhelyen nagy­következtek a páncélosok, a műszaki alakulatok és az ejtőernyősök menetosz- lopai Az utóbbiak elvonu­lásakor repülőgép-kötelé­kek — köztük korszerű, deltaszárnyú szuperszóni- , kus gépek — húztak el a ország felszabadulásanak tér fölött. A tüzérség és" a 20. évfordulója alkalmá- harckocsik felvonulása hol. után záróakkordként követ- A fogadáson jelen volt kezett az egész díszszemle Gheorghe Gheorghiu-Dej, a leglátványosabb száma: a Román Munkáspárt Köz- légelhárító rakéták és ponti Bizottságának első lánctalpakra szerelt harcá- titkára, az Államtanács el- szati rakéták .elvonulása. nöke, Ion Gheorghe Mau­Hrusesov és Cedenbal találkozása Nyikíta Hruscsov, az denballal, a Mongol Népi SZKP Központi Bizottsá- Forradalmi Párt Központi gának első titkára, a Bizottságának első titkárá- Szovjetunió minisztertaná- val, a mongol miniszterta csának elnöke, aki jelen- nács elnökével, leg a Krim-félszigeten Hruscsov és Cedenbal tartózkodik, vasárnap ta- szívélyes, baráti beszélge- lálkozott Jumzsagijn Ce- tést folytatott. Görög-ciprusi ellentétek Kiprianu ciprusi külügy- helyén marad, amíg úgy miniszter hétfőn reggel -vá- látja, hogy nincs remény a ratlanul Athénba repült, hogy további tárgyaláso­kat folytasson a görög kor­mány tagjaival. Kiprianu athéni útját, megelőzően a ciprusi helyzet javulására és enyhülésére. Kleridesz, a ciprusi par­lament elnöke a szigeten tartózkodó jugoszláv új­szabású fogadást adott az REUTER azt jelentette a ságírók előtt kijelentette, Meghalt Benjámin Davis Súlyos betegség után el- ért vívott küzdelem ne- húnyt Benjamin Davis, az héz útjára - lépett. Neve a Egyesült Államok kommu- harmincas években vált msta és munkásmozgal- ismertté, amikor elvállalta mának kiváló harcosa. A az atlantai munkanélküli- kommunista párt egyik ék’éhségmenete egyik per- legkipróbáltabb vezetőjét, be fogott vezetőjének vé- a néger népcsoport pedig delimét. hű és bátor fiát veszítette Davist 1949-ben a párt el más vezetőivel együtt be­Davis 1903-ban született börtönözték. A fogság ide- a Georga állambeli Daw- jén, egészsége megromlott, sonban. A kollégium után Az utóbbi években a jogot tanult a Harvard Mccaran-törvény alapjan egyetemen. doktorálása üldözték. Mindvégig a le- után azonban lemondott a tartóztatás és hosszú bör- burzsoá ügyvédi karrierről töwbüntetés állandó veszé- «s a dolgozó nép érdekei- lyének légkörében élt. görög fővárosból, hogy ot­tani diplomáciai körök vé­hogy a Görögországgal való egyesülésre csak ak­Á Kanadai Kommunista Párt állásfoglalása A Canadian Tribune je- december 15-ére Moszkvá- lentése szerint a Kanadai ba történő összehívását. Kommunista Párt Országos Mint a la közli párt_ végrehajtó bizottsága tel- vezelöség írásban terjesz_ jes mértekben helyesli az ti javaslatait a 26 tagú SZKP javaslatát, amely bizottság elé. A Kanadai indítványozza a kommunis- Kommunista Párt' ugyan- , is nem tagja ennek a bi­ta es munkáspártok erte- zottságnakj az összehívan­kezletének okmányait ki- dó nagy nemzetközi érte- dolgozó 26 tagú bizottság kezleten azonban résztvesz. leménye szerint zsákutcá- kor kerülhet sor, ha a szi ba jutottak a görög kor- get lakossága visszanyeri mánynak a ciprusi kérdés önrendelkezési jogát és az rendezésére irányuló erőfe- egyesülés mellett dönt. szltései. Ciprus szigetén egyéb­ként vasárnap nyugalom Makariosz elnök a Quick vojt a kormány szóvivője nyugatnémet hetilapnak ózonban közölte, hogy elő­adott nyilatkozatában kö- zg éjjel két ismeretlen zölte, hogy a ciprusi hely- nemzetiségű repülőgép be- zet meg javulása esetén hatolt Északnyugat-Ciprus nem kívánja magát újból légterébe. Három nap alatt jelöltetni az elnöki tiszt- ez von a harmadik bere- ségre, viszont mindaddig pülés. Egyre hevesebbek a dél vietnami diáktüntetések A saigoní egyetemi hall- hétfőn Da Nangban is, Dél- gatóknak vasárnap délután Vietnam Saigon után leg- a délvietnami rádió előtt népesebb városában, ahol tartott tüntetését hétfőn sok amerikai katona tel- délelőtt újabb tüntetés kö- jesít szolgálatot-. Itt szin­vette, amely ezúttal a Khanh-diktatúra cenzúra- intézkedései ellen tiltako­zott. Az egyetem mintegy öt­tén körülbelül kétezer fia­tal tüntetett a Khanh- kormány és az amerikai „tanácsadók” ellen. A tö­meg felvonulás közben kö­száz diákja hétfőn reggel vekkel dobálta meg az értekezleten határozta el, amerikai tiszti klub épüle- hogy a tájékoztatásügyi ^ minisztérium elé vonul és követeli a cenzúra meg­szüntetését. A délvietnami főváros utcáin sokan csat­lakoztak hozzájuk és 200 főnyi tömeg érkezett a minisztérium épülete elé. A töntetők kövekkel bezúz­ták a cenzori hivatal ab­lakait. Később a tájékoz­tatási miniszter az épületen kívül fogadta a tüntetés vezetőit, akiket ígérgetés­sel kívánt lecsillapítani. Párizs figyelmeztet HÜSZ ÉVE, 1944. augusz- szélyesebb, mind több. ál­tus 25-én szabadult fel Pa- dozatot követelő küzdelem­rizs. ben évről évre növekedett. Az a felelőtlen politika, A legjobb hazafiak csat­amelyet a nagyhatalmi gőg- lakoztak az ellenállás első tői elvakult különféle szín- vonalában küzdő kommu- árnyalatú polgári kormá- nistákhoz, kik a szocialis- nyok folytattak Franciaor- tákkal, radikálisokkal, ha- szágban, 1940-re szinte tör- ladó katolikus szervezetek vényszerűen torkolt a tra- tagjaival, a fiatalok leg- gédiába: Hitler seregei le- jobbjaival, a legáldozatké- gázojták Franciaországot, szebb hazafiakkal váll-váll az ország nagy része, s mellett verekedett az or- maga a főváros is náci szágot kgeyetlen rabságban | megszállás alá került. Az tartó fasiszta megszállók | általános fejvesztettségben kíméletlen, gyilkos oszta- csak egyetlen hang szólt gaival. határozottan, és elszántan. , „Oly nagy nép, mint a mi- AMIKOR a náci hadi- énk, sosem lesz rabszolga ^ nép!” — hangzott a Fran­cia Kommunista Párt üze­nete. Ez korántsem volt csu­pán vigasztalásnak, pátori- tásnak szánt kinyilatkoz­tatás. Az illegalitásba szo­rított párt a megszállás el­ső napjától kezdve célúi­zúdult, a francia nép el­lenállása még inkább fo­kozódott. A megszállók vérbírósága halálra ítélte Gabriel Périt a kiemelke­dő kommunista vezetőt, az országszerte ismert bátor- hangú újságírót. Nevét nem ejthették ki az emlé­datosan és következetesen kezők, de Aragonnak, ba- szervezte a nép ellenállá- rátjának és harcostársának sát. Harcba hívta tagjait, versbe szőtt tiszteletadását akiknek száma a mind ve- minden olvasó megértette. És nem vesztettem el... .. .ó annak emlékét, ki ha ttyúként dalolt és oly hercegnek tűnt, kit föníciai anyagból gyúrtak, holott annak titka t az ókor óta elvesztették mar. A párt nem ismert fé- — irta börtöncellájában leimet, megtorpanást. Már a kivégzés előtti órákban a kommunisták ezrei es­tek él a szabadságért ví­vott harcban, amikor az országban még mindig akadtak Olyan politikusok, akik az óvatos kivárást az áldozatoktól való tartózko­Paul Camphin, a 21 éves, partizánhadnagy. A FRANCIA Belső Erők párizsi egységének parancs­noka Rol-Tanguy ezredes, a volt vasmunkás, a parti­kodást tanácsolták a nép- Momparna^18“11^ 3 pályaudva­ron tanácskozott a felkelés vezetőivel, Fabien ezredes­sel a Saint Just-ről elneve­zett partizánosztag megbí- zottaival s a többiekkel. Aztán megkezdődött a pá­rizsi felkelők döntő roha­Komőcsin Zoltánnak, a Kommunista Párt főtitká- Magyar Szocialista Mun- rának temetésére, káspárt Politikai Bizottsá- A küldöttséget a ferihe- ga tagjának vezetésével gyi repülőtéren Nemes De- hétfőn magyar pártküldött- zső és Somogyi Miklós, az ség utazott Rómába Palmi- MSZMP Politikai Bizottsá- Heves ti in tolások. voltokJjso Togliattinak, az Olasz gának tagjai búcsúztatták. nek. „Vessük el a várakozás­ra vonatkozó tanácsokat — írta a párt lapja 1942. no­vemberében mert a francia népnek ném az a feladata, hogy várjon, míg ma" sorra meginogtak a mások felszabadítják. A nácik erődjei. Von Chel- francia népnek magának titz náci altábornagy, a kell felszabadítania ma- franciák és más népek gát.” legjobb fiainak tízezres * ,, . gyilkosa a partizánok fog­Es elérkezett 1944 nyara, ságába került. A partizá- a harc országos méretű ki- nők lefegyverezték, fog- bontakozása, A makizár- lyulejtették a párizsi né- dok küzdelme már ko- met helyőrség csapatait, a rábban is tiszteletet ébresz- kegyetlen megszállókat, tett a világ szabadságot akiknek rémuralma idején szerető embereiben, most véreső mosta városuk kö- a szétszórt csapatok par- ve>f- | tizánalakulatok, helyi ak- most mi«» ’ cióí egységes láncolattá vál- a “J1““'. tak: tizenöt hadosztálynyi L ^ nem kévés-; civil fogott fegyvert. A ^ *“"1 3 két| párt utasítása így hangzott: den étforduló Amandák minden kommunistának: az legjobbjait s a béke híveit! ellenállok közt kell lennie, világszerte újra és újra fi-l Nem is volt olyan párttag, gyelmezteti, tiltakozásra! aki közvetve vagy közvet- készteti egves vezető poli- lenül ne lett volna kap- tikusok „feledékenysége” I csolatban a fegyveres el- Éppen a közelmúltban je-i lenállással. Semmilyen lent meg ismét egy ame-i véráldozat nem tudta a rikai-angol-francia kor-í hazafiakat visszarettenteni, mányközlemény arról, hogy A pártot már „A francia- a nyugat-német revansiz- országért hősi halált hal- musról és militarizmusrő! tak” pártjának nevezték, szóló szovjet-keletnémet „Büszke vagyok rád én állítások alaptalanok. E nagy Kommunista Pártom, közlemény tudatosan el-! büszke vagyok derék har- hallgatja, letagadja a való- cosaidra, akik naponként s®^ot, hiszen Robert Ken­halnak meg, de nem veze- ne<^y fz ^®A igazsagügy­mimsztere maga is han­goztatta nemrég, lengyel-1 országi látogatásakor, hogy! „Nyugat-Németország öt-i tíz éven belül olyan hala— lommá válhat, amelyét! többé nem lehet ellenőriz-i ni”. S a rózsaszínű derű-1 látó nyilatkozatot mégisí annak a Franciaországnak a kormánya is aláírta, amelyben egykor Oredóur romjai füstölögtek, amely­ben Von Choltitz paran­csára ezerszer dördlMfí sortűz a falhoz állított -be* zaf lakra. | tik nyomra az ellenséget” Magyar pártkiildöttség utazott Palmiro Togliatti temetésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom