Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-20 / 162. szám

1564 augusztus 20 csütörtök

SÖGEA O

Egy#f!#rt

ai orsia

n

A MEGYEI tanács vb- titkárával, Kaszás József- nével beszélgetünk. Érdekel története, az ország egyetlen megyei tanács titkárának életútja.

Kollégái közül is 6 a legfiatalabb. Beszélgetésünket is ezzel kezdjük.

— Fiatal? — kérdezi vissza — mondjuk. De ha a tanácsi tevékenységről van szó. már öregnek mondhatom magam. Tizenhat éve kezdődött. Négyen maradtunk- félárván. Én voltam a legidősebb. Pedagógusnak készültem. Ma is csábít ez a pálya. Hogy nem lettem az? Szükség volt az én keresetemre is. Jól emlékszem, ezerkilencszáznegyvennyolc márciusában történt. Állást kerestem. Közellátási kisegítő lettem.

Kaszás Józsefné ekkor jegyezte el magát az államigazgatási munkával. Iskola iskolát követett. Hathetes szakszervezeti, öthónapos közigazgatási tanfolyam . . . 1950-ben

már az alispáni hivatal fogalmazója lett. Amikor megalakult a megyei tanács, az ellenőrzési osztályra került előadónak. Megbízták az adminisztrációs csoport vezetésével.

— Mindenki segített. Valahogy úgy éreztem, otthonra találtam. Tanítottak, bíráltak. Ebből is, abból is mindenkor éreztem a biztatást, a segíteni akarást. Érdemes volt tanulni, ezt vallom ma is. Aztán eljött a nagy nap. Az akkori vb-titkár iskolára ment. ötvenkettőt írtunk. Az egyik nap az elnökhöz kérettek. Nem tudtam miért. Közlése nagyon meglepett. Azt .mondta, vegyem át _ a végrehajtó bizottság titkári teendőit...

Gondolataiban mélyen elmerül. Egy évtizednél is több esemény kavarodik emlékezetében.

— Maradandó emlékem,

amikor ötvennégyben

Szügy, Csesztve, Ipolyszög lakossága először választott be a megyei tanácsba. Azóta is őket képviselem, természetesen a megye valamennyi polgárával együtt.

MENNYI GOND nyomhatja ennek a fiatal, törékeny asszonynak a vállát. A tanács közigazgatásának szinte valamennyi terhe. A végrehajtó bizottsági ülések nagy tájékozottságot, sokoldalú intézkedést igénylő határozatai, a tanácsülések megannyi törvényes rendelkezésének formába öntése, előterjesztése, s természetesen a rendelkezések betartásának felügyelete is. Aztán amikor hazatér felelős hivatalából várja a család. A gyermek, aki mindenre választ kér. S ha úgy tetszik, harmadik műszakról is beszélhetünk. Novemberben doktorál. Jogi diplomát szerez.

A róla alkotott kép persze nem teljes, hiszen Kaszás Józsefné ott tevékenykedik a nőtanácsban, országos bizottságokban. Egyetemi előadásokat hallgat, és nem ritkán maga is előadói minőségben jelenik meg a katedrán.

A tanácsi munka, azon túl, hogy sok kötelezettséget ró az emberre, emlékezetes élményekkel is szolgál.

— Régebben történt. Az ország egyik vezetője a tanács vb-titkárát kereste telefonon. Bejelentkeztem. A vonal túlsó végén azonban figyelmeztettek, hogy nem a titkárnőt, hanem a végrehajtó bizottság titkárát kérik. Csak hosszas magyarázkodás után értették meg. hogy a hívást nem értettem félre . . .

Nagy szeretettel beszél sokáig választóiról, arról a kapcsolatról, amely az

idő folyamán bensőséges viszonnyá alakult köztük.

— Igaz, egyszer felsültem, mert a fogadóórám időpontja nem a legszerencsésebben lett meghatározva, s bizony kevesen vettek részt rajta. Azóta csak jó tapasztalataim vannak. Fogadónapjaim alkalmával nagyon sok választómmal tudom kicserélni gondolataimat, bármire van szükségük, villanyra, járdára, művelődési otthonra, személy szerint hozzám jönnek. Ügy gondolják talán, hogy mint vb-titkár mindent elintézhetek. Persze a törvényes lehetőségeket én sem léphetem át. Aztán itt vannak a segély- vagy bármely más kérelmek ... Néha ki kell mondani a nemet is.

A MEGYEI tanács vb- titkára legtöbbször úgy intézi a dolgát, hogy igent mondhasson. És ennél talán nincs is nagyobb öröme.

Somogyvári László

Ságújfaluban ősmre készülnek

Amíg földbe kerül a jővőévi kenyér magja

A gabonabetakarítást munkagépeket, így a gép- je van. A termelőszövet- még augusztus első napjai- állomás segítségét most az kezet vezetői azért úgy ban befejezték. Végeztek ősszel sem veszik igénybe, irányítják a munkát, hogy a nyári mélyszántással is. A szövetkezeti majorban elsősorban azon a terüle- A silókukorica betakarítá- megkezdték a vetőmag ten kezdjék meg a beta- sán munkálkodó kombájn tisztítását is, amelyet a karítást a tagok, amelyre az őszi munkák végzését csávázás követ majd. jelzi Ságújfaluban is.

Intézkedési terv

Rendkívül nagy figyel- ^készítésre met fordítanak a 120 hold eloKeszllesre'

még búza kerül, hogy ■ elegendő idő legyen a talajBevált szokás.

intenzív búza talajelőkészítésére, műtrágyázására, hogy vetésére. A búzavetések

ilyenkor a nagyobb mun- helye a pillangós- és ga- kák előtt intézkedési tér- bonatarlókon, nyári mélyvet készítenek a termelő- szántás után most vetőszövetkezet, a tanács és a szántást végeznek, hengert,

Nyújtott műszak — kettős műszak

pártszervezet vezetői,

amelyben megszabják szövetkezeti tagok és munkában résztvevő gépek feladatait.

A legnagyobb gondot a több mint 200 hold keA vetéstől felszabaduló erőgépeket a termelőszövetkezet vezetői azonnal átállítják a mélyszántásra, mert a jövő évi termés érdekében rendkívül fontos, hogy a tervezett 120— Kukorica után búza 150 holdon november végéig elvégezzék a mély- A termelőszövetkezetben szántást is. A traktorosok

tárcsát járatnak a földe- a ken, hogy megfelelő mag- a ágyat készítsenek.

nyérgabona, a 40 hold őszi 60 hold búzát kapások, fő- mindegyike nyújtott műárpa, és a 20 hold takar- képpen kukorica után vet- mánykeverék talajelőké- nek> e£ért a betakarítás szitese, vetese jelenti. Az

elmúlt években a termelő- megszervezése a gyors szövetkezetiek megvásárol- munka rendkívül fontos, tas a legfontosabb erő- és hogy október 25-ig végez- ___________________________zenek a búzavetéssel. A

s

zakban dolgozik, ha a munka úgy kívánja, a gépek kettős műszakban dolgoznak majd.

Arra különös gonddal ügyelnek a szövetkezet veA PARKBAN

Születésnap

Az első csapolás évfordulóján

Tíz évvel ezelőtt, 1954 augusztus 20-án csapoltak először acélt a Dunai Vasmű első martinkemencéjében. Tíz éve folyik a szakadatlan és eredményes munka ebben az üzemrészben. Ha idővel nem halványodnának bizonyos jelzők, akkor most idéznünk kellene mindazt a sok dicséretet, amelyet a Dunai Vasmű martinosai kaptak a kemény munkában eltelt első évtized során.

A közelmúltban átépítették az első martinkemencét. Elfáradt alkatrészeit felújították és modernizálták. Azok a kőművesek, akik elvégezték ezt a feladatot, nemritkán 60-70 fokos melegben dolgoztak.

Őket ugyanúgy lelkesítette az alkotásvágy, mint ahogy tíz éven keresztül lelkesítette a martinászokat is.

A Dunai Vasmű martinosai értékes és feledhe- j teilen fejezetét írták meg | a magyar vasipar történe- < tének. E martinkemence nélkül nem gyárthattunk I volna annyi traktort, szer- j számgépet, munkaeszközt, mint amennyi elkészült.

Rohanó életünk pirosbetűs ünnepnapján, alkotmányunk megszületésének tizenötödik évfordulóján szeretettel és szerény nemzeti büszkeségünk minden melegével gondolunk a tervezőkre, a kivitelezőkre, s legfőképpen magukra a martinászokra.

(Foto: Koppány György)

kapások megmunkálásánál zetői, hogy a gyors munka a területfelosztás, a csalá- egyetlen határrészben se di művelés érvényesült — menjen a minőség rovásá- több mint száz falubeli ra. A traktorosoknak — család dolgozott a nyáron ez is bevált gyakorlat ná- a cukorrépa, a burgonya, luk — célprémiumot tűzés a cukorrépa táblákban nek ki, ha időben és meg- — az anyagi érdekeltség- felelő minőségben végzik nek meg jó mozgósító ere- munkájukat.

Üj gép a vízierőművek építéséhez

Mit tud a Titánia?

A Vízügyi Építő Vállalat dolgozói új gépet kaptak, amelynek különleges jelentőséget ad, hogy ez a berendezés a második tiszai vízlépcső és a dunai vízierőmű építésének első új gépe. A Titánia nevű különleges új gép mély hasadékot vág a földbe, s ebben az üregben agyagból, vagy betonból szilárd falat készít, amelyen nem hatol át a talajvíz, az újfajta talajpréselő gép egy

Román vendégek Szécsényben

Dr. Juhász Istvánnak, a Tejipari Egészségügyi Ellenőrző Szolgálat csoport- vezetőjének kíséretében háromtagú román tejipari szakemberekből álló küldöttség látogatott el a Szé- csényi sajtüzembe. A vendégeket Lencsés Ferenc üzemegység vezető kalauzolta, és válaszolt a felmerülő kérdésekre. A küldöttség tagjai ezt megelőzően jártak Zalaegerszegen, Kaposváron, Répcelakon, ahol ugyancsak a sajtkészítés technológiáját tanulmányozták.

Szécsényben tett látogatásuk során elismeréssel nyilatkoztak az üzem dolgozóinak munkájáról.

A z asszony húzta a fu- női az ember meg verte a vasat. A putrik mellett gödrökben készült a sinszeg. Amikor összejött egy kocsirakomány, akkor beszállították Salgótarjánba a bányához. Nyersanyagot, vasat, szenet adtak érte, meg kevéske pénzt élelemre. Bizony a cigány szegkovácsnak nem sok becsülete volt —, magyarázza Rácz Béla a Nóg- rádmegyeri Vastömegcikk KTSZ elnöke. Vele járjuk a falu utcáját, közben beszélgetünk.

— Ma már nevetségesnek tűnik, de bizony nálunk is három férfinek volt egyetlen bakancsa. Az lépett bele aki a faluba ment.

— Nézze csak a domboldalt, azokat az új sátortetős házakat. A cigányok építették. Az elmúlt tizenkét év alatt negyvenhat új ház épült itt fel a putrik helyén és többségében olyanok, amelyeket nem terhel még OTP hitel sem.

Valóban sok itt az új ház. De ott vannak még a putrik is. Bizonyára sokat tudnának mondani, ha...

Az egyik vaskapús ház'J)ulrikt&L a tel&oízl&Lg,

ból elegánsan kiöltözött fiatalember lép ki.

Hát te? Talán leányt kérni indulsz? — kérdi az elnök.

Nem én! Csak Tarjánba. Venni akarok egy-két dolgot — válaszol.

— Ez is tagunk — magyarázza azután Rác? Béla, ahogy a fiatalember elballag mellettünk.

— Látja, így van ez. Nincs már rongyos cigány- gyerek. Kiöltöznek. Nem gond a ruha.

Az irodában a főkönyvelővel beszélgetünk. Régi tag ő is. A kezdet kezdetén ő tanította be az első színdarabot a szövetkezeti gyerekekkel, akik között bizony volt analfabéta is. Többen könnyeztek a bemutatón a szülők közül.

— A szövetkezet nemcsak egyszerűen a közösségi életet jelentette ezeknek az embereknek, hanem sokkal többet. Kulturális felemelkedést is.

Az alapító tagsag nyolcvan százaléka volt Írástudatlan. Azóta bizony nagyon sokan megtanultak írni, olvasni. Evről-évre megszervezzük az analfabéta tanfolyamot. Jelentkező akad bőven. Kelemen Gyula tanító tudna erről legtöbbet mondani. Persze a fiatalokkal nincs már ilyen gond. A KISZ-ben is igen aktívan dolgoznak. A nóg- rádmegyeri cigány tánc- együttes pedig bejárta az országot és sok sikert aratott — mondja a főkönyvelő nem kis büszkeséggel.

A KISZ udvarán tetőt cserepeznek. Mindig épül valami. Gyarapszik a közösség. A műhelyekben csattognak a gépek. A tűz különös fényt ad a verejtékező. barna arcoknak. Készül itt sínszög. redőnyvasalás, drótfonat, üstház és ki tudná hirtelen felsorolni mi mindent szállítanak a kereskedelemnek. Egy fejkendős nénike a műszaki vezetőt keresi. Kaput rendel. Vállalják a munkát.

Alapító tagoktól ertesülfúrótoronyhoz hasonlít, de' a 9 méter magas torony sínen közlekedik és marófejes fúrórúdjával 40 centiméter széles és akár 30 méter mély „szakadékot” nyit a földbe. A kivájt üreg oldalai viszont támaszték nélkül beomolnának. Ezért agyagos vízzel töltik meg, s a folyadék nyomása tartja az üreg oldalait, amíg a végleges beton-, vagy agyagfal elkészül.

tem, hogy amikor kezdték, nem volt tőke. Ügy adták össze a forintokat szénre, vasra. Ma több milliós értékkel rendelkeznek. Gépekkel dolgoznak és rük van az országban. Ajándékot hoznak.

hiAz

egyik Ilonkát keresik, öt köszöntik fel.

Két lány a televízióról beszélget. Hozzáértéssel vitatják a legutóbbi adást. Dicsekednek, hogy három helyen már televízió is van, de lesz még több is, mire az olimpiát közvetítik.

Nógrádmegyeren a legutóbbi népszámlálás szerint több mint 600 cigány él. Üzemekben, bányákban, KTSZ-ben és a termelőszövetkezetekben dolgoznak. Szorgalmasak és talán ebből fakad, hogy a korábbi1 előítéletek egyre inkább elmosódnak ebben a faluban.

A régi börfuvókból fél- redobva még akad. Áll még putri is jelképezve a múltat, de szaporodnak az új házak, sűrűsödnek az antennák és nincs is ebben semmi különös.

Eodó János