Nógrád. 1964. augusztus (20. évfolyam. 146-170. szám)
1964-08-20 / 162. szám
Ve: i-i.L ^ t »-V.A JiAipMC-t Qu világ proletárjai. egyesüljetek; AZ MSZMP N ÖG R A D MEGYEI BIZOTTS AGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVF. 162. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1964. AUGUSZTUS 20. CSÜTÖRTÖK Alkotmányunk ünnepe Irta: Géczi János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese izenöt évvel ezelőtt, 1949 augusztusában fogadta el az országgyűlés népköztársaságunk alkotmányát, szocialista társadalmi rendünk alaptörvényét. Alkotmányunk tükrözi azt a tényt, hogy a felszabadult nép marxista —leninista pártja vezetésével, az ellenséges erőkkel szembeni harcban, kivívta a proletárdiktatúrát, s a szocialista forradalmak tapasztalatainak felhasználásával megkezdi a szocializmus alapjainak lerakását. „E küzdelem és országépítő munka már megvalósult eredményeit, országunk gazdasági és társadalmi szerkezetében végbement, alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya.” Alaptörvényünk kimondja: „a Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó paarsztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé, város és a falu dolgozói választott, és a népnek felelős küldöttek útján gyakorolják hatalmukat”. Az emberiség legjobbjainak évszázados álmát, küzdelmeinek eredményét rögzíti alkotmányunk ezekben a pontokban. Napról- napra tapasztaljuk, hogy mindezek már megvalósult tények. Népköztársaságunk, proletárdiktatúránk tekintélye a nemzetközi életben szüntelenül növekszik, és éppen azáltal, hogy hűen követi és valósítja meg a párt vezette marxista—leninista politikát, s az alkotmány szellemében fogant célkitűzéseket. Ma már nemcsak arról beszélhetünk, hogy „a dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét”, hanem arról is, hogy felszámoltak a kizsákmányoló osztályokat, hogy az ipari termékek 98 százalékát a szocialista vállalatok termelik, s fejlett nehéziparral rendelkezünk. A nagyarányú rekonstrukció következtében iparunk megfiatalodott, korszerűbb szocialista alapokon fejlődik tovább, élvezve a nemzetközi munkamegosztás kölcsönös előnyeit. A fejlődés üteme, a tervek teljesítése évről-évre kedvezően alakul: az állami ipar az idén is túlteljesítette első féléves tervét. E féléves tervidőszak teljes termelési előirányzata és a napi, átlagos termelés 10 százalékkal több, mint 1963 első felében. A megye szocialista ipara is mintegy 3 százalékkal termel többet; termelési tervfeladatát az előző év azonos időszakához viszonyítva 1,9 százalékkal teljesítette túl. gazdaságosság viszont nem alakult ilyen kedvezően sem országosan, sem a megyében, mivel az ipar tervtúlteljesítése a tervezettnél magasabb létszámból adódott. Alkotmányunk programjának megvalósításában egyik legszembetűnőbb forradalmi változás a mezőgazdaság területén, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével történt. Míg az alkotmányban ezt olvashatjuk: „a Magyar Népköztársaság . .. kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal, az önkéntes társulás és a közös munka alapján működő tsz-ek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését”, pártunk VIII. kongresszusa már azt jelenthette, hogy dolgozó parasztságunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésére, fejlesztésére irányuló helyes politikát megértette, magáévá tette. Jelenleg az ország szántóterületének 98 százalékát a tsz-ek, állami gazdaságok művelik. A mező- gazdaság szocialista átszervezése kedvezően hat a mezőgazdasági termelés növekedésére, a lakosság jobb élelmezésére, az ipar mezőgazdasági cikkekkel történő jobb ellátására. Kedvezően alakul a vetés- terület szerkezete, növekszik a gépek aránya, a műtrágya-felhasználás. A tsz-ekben végzett munka mind szervezettebb, minősége javuló tendenciát mutat. Csak az elismerés hangján lehet szólni az ez- évi tavaszi és nyári munkákról. Persze a fejlődés üteme még nem kielégítő, még több állati termékre, zöldségre, gyümölcsre van szükség. A termésátlagok növelésének hatékonyabb módszereit is kutatnunk kell. A forradalmi átalakulásnak nemcsak gazdasági, hanem társadalmi hatása is rendkívül nagy jelentőségű. Alapvető változás történt a parasztság összetételében, megszűnt a korábbi, a tulajdon által meghatározott rétegződés. A tsz-paraszt megítélésében nem a szerzett jogai dominálnak, hanem a tsz- ben végzett munkája. Az életszínvonal alakulását az a tény bizonyítja legjobban, hogy az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődésének . ütemét meghaladta a lakosság jövedelme, A munkabér és a kiskereskedelem forgalma nyolc százalékkal nagyobb, mint 1963 első felében. A lakosság takarékbetét állománya 3,2 milliárd forinttal nőtt. Alkotmányunk biztosítja az állampolgárok jogát a munkához, a művelődéshez, a pihenéshez. Ezek a jogok valósággá váltak. A termelésben, a kulturális életben elért eredményeink az alkotó vetékenység széles kibontakozását mutatják. Mind magasabb színvonalon tudjuk biztosítani a lakosság szociális, egészségügyi ellátását. pártunk VIII. kongresszusa által meghirdetett eszmei oí'?n- zíva sokoldalú kibontakozásának vagyunk tanúi. Az általános iskola után mind több fiatal tanul tovább középiskolákban, majd felsőfokú oktatásügyi intézményekben. A felnőtt lakosság általános és szakmai műveltségére évről-évre nagyobb összeget költ- államunk. A marxizmus—leninizmus eszméit, a dialektikus materialista világnézetet egyre több ember vallja magáénak, és harcol a különböző antimárxista, kispolgári nézetek és életfelfogás ellen. A Magyar Népköztársaság hatalmának alapja, erejének forrása a két alapvető osztály: a munkásosztály és a parasztság testvéri szövetsége, a munkásosztály vezetésével. Alkotmányunk programjában e szövetség még feladatként szerepel, ma azonban már szocialista tartalommal megtöltött valóság, melynek lényege: azonos az érdek, a szocializmus teljes felépítéséért történő eevüttműködés. E munkás-paraszt szövetség tartalma — a társadalom gazdasági alapjában végbement változás hatására — elmélyült, s ennek következtében — a kizsákmányoló osztály felszámolásával — széles népi, nemzeti egység bontakozik ki, amely tömöríti a szocializmus egységén dolgozó embereket. Népköztársaságunk alkotmánya kimondja: ..Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeid ügye, hogy képességei szerint dolgozzék.” Ennek alapján nálunk az emberek megítélésének mértéke: a szocializmushoz való hűség, a szocializmus érdekében végzett munka. Társadalmi életünk légkörét az őszinte bizalom, bátor véleménynyilvánítás, az alkotó munka szelleme hatja át, határozza meg. Közéletünk demokratizmusának kibontakozását szemléletesen mutatja, hogy mind több ember vállal közfunkciót, társadalmi tevékenységet, az önként vállalt s választója által kapott megbízásokat, feladatokat magasabb színvonalon látja el. Társadalmunk alapjában végbement változás hatására megváltozott a proletár állam funkcióinak sorrendje is. A tőkések tulajdonának kisajátítása, a szocializmus alapjainak lerakása után, a szocializmus teljes felépítésének érdekében — államunk, tanácsaink mai feladataiban előtérbe került a gazdasági szervező és a kulturálisnevelő munka. Persze ez nem jelenti azt, hogy a reakciós elemekkel, a nemzetközi osztályellenséggel, az ellenséges ideológiával valamiféle megbékélést hirdet, illetve magatartást tanúsít. Másfél étvized egy nép történetében nem nagy idő, s mégis hatalmas utat tettünk meg a szocialista gazdaság fejlesztésében, társadalmi rendünk építésében, szilárdításában, az anyagi és kulturális felemelkedésben. Ezen eredményeink elérésében igen nagy segítséget jelentett — társadalmunk, népgazdaságunk fejlődése, a lenini békés egymásmelleit élés polti'kájának megvalósítása érdekében továbbra is kell, hogy jelentsen — a Szovjetunió, a többi szocialista és népi demokratikus országgal való kölcsönös, testvéri együttműködés. eg vagyunk győződve arról, hogy a pártunk VIII. kongresszusán elfogadott helyes marxista—leninista politika végrehajtásával, a szocializmus teljes felépítésében még nagyobb eredményeket érünk el. Ennek legbiztosabb záloga az a körültekintő, gazdasági, művelődési, szociális politika, amelynek végrehajtásán az emberek nagy többsége becsülettel dolgozik, s az a bizalom, amellyel az alkotmány szellemében pártunk további, alkotó munkára ösztönzi a munkásokat, tsz- parasztokat. értelmiségieket és a társadalom más rétegeit. cJjc/t is üimjqjO-zzék a JUcujj^ai tyíifikciztíu'iaJÁQ Társadalmi rendünk alapja: a munka
