Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)

1964-08-20 / 162. szám

Ve: i-i.L ^ t »-V.A JiAipMC-t Qu világ proletárjai. egyesüljetek; AZ MSZMP N ÖG R A D MEGYEI BIZOTTS AGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF. 162. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1964. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK Alkotmányunk ünnepe Irta: Géczi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese izenöt évvel ezelőtt, 1949 augusztusában fogadta el az országgyűlés népköztársaságunk alkot­mányát, szocialista társa­dalmi rendünk alaptörvé­nyét. Alkotmányunk tük­rözi azt a tényt, hogy a felszabadult nép marxista —leninista pártja vezetésé­vel, az ellenséges erőkkel szembeni harcban, kivívta a proletárdiktatúrát, s a szocialista forradalmak ta­pasztalatainak felhasználá­sával megkezdi a szocia­lizmus alapjainak leraká­sát. „E küzdelem és ország­építő munka már megvaló­sult eredményeit, orszá­gunk gazdasági és társa­dalmi szerkezetében végbe­ment, alapvető változáso­kat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya.” Alaptörvényünk kimond­ja: „a Magyar Népköztár­saság a munkások és dol­gozó paarsztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgo­zó népé, város és a falu dolgozói választott, és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatal­mukat”. Az emberiség legjobb­jainak évszázados álmát, küzdelmeinek eredményét rögzíti alkotmányunk ezek­ben a pontokban. Napról- napra tapasztaljuk, hogy mindezek már megvaló­sult tények. Népköztársa­ságunk, proletárdiktatú­ránk tekintélye a nemzet­közi életben szüntelenül növekszik, és éppen azál­tal, hogy hűen követi és valósítja meg a párt ve­zette marxista—leninista politikát, s az alkotmány szellemében fogant célki­tűzéseket. Ma már nemcsak arról beszélhetünk, hogy „a dol­gozó nép fokozatosan ki­szorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rend­jét”, hanem arról is, hogy felszámoltak a kizsákmá­nyoló osztályokat, hogy az ipari termékek 98 százalé­kát a szocialista vállalatok termelik, s fejlett nehéz­iparral rendelkezünk. A nagyarányú rekonstrukció következtében iparunk megfiatalodott, korszerűbb szocialista alapokon fejlő­dik tovább, élvezve a nem­zetközi munkamegosztás kölcsönös előnyeit. A fejlődés üteme, a ter­vek teljesítése évről-évre kedvezően alakul: az álla­mi ipar az idén is túltel­jesítette első féléves ter­vét. E féléves tervidőszak teljes termelési előirányza­ta és a napi, átlagos ter­melés 10 százalékkal több, mint 1963 első felében. A megye szocialista ipara is mintegy 3 százalékkal ter­mel többet; termelési terv­feladatát az előző év azo­nos időszakához viszonyít­va 1,9 százalékkal teljesí­tette túl. gazdaságosság vi­szont nem alakult ilyen kedvezően sem or­szágosan, sem a megyében, mivel az ipar tervtúltelje­sítése a tervezettnél maga­sabb létszámból adódott. Alkotmányunk program­jának megvalósításában egyik legszembetűnőbb forradalmi változás a me­zőgazdaság területén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével történt. Míg az alkotmányban ezt olvashatjuk: „a Magyar Népköztársaság . .. köte­lességének tekinti, hogy állami gazdaságok szerve­zésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az ön­kéntes társulás és a közös munka alapján működő tsz-ek támogatásával előse­gítse a mezőgazdaság szo­cialista fejlődését”, pár­tunk VIII. kongresszusa már azt jelenthette, hogy dolgozó parasztságunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, fejlesztésé­re irányuló helyes politi­kát megértette, magáévá tette. Jelenleg az ország szántóterületének 98 száza­lékát a tsz-ek, állami gaz­daságok művelik. A mező- gazdaság szocialista átszer­vezése kedvezően hat a mezőgazdasági termelés növekedésére, a lakosság jobb élelmezésére, az ipar mezőgazdasági cikkekkel történő jobb ellátására. Kedvezően alakul a vetés- terület szerkezete, növek­szik a gépek aránya, a műtrágya-felhasználás. A tsz-ekben végzett munka mind szervezettebb, minő­sége javuló tendenciát mu­tat. Csak az elismerés hangján lehet szólni az ez- évi tavaszi és nyári mun­kákról. Persze a fejlődés üteme még nem kielégítő, még több állati termékre, zöldségre, gyümölcsre van szükség. A termésátlagok növelésének hatékonyabb módszereit is kutatnunk kell. A forradalmi átalakulás­nak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi hatása is rendkívül nagy jelentő­ségű. Alapvető változás történt a parasztság össze­tételében, megszűnt a ko­rábbi, a tulajdon által meghatározott rétegződés. A tsz-paraszt megítélésé­ben nem a szerzett jogai dominálnak, hanem a tsz- ben végzett munkája. Az életszínvonal alaku­lását az a tény bizonyítja legjobban, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésének . ütemét meg­haladta a lakosság jöve­delme, A munkabér és a kiskereskedelem forgalma nyolc százalékkal nagyobb, mint 1963 első felében. A lakosság takarékbetét állo­mánya 3,2 milliárd forint­tal nőtt. Alkotmányunk biztosítja az állampolgárok jogát a munkához, a művelődés­hez, a pihenéshez. Ezek a jogok valósággá váltak. A termelésben, a kulturális életben elért eredményeink az alkotó vetékenység szé­les kibontakozását mutat­ják. Mind magasabb szín­vonalon tudjuk biztosítani a lakosság szociális, egész­ségügyi ellátását. pártunk VIII. kong­resszusa által meg­hirdetett eszmei oí'?n- zíva sokoldalú kibonta­kozásának vagyunk ta­núi. Az általános iskola után mind több fiatal ta­nul tovább középiskolák­ban, majd felsőfokú okta­tásügyi intézményekben. A felnőtt lakosság általá­nos és szakmai műveltsé­gére évről-évre nagyobb összeget költ- államunk. A marxizmus—leninizmus eszméit, a dialektikus ma­terialista világnézetet egy­re több ember vallja ma­gáénak, és harcol a külön­böző antimárxista, kispol­gári nézetek és életfelfo­gás ellen. A Magyar Népköztár­saság hatalmának alap­ja, erejének forrása a két alapvető osztály: a munkásosztály és a pa­rasztság testvéri szövetsé­ge, a munkásosztály veze­tésével. Alkotmányunk programjában e szövetség még feladatként szerepel, ma azonban már szocialis­ta tartalommal megtöltött valóság, melynek lényege: azonos az érdek, a szocia­lizmus teljes felépítéséért történő eevüttműködés. E munkás-paraszt szövetség tartalma — a társadalom gazdasági alapjában vég­bement változás hatására — elmélyült, s ennek kö­vetkeztében — a kizsákmá­nyoló osztály felszámolásá­val — széles népi, nemzeti egység bontakozik ki, amely tömöríti a szocializ­mus egységén dolgozó em­bereket. Népköztársaságunk al­kotmánya kimondja: ..Min­den munkaképes polgárnak joga, kötelessége és be­csületbeid ügye, hogy ké­pességei szerint dolgozzék.” Ennek alapján nálunk az emberek megítélésének mértéke: a szocializmushoz való hűség, a szocializmus érdekében végzett munka. Társadalmi életünk lég­körét az őszinte bizalom, bátor véleménynyilvánítás, az alkotó munka szelleme hatja át, határozza meg. Közéletünk demokratizmu­sának kibontakozását szem­léletesen mutatja, hogy mind több ember vállal közfunkciót, társadalmi te­vékenységet, az önként vál­lalt s választója által ka­pott megbízásokat, felada­tokat magasabb színvona­lon látja el. Társadalmunk alapjában végbement változás hatá­sára megváltozott a prole­tár állam funkcióinak sor­rendje is. A tőkések tulaj­donának kisajátítása, a szo­cializmus alapjainak lera­kása után, a szocializmus teljes felépítésének érde­kében — államunk, taná­csaink mai feladataiban előtérbe került a gazdasági szervező és a kulturális­nevelő munka. Persze ez nem jelenti azt, hogy a re­akciós elemekkel, a nem­zetközi osztályellenséggel, az ellenséges ideológiával valamiféle megbékélést hir­det, illetve magatartást ta­núsít. Másfél étvized egy nép történetében nem nagy idő, s mégis hatalmas utat tet­tünk meg a szocialista gaz­daság fejlesztésében, tár­sadalmi rendünk építésé­ben, szilárdításában, az anyagi és kulturális fele­melkedésben. Ezen eredmé­nyeink elérésében igen nagy segítséget jelentett — társadalmunk, népgazdasá­gunk fejlődése, a lenini békés egymásmelleit élés polti'kájának megvalósítá­sa érdekében továbbra is kell, hogy jelentsen — a Szovjetunió, a többi szo­cialista és népi demokrati­kus országgal való kölcsö­nös, testvéri együttműkö­dés. eg vagyunk győződve arról, hogy a pár­tunk VIII. kongresszusán elfogadott helyes marxis­ta—leninista politika vég­rehajtásával, a szocializ­mus teljes felépítésében még nagyobb eredménye­ket érünk el. Ennek leg­biztosabb záloga az a kö­rültekintő, gazdasági, mű­velődési, szociális politika, amelynek végrehajtásán az emberek nagy többsége be­csülettel dolgozik, s az a bizalom, amellyel az alkot­mány szellemében pártunk további, alkotó munkára ösztönzi a munkásokat, tsz- parasztokat. értelmiségie­ket és a társadalom más rétegeit. cJjc/t is üimjqjO-zzék a JUcujj^ai tyíifikciztíu'iaJÁQ Társadalmi rendünk alapja: a munka

Next

/
Oldalképek
Tartalom